Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-01-21 / 6. szám

Békéscsaba, lt06. január 21. BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY nak, 21 év óta lopják a város vagyonát, a betegek orvosságát ésapaíiama annyira ment, hogy a betegek alól már a lepe­dőt is kilopják. j R e i s z Miksa dr7 igazgató-főorvos tagadólag rázza a fejét. Áchim L. András : Hiába csóválja igazgató ur a fejét, az ugy van. Komisz a koszt, s a betegek panaszkodnak, hogy"orvosság helyet timsÓs vizet kap­nak. (Egyesek mosolyognak). Hiába is mosolyognak, s akik nem hiszik, jussa­nak oda. éljenek timsós vizzel! Óriási zaj kerekedik, egyesek fel­ugrálnak helyükről és a megjegyzések özöne zúdul a levegőbe. Sailer Vilmos dr.: Kérem az el­nök urat, Áchim képviselőt utasítsa rendre és ne tűrjön meg ilyen korcs­mába való durva hangot. Áchim L. András: Alávaló pisz­kos gazember! És gazemberek mind­azok,, akik engem kinevetnek. Áchim Tamás: Ezért a kifejezé­sért Áchim képviselő urat rendreutasí­tom és megvonom tőle a szót. Áchim L. András : Én tőlem hiába vonja meg a szót, mert én nem enge­dem magamat terrorizálni. Széksértéai ítélet. Sailer Vilmos dr. óriási zaj közt ben indítványt terjeszt elő, mely sze­rint Áchim L. András az általa használ­sértő kifejezésért széksértésben mon­dassák ki vétkesnek ós ítéltessék el. (Helyeslés.) Korosy László az indítvány ér­telmében fölolvassa a községi törvény 60. szakaszát, amely kimondja, hogy aki a tanácskozás méltóságát, vagy a gyű­lés tagjait sértő kifejezéssel illeti s azt rögtön vissza nem vonja, avagy botrá­nyos viselete által a tanácskozást figyel­meztetés dacára zavarja, széksértést kö­vet el ós a gyűlés által, felebbezós kizárásával kis- ós nagyközségekben 15 forintig, rendezett tanácsú városban 50 forintig terjedhető s közigazgatásilag behajtható birságra büntettetik. A bír­ság a szegények pénztárába fizetendő. A birsággal terhelt, mig azt be nem fi­zette, gyűléseken részt nem vehet, stb. Áchim L. András: Amit mond­tam, azt megmondtam és fentartom vé­gig, semmit nem vonok vissza és nem tűröm, hogy egy jegyző, egy kis pont, egy semmi, basáskodjék velem. Korosy László: Olyan semmi, mint ön! Áchim képviselőt elitélik. Az elnöklő biró ezután szavazásra tette föl Sailer Vilmos indítványát, amely mellett húszan, ellene négyen szavaztak, a többi jelenvolt képviselők pedig ki­vonultak a teremből. Sailer Vilmos dr. indítványozza, hogy Áchim L. András a hozott itélet alapján a legsúlyosabb birsággal, 30 koronával sújtassák. (Helyeslés.) S z a 1 a y József azon indítványát ismétli meg, hogy a közgyűlést a-', izga­tott hangulatra való tekintettel napol­ják el. Korosy László kijelenti, hogy előbb a korábban beadott indítvány ügyében kell határozni. A közgyűlés ezután 17 szavazattal 30 koronában állapította meg a szóksér­tési bírságot. Korosy László konstatálja, a tör vényre való hivatkozással, hogy az el­itélt mindaddig nem vehet részt a köz­gyűlésben, amig le nem fizette a bír­ságot. Felkiáltások: Áchim képviselő men­jen ki! Hagyja el a termet! Fizesse le a bírságot! Az óriási kavarodásban Áchim L. András szólásra emelkedik és magából kikelve jelenti ki: — En ezt a határozatot nem veszem tudomásul, tehát a bírságot sem fizetem le. És szeretném látni azt a gyalázatos gazembert, akinek bátorsága volna en­gem innen kivezetni. Sailer Vilmos dr. : Ezért az ujabb sértő kifejezésekért inditványozoni, hogy Áchim képviselő ujabb 30 korona bír­ságra ítéltessék el és kérem karhatalom­mal va'ó eltávolítását. A közgyűlést elnapolják. Most tetőpontra hágott a vihar. Áchim képviselő szólni akart, de hangja beleveszett a zajba, amelyből csak a gazember, zsivány, aljas fráter, stb. gyalázó kifejezések hallatszottak ki. A képviselők idegesen ugráltak föl he­lyeikről s már-már tettlegességre került a sor, amikor elnöklő biró a közgyű­lést bizonytalan időre elnapolta. Közgyűlés után. Ezzel azonban korántsem fejeződött be a nap. A közgyűlés után néhány bi­zottsági tag közrefogta Achimot és a törvényekre való hivatkozással lecsilla­pítani igyekeztek. Áchim azonban ma­gától kikelve jelentette ki, íhogy: Majd megmutatom én az uraknak, hogy amig engem itt el nem ismernek, kő kövön nem marad! Délután pedig megjelent a rendőrségen és bejelentette, hogy a közgyűlésnek rávonatkozó határozatát kutyába se veszi, a legközelebbi köz­gyűlésen a birság lefizetése nélkül meg­jelenik, s aki őt megakarja akadályozni a közgyűlési terembe való belépésben, az halálfia lesz. Áchim képviselő ezen­kívül sértőleg nyilatkozott az elöljáró­ságról, a rendőrségről és a képviselő­testület egyes tagjairól. Bűnvádi följelentés Áchim ellen. • De még ezzel sem nyert befejezést a gyászos emlékű nap. Az elöljáróság ugyanis fenyegetés miatt bűnvádi fel­jelentést tett a gyulai kir. ügyészségnél Áchim L. András képviselő ellen, akit a csütörtöki közgyűlés alkalmából még többen fognak perelni. Az ügyész­ség még nem döntött a feljelentés ügyében, a határozatot azonban, ame­lyet érthető érdeklődéssel várnak, mi­hamarabb megfogja hozni. A népegylet megmozdult. A m ndennemü politikai kérdések­ben nyilatkozatra és állásfoglalásra jo­gosított általános népegylet magáévá tette Áchim képviselő ügyét és elhatá­rozta, hogy vasárnapra a csütörtöki napon történtek ügyében nagy népgyű­lést rendez. Az erre szóló engedélyért j Darabos János és társai folyamod­tak Seiler Elek főszolgabíróhoz, aki azonban az izgatott hangulatra való te­kintettel nem engedélyezte a népgyű­lést. Ezt a határozatot az Achimisták megfelebbezték az alispánhoz, akinek távollétében az őt helyettesítő D a i m e 1 főjegyző jóváhagyta az elutasító hatá­rozatot és igy a kérelmezők táviratilag a belügyminiszterhez felebbeztek, ki la­punk zártáig nem határozott. Gontra Zsilinszky. A gazdasági egyesület rendkívüli közgyűléséhez. A Zsilinszkyek, letagadhatatlan igaz­ság, sokat tettek Csabáért és ha termé­szetükben feküdnék, dicsekedhetnének érdemeikkel. Mégis úgy jártak, mint az egyszeri gazda az utassal. A gazda föl­vette kocsijára a vándort, az pedig az út közepén letessókelte a gazdát. A Zsi­linszkyek is lepottyantak a népszerűség­nek bolondul szeszélyesen döcögő sze­keréből. Mindezeket pedig nem azért írjuk ide, mintha tömjénezni akarnánk a Zsi­linszkyek érdemeinek. Erre éppenúgy nem szorultak rá, mintahogy nem kér­nek prókátoroskodást sem tőlünk, sem mástól. Csupán azért rójjuk föl e sorokat, hogy igazoljuk, hogy a félrevezetett tömeg következetes maradt tavaly kiadott jelsza­vához : a Zsilinszkyeket meg kell sem­| misiteni! — mint ahogy következetesek | maradtak a Zsilinszkyek a politikai meg­győződéseikhez. Ez a bűnük ! — hangzik I a tömeg Ítélete. Hogy bűnük-e avagy erényük, azt ne keressük most. Azt ki-ki ítélje meg úgy, amint legjobb meggyő­ződése diktálja. A Zsilinszkyek iránt megnyilatkozó hangulat egyik következménye az is, hogy Zsilinszky Endre dr.-t tá­vozni kényszeritik a gazdasági egye­sület igazgató-elnöki székéből, ahon­nan hosszú éveken keresztül önzetlenül, lankadatlan kitartással irányította a me­gyei gazdasági élet fejlesztését. Miért ? Mert Zsilinszky Endre dr. következetes maradt politikai elveihez és megjelent a főispán eskütételén. De ne rekrimináljunk és még ke­vésbbé pengessünk keserű akkordokat, Zsilinszky Endre búcsút mond az elnöki széknek, talán meg is fogja köszönni a bizalmatlansági nyilatkozatot és sem az európai egyensúly nem fog meg­billenni, meg a karaván is tovább fog haladni. Nem először ismétlődik meg Oziris meséje ! Nevetséges dolog! De térjünk a tárgyra. Ismeretes a főispáni installáció al­kalmából Zsilinszky Endre dr. ellen in­dított társadalmi pör. Ennek a pőrnek egyik epizódja lesz a békésvármegyei gazdasági egyesületnek rendkívüli köz­gyűlése, melyet gróf Wenckheira Dénes hivott egybe január hó 29-én, délelőtt 10 órára az egyesület csabai székházába. Ezen a rendkívüli közgyű­lésen egyetlenegy pontot tárgyalnak, a Zsilinszky Endre dr. ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt, melyet a rendkívüli közgyűlést egybehivók ne­vében 14 egyesületi tag irt alá. A rendkivülisógek iránt rendkívül érdeklődők értethető kíváncsisággal várják ezt a közgyűlést, amelyen pedig aligha lesz egyéb szenzáció annál az elnöki bejelentésnél, hogy Zsilinszky Endre dr. ugyan nem mondott le az igazgató-el­nöki tisztségről, de igenis a gazdasági egyesületi tagságról. Ez pedig nem szenzáció és Zsilinszky Endre is meg­marad Zsilinszky Endrének, akinek el­itélhetjük politikai magatartását, de ha mindnyájan neki állunk is, nem kapar­hatjuk le neve mellől a közéleti szerep­léséhez fűződő érdemeket. Ez az igaz­ság és semmi más. És megcáfolni, vagy az ellenkezőjét bizonyítani nemcsak abszurdum, de nagy tudatlansággal pá­rosult elfogultságot eláruló valami. Különben béke mindnyájunkkal! A csabai muzeum közkönyvtára. Egy régi terv megvalósulása. Csaba, mint általában Békésmegye közönsége régen érzi hiányát egy teljes könyvtárát. Ez vezette a muzeum egye­sület vezetőit arra a gondolatra: hannui­tásos részletfizetéssel egy minden tekin­teben irodalmi nivóju közkönyvtárat lé­tesítenek. Eziránt tárgyalásokba bocsájt­koztak az állam illetékes faktoraival is, akiknek részéről oly meleg érdeklődés nyilatkozott meg az eszme iránt, amely érdeklődós biztosítja előre is a sikert. De beszéljenek a tények. Még a mult évben történt, hogy F e­jérpataky László egyetemi tanár, az egyetemes országos könyvtár felügye­lője Csabán járt és a muzeumok és könyvtárak országos felügyelőségének megbízásából látogatást tett a csabai mu­zeumban, annak könyvgyűjteményét vizsgálta felül. Fejérpataky már akkor ama nézetének adott .kifejezést, hogy a muzeum egyesületnek egyszerre kellene beszerezni egy egész teljes könyvtár anyagát, mely igényeinek és szükségle­teinek megfelel, annál is inkább, mert e könyvtár létesítéséhez a muzeumok és könyvtárak országos felügyelősége kieszközölné a közoktatásügyi kormány támogatását. A muzeum-egyesület örömmel vette tudomásul ezt a biztató ígéretet és a tár­gyalások elintézésére bizottságot küldött ki, amelynek nevében Maros György főtitkár röviddel ezelőtt a teendők végett további tanácsért és támogatásért Fe­jérpataky Lászlóhoz fordult, kifejtvén memorandumszerü levelében a köz­könyvtár létesítésének szükségességét. Majd arravonatkozólag kért felvilágosí­tást, hogy milyen mérvű lenne az állami támogatás, kifejtvén, ha a kultuszminisz­térium évenkit mintegy 15—16 éven ke­resztül 500—600 korona segélyt folyó­sítana, ugy egyszerre megvolna oldva egy 100.000 koronás hatalmas könyvtár kérdése. Azt is kifejtette főtitkár, hogy a mu­zeum-egyesület választmányi tagjai tel­jesen tájékozatlanak, honnan, miként és milyen sorrendben szerezzék be a szük­séges müveket. A tervük nagyjában az volna, hogy mindekelőtt a tudományos munkákra fordítanák a fősúlyt és az­után a szakkönyvekre,"mellőznék a pusz­tán szórakoztatására irt novellákat és re­gényeket, kivételével azoknak, amelyek a lélek továbbképzésére alkalmasak. Vé­gül arranézve is kéri tanácsát Fejérpa­takynak, melyek volnának azok a válla­latok, központi könyvintézetek, amelyek­nél a könytárszükséglet beszerzése esz­közölhető lenne. Maros György főtitkárnak erre a levelére Fejérpataky kitüntető figye­lemmel válaszolt és 'többet tett, mint amennyit kértek tőle. Tudatta ugyanis a főtitkárral, hogy levelét hivatalos kezelés a szükséges válaszok meg­adása vésett áttette a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségé­hez, kilátásba helyezvén, hogy annak közbenjárására már a folyó évben be­illesztik a költségvetés keretébe a ren­des annuitásos segélyt. Felhívja egyben Fejérpataky a muzeum egyesületet, hogy a főfelügyelőség válaszadása után an­nak könvvtáriigyében memorandumot terjesztenek elő, majd örömének ad kifejezést a muzeumegyesület vezetői­nek nemes törekvése fölött, azon hatá­rozott Ígéretének kinyilvánításával, hogy a beterjesztendő memorandumot a leg­jobb akarattal veszik tárgyalás alá. A kilátások tehát minden tekintetben biz­tatók. Munkásaink a vidéken. Aratási szerződések. Az alföldi kubikus ós aratómunkás van olyan hires, mint az alpesi „berg­steiger". De különösen jóhire van a csabai munkásoknak, — nem azoknak, akik politikai ingyenmulatságból ós az „urak" hecceléséből élnek — akiket minden-felé kedvelnek és szívesen al­kalmaznak. Ez magyarázza meg azt az örvendetes jelenséget,^ hogy bár még tél derekán vagyunk, máris több < <.áz csabai arató és csóplőmunkásnak an biztosítva az idei évre a mindéi napi kenyere. De érdem-e ez a községi mun­kásotthonnak is és különösen annak az ügybuzgó vezetőjének, Christián György közvetítőnek, aki már hetekkel ezelőtt érintkezésbe lépett a csabai mun­kások elhelyezése iránt az ország vala­mennyi jónevü uradalmával. És nem eredménytelenül, amit igazolnak az alábbi sorok: A felszólitott uradalmak közül ed­dig is többen léptek tárgyalásba a csabai munkások szerződtetése iránt. A gróf Csekonics Endre-féle zsombolyai 70 ezer holdas újonnan berendezett ura­dalomhoz pedig a héten 198 pár csabai aratómunkást szerződtettek. Az uradalom katasztrális holdankint részül őszi bú­zából 80, tavasziból pedig 70 kilót ós ezenfelül az élelmezést biztosította. Ezen­kívül nevezett uradalom cséplésre még 80 pár munkást szerződtetett százból három százalék részesedéssel és élelme­zéssel. A szerződéskötésnél az uradalom részéről B a á r József jószágkormányzó ós W o 1 f Gyula tiszttartó jelentek meg. Ezenkívül a héten még 32 csabai munkás között szerződést Asztalos Albert mezőgyáni (Biharmegye) földbir­tokos uradalmába, cséplésre és aratásra részben. Ma, vasárnap délelőtt 66 pár arató munkáskötszerződéstgr. Wenck­h e i m Frigyes nagybirtokos pósteleki uradalmában való aratásra és csóplésre, 20 uj uradalommal pedig folyamatban vannak a tárgyalások. A kubikos munkások is bocsátják már ki a vidékre ós idengenbe a rajokat. Az első csapat, 20 munkás, már elis in­dult a zimonyi csatorna földásási mun­kálataihoz, 10 pedig a szlavonországi strizivojnai csatorna építéséhez. Munkásaink eihelyezése tehát jól in­dult meg s igy a műkás és kereseti vi­szonyok tekintetében kedvező sikerekre van kilátásunk. iaKmam A báli idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy lakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb smocking és íraek-íltönyök r> s" ia b' ű divl t " zerin t éses kivitelben készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom