Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-23 / 80. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam. 80-ik szám. Vasárnap, szeptember 23. BEKESMEíTEI EOZLQNT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak oissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön ElrŐFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet éuncgyedenbclul is. Egyes szám ára 12 fillér. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések' és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak oissza. Főszerkesztő : D.J SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések' és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Régi bajoK, fájó igazságoKAmily régi, oly igaz a közmondás, hogy: nincs fájóbb az igazságnál. Vonatkozik ez minden oly esetre, amikor az igazság nem a virág illatával, de a csalán kellemetlen szúrásaival hat. A kényszerítő szükség ilyen kellemetlen, bántó igazságokat parancsol elmondanunk. A legmagasabb biróság megfosztotta mandátumától Csaba volt képviselőjét, Áchim L. Andrást. A kerület megbízó levele tehát gazdátlanul hever. Ami azt jelenti, hogy Csabán újra küszöbön a kortesvilág, a képviselőválasztás. Ámbár eLől a kinos kellemetlenségtől, amely újra áldatlan pártviszályokat jelent a polgárságnak és bajt a község békés fejlődésének — a magyar biróság első fóruma megkímélhette volna Csabát. Mert a Kúriának most hozott mandátum-fosztó ítéletében az leit volna a legnagyobb igazság, ha magát a választókerületet is megfosztják kép viselőkiildetési jogától —- legalább ót-tíz évre. Szinte csodálatos, hogy ezzel a megérdemelt büntetéssel meg nem toldotta Ítéletét a Kúria. Mert erre rászolgált Csaba, amelynek társadalma öt vagy tíz év alatt kinevelkedett volna politikai kiskorúságából. Ennyi idő alatt elsimultak volna a szenvedélyek, az izgalmak hullámai, amelyek ma háborgásban tartják a kedélyeket. Ennyi idő alatt ki lehetett volna gyógyítani kórságos álmából az önérdeket hajhászó demagógia által elvakított, félrevezetett tömeget, amely, bármekkora jóindulattal is viseltessünk irányában, — sajnos, nem önhibája folytán, de a korszellem miatt, — még mindig alacsony fokán áll nemcsak a politikai, de az általános társadalmi értelmiségnek is. A kigyógyitással nem azt akarjuk mondani, hogy öt-tiz év alatt sikerült volna elterelni a kisembereket követeléseiktől, amelyeket ma támasztanak a szociális reformokkal az államhatalommal szemben. Oh, nem ! Kötözni való bolond az, aki a jogegyenlőség korszaka diadalmas virradatának előretörésén tenyerével akarja eltakarni, elsötétíteni a Jövő napját; kötözni való bolond, kitömni való muzeumi ócskaság az, aki nem tud megalkudni a kor szellemével, mely a jogok általánosítását hirdeti és követeli Értjük a kigyógyitás alatt azi a természetes proecesszust, amely a jelzett idő alatt meghonositotta volna önként az értelmiséget, jogaira éretté nevelte volna a polgárságot, amelynek kezében a joguak teljes szabadsága, élvezete áldást szült volna a köznek, mint az egyéneknek. Fájdalom, a legmagasabb fórum nem ugy itélt, amint Csaba megérdemelte volna. Ez Ítélet ellen azonban nincs apelláta. Apellálunk azonban a múltra, tetemre hívjuk mindazokat, akik s akiknek munkája megteremtette a mai áldátlan viszonyokat, amelyek hovatovább végvreszélylyel fenyegetik ennek az ország szégyenpiacára dobott községnek a belbékéjét, fejlődését és lakosainak személyes szabadságát. Vádoljuk elsősorban a régi feudális rendszert, az arisztokratikus hajlamokba csömörlött kort, amelynek csak akkor volt parfümé illatú a subaszag és szalonképes a „paraszt", amikor szükség volt a voksára. Vádoljuk ennek a rendszernek az embereit, akik nem a tudás és meggyőzés erejével, de pörkölttel, ötévenkint egyszeri parolázással és üres frázisokkal vásárolták meg a nép bizalmát, egyébként pedig coki volt nekik a butaságban leledző voksanyag. Ez a rendszer szülte meg» az egészségtelen szocializmust, s ez a rendszer csinált Csabának Áchim L. Békéscsaba, szept. 22. Andrást. Akik pedig ezt a több raffinériával és beteges hiúsággal, becsvágygyal. mint tudással megáldott demagógot nagygyá nevelték, azok voltak, akik részint rövidlátásból, részint h i uságból vagy m egmagyarázhatan rossz indulatból bűnös szeretkezést folytattak vele. Mert bűnösnek kell neveznünk azt a szeretkezést; amelyet Csaba polgárságának számos frakkos tagja folytatott a demagóggal, paroláztak, asztalánál bruderoztak vele, amíg szükségük volt rá majd egyesek, majd hatóságok heccelésére. Vádoljuk ezeket az urakat, akiknek nevei, anélkül, hogy ideiktatnók sorba, ismeretesek mindenek előtt. Vádoljuk őket, mert róluk, politikájukról tanulta meg Áchim és népe olyannak ismerni a vezető intelligenciát, amilyennek ma ismerik. Azok az urak, kik bűnös szeretkezést folytattak a demagóggal, a saját egyéniségük bemutatásával tették tönkre intelligencia és hatóság tekintélyét. A mikor pedig megcsömörlöttek, megundorodtak a bűnös szeretkezéstől, már késő volt. A bűn foganatja hatalmas métely lőn, aminek kiirtására erőtlen volt a pártoskodó, széthúzó társadalom és a hatóság. És ezért a bűnös szeretkezőkkel együtt tetemreBékésmegyei Közlöny tárcája Tűzhalál. A vágy utánad, majd megöl, Oly őrülten szeretlek ! S mégis, ha tőled eljövök, Ugy érzem, hogy gyűlöllek. Igaz valóba' látlak és Látom minden hibádat, Mámor után meglát a szem Minden kis foltot árnyat. Olyan vagy, mint a többi lány, A lelked üres, léha, S a szerelem, mely engem öl, Tenéked játék, tréfa. S a leikeink közt nincs, tudom, Mi összekötne, semmi, Ép ugy, a hogy engem szeretsz, Tudnál te mást szeretni. S megcsalnál engem bárkivel, Szerencsém az csupán csak: Szivedben, hogy nincs szenvedély És nem tüzelnek vágyak. Igy hű maradsz és engeded, hoqy lángoljak teérted, S nagy ég, hogy hamvad el szivem, Fagyos közönnyel nézed. A véget érzem. S nem tudok, Szakitni véled mégsem — A sorsom tűzhalálra szánt S jég mellett kell elégnem. Vértesy Gyula. Az inasom. - Egy orvostanár emlékirataiból. — Irta: Fehér Jenő. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Mintegy tiz évvel ezelőtt — ha könyveimben utána néznék, a napot is pontosan megtudnám mondani — történt életemnek legizgalmasabb esete. Nevem akkor már meglehetősen ismert volt, sőt — szerénytelenség nélkül mondhatom — harmincöt éves korom dacára egyike voltam a legkeresettebb mütőorvosoknak. Az operáló kést a legnagyobb biztonsággal kezeltem, s higgadtságom, hidegvérem a legkritikusabb pillanatokban sem hagyott el. Egy ködös őszi napon táviratilag hivtak az öreg Csorbay báróhoz. A sürgönyben ez állott: haladéktalanul. Tüstént összecsomagoltam a műszereimet. Ha engem hivnak, — gondoltam — szükségem lesz rájuk. Azután kihajtottam a vasutkoz. Tudnivaló ugyanis, hogy az öreg báró körülbelül három órányira lakott a várostól, egy elhagyatott, mohos, vén kastélyban, a honnét egész éven át alig mozdult ki. Beszélték, hogy fiatalabb korában vidám életet ólt, de amióta a feleségét ós egyetlen fiát eltemette, teljesen elvonult a világtól, s bár dúsgazdagnak tudta mindenki, valósággal remete életet ólt. Alighogy elhelyezkedtem a vonat egyik fülkéjében, megeredt az eső. Hosszú vonalakban hullott alá az ólomszürke felhőgomolyból, ;és csöppekre válva folydogált végig a kupé ablakain Kelletlenül gondoltam arra, hogy ebben a komor, zord időben a kastélyig még mintegy háromnegyedórai utat kocsin keJl megtennem. Mire azonban a vonat berobogott az állo násra, elál't az eső. Nyomát hatalmas pocsolyák jelezték. A falevelekről koppanva hu'lottak alá az esőcseppek. Az állomásnál már várt reám a báró fogata. — No, mi a baj, János? — kérdeztem a kocsist. — Rosszul vagyunk, nagyságos ur! — mondá, miközben leszedte a lovakról a pokrócot s az ülésre rakta. — Hát mi a baj ? — Délben ott volt a falusi doktor. Azt hivtam el hirtelenében, mert a méltóságos ur nagyon jajgatott. Rázta a fejét a doktor ur. Azt mondta, hogy valami incifincális történt. — Hol, János ? — A lábán, — szól hátra a kocsis, miközben a lovak közé csördített az ostorával. A ruganyos kocsi nyílsebesen száguldott végig az uton. Olykor megzökkent egy-egy vizmosta árokban. A fekete sár magasra fecscsent, a lovak csatakosak voltak, de azért repültek, mintha érezték volna, hogy a gazdájuk életéről van szó. A szürke párázatból már kirajzolódtak a kastély apró tornyai, amikor belefordultunk az erdőbe. Hátradőltem a kocsi fekete bársonynyal bevont támlájára és merengve néztem szét. Az uton tört gallyak hevertek szanaszét, sárga levelek egész kis dombokat alkottak. Beljebb a vihar derékon tört ketté egy karcsú tölgyet; lombkoronája a főidet érte. Itt-ott panaszosan csipogott egy veréb. Talán a fiókáit kereste . . . Az egyik fordulónál hirtelen nagyot zökkent a kocsi, s nyomban utána recsegés hallatszott. — Thüh, az áldóját!, káromkodta el magát a János és visszarántotta a lovakat. Aztán egy ugrással a földön termett, hogy a recsegés okát kikutassa. Nem kellett soká keresgélnie. Az elülső kerekek egyike kettétört: A friss törés fehéren, reménytelenül villogott ki a kocsi alól. János néhány pillanatig bambán nézte a gúnyosan vigyorgó küllőket. — Hát nem mehetünk tovább ? — kérdeztem, miközben boszusan szálltam le a kocsiról. János szomorúan bökte ki: — Ezzel má' nem ! — Hát csak hozd valahogy rendbe, — mondottam gyors elhatározással — én addig gyalog besietek a kastélyba. Hiszen alig félórányira van már innét. — Az ám — jegyezte meg a kocsis — csak hogy nem nagyon biztonságos ez az erdő ilyenkor, alkonytájba. — Ne félts engem — szóltam mosolgogva — el vagyok látva minden eshetőségre. És a köpenyem zsebéből kivettem a revolveremet. Azzal útnak indultam. Az esőviz már kezdett beszikkadni a földbe, nyirkos levegő suhant keresztül a fákon; Sirolin EmeH ax ttrioal ta a tetMUjt, mepzOa. te ti « k&hSgtít, Táladtkat, éjjeli Izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen siámtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. F. ÍIoffniann-La Stootu- eV Co. Basel (STíjc), „Roehe" Ktpkitó UTMÍ rendeletre a fyéfjTOerUrtkban. — Ari üveienkint 4.-korosa.