Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-01-04 / 1. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. január. 6 Hirdetmény. A föld és házbirtok után járó általános jövedélmi pótadónál számításba veendő ka­matterhek bevallása tárgyában. Altalános jövedelmipótadó fejében fizetendő a) a földbirtokra, a házbér alá tsó ház­birtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak, a íőldtehermentességi járuléknak 30 százaléka ; b) a ház osztályadó alá eső házbirtokra a f. évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40 százaléka ; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített töld- ós ház­birtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokia állami adó és földtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld­vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház és földtulajdo­nosnak az 1883. XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld és házbirtoknak általános jöve­delmi pótadójából levonandó az illető tulajdo­nolt bekebelező által is terhelő kölcsön után az adóév, t megelőző év végéig ténj :eg le nem rótt tőkemaradek egy évi kamtaainak 10 szá­zaléka, feltéve, hogy e tőkével kamatok is vau­nak beknbelezve b) hitel üzlettel foglalkozó pénzintó • zettől felvett ós bizonyos évek alatt tör­lesztendő kölcsönök évi kamatának válto­zatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; ha a köl­csön törlesztése ne^i az óv első napján' hanem évközben veszi kezdetét, a törlesz­tési idő első ós utolsó évében az évi ka­matnak csak aránylagos része vehető szá­mításba az adóköteles jövedelem megálla­pításánál­A telekkönyvileg bekebelezett közadók ós kincstári bérhátralékok után fáró kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLIY. t.-cz. 16. §.) Az a) alat'i bekezdéseken foglalt intézke­désben világosan kitűnik, ho°:y a levonás alap­ját képezi az az évi kamat összeg, mely a adóévet megelőző év végén fennmaradt tőke maradék után jár. Ha tehát valamely főidbir tokos 1905. évi január hóban 100.000 forinto vett fel magán hitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczember hó 15-ig 60000 irtot visszafize­tett, a levonás alapját az 1906. évr-s az 1905. évi deczember hő végén fennmaradt 40000 ko­rona tókemaradék évi kamatjának 10 szá­zaléka fogja képezni. Ez eljárás azonban csupán az a) alatt bekezdésben emiitett közönséges kölcs'juökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől, a jel­zálog- intézete'-tői felvett törlesztési köles a b) alatti bekezdésben világosan megkülön­böztetnek. Ugvanis a hitelintézetekkel foglalkozó pénzintézetektől felve't kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításnál. aa) A bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a tör­lesztési idő egész tartamára vétetik az az ösz­szeg, mely a kötvényben megállapított kamat­láb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsönnek nem a megelőző, hanem a f. évi kamatnak 10 százaléka veendő tekin­tetbe s igy a levonás kedve, ménye azok. a a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adó év fo.yamáu is keletkeztek. (1891. 41 18/. P. M E. 1891. 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen, az ál­talános jövedelmi pótadónál szamitásba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvény­ben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az óvi törlesz­tési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó meg­állapításánál levonás alapját nem képez­heti. (1893: 28,058. P. M. R. 13. P. K.) A vallomás az adóév jan. hó 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáró­ságnál (városi adóhivatalnál) E határidő lejária után és jelesül február 15-ig érkező vallomások az 1897. március 23-án kelt és „Pénzügyi Közlöny" 10. szá­mában megjelent 21,275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltórdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely vallomás kellő időben törtónt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekez­désben említett esstek, mert azok az adó­zók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő etelte után valamely pénzintó*®tnét- 4-k^-i bekebelezés melle" járadókkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek tkvi bekebelezését igazoló ós a bekebelezés meg­történtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a. rájok az ez adósság felvétel© előtt kivetett á'talinös pótadó mérvének helyesbítését a* illetékes kir. pénzügyigazgató:?agoái kérni. Mindazon adózók, kik az államkincs­tár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosu­latlan apasztása céljából telekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak be. az 1883. óvi XLIV. t.-c. 100. szakasza értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Békéscsaba, 1905. dec. hó. Galli Gyula, Áchim Tamás, jegyző. biró. Hirdetmény. A tőkekamat és járadékadó alá tartozó övede'mek bevallása tárgyában. Az 1906. január 15-ig a tökekamat- és jár alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyéu vagy erkölcsi személy bevallani t-öteles­Tőkekamat és jár.-adó tárgyát mindazon vagyon képezi, mely a föld-, ház- ós kereseti adó, valamint a.nyilvános számadásra kötele­zett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem ériutetik : képezik jele­nül : mindazan kamatok, osztalékok ós jutalé­kok, melyaket az ország valamely lakosa a> következő jövedelemturrásokból, úgymint: a) bel- vagy kűhöldről foUó életjáradé­kokból, özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évi járadékból ; b) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vao-y bármi­nemű kö vényekre, bel- vagy külföldön köl­csönadott, továbbá hitbizományi, családi s ala­pítványi tőkékből; e) balföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítvá­nyokból : d) külföldön fekvi föld vagy házbírtokokt ból ipari, kereskedelmi, s bármi nevezett aliit­értendő külföldi ré-zvényekből ; e) az állami vagy f) törvényhatóságok által kibocsájtott, a kütön törvények által adómentesség. kedvez­ményben nem részesített kötvósyokböl húz ; végre : g) a hitelüzlottel foglalkozó, s alapszi­bályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogo­si ott pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztá­raknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpüuztári ü/ilet van összekötve, utalvá­nyok, betétikönyvek és egyéb ketéti okmá­nyok vagy folyóS7árah mellett gyümólesözé végett elhelyezett tőkékből folyó jövedetem Az adózók a vallomás beadásinak köt e lezettsóge alól a következő tőkékből folyó jös vedelmekre nézve felmentettek : a) a feutobb emiitett magyar államköt­vények, b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai, c) nyilvános számadásra kötelezett válla­latok és egyletek által felvett ós jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkeka­mat-adót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tűkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamat jövedelem és pedig : a) a kifizetett kamatok összegét évne­gyedenként, minden év márczius ju íus, szep­tember és deczember havának utolsó napján ; b) a trkésiáett kamatok összegét féléven ként, minden óv jan. és julins havának utolsó napján a kir adóhivatalnak kimutatni és az dzen Kamatok után járó adót egyidejűleg be nzolgáltalátni, jogosítva vannak azonban arra hogy azt az adót a kifizetett, vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatartassék. a tőkekamat-óá jaradékadó az adó­évet megelőző évben élvezeit kamat ós járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1906 évi adóztatás alá az 1905. ev­ben élvezett kamat (járadék) jövedelem vállandó be. A tőkekamat ós járadékadó az adó­köteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazon adózók, kik a tőkekamat ós járadékadó alá tartozó jövedelemfor­rásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándókból, az adókötelezettek ós tárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akar Írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolá­sával elkövetett jövedeki kihágás miütt az 1883. óvi XLIV. t czik 100 § a értei­mében büntettetnek. Ga'li Gyula, jegyző. Áchim Tamás, bíró. Kereskedő urak figyelmébe ' Eladó négy utcai sarokfc:;, jóforgalmű'fűszer, liszt- és ken',.-f'rsii Lude nagy üzlettel szt.-György napkor ,';vt\ -K Nyemecz Mihály vegyeekereai;--;-v>„4l Békéscsabán, 1419. sz. a. Hirdetmény a III. oszt. kereseti adó alá tartozó jövedel­mek bevallása tárgyában­Az adózók kötelesek 1906. évi ja­nuár hó 20-áig üzletük, vállalatuk vagy egyébb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi óv óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fenn­állása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Evi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fi­zetésére kötelezettnek oly kiadásai azon­ban, melyek nem az üzlettel, vagy fog­lalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátarto­zóinak fenntartására szolgálnak, a jöve­delemből, keresményből le nem vonhatók­A ki több vállalatból, kereset-, ille­tőleg jövedelemforrásból hüz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzlet­ről, vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédek­kel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segéd nevei, az üzletbe, vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésűk pontosan kiteendő. Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. oszt. keresetadókötelesek sorába, adókö­teles üzletének megnyitása napjától szá­mított két hó alatt köteles vsllomást adni. A III. osztályú kereseti adó alá cső .jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzé­sére szolgáló űrlapok az adózóknnk a köz­ségi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pon­tosan ós lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául ne­vét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás fentebb kitűzött határ­időalatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivaralnál) nyújtandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállaletukat, keresetüket, vagy jövedelem­forrásukat az államkincstár megrövidíté­sére irányított szándékból az adókötele­zettek és adótárgyak összeírása alkalmá­val akár szóval, akár Írásban valótlanul modják be vagy eltitkolják, avagy vallo­másukat bizonyithatólag hamisított ada­tokra alapitják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásval elköve­tett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLÍV. t-cz. 100. §-a értelmében büntet­tetnek. Galli Gyula, jegyzü. Zsiros András, bíró. Pályázati hirdetmény. Mezőberény községében üresedésbe jött 'és évi 800 korona fizetéssel javadal­mazott községi írnoki állásra pályázatot hirdetek. Pelhivom pályázókat, hogy sajátkezű­leg irt, eddigi működésűket és képesítésü­ket igazoló okmányoskal felszerelt kérvé­nyüket hozzám 1906. évi január 19 i-; beterjesszék. A jegyzői képesítéssel birók előnyben fognak részesülni. Békés, 1905. december 30. Popovics Szilviusz főszolgabíró. Bérbeadó ház. Csabán, Tenger-ufca 1854. sz. alatti udvar, kerttel, szép lakással Szt­György naptól bérbe kiadó. Bővebbet ugyanott a tulajdonossal. Hirdetmény a IV. oszt. kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. 1906. január havában az állandó fi­zetést, nyűg-, kegy-, vagy tiszteletdijat húzó állami, törvényhatósági, közalapít­ványi, községi, egyházi, társulati és ma­gántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyűg-, avagy kegydijat húzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyv­vivők, pénztárnokok s általában a 80 kor.-nál több havi dijat húzó segédeké segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgák stb. a kereset­adó negyedik osztálya alá tartozó keres­ményüket — az alább említendők kivé­telével — a részükre ingyen kiszolgál­tatandó vallomási iveken bevallani tar­toznak, azonkívül a vállalatok és inté­zetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől vagy amelytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelezhető arra, hogy nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fize­tés-jegyzékét az adókivető hatóságnak nynjtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat, szóval mindazokat a járandóságokat, me­lyeket az állásukkal egybekötött bármily néven-novezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi, vagy ha az a folyó évre meg­állapítható nem volna, az előző óvi álla­potszerintavallomásba felvenni tartoznak. Ezen keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, a melyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására : vájjon a:amely készpénzbeli vagy termes néáybejí já­randóság, avagy egyéb já-'Mék á kere­setadó negyed o.s.., t iv,i f . ••si.v-e vagy nem, kizárólag ->•• adu ! iy-jtésére illetékes közegek vanni-l hivat .­A tV. osztályú- k£' :, . tadó alá tar­tozó járandó"jágoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból tör ­tént valótlan bemondása vagy be nem vallása jövedéki kihágást képez, mely­nek bírsága 1 8 annyi, mint az az ösz­zeg, mclylyel az állam megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, me­lyet a közadók kivetésére illetékes kö­zegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek lisztviselői vallo­mást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni ós az állampénztárba évnegye­Penkint beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselőkés hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húz­ták, vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások út­ján a közpénztár szedi be. Ha valaki a IV. oszt. kereseti adó tárgyát képező többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. oszt. kereset­adó az illetmények összevont összege után vettetik ki. Galli Syula jegyző. Áchim Tamás bíró. Tisztelettel tudatom a n. érd. közönséggel, hogy cipóaz műhelyemet a Munkácsy-fóle házból áthelyeztem a Vasút-utcára, Vidovszky Líszló úr házába, hol csinosan berendezett cipészűzletet nyitottam. Ugy mint eddig, ezután is főtörekvósem lesz a megrendeléseket kitűnő anyagból, fővárosi ízléssel készíteni, biztosítva a legjutányosabb árakat. Szives pártfogásért esedezik © tol G alo férfi és női cipész. Nyomatja ós kiadja a ,ÖQH ;nN k" nyvnyomda Békéscsabán 1906,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom