Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-01-21 / 6. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1905. január 21. Egy gyulai szőlőtermelő a kultúráért. Az érdem jutalmazása. Nemcsak azok a költők, akik csengő rímeket raknak egymás mellé, hanem mindazok, akiknek nemesen érező szivük és fenkölt gondolkozásuk van. Nemcsak azok a kulturának a bajnokai, akik tudásuk gazdag kincsesházából, vagy anyagi javaik fölöslegéből hoznak áldozatot a kultúra oltárára, hanem azok is, akik ezeknek híjával is csak darab követ hengergetnek a haladás, a művelődés pantheonjának fölépítéséhez. Az ilyen szerény munkások ritkák és sorukban is ritka az olyan derék férfiú, mint Marjai Szabó István. Egyszerű szőlőtermelő gazda Gyulán, de mégis megérdemli, hogy elismeréssel adózzunk neki mi is akkor, amikor teszi ezt legszebb módon a csabai niuzeumegyesület 03 a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége azokért az érdemekért, melyeket Marjai Szabó István uram a csabai muzeum értékes gyűjteményeinek gyarapítása körül szer. zett. Az elismerést és kitüntetést pedig tolmácsolja egy remek kiállítású díszoklevél, amelynek művészi kivitele a csabai Rudolf főgimnázium jeles festői tehetséggel megáldott tanítványának, Gulyás Sándornak a rajzoló ügyességét dicséri. Szól pedig a díszoklevél, melyet a héten küldenek a csabai muzeum lelkes barátjának, igy : Marjai Szabó István ur önzetlen munkásságát, mellyel a békéscsabai muzeum gyűjteményének, különösen annak régiségtárának gyarapításához minden tőle telhető módon hozzájárulni iparkodik; fáradozását, melyet az alkalmas helyek felkutatásában, készségét, mellyel a Békéscsabai MuzeumEgyesület a kikutatott vagy tudomására jutott esetekről értesiti és mellyel az esetleg hozzájutott tárgyakat a muzeumnak átadja, elismervén és méltányolván, kedves kötelességének tartja, hogy Marjai Szabó István urnák köszönetével és hálájával adózzék és hogy annak alapján elismerésének jeléül e, számára kiállított okmányt kiadja. (Kelet.) Maros György főtitkár, Yarságh Béla elnök, Zsilinszky Mihály dr. védnök, Krammer Nándor dr. igazgató. (Utóirat.) A fenti elismeréshez a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége örömmel hozzájárul. Szalay Imre helyettes országos főfelügyelő. Vajha mentül többen volnának a Marjai Szabó Istvánok! Csaba pénzintézetei. A mult év eredménye. A pénzintézetek irodáiban hetek óta szorgos munka folyik : a mult év eredményeinek számbavetése, ami elé nem csak a részvényesek, de maga a nagyközönség is, amelyet a legkülönbözőbb érdekszálak fűznek hozzájuk, érdeklődéssel néznek. Az érdeklődést annyira természetes okok keltik föl, hogy szinte magyarázni is alig kell. A pénzintézet is magánvállalat abban, hogy főcélja : a részvényekbe fektetett pénz hasznos gyümölcsöztetéséről gondoskodni. De ehez a célhoz az érdekszálak óriási tömege fűződik, mely érdekszálak a gazdasági élet milliói tényezőjéből indulnak ki. Mindenkinek, a kinek keresete hitel, pénzforgatás nélkül nem képzelhető el, egyformán érdekét alkotja az, hogy a, pénzpiac áradata kedvezően áramlik-e vagy szűkebb körre kénytelen vonni hullámgyürüit. Különösen a közérdek mélyébe vág a pénzintézetek dolga nálunk, ahol három pénzintézet és az áruraktár szolgálja a hitelt, olyan pénzintézetek, amelyek mindegyikét az az okos irányzat vezet, hogy az intézetek saját tőkéinek, tartalékalapjainak minél erősebb gyarapítása által, a maguk helyzetét és azáltal a hitelnyújtást minél kedvezőbbé tegyék, minden bekövetkezhető eshetőségek ellen biztosítsák. És ez már az egész város érdekére tartozik. A viszonyoknak ilyen alakulása teszi indokolttá, hogy a pénzintézetek eseményeit a sajtó a közérdekhez tartozónak ismerje és azzal foglalkozzék. Mivel pedig az évzárlatot már majdnem mindegyik pénzintézetünkben befejezték, az alábbiakban már tájékoztathatjuk az érdeklődő közönséget, hogy intézeteink milyen eredménnyel nézhetnek vissza a letűnt esztendőre. Nagy általánosságban mondhatni, hogy intézeteink a nehéz viszonyok mellett is kedvező mérleggel állhatnak elő. De nézzük őket sorrendben : A takarékpénztár egyesület. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület a február hó 11-én, délután 3 órakor megtartandó óvi rendes közgyűlésen harmincadik évi zárszámadását fogja részvényesei elé terjeszteni és illetőleg ennek kapcsán az évi jelentést, mely igy kezdődik : Egyesületünk mult évi működéséről és annak eredményéről szóló jelentésünket első sorban annak felemlitésóvel kell megkezdenünk, hogy az általános pénzviszonyokban 1901. év óta fennállott zavartalan nyugodtság és pénzbőség, az elmúlt év második felében lényegesen megváltozott ós a •jpénz ára a bank kamatlábnak 1905. október 19-én a szokottnál magasabb mérvű felemelése folytán jelentékenyen megdrágult. A pénzpiac nemzetközi alakulása csak részben volt okozója ezen megváltozott helyzetnek, nagyban hozzájárulván ehhez azon áldatlan belpolitikai viszonyok, melyeknek hosszantartó ziláltsága minden erőteljesebb fellendülést megbénít. A különösen vármegyénkben igen rosz termés csak súlyosabbá iette az amúgy is nehéz megélhetési viszonyokat. Ilyen körülmények között főtörekvésünket arra irányítottuk, hogy egyéb ügyleteink céltudatos ellátasa mellett, a föídmivelő és földbirtokos osztálynak különösen olc3Ó kamatozású jelzálogkölcsönök nyújtása és fennállott drágább jelzálogkölcsöneik előnyös convertálása által lehessünk segítségére. Ilyen természetű kölcsönöket egy millió koronát meghaladó összegben folyósítván az elmúlt évben, szívesen számolunk be e törekvésünk sikeréről. Az intézet egyébként most jelentős lépés előtt áll. Mivel ugyanis a kezelésére bizott betétek és idegen tőkék az intézet saját tőkéinek hétszeresét teszik ki ós a 7.300,000 koronái meghaladják, az igazgatóság a nagymérvben megnövekedett üzletkör ellátása és további fejleszthetóse érdekében a részvénytőke fölemelését javasolja és errevonatkozólag a következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé: Határozza el a közgyűlés, hogy a jelenlegi 3200 drb 200 korona névértékű részvényből álló 640,000 korona alaptőkét 800,000 koronára felemeli. E célból 800 darab 200 K. n. é. uj részvényt bocsát ki. Ezen részvények kibocsátási árát az eddigi részvényesek részére darabonként 370 koronában állapítja meg, feljogosittatván a részvények tulajdonosai minden 4 drb régi részvény után egy újnak átvételére. Ezen kibocsátási művelet folytán befolyandó összegből ós a külön tartalékalap igénybevételével a jelenlegi 346,601 kor. 37 fillért kitevő tartalékalap 500,000 keronára emeltetik. A kibocsátás eszközlésével ós egyéb részletei megállapításával az igazgatóság bizatik meg. A kibocsátási művelet befejezte után a lefolyt óvi javadalmazásokkal együtt számított mostani alaptőkéink 1.090,622 K. 26 fillér összege 1.386,622 K. 26 fillérre (296,000 koronával) fog szaporodni. Zármérlegünk az 1904. évi 99 571 K. 94 fillér nyereséggel szemben 1905ről 100,929 É. 34 fillér tiszta nyereséget mutat ki. Ennek felosztására nézve következő javaslatot van szerencsónk előterjeszteni. Fordittassék az alapszabályok 73-ik §-a alapján a 100,929 K. 34 fillér óvi tiszta nyereségből: 4% a tartalékalap gyarapítására 4,037 kor. 18 fül. 4% a külön tartalékalap gyarapítására 4,037 kor. 18 fill. 2% a tisztviselői nyugdijalap gyarapítására 2,018 kor. 59 fillér. 9% igazgatói jutalékokra 9,083 kor. 64 fill. A felügyelő-bizottság tiszteletdijára 2,800 kor., 4% a tisztviselők jutalékára 4,037 kor. 18 fill. Ügyészi tiszteletdíjban 400 kor. Összesen 26,413 kor. 77 fill. Az intézet mérlege különben 100,929 kor. 34 fillér nyereséggel zárul, melyből a 3200 drb' 200 korona névértékű részvények után á 22 koronájával 70,400 korona osztalékot hoznak javaslatba. Az áruraktár. A Békéscsabai Termény- ós Áruraktár részvónytársasáság február 2-án délelőtt 10 órakor megtartandó hetedik évi rendes közgyűlése elé terjeszti mult évi működésének eredményeit. Az évi jelentést a következő sorok vezetik be : A vidékünkön mutatkozó rosszé termés, a gabonaüzletében tapasztalt általános pangás és ennek folytán különösen kereskedőinknek a beraktározásoktél való kényszerült tartózkodása következtében még megközelítőleg sem érhettük el tavalyi forgalmukat, A/, év utolsó három hónapjában készletünk ós előlegezósi üzletünk örvendetesen emelkedett éspedig nemcsak a kereskedő, hanem a gazdaközönség beraktározása folytán is. Árukezelésekben és forgalomban az utóbbi időben igen szép eredményt értünk el, amely az óvi nyereséget, különösen pedig a „Raktár kezelés" számla eredményét hathatósan emelte ós igy nagy készlettel lépve át az uj év küszöbét, remélhetjük, hogy jövőbeni forgalmunk nagyobb arányokat fog ölteni és üzleti működésűnk kedvezőbb eredményekben juthat kifejezésre. Raktárállományunk napi átlaga 1905ben 30,463 métermázsát mutat ós igy az előző 1904. évi 51,769 métermázsával szemben .4172% csökkenés észlelhető. Különben a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, valamint az aradi Ipar és Népbank, közös tulajdonát képező termény és áruraktár forgalma az év első nyolc hónapjában szerfölött gyenge lévén, az előző évi 14,000 korouával (5-83%) szemben, tartalékalapjának dotációja és 6379 kor. 38 fillér ingatlan és felszerelési értékleirás után jelenleg csak 9000 kor, osztalékot (3-75%) fizethet. Hét évi fennállása alatt e vállalat alapítási költségek leírására 7075 kor. 66 fillért fordított, ingatlan ós felszerelési leírások címén 35,043 kor. 79 fillért kitevő értékcsökkenési alapot és 10,179 kor. 89 fillér összegű tartalékalapot létesített, tiszta osztalékának eddigi átlaga 4-57%-ot tesz ki. A vállalat tiszta nyeresége 12,434 kor. 22 fillér, amelyből osztalékra 9000 koronát hoznak javaslatba. Az Aradi Ipar- és Népbank tőkeemelése. A fejlődő pénzitézetek, mintegy benső szükségleteik törvényeinek engedve, rendre emelik fel részvénytőkéiket. Az ilyen természetű műveletek nagy erőt és intenzivitást szolgálatnak és legfőbb biztosítékai a fellendülésnek. Ez a tudat áthatotta, a bókésmegyei virágzó fiókintézet anyaintózete, az Aradi Iparés Népbank igazgatóságát is, melynek választmánya egyik legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy az intézet részvénytőkéjét fölemeli félmillió koronával. Erről a bennünket közelről érdeklő pénzügyi eseményről a következő tudósítást adjuk: Az elmúlt pénzügyi esztendő teljesen kielégítő eredményei gyakoroltak döntő befolyást az igazgatóság elhatározására, amely kész javaslat alakjában került az igazgató-választmány elé. A kidolgozott elaborátum érvei alapján a választmány egyhangúlag elhatározta, hogy az intézet milliós alaptőkéjét, a mely 2500 részvényből áll, ujabb 1250 darab 400 korona -névértékről szóló uj részvénynek 500 koronás árfolyam mellett való kibocsájtásával fölemeli. Az uj kibocsájtás művelete után egy millió 500 ezer korona lesz a bank részvénytőkéje, s az uj részvények 400 korona névértéken felül maradó 100 koronák, összesen tehát 125-000 korona szintén a tartalékalapra fordíttatván, annak teljes összege 778,624 koronára emelkedik. Kilátás van rá ezek alapján, hogy a tartalékalap öt-hat óv múlva eléri az egymilló koronát. Az intézet részvényeinek belórtéke jelenleg 661 korona. A kibocsájtás után a részvény belértéke 607 korona lesz, tehát az uj részvényes a jegyzésnél nyer a részvény belórtókében 107 koronát. A számitások szerint az intézet előreláthatólag fenn fogja tarthatni eddigi 40 koronás osztalékát, tehát ez tiszta nyolc százaléknyi jövedelmet jelentene a részvényeseknek. A régi részvényesek természetesen elővételi joggal bírnak. Két régi részvényre egy uj részvény esik. Kétségtelen, hogy a régi részvényesek opciójukat teljes mértékben fogják gyakorolni s ekként idegen kézre részvény aligha jut. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Válság. A válság fogalma magában foglalja az akut baj jellegét, melynek jobbra, vagy balra kell hamarosan fordulnia. A magyar politikai helyzetre — igy jelenték ezt Bécsből — már nem találó ez az elnevezés. Az jobbra nem fordulhat többet, aminthogy ezt az udvarnál régtől fogvást tudták, csak balra. A leplezett . abszolutizmus után, ezt hirdetik mindenünnen, akármilyen őrületesen elképzelhetetlen is, a huszonegyedik század elején, a népjogok és a szabadság korszakában, Európa legrégibb alkotmányos államában következik a nyilt abszolutizmus. A törvénykönyveinknek szentséges leveleit katonacsizmák sáros sarkaival tapossák össze és jogaink máglyáját Kristólfy és Üxküll-Ghillebrand gyújtják meg. Szenvedelem nélkül, higgadtan, igazaink tudatában álltunk a jövendő események előtt, amelyek mérlegének felállítására nem kell a históriára várni, A magyar nemzet abban a harcban! amelynek minden előjel szerint a most fenyegető veszedelem lesz az eredménye szigorúan a törvények határai belül maradt ós nem követelt egyebet, mint amire az alkotmány jogot adott neki. Sőt sokkal kevesebbet kért, a béke érdekében. Azért, hogy ehelyett kísérletet tesznek arra, hogy elvegyék tőle azt is, ami látszólag még megvan, isten és ember előtt nem mi vagyunk felelősek. A béke hirei már-már teljesen elszálltak, még a nyomukat sem látni. Wekerle, Lukács és Andrássy Gyula gróf akcióinak az utolsó aktáit is befejezettnek tekinthetni. De hiu az a remény is, hogy még mindig lesz valami. A helyzet elég fertelmes, ha a riasztó hírekkel nem is akarják még ijesztőbbé tenni. Bécsi beavatott tudósítónk jelenti telefonon, hogy ez a közlés, hogy a magyarországi hadtestparancsnokokat sifrirozott táviratban a király elnöklósével lefolytatandó katonai tanácskozásra hívták meg, tisztára a fantázia terméke. A mai udvari bálon néhány magasabbrandu katonatiszt természetesen Bécsbe utazott ugyan, de a hadtestparancsnokok közül mindössze gróf Üxküll-Ghyllenbrand Sándor budapesti ós báró Steininger Károly pozsonyi hadtestparancsnokok időznek eddig Bécsben. Annyit viszont biztosra mondanak, hogy báró Fejérváry Géza tegnapelőtt este Bécsből történt hazaérkezése után hosszasan beszélgetett Üxküll hadtestparancsnokkal. A hadtestparancsnokokat nem a magyar válság miatt szólították Bécsbe. Ezek meghívása inkább szárazföldi demonstráció a balkán államokkal szemben, amelyek a monarchiát Bosnyák-Hercegovinában és a szandzsákon foglalkoztatják. — Fejérváry báró a mai napon ujabb kibontakozási tervet juttat ő felsége elé, amelyet a vezérlő-bizottság egyik tagja adott át neki. Fejérváry Bécsben. Bécsből jelentek a Magyar Távirati irodának : Báró Fejérváry Géza miniszterelnök, aki tegnap este érkezett ide, a mai délelőtt folyamán a magyar minisztérium palotáiban több látogatót, többek között báró B u r i á n közös pénzügyminisztert és P o p o v i c s államtitkárt fogadta. Báró Fejérváry miniszterelnök délelőtt tízendgy órakor a Burgba ment, a hol a király külön kihallgatáson fogadta. A külügyminiszter a békéért. A koalictó manővere, hogy a rend helyreállítása érdekében Goluchowskit áldozzák fel, nem fog sikerülni. A király tudja, hogy Goluchowsky volt az, aki a koalíció kívánságait közvetítette s több memorandumot juttatott a király elé éppen a koalíció kormányra jutása érdekében. Ma is Goluchowsky a legmelegebb szószólója a koalíció kívánságainak és Fejérváry báróval együtt mindent elkövetnek hogy Andrássy gróf kormányrajutását siettessék. Amu egy