Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-29 / 26. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY nüvészcsalád hangversenyezni érkezett Csabára. Maga az apa a jeles novellista elolvasott élvezetes humoros apróságot tdjuk lapunk mai számában. A közkedvelt csabai származású irónak három nüvószleánya az apa monológjait ós ipera részleteket adtak elő. Magáról az előadásról lapunk legközelebbi számáoan adunk beszámolót, itt még csak ízt jelezzük, hogy a művész család tegnap délelőtt a gyors vonattal érkezett meg Csabára, s az állomáson a szinügyi bizottság részéről H a a n Béla elnök és Palatínus József bizottsági jegyző, fiatalság részéről pedig Kocziszky Iván dr. és Schreyer Jenő fogadták őket. A minden tekintetben impozánsan sikerült magas színvonalú hangversenyt a kaszinó termében kedélyes bankett fejezte a be, amelyet a szinügyi bizottság adott a művész család tiszteletére. A Zöldy család Csabáról ma reggel utazik el és este Gyoma • közönségónének hangversenyeznek, ahol bizonyára hasonló kitüntető figyelemmel fogadják őket, mint Csabán. — Nem lesz adószedés. Az ország egyes vidékein egész rémületet okozott az a hir, hogy a kormány erőszakos uton hajtja be az adókat. Csak megerősödött ez a hiedelem, amikor az uj pénzügyminiszler, Hegedűs Ferenc mult héten magához rendelte az ország összes pénzügyigazgatóit, akik tisztelegtek is uj főnökük efőtt. Ugy értesülünk, hogy Csák György dr. kir. tanácsos, gyulai pénz ügyi gazgató is fent volt a miniszternél, de adószedésről a kihallgatáson szó sem esett. Hegedűs Ferenc csak meg akart ismerkedni a pénzügyigazgatókkal, de nekik semmiféle rendeletet nem adott. Az erőszakos adószedésről kolportált hirek tehát valótlanok. — Községi jegyzők államsegélye. Még a Tisza-kormány volt az, amely megszánta a községi jegyzőket és helyzetükön olyanképpen javított, hogy törvényt hozott az állam által való segélyezésekről. Az erről szóló intézkedés még 1905-ben jogerőre emelkedett, a volt kormány azonban már nem volt abban a helyzetben, hogy az állami segélyeket ki is utalványozza. Ebben a rózsás helyzetben, még kevésbbé ring a jelenlegi kormány, amely azonban mégis nagylelküsködik. Ő tudja, • hogy miért. A jegyzők mindenesetre szívesen veszik a belügyminiszternek azt a rendeletét, amelyben tud iára adatik Békésvár megyének, hogy K r i s t ó f f y József őkegyelmessége a jegyzők állami segélyét 12926 koronában kiutalványozta. E segélyeket az alispán akkor fogja utalványozni az érdekelt békésmegyei jegyzőknek, amint megállapítják a jegyzők törzskönyveit. — Udvari gyász. Gyászjelentés érkezett tegnap Békésvármegye törvény hatóságoz. Különös finom papíron. A kabinetiroda küldte a gyászjelentést, tudatva a törvényhatósággal azt a szomorú liírt, hogy Mária Beatx d'Este főhercegnő elhunyt. A kabinetiroda azt is tudomásul hozta a törvényhatóságnak, hogy az udvari etikette szabályai szerint' hat heti udvari gyászt rendeltek e), a mely idő alatt az udvar tagjai feketébe jelennek meg nyilvános ünnepélyeken, a magasabb rangú katonatisztek pedig baíkarjukon fekete gyászfátyolt viselnek a gyász külső kifejezésére. Á gyászjelentést a törvényhatóság legközelebbi közgyűlésének fogják bemutatni. — A megvásárolt dobozi küldöttség. A kormánynak bizalomra van szüksége, ami azt jelenti, hogy Bécsnek és a nemzetnek egyáltalán szemfényvesztés kell. Ezt a valamit elfogadhatja Bécs, amelynek a gyomra mindent bevesz, amitől csak undorral fordul el a nemzet, mely ismeri az ilyen bizalmat is, amit napnap után megrendelésre szállítanak Fejérváry őkegyelmességének. Ilyen bizalomszállitó ágensek járják Békésmegyét is és amint a jelek mutatják, nem minden eredmény nélkül. Hajh, a pénznek, ha még egy nemzet átka is van rajta, nagy hatalma van. Az első bizalomszállitó békésmegyei község Doboz, ahol valami Boros Brindus Mihály nevü szocialista ágens 90 embert toborzott össze, — a fejenkinti móring nem árultatik el — akik a napokban azzal a kórelemmel járulnak a minis zterelnök elé, hogy eszközölje ki nekik, miszerint ők is juthassanak a gróf Wenckheim-féle birtokból haszonföldekhez. No meg egy kis bizalmat is szavaznak a kormánynak. Dobzi tudósítónk jelenti, hogy a mi- j niszterelnök elé járuló küldöttségnek 1 a tagjai mind olyan emberek, akiket nem érdemesítenek tiszteletükre az embertársaik, s akiknek az uradalom sem adhatott haszonbérbe földeket. Ez akis rajz éppen megnyugtató Bókésmegye közönségének. — Esküvő. Biró Sándor békési községi mérnök Kiskunfélegyházán vasárnap vezette oltárhoz menyasszonyát, Rázsovits Ilonkát, Rázsovits Zsigmond tekintélyes kereskedő leányát — A nőegylet vasárnapi felolvasása. A csabai jótékony nőegylet ezidei böjti második felolvasását, mint már jeleztük lapunkban, vasárnap délután tartja meg a városi széképület termében Az elsőnél nem kevésbbé érdekesnek ígérkezik ez a felvasó délután, amikor Csabának ügyes műkedvelő gárdájának legjobbjai lépnek ki a pódiumra. A jótókonycél bizonyára ezúttal is nagy közönséget vonz a felolvasásra, amelynek programja a következő: Felolvas Ányos Ármin, felsőbb leányiskolái tanár. Zongorán négy kézre játszanak P f e i f e r Mariska és Szihelszky Mica. Szaval Bájer Domokos, zongorán kiséri Irsa Ferenc. Monológot mond Petrovszky Erzsike. — Kossuth szobor koszoruzási alap. Az újjáébredt és megerősödött hazafiúi szellem nap-nap teremt, alkot valami szépet, nemeset, valami lélekemelőt. Az alkotások munkájából a gyönge nők is kiveszik a maguk szerény részét. És ebben a munkában sorba állottak a csabai úrnők is, akik megalakították a márciusi bizottságot, most pedig a Kossuth szobor koszoruzási alapot. Ennek a megteremtői B a b i c h Pálné és Majoros Józsefné, a főgimnázium két jeles tanárának lelkes feleségei, akik még a múltkor, amikor a csabai úriasszonyok koszorút helyeztek Kossuth Lajos szobrára, e célra oly összeget gyűjtöttek össze, hogy annak fölöslegétől alapot teremthettek a kegyeletes célra. Az alapnak a rendeltetése különben az, hogy azt növelve, az évenkinti kamatokból a csabai úrasszonyok március 15-én koszorút helyezhessenek Kossuth ércszobrának talapzatára A hazafias terv nem szorul külön dicséretre; önmagát dicséri az. — A gyula—simonyfalvi vasút. Jeleztük már lapunkban, hogy a gyula—simonyfalvi vasút részvénytársaság az elhunyt Haviár Lajos helyére Z e r k ov i t z mérnököt hivta meg ópitésvezetőrek. Az uj főmérnök vezetése mellett gyorsan haladnak előre a vasu&épités munkálatai. A mult héten befejezték az összes földmunkákat, most pedig megkezdték a talpfák szállítását és lerakását, legközelebb pedig a síneket is szállítják, ugy hogy ha az időjárás kedvező lesz, tavasz végére befejezik az összes munkálatokat és a vicinális még a nyár folyamán átadható lesz a forgalomnak. Gyulavári belterületén legutoljára rakják le az uj vasút sínéit, hogy ennek munkálatainál a kisvasút felhasználható legyen. — Az utkaparók szolgálati viszonya. Békésvármegye törvényhatósága még egyik tavalyi közgyűlésén szabályrendeletet alkotoit az utkaparók szolgálati viszonyairól A belügyminiszter most értesítette a vármegye alispánját, hogy ezt a szabályrendeletet jóváhagyta. — Gazdát cserélt nagybirtok. Gróf Blankenstein Pál füzesgyarmati lakos a napokban eladta a köröstarcsai határban levő gerebcsini és kérhalmi dűlőben fekvő 688 kat. hold 1109 négyszögöl területű földbirtokát F e j é r j á r i Celestina bárónő mezőberényi ^agybirtokosnőnek 575,000 koronáért. Békés erdöinék hasznosítása. Békés községnek a határában jókora erdő terül el, amelyben százezrek hevernek minden kihasználás nélkül. Több izben próbálták már az értékesítését, ám mindig eredmény nélkül, vagy csak nagyon kevés eredménynyel. Ez vezette arra a község főjegyzőjét, Szathmáry Gábort, hogy újból fölvesse az erdők értékesítésének eszméjét. Amikor ez történt, a képviselőtestület a gazdasági bizottságot hivta fel véleményadásra. A bizottság a képviselőtestület' legutóbbi közgyűlésén az erdő letárolását javasolta és ehhez megnyerni a kormány engedélyét. Ezt a javaslatot azonban a főjegyző nem fogadta el, aki azt indítványozta, hogy az alkotmányon kívüli állapot tartamára vegyék le az ügyet a napirendről ós csak akkor foglalkozzanak vele újból, ha parlamentáris kormányhozfordulhatnak a letarolási engedély megadásáért. Egy-két képviselő hozzászólása után a képviselőtestület Szathmáry indítványát magáévá tette s ezzel ez a fontos ügy újból bizonytalan időre lekerült a napirendről. — Bérföldek árverése. Gyulaváros gazdasági szakosztálya e hó 12-én akarta bérbeadni a átkai szántóföldeket. Amcle ezt megakadályozták a szociálisták, akik mintegy háromszázan előre összebeszélve, szétosztották maguk között a parcellákat és nem engedtek senkit árverezni. A lázongás ügye a bíróság elé került, mig a bérföldek fölött a napokban tartották meg az uj árverést, mely ezúttal minden rendzavarás nélkül folyj le a gazdásági szakbizottság tagjainak jelenlétében. A bérbeadott szántóföldek majdnem elérték az előbbeni évek haszonbérét, vagyis kiadatott 274 kis hold 16372 korona bérösszegért, mely összegnek felét a bérlők a helyszínén azonnal lefizették. — Kérelem Békésmegye jegyzőihez. A magyarországi községi és közjegyzők országos központi egyletének elnöksége az „Érzsébet Árvaház" javára tárgysorsjáték rendezését vett programba, s az eredmény biztosítása végett a községi és körjegyzők megyei egyleteinek elnökei utján felkérte a községi és körjegyzőket annak bejelentésére : hány sorsjegyet volnának képesek községükben elárusítani. Az „Erzsébet Árvaház" hasznos és üdvös célját jól ösmeri minden községi jegyző, tudja mind, hogy annak célja : a jegyzők özvegyei és árváinak a segélyezése. És mégis micsoda közöny a jegyzők részéről ezen nemes cél iránt! Sajnosan kell tapasztalni, hogy ezideig egyetlen jegyző sem jelentkezett a sorsjegyek elárusitására. De hiszen nem is csoda, mikor az ország annyira el van árasztva mindenféle sorsjegyekkel — kevés kilátás lehet eredményre. S nem is vád akar ez lenni a békésmegyei jegyzők ellen, mint inkább kérelem, hogy miután a sorsjegy árusítás elvállalására kitűzött határidő — április elseje — már csak egy pár nap, a megyebeli jegyzők jelentsék be az egyleti elnöknél, Petneházy Ferencnél, hogy községük területén hány sorsjegyet volnának képesek elárusítani? -- Magyar gyártmány. A csabai kereskedők, azonban különösen Weisz Miksa csabai divatárúház tulajdonosa már régebben azon volt, hogy árúháza részére csak magyar gyártmányú árút szerezett be, s az osztrák ipart teljesen nólkülözhetővó tette. Értesiti a hölgyvilágot, hogy ugy a legújabb divatkelmék, a női konfekció-osztály csak magyar gyártmányt tartalmaz' s abban a választék rendkívül gazdag. — Köszönet nyilvánítás. Néhai özv. Weisz Jakabné úrnő elhalálozása alkalmával koszorúmegváltás címén W a 11 e r s t e i n Soma és neje 10 koronát az izr. nőegylet részére és 10 koronát a szegény iskolásokat segélyző egylet részére adományozott, melyért hálás köszönetet mond mindkét egylet elnöksége. — Ékszerrablót keresnek. Szeged város rendőrségét dicséri az a távirat, melyet a napokban kapott a csabai rendőrség. Arról szól a távirat,- hogy Szegeden Pártos Lajos ékszerüzletét világos nappal, a járókelők szemeláttára álkulcscsal felnyitották és az üzletből több ezer korona értékű ékszert raboltak el. A szegedi rendőrség arra kéri csabai kollégáit, ha az ékszerrabló netán errefelé vette volna útját, tartóztassa le és erről táviratilag küldjön értesítést. A csabai rendőrség azonban nem tud arról, hogy a vakmerő üzletfosztogató Békésország felé menekült volna. — Életunt asztalos. A halál önkénteseinek ismét szaporodott a gárdája. Ku1 y á k Pál gádorosi asztalos az életunt, aki a napokban felakasztotta magát A szerencsétlen ember súlyos betegségben nyelvideg görcsben szenvedett és többször hangsúlyozta felesége előtt, hogy végett vett nyomorúságának. Végzetes tettét most végrehajtotta. Helyreigazítás. Az orosházi keresztény Népbank részvénytársaság rendkívüli közgyűlését április 16-án, délután 3 órakor tartja. Lapunkban közölt hirdetés ós újdonságban a dátum hibásan volt közölve. — Országos vásár. Közöltük már, hogy a kereskedelmi miniszter Mezőberény országos vásárjainak három napra való kibővítését engedélyezte. Ehez képest tava szí vásár már ápril 6-án, a szarvasmarha, sertés és juhvásárral veszi kezdetét, szombaton lóvásár, vasárnap pedig a kirakodó vásár tartatik. A tébolyda önkéntese. Lapunk egy volt szerkesztőjének tragédiája. Szomorú sorsra jutott ismét egy újságíró, aki évekkel ezelőtt rövid időn át lapunkat is szerkesztette. Ponori Thewreok István író és zsurnaliszta ez, akit csabai szereplése révén jól ösmernek az egész vármegyében. A lázas munka, és a sok küzdelmes hányattatás az élőhalottak szomorú birodalmába juttatták a tehetséges hírlapírót, aki rabja volt a bohémeberek átkának, az éjszakának és mámornak. Talán ez is őrölte meg annyira az idegeit, hogy most megrendült lelkének az egyensúlya. Ponori-Thewrewk István megdöbbentő tragikus sorsáról ezeket jelenti fővárosi tudósítónk: A budapesti rendőrfőkapitányságon kedden éjjel jelentkezett Ponori-Thewrewk István író, s arra kérte az ügyeletes rendőrtisztviselőt, vitesse be a lipótmezei őrültek házába, mert ő elmebeteg. Az inspekciós rendőrorvos azonnal megvizsgálta, s megállapította, hogy a boldogtalan ember igazat mondott, s tényleg köz- ós önveszélyes őrült Erre aztán kihívták hozzá a mentőket, akik beszállították az elmegyógyitó intézetbe. Ponori-Tewrewk István most már másodízben jelentkezett ugyanezzel a kéréssel. Elsőizben is kivitték a Lipótmezőre, a honnan azonban csakhamar kiszabadult. A boldogtalan ember iránt, aki valamikor az elhunyt József királyi herceg legbizalmasabb embere volt, általános a részvét, mert széles körben ismerték tehetségét és tudását, mely ha nem is volt elsőrendű, de kétségkívül nyugodt és biztos pozíciót teremtett számára a sajtóban és irodalomban egyaránt. Mintegy 16 éve annak, hogy P onori Thewrewk István Aradon ujságiróskodott. Az Arad és Vidékének volt belső munkatársa s ebben a minőségében jutott először József főherceg kegyébe. Egy alkalommal, mikor a főherceg épen Kisjenőn tartózkodott, a szerkesztőség kiküldötte őt az udvarházba riportra. Annyira megkedvelte ekkor a süldő kis újságírót a főherceg, hogy jövőben aztán állandóan szívesen látott vendég volt az udvari vadászatokon Kisjenőn, később pedig Alcsuthon is. Egy nagy diszművet is irt Ponori Thewrewk a főhercegi családról, különösen pedig magáról József főhercegből, akinek életéből számos derűs epizódot, karakteres magyar adatot örökített meg. Talán éppen ennek köszönhette azt a nagy népszerűséget könyve, amelyben része volt. Valahányszor József főhercegről vagy családjáról kellett írni, Ponori Tewrewkhez fordultak a lapok, mikor pedig József főherceg a mult év juniusában meghalt, Ponori Thewrewk egész sor tárcát irt róla, életrajzokat, intimitásokat. Ponori-Tewrewk akkor szerkesztette a Békésmegye Közlönyt, mikor Aradról távozott, "innen a fővárosba, majd Nagyváradra került, s ott kinevezték tankerületi főigazgatói tollnoknak. A hivatali kenyér azonban nem izlett neki. Ismét a fővárosba ment, ahol felváltva több lapnál dolgozott, mig most utolérte szomorú végzete. Frivol akták. Mesebeszéd az, liogy a szürke hivatalos szobák poros aktái nem termelnek humort. Csak régente, a jó táblabirák korában többet, mint ma, amikor a gondemésztő küzdelmek közepett sivárság üli meg a lelkeket. A megélhetés gondjának súlyos bilincsei nyűgözik le a bürók embereit, akik manaság inkább panaszkodó és robotoló gépek, mint emberek. A humor azonban még sem veszett ki s ha mások nem, hát az ügyes-bajos emberek szolgáltatnak annak anyagot. Igy termelödnek a komor hivatalszobákban a humoreszkek t pikantériák és Íródnak néha frivol akták. Az ilynémüségekben nem utolsó az alábbi sem, amely a csabai árvaszéki ülnök hivatalában játszódott le a közelmúlt napokban. Sok a boldogtalan házasság. Nap-nap után kilincselnek az árvaszéknél férfiak, asszonyok, akik ráuntak egymásra s egymás elleű panaszkodván, követelik a kiskorúakról való gondoskodást. Az árvaszéken jobban tudják, hogy milyen eljárásnak nevezik ezt a tárgyalást, amelynek lényege az esetröi felvett jegyzőkönyv. Nos hát ezek a protokollumok sok-sok furcsaságot tartalmaznak. Nem is csoda, mikor bennük foglaltatnak az okok, amelyek miatt megunják az együttélést a házasfelek. Egyik a férj durvaságáról, másik a menyecske kikapósságáról szól.