Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-12-28 / 119. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1905 decz. 28. Gyula város helyettes polgármestere. Gyula város közigazgatása, mint irtuk, a polgármester felfüggesztése és P o p o­v i t s Jusztin főjegyző elhalálozása foly­tán elárvult. Hogy e tarthatatlan állapot véget érjen, Gyula képviselőtestülete rendkivüli közgyűlést tartott, melyen megválasztotta a helyettes polgármestert. F o 11 m a n n János dr., kit ez állás el­foglalására felkértek, ez időszerint kitért a megtiszteltetés elő s igy egyhangúlag B u c s k o Koriolán dr. árvaszéki ülnö­köt választották meg helyettes polgár­mesterül. — A közgyü'és a főjegyző ál­lás betöltésére kiiratta a pályázatot. — Egy község lelkésze ellen. Annak a kinos ügynek, amely ezelőtt két eszten­dővel példátlan kavarodást támasztott a tótkomlósi ág. ev. egyházban, csak nem akar vége szakadni, sőt újra felcsapnak a szenvedély hullámai s ez idő szerint nem is tudható, mennyi kellemetlensé­get fognak ismét előidézni. Sokkal is­meretesebb a sajnálatos fegyelmi ügy, hogy sem érdemes volna a felújításra. Ezúttal csak jelezzük, hogy a kinos ügyben a bányakerületi egyház fegyelmi bírósága a napokban hozott Tótkomló­son ítéletet, amely ugyanaz, mint az előbbeni volt, csupán a 800 korona per­költséget állapította meg 80-30 koro­nában. A felmentő Ítéletnek minden­esetre igazságosnak kell lenni. A tót­komlósi hivek egyrésze azonban ezt nem akarja elfogadni s egyesek kijelentették, hogy megfelebbezik az egyházkerületi törvényszék Ítéletét s ha még sem moz­dítják el állásától Gajdács Pál lel­készt, tömegestül kilépnek az egyház­ból. Valóban elszomorító állapotok ural­kodnak Tótkomlóson, ahol a szenvedé­lyétől elragadott emberek, ahelyett hogy elégtételt szolgáltatnának egy ártatlanul meghurcolt embernek, azt lehetetlenné akarják tenni annak dacára is, hogy több fórum fölmentő ítéletet hozott el­lene. — Hymen rovat. Biró Sándor bé­kési községi mérnök vasárnap tartotta eljegyzését Félegyházán Rázsovits Zsigmond odavaló kereskedő leányával, Ilonkával. N é m e t h y Samu orosházi áll. polgári fiúiskolái tanár Ambrózfalván szombaton vezette oltárhoz Nagy Gizellát. — A békési kosárfonó átvétele. A nagy arányú munkálatok folynak a békési állami kosárfonó telepen. Báró Bran­d e n s t e i n Ottó földmivelés ügyi mi­niszteri tanácsos napok óta időzik az iskolában, amelynek felülvizsgálatát és végleszámolását eszközli. Az állami ko­sárfonó iskola hivatalos átvétele előre­láthatólag még vagy egy hetet fog igény­bevenni. Az izraeliták ünnepe. Nemcsak a keresztény világnak volt ünnepe az el­múlt három piros betűs nap, de a zsi­dóknak is, akiknek egy emlékezetes ünnepe, a Chanuka esett össze az idén a keresztények karácsonyával. Emlé­kezetes a zsidóknak ez a nyolcnapos ünnepe, mely az ó időben vivott szabad­ságharcok emlékeztetője. A vallásos kegyelet tartja fenn a nagy idők emlé­két azzal, hogy minden este 8 napon át egygyel több szines gyertyácskát gyújtanak minden hithű zsidó házban, a templomi örökmécses jelképe gyanánt. — Lemondás. Szarvas község birája, V e l e s György, kinek mandátuma csak két év múlva járna le, beadta le­mondását a főszolgabírónak, mert a birói állás viselése mellett gazdaságában anyagi károsodást szenved. — Pánszlávizmus és fegyelmi. A tót­komlósi egyház lelkészeinek éppen nem irigylésreméltó a helyzetük, de még a tanítóké se. Egyik kellemetlenségből ki se gázolnak, már ujibb akaszkodik a nyakúkba. Legutóbb Hrdlicska La­jos lelkésznek és S z t i k tanítónak ju­tott ki a jóból. Előbb leplezve, utóbb a békési esperességi közgyűlésen nyiltan pánszláv üzelmekkel vádolták meg őket. Nevezett lelkész és tanitó, hogy elhárít­sák magukról a gyanút, fegyelmi vizs­gálatot kértek maguk ellen. Ezt az es­perességi közgyűlés el is rendelte, a vizs­gálat megejtésével Kovács Andor orosházi lelkészt és B r ó s z János pol­gári iskolai tanárt bizták meg. Ezek a napokban fejezték be a vizsgálatot, amelynek a jegyzőkönyve 50 irott ivre ter ed. A vizsgáját eredményét egyelőre titokban tartják. — Orosháza földvétele és Tótkomlós. Lapunk mult számában hirt adtunk már arról, hogy Orosháza földvétele ügyé­ben a 21-es bizottság részéről kiküldött bizottság a megvásárolni szándékolt gróf Károlyi István birtokán, Gyulamezőn helyszíni szemlét tartott, melynek az eredményéről legközelebb részletes je­lentést terjeszt a nagybizottság elé. Most ujabb fázisáról értesítenek, az orosházi földvételi mozgalomnak. Arról tudniil­lik, hogy nemcsak egyes orosházi gaz­dák sokalják a gyulamezői földbirtok llOCO-es hodjáért a tulajdonos által megszabott 700 korona vételárt, hanem bizalmatlansággal viseltetnek a földvétel iránt az érdekelt tótkomlósi gazdák is, akiknek egy küldöttsége a napokban Budapesten járt az országos központi szövetkezetnél, hogy a földvétel ügyé­ben protestáljanak bizonyos tekintetek­ben. — Frivol akták. A katonai kötele­zettségüknek még eleget nem tett ifjak szive éppúgy rabigába görnyed Ámor nyilától, mint a kiszuperáltaké. Avagy még jobban, mert a közmondás szerint is juventus ventus, fiatalság — bolond­ság. Az idén szokatlanul megszaporo­dott ezek száma ós a vármegye köz­igazgatási bizottsága idáig több mint 50 esetben élt fölterjesztéssel a hon­védelmi miniszterhez, ajánlván a nősü­lési engedély megadást a hivatkozott indokok alapján. Mert természetes, ko­moly ok szükségeltetik az engedélyhez. Példáúl a vőlegény szülei elerőtlenedett aggastyánok, akiknek nagy segítségére volna egy sürgő-forgó menyecske a háztartás vezetésében. A leggyakoribb ok azonban, mint ahogy a kérelmező azt a stereotyp kifejezéssel előhozza, •— arája jóhirnevének megvédése. Ezek a legpikánsabb akták és ezek részesül­nek a legméltányosabb elintézésben. A közigazgatási bizotlság rövid uton teszi meg előterjesztését, a honvédelmi mi­niszter pedig egy héten belül elintézi, jól tudván azt, hogy vannak ügyek, amelyek nem tűrnek, — de ezek aztán csakugyan nem tűrnek halasztást, s hogy másképpen az okozott galibán kivül külön dolga támad az anyakönyv­vezetőnek is „valakinek" a törvényesi­tésével. Érdekes, hogy az idei esetek között ezek a legérdekesebbek, mert hát hogy is mondja a közmondás ? Ju­ventus ventus . . . — Hátralékok behajtása. Békésvártne­gyéhez a pénzügyminisztertől rendelet érkezett, amelynek értelmében a vízsza­bályozási társulatok által követelt köl­csön és kezelési járulékok, a kereske­delmi és iparkamarai illetékek, a filoxera által elpusztított szőlők felújítására adott kölcsönök, & bűnügyi költség téritmé­nyek, a birtokrendezési költségek, az or­szágos tanítói nyugdíj és gyám alapot illető járulékok, pénzbírságok és keze­lési költségtéritmények, a községi, köz­birtokossági stb. erdők kezelési költségei, a kir. közjegyzői dijak ós különféle ur béri váltságok cimén mutatkozó hátra­lékok mielőbb beszedessenek, illetve be­hajtassanak, (mert adófizetések hiányá­ban üres a kincstár). A közadókra kü­lönben ez a rendelet nem vonatkozik. — Egy közigazgatási tanfolyam kérelme. A nagybecskereki közigazgatási tanfo­lyam vezetősége a héten kérelmet inté­zett Békésvármegyéhez. A kérelemben előadja az igazgatóság, hogy a közigaz­gatási tanfolyammal internátus van ösz­szekötve, amelyben állandóan 40—50 hallgató segélyben részesül. E hallgatók között vannak békésmegyei származású ifjak is. Éppen ezért a tanfolyam veze­tősége bizalommal fordul Békésvárme­gyéuez is, kérve annak törvényhatóságát, hogy miután Torontálmegye saját ere­jéből nem képes fentartani a tanfolya­mot, némi segélylyel járuljon a fentar­tási költségék fedezéséhez. Valószínű, hogy Békésmegye törvényhatósága nem fogja megtagadni a kérelem teljesítését. — Egy diák halálához. Egyik helyi laptársunk legutóbbi lapszámában cikk­ben foglalkozott Révész Géza csabai főgimnáziumi tanuló elhunytáról Lap­társunk azt a megjegyzést fűzte híradá­sához, hogy Révész Géza halálát meg­erőltetett tornázás okozta. Illetékes hely­ről fölkérettünk annak kijelentésére, hogy nevezett ifjú halálát éppen nem megerőltetett tornázás okozta. A halál okát maguk az operác ;ót végzett orvo­sok sem tudták egész határozottsággal megállapítani, a véleményük mégis az, hogy a halál okát előidéző bélcsavaro­dást a gyomor elrontása okozta, — amely feltevést igazolni látszik az a kö­rülmény is, hogy a szerencsétlen végét­ért tanuló a hirtelen beállott betegsége előtti estén erősen beszalonázott. Ré­vész Gézát különben vasárnap délután temették el valóban impozáns részvét mellett. Ravatalánál megjelentek ós arra koszorút helyeztek tanuló társai, vala­mint a Rudolf főgimnázium tanári tes­tülete is. — Járdamizéria az állomás előtt. Mi, boldog vidék! Nyáron kilószámra nyel­jük a port, lucskos időben pedig, tehát az év háromnegyed részében bokáig, néhol pedig éppen agyig lubickolhatunk az úgynevezett hangfogó habarékban, amiből tisztes mennyiség jut a gyalog­járókra is. Valamikor a boldogabb vi­lágban csináltak ugyan paragrafusokat a gyalogjárdák tisztántartásáról, de tud­nivaló, hogy Magyarország nem az a föld, ahol azért csinálódnak a töménte­len paragrafusok, hogy azok be is tar­tassanak. Nevetséges gondolat! Sőt el­lenkezőleg, hogy azokat ne respektálja a legutolsó bakter se. Mindezek az igaz­ságok pedig plajbászhegyre kerülnek abból az alkalomból, hogy a tavaszi időre fordult karácsony a csabai állomáshoz vezető Vasút-utcán, a műbútorgyár rak­tárától kezdve, két-három centiméter sárral fedett, közvetlen az állomás előtt pedig szinte lehetetlenség a sár miatt a gyalog-közlekedés. Nem az a bizonyos újságírói túlzás ez tisztelt illetékes ha­tóság, hanem való igazság. Talán ér­demes volna ebből az alkalomból a jár­dák tisztántartásáról alkotott szabály­rendeletet elolvasni és azt végre is haj­tani ? — A csendörök fizetése. A honvé­delmi miniszter értesítette a békésme­gyeí csendőri hatóságot, hogy a csendőr­legénység részére 1906. január 1-től a következő illetményeket állapította meg: A járási és törzsőrmester havi illetéke 12Ó korona 14 fillér, az őrsvezető napi illetéke 2 korona 60 fillér, a csendőröké pedig 2 korom 6 fillér, ezenkívül a csendőrök pótdijat is fognak kapni, ami a szolgálati évektől függ. Igy a járási ós törzsőrmester, azután az őrmester ós őrsvezető 3 évi szolgálat után 30, 6 évi után 40, 9 évi szolgálat után 50, 12 év után 60, 15 év után 70 és 18 év után 80 és 90 fillér napi pótdijat fog kapni. A csendőrségnél bizonyára örömmel fo­gadják ezt az intézkedést. Az első fecske. A karácsonyt meg­hazudtoló tavaszi napok nevetségessé teszik a hirt megfagyott emberekről. És mégis az első fecske megérkezett. Nem éppen az ünnepek alatt, hanem megelőzőleg, amikor igazán foga volt a napnak. Az első megfagyott ember K a 1 á g y i k Pál mezöberényi napszá­mos, aki illumánált állapotban hazafelé ment, annyira az országút fagyos rögén feledkezett, hogy jómaga is megfagyott. Holttestére csak másnap reggel akadtak a járók-kelők, akik az esetről jelntést tettek a mezöberényi rendőrségen. — Elfogott perselyfosztogatók. Az oros­házi ág. ev. templom perselyeit az utóbbi időkben egymásután több izben feltör­ték ós kifosztották. A rendőrség mind­annyiszor erélyes nyomozást indított, a tettest azonban nem sikerült kózre­keriteni. Utóbb azután az egyház csőszö­ket állított, akik a minap kézrekeritették a tolvajokat Boros Béla 12 éves ós Brenkovics József 10 éves gyerme­kek személyében, akik ugy követték el minden egyes esetben a perselyfosztást, hogy istentisztelet után elbújtak a padok alá és mikor már nem volt senki a templomban, hozzáfogtak vétkes csele­kedetükhöz. A kis bűnösöket, akiket a törvény betűje szerint tulajdonképpen felelősségre nem lehet fogni, átadták a rendőrhatóságnak. Egvetemi zászlóaljak szervezése. Vármegyénknek is számos egyetemi polgára van ós igy közelről érdekel bennünket az egyetemi polgároknak az a nemes szervezkedése, mely az angol ifjak példájára egyetemi zászlóaljak szer­vezését célozza. E célból a budapesti egyetemi athletikai klub legutóbb tar­tott közgyűlésén bizottságot küldött ki, hogy a céllövő sportnak főiskolai hiveit egy táborba szervezze. A valóban ne­mes mozgalom ismertetésére még alkal­milag visszatérünk. — Igazi f:ijetién ujáig, mint a közel­múlt napok esenjjóínv: j- a Pesti- l;.riap; A szocialisták terrÓnSpba', a sajtószabadság eilen intézett támadása sem félemlítette meg, amint nem ijedt meg soha .semmi hatalomtó hanem hirdette és hirdeti a meggyőződése szeri; való igazságot, küzdött és küzd folyton a szabad'éleménynyilváni­tásért. Liberális és demokratikus veket vallott im­már 2/ éven át, liberátis és demeratikus irányban fog hatadni ezentúl is, az elvek ddaláig. És ebben bizonyára támogatja a nagy magy.- olvasóközönség, melynek igy a szive szerint tud btzélni. Magyaror­szág legkedveltebb s legterjedelmebb lapja azzal hálálja meg a nagy pártolást, hogugyanazon árért sokkal nagyobb lapot ad, több obsni valót nyújt, mint más újságok s minden előfiző díjtalanul kap - karácsonyi ajándékul - egy di:es kiáilitásu ké­pes naptárt. Ez a naptár az 1906. rre már megje­lent s minden újonnan belépő előfiitő is megkapja, ha negyedévre egyszerre küldi be a7 korona elő­fizetést. A Pesti Hirlap naptárában ryanazon jeles írók Írták, akik a lap kedvelt nmnitársai. Van a Pesti Hírlapnak divatlap melléklete i, melyet fél­áron rendelhetnek meg a lap előfizrfi. Ez a Divat Sálon. A Pesti Hírlapba kiadóhivatalát (Budapest, Váci körút 78.) megrendelhető 1 hó; 2 kor. 40fill. és negyedévre 7 korona előfizetési ám, mely leg­célszerűbben postautalványon küldhei. A Pesti Hir­lap és Divat-Salon együtt (a Pesti Hiap nagy ké­pes naptárával) negyedévre 9 koro». Jó lélekkel ajánlhatjuk a t. olvasóközönség figyenébe. Kondoros történés. Visszaemlékezésed n. Irta: Zlinszky István. Bz volt a nézetünk, hogya tanitói állásnak megfe'elő tiszteségeí fizetése legyen a megválasztandó tartónak, a kire itt nemcsak nehéz, de egysersmind hazafias feladatok is várnak. Fizetése így lett megállapita : kész­pénz 600 forint, öt öl, vagyis 0 c. mé­ter tűzifa, az iskola fűtésére 1) szekér szalma, szabad l^kás és 300 öl tejedelmü kert. És a fizetés akkor még ; mesék országába tartozott! Jött is a özzétett pályázatra annyi folyamodván, hogy szinte megdöbbentünk. Folymodtak papok, városi tanitók számosar de az ismeretlenek el nem mulasztottk kér­vényük mellett kételyeiket is kfejezni. Egyik azt kérdezte, nem-e ióvedés az a 600 forint ? A másik gpnusan kérdezte, hogy lesz-é azután azis, a ki fizet ? Az iskolaszék összeült megostálni a folyamodókat. A pályázók közitt volt egy e vidékről származott taniíó is, akit a sors Brassó mellé, a hét csán;ó falu egyikébe vetett. Miután ez is oljm volt mint a többi csabai atyafi, hogr bol­dogtalan volt, ha nem láthatta a csabai nagytemplom tornyát, hát a hmvágy erősen bántotta. Keserves levdet irt hozzám és nagyon kért, hogy ő nyer­hesse el az állást, mert megöli a hon­vágy. stb. Miulán bizonyítvány,i nem állottak hátrább, mint bármelyik jályázó társáé, s miután kérése nagyon íiégha­tott, őt választottuk meg egyhaigulag. Hogy választásunk jó volt, igazolja azon körül mén v, hogy a jó „>ester" Bukovinszky Mihály még ma s tel­jes buzgalommal terjeszti a hizafias eszméket és nemzeti szellemet a v?gyes, s valljuk be, ujabban a magyarcsodás terén kissé visszafejlődött közstgben. Bukovinszky helyesen ós hazáiasan fogva fe! a helyzetet, s igyekezet! az ál­talam kiadott határozott utasitisnak, hogy t. i még sóhajtani sem aabad tótul, megfelelni és tagadhatlan, hogy sok érdeme van a beköltözött tó ajkú lakosság gyermekeinek megmagjarosi­tásában. Az iskolai vizsgák alkalmával — volt 80—100 tanulója is pár év alatt — össze­adtunk 15—20 forintot, vettünk kenyve­ket és annyi dij lett kiosztva, hogy szá­mos, a magyar nyelyben előhaladást tett nebuló részesült jutalomdíjban. Tiz évig voltam iskolaszéki elnök ós nem átallom kimondani, hogy er?e az állásomra jóleső érzéssel gondolok és gondolhatok vissza és elismeréssel kell, hogy adakozzak Bukovszky Miháhnak, a jó mesternek, aki még arra is iáért, hogy ugy a katholikus, mint az ág ev. és ev. ref. vallásuakat is tanította az illető lelkészek felkérése és felhatalmazása folytán, sőt még talán az akkor még egyetlen zsidó, Kurtág Bercsi gyerme­keit is vezetgette Mózes berkei között. A község szépen fejlődött; ámóe a földes uraságok kezdtek már prüszkölni, mert nem is álmodták, hogy a községi adó, melytől szabadulni reménylettek, oly magasra és évről-évre emelkedjen. Nagyközség lóvén, épp ugy kellett be­rendelkeznünk, mint a szomszéd nagy­községeknek. Orvost is kellett alkalmtzni és pedig emberre, állatra egyaránt. Vá­lasztottunk ilyeneket az élső ember­orvos Erlich Jakab volt, az állatorvos pedig Illgner Frigyes. Csakhamar pa­tikus is került, először csak mint a csor­vási fiókja, de később önállósittatott ós elfoglalta csendes birodalmát Jánossy Géza, akit a falu tréfásan csak „zöld patikus"-nak ismert. Bizony eleinte csak bőven fogyasztották a keserűt! Ámde ma már jóforgalmú a patika és Bariss

Next

/
Oldalképek
Tartalom