Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-12 / 97. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1905. október 12. és törvény iránti tiszteletben és semmi esetre sem az eltérés attól az iránytól, mely a mindenha, mint loyalist jellemezte, mertezen nemzeti egyéniségünk megtagadása csak kiélesitené az ellentéteket, mit a nemzet nem akarhat, mire az országnak szüsége nincs. Eljárásunkat vezesse a hazafias, bölcs mérséklet és legfőbb erősségünk a {törvényességhez való tántorithatlan ragaszkodásunk. Igy nyilvánult meg eddig az országos közvélemény, s bizonynyal ez elvek vezérlendik ma a mi tanácskozásainkat is. E meggyőződésben üdvözlöm a vármegye egybegyűlt közönségét, > megnyitom á közgyűlést. (Éljenzés.) Az alkotmányvádö bizottság D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző ezután előterjesztette az alispáni jelentést és ezzel kapcsolatosan az alispán javaslatát az alkotmányvédő bizottság megalakítása iránt, Ugy az alispáni jelentést, mint az indítványt teljes szövegében hozzuk. A helyess'léssel fogadott indítvány után a főjegyző előterjesztette az állandó választmánynak a bizottság megalakítására vonatkozó javaslatát. Ehhez Jancsovics Emil szólt elsőnek, aki kérte, vegyék be a bizottságba B e r é n y i Ármint is. Fábry Károly indítványozza, a bizottságot Pestvármegye módjára egészítsék ki 75 tagra és bizzák meg egyben a bizottságot, gondoskodjék arról, ha esetleg az alispánt és főjegyzőt is fölfüggesztik, közgyűlést hívhasson egybe és gondoskodjék arról, hogy az esetleg felfüggesztett t sztviselőknek vagy a mult évi be nem hajtott adók 25%-át, vagy pedig más alapot teremtsenek meg fizetésül. Fábry Sándor dr. alispánnak az a felfogása, hogy ne adjanak az alkotmányvédő bizottságnak cenzúrákat. Ha az alispánt és a főjegyzőt felfüggesztették, akkor még a közgyűlést joga van egybehívni az árvaszéki elnöknek, azonban az alkotmányvédő bizottságnak nincs erre törvény szerint joga. E tekintetben a bizottság, ha szükségét látja, legjobb belátása szerint fog cselekedni. H a v i á r Gyula Fábry Károly és az alispán javaslatait pártolja. Az alkotmányvédőbizottságot amelynek élén Fábry Sándor dr. alispán és Z ö 1 d y Géza dr. tisztifőügyész állanak, a következő tagokból alakult meg: Gróf Almássy Dénes, K. Schriffert József, Márki János dr., Jancsovics Emil, Schmidt József, Ladics László dr., Dombi Lajos, gróf Wenckheim Dénes, gróf Wenckheim Géza, Beliczey Géza, Fábry Károly, Kociszky Mihály, Szalay József, Varságh Béla, Sailer Vilmos dr., Áchim L. András, Haan Béla, Zsilinszky Endre dr., Pándy István dr., Hajnal Albert dr., Bácsi Lajos dr., Pikó Béla, Kalmár József, Zelinka János, Morvay Mihály, báró Drechsel Gyula dr., Török Gábor dr., Szegedy Kálmán dr., Kovács László dr., Horváth János, Jeszenszky Károly, Vámos Sándor, Szabó János, gróf Bolza Pál, gróf Bolza Géza, Haviár Dániel, Haviár Gyula dr., Mikolay Mihály, Szirmay L. Árpád, Zlinszky István, Léderer Rudolf, Oláh Antal dr., Geiszt Gáspár, László Elek dr., Bikádi Antal dr., Veres József, gróf Wenckheim Hoyos Fülöp, gróf Blankenstein Pál, , Reck Géza, Péter András, Berényi Ármin dr., Gerlein Reinhardt, Weisz Mór, Wagner József, Margócsy Miklós dr., Haraszti Sándor, Szeberényi Lajos, Macák Ádám, Grimm Mór, Reismann Adolf dr., Dérci Péter, Szalay József (orosházi), Torkos Kálmán, Borsódy Géza és Erdélyi János. A koalíció üdvözlése és felirat a királyhoz. A főjegyző előterjesztette Pándy István drnak egy indítványát, amely szerint a szeptember 23-iki megütközést keltett audenciáért a gonosz tanácsadók ítéltessenek el, a koalíció vezéreit pedig üdvözölje a vármegye és biztosítsa támogatásáról. (He yeslés). Haviár Gyula Pándy indítványával kapcsolatosan indítványt nyújt be, amely szerint a vármegye közgyűlése az október 10-iki ház elnapolás miatt fejezze ki tiltakozását, tegye magáévá a Ház legutóbbi határozstát, ós intézzenek feliratot a királyhoz az alkotmányos magyar minisztérium kinevezése érdekében Megengedi, hogy ez szokatlan mód, de rendkívüliek a körülmények is, amelyek indítványát indokolják. Fábry Sándor dr. alispán: A vármegye mindig a minisztérium utján érintkezett a királylyal. Különben is Haviár indítványát, mint önálló indítványt, mivel nem törvényes időben adatott be, tárgyalni nem lehet. A közgyűlés tehát álljon el ettől, ragaszkodjanak szigorúan a törvényekhez, mert nem szeretné, ha a vármegye törvénysértést követne el. Acli i m L. András : A magyar nemzet jogos követeléseit annyiszor és annyi formában terjesztették már Bécs elé, hogy a nemzet méltóságával nem tartja összeegyeztethetőnek, ha ismételten egy loyaíis kérelemmel fordulnak a királyhoz. (Helyeslés.) Veres József: A most folyó nemzeti küzdelemben a magyarságnak egyetlen fegyvere a törvényhez való szigorú ragaszkodás. A királyhoz intézendő feliratnak egyetlenegy eredménye volna, hogy a közönség is meggyőződést szerezne arról, hogy a törvényhatóság is teljes szívvel-lélekkel támogaja a nemzeti küzdelmet. De ha formahiba állja útját Haviár indítványa egyhangú megszavazásának, ugy ő is azon az állásponton van, hogy Haviár terjeszsze indítványát a legközelebbi megy egy ülés elé, az indítvány akkor sem fogja élét veszteni. Haviár Gyula dr. ezután visszavonja indítványát és a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadja Pándy indítványát. Hazafias átiratok. Mint már az állandó választmány üléséről hozott tudósításunkban részletesen megírtuk, Nógrád-, Szilágy-, Szatmár-, Liptó- és Gömörvármegyék törvényhatóságai a nemzeti ellenállás szervezése és a törvényenkivüli állapotból való kivezetés tárgyában hazafias megkereséssel fordultak Békésvármegye törvényhatóságához, mely egyhangú lelkesedéssel fogadta el az állandó választmánynak a Házhoz javasolt hazafias feliratát, melylyel tiltakozik a törvénytelenségek ellen és óhajtja a válság megoldását. Ezt a határozatot is teljes szövegében közöltük lapunk vasárnapi számában. A közgyűlés többi ügyeivel más cikk keretében foglalkozunk. Vármegyei ügyek Az őszi közgyűlésből. A vármegye őszi közgyűlése a poitikai kérdéseken kivül egész sereg jelentős ügyet tárgyalt. A napirendre kerülő ügyek minden nagyobb vita nélkül mentek keresztül, s a legtöbbnél az állandó választmánya javaslata győzött. Ezeket az ügyeket az alábbiakban ismertetjük : A vármegye háztartásának jövő évi költségelőirányzatát, amelyet részletesen ismertetünk már az állandó választmány javaslatával együtt lapunkban, D a i in e 1 Sándor dr. főjegyző terjesztette elő és indokolta meg, a költségvetésre leérkezett belügyminiszteri rendeletek ismertetésével. A költségvetéshez Berényi Ármin dr. szólott föl elsőnek, jelentéktelen észrevételt téve, amely fölött az alispán, főjegyző és Kiss István számtanácsos felvilágosítása után napirendre tértek. A közgyűlés ezután elfogadta a költségvetést és névszerinti szavazással jóváhagyta az 1%-os pótadót, amelynek rendeltetését szintén részletesen ismertettünk már. A közigatási bizottság félévi jelentésének előterjesztése után a közgyűlés tudomásul vetteaszámonkérőszék, jelentést, amely szerint a közigazgatási tisztviselők működése májustól-októberig kifogástalan volt. Következett a kereskedelmi miniszter rendelete a gyulai Pálinkaház utca kikövezésére, az orosháza—szentes— csongrádi, valamint a tótkomlós—gézamegálióhelyiérdekü vasutak segélyezésére megszavazott összegek fedezése tárgyában. Mivel a miniszter a törvényhatóságnak e kérdésekben korábban hozott határozatait fedezet hiányában nem hagyta j óvá, az állandó ' választmány azt javasolta, hogy a Pálinhaház utca kikövezésének költségeit fedezzék a közúti alapból rendelkezésre álló 30 ezer koronából, ennek fenmaradó öszszegéből, 15 ezer koronából fordítsanak a tótkomlós—gézamegálló vasút segélyezésére négy részletben 2—2 ezer koronát, a szentes—csongrádi vasutat pedig ezenkívül 6 ezer korona segélyben részesítsék 10 éven keresztül, ugyancsak a közúti alap terhére. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány javaslatát, majd kimondta, hogy az utmesteri tanfolyamra berendelendő " utbiztosok ellátási' diját havi 60 koronáról fölemeli 100 koronára ós a járási albiztosok javadalmának rendezése érdekében módosítani fogja a kérdéses szabályrendeletet. A közgyűlés ezután Haviár Gyula dr. indítványára a tárgysorozatban később következő, de jelentősebb ügyeket vette tárgyalás alá. Ezek között elsősorban a vármegyei pénztárak készleteinek pénzintézetekbe való elhelyezését. Az állandó választmány javaslata errevonatkozólag az volt, hogy a pénzkészlet 20%-át a gyulavidéki takarékpénztárnál, a fenmaradó összeget pedig egyenlő arányban a másik két gyulai pénzintézetnél helyezzék el. Fábry Károly azt indítványozta, hogy állandó jellegű községi pénzeket a vármegye különböző pénzintézeteinél helyezzék el ós errevonatkozólag az alispán a jövőben terjesszen elő tervezetet, jelenleg a Wodianer alapot helyezzék el egy gyomai, a Vída-alapot pedig egy endrődi pénzintézetben. K. Schriffert József azt kívánta, hogy a megye pénzkészletét egyenlő arányokban a" gyulai pénzintézetekneknól helyezzék el. A közgyűlés előbb Fábry Károly indítványa felett határozott, amely eíutasittatott, ellenben névszerinti szavazással elfogadta Schriffert indítványát. A Szarvason felállítandó negyedik patika ügyében egyhangú határozatot hozott a közgyűlés, Haviár Gyula dr., Áchim L. András ellenző, Morvay Mihály és Z ö 1 d y János pártoló felszólalása után, amennyiben a patikaengedélyezési kérelmet pártolólag terjesztette fel a belügyminiszterhez. Az öcsöd-pusztapói, a szarvas-kunszentmártoni helyiérdekű vasútra kért vármegyei hozzájárulást a közgyűlés nem szavazta meg, mert időközben a vasút iránya változást szenvedett, igy felhívják az érdekelt községeket, nyilatkozzanak, melyik irányban óhajtják a vasút építését," és igy majd a decemberi közgyűlés fog a hozzájárulás tekintetéoen határozni. Kormos Emil csabai tb. szolgabíró kérelmét végkielégítés iránt, teljesítette a közgyüíés s állásától felmentette. Nagyobb vitát keltett délután Szeghalom község kérelme a Petőfi-utcának közúti alapból való kiköveztetése iránt. A közgyűlés nem teljesítette a kérelmet, mert a közúti alapból erre fedezet nincs, de felhívta a községet, nyilatkozzon, nem lehetne-e az építendő transzverzális műutat a Petőfi-utcán át vezetni. A közgyűlés délután nyert befejezést Esküdtek kisorsolása. A novemberi ciklus polgárbirái. A gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbíróság előtt az őszi ciklus novemben első napjaiban kezdődik meg. Az ülésszaknak, bár több érdekesebb ós nagyobb bűnügye van, a sorrendje még nincs megállapítva, mert a nyári szünet és a felhalmozódott főtárgyalási bűnanyagok miatt most varinak előkészítés alatt. Az őszi ülésszak polgárbiráit mindamellett kisorsolta már a törvényszék. A sorsolá-t vasárnap délelőtt ejtették meg Nóvák Kálmán kúriai biró, törvényszéki elnök vezetése mellett. Jelen voltak továbbá a sorsolásnál: Várady Szakmáry Arisztid táblai biró, h. törvényszéki elnök, H u b a y Lajos törvényszéki biró, Liszy Viktor dr. kir. ügyész, T a r Dezső törvényszéki jegyző ós az ügyvédi kamara részéről Berényi Ármin dr. Az esküdbiróság rendes tagjaivá kisorsoltattak : Braun Hermann gőzmalmos, Csaba/ Reismann Adolf ügyvéd, Szarvas. Kner Izidor könyvnyomdász, Gyoma. Külley Pál dr. ügyvéd Orosháza. Manh'eimer Gyula kereskedő, Gyula. Zsilinszky. Endre dr. fölbirtokos, Csaba Bekker György gépész, Gyula. . Fábry Károly képviselő, Csaba/ Drucker Simon fakereskedő, Orosháza. Telegdy Lajos dr. ügyvéd, Békés. Bai István földmives „ Fuchs Gyula terménykereskedő Csaba. Kohlmann Ferenc kereskedő, Gyula, ifj. Balogh István földmives, Békés. Hyros Béla erdész, Gyulavári. Nagy Elemér dr. ügyvéd, Orosháza. Kun Árpád kasznár, Sámson. Jeszenszky Ferdinánd szabó, Gyula./"" Südy István gyógyszerész, Csaba. y Bossányi Gyula, nyug. százados, Gyula, ifj. Balogh József kereskedő, „ Mayer István asztalos, „ Hauser Mór dr. ügyvéd, Orosháza, ifj. Sal József asztalos, Gyula. Bőhm József term. kereskedő, Csaba. Mácz Ákos gyógyszerész, Gyoma. ifj. Bondár Gábor földmives, Békés. Szalay József földbirtokos, Csaba. Haraszti Sándor „ „ Braun Mór fakereskedő, Gyula. Pótesküdtek: ÍV, Zahorán Jáno ^ldbirtokos, Csaba. Bekker János rbély, Gyula. Tóth Márton g ^JÓSZ, ' ' „ Kis József bádogos, Csaba. Jetik Péter bormérő, Gyula. Rozenzweig Hermán fakereskedő, Gyula. Fischer Ignác kereskedő, Csaba. Heczler Alajos mézesbábos, Gyula. Hrabovszky Ferenc magánzó, „ Goldmann' József kereskedő A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizottsága október havi rendes ülését hétfőn tartotta meg Fábry Sándor dr. alispán elnöklete alatt. Noha a sablonos jelentéseken kivül több jelentős ügy került napirendre, az ülés nem igen volt látogatott. A központ meglehetősen volt képviselve, a vidéki bizottsági tagok azonban három kivételével hiányoztak. A vármegyei inségakció és egy tanító fegyelmi ügye voltak a fontosabb tárgyai az ülésnek, amelynek lefolyásáról alábbi részletes tudósításunk szól: Az ülést Fábry Sándor dr. alispán nyitotta meg, majd Daimel Sándor dr. főjegyző elterjesztette az alispáni jelentést, abból a következő részleteket adjuk : Alispáni jelentés. A személybiztonság a vármegye területén összesen 14 esetben lett megtámadva, túlnyomóan súlyos testi sértéssel végződő verekedések által, mely verekedések közül egy halállal is végződött. A vagyonbiztonság összesen 60 esetben támadtatott meg jelentéktelenebb lopási esetek által, a melyeknek tettesei kinyomoztattak és a kir. bíróságoknak feljelentettek. A rossz termés ós ennek nyomán a fenyegető ínség és fütő hiány feltétlenül a vagyonbiztonság rosszabbodását idézi elő, mely körülmény miatt különösen az orosházi járásban — a csendőrörsök megerősítése is szükségessé válik. A mutatkozó inség megelőzése szempontjából munkaalkalmak nyújtására megkerestem a megyénkben érdekelt összes ármentesitő társulatokat, a TiszaKörös-marosi árm. társulattól már is kedvező válasz érkezett, mely szerint még az ősz folyamán nagyobbszabásu munkát tesz foiyamatba. A mostoha nyári időjárás okozta takarmány hiány elmulasztása érdekéből bizottságunk még folyó évi julius havában felírt a földmivelésügyi miniszterhez, kérve állami takarmány áruraktárak létesítését, stb. E felterjesztés kedvező elintézését részletes és indokolt felterjesztéssel szorgalmaztam szeptember és október hava elején. Az alapfelterjesztése most jött meg a belügyminisztere válasza, ki közli, hogy a földmivelésügyi miniszter hozzá tette át intézkedés végett feliratunkat, s közli egyszersmind, hogy csak az esetben hajlandó a jelzett inség orvoslása tekintetében intézkedéteket tenni, ha a tényleges szükség községi és megyei inség bizottságok által pontosan megállapíttatik. Baleset összesen 8 ízben történt, melyok közül három halálos kimenetelű volt. Az öngyilkosok száma a vármegye területén őszesen 11 volt és épen ugy mint az elmúlt hónapban, valamennyi halálos. A tűzesetek száma összesen 36 volt, s részben gazdasági termények és épületek, részben pedig lakóházak lettek a pusztító vészmartalékává. A munkások helyzete most még kielégítő, a tél folyamán azonban mint fenntebb jeleztem, kétségtelenül Ínséges leend. Elsőrendű feladatomul fogom tekinteni e részben különös figyelemmel kisérni ez állapotokat. Az ipar és kereskedelem lendületet nem mutatott. A vármegyei és községi közigazgatás ellen a mult hóban észrevétel nem emeltetett. A Gyulaváros polgármestere és pénztári személyzete ellen általam elrendelt fegyelmi eljárás, határozatom jogerőre emelkedése után, nyomban foganatosíttatott. A vizsgálatot utólag elrendeltem azon vádakra nézve is, melyek Gyulaváros képviselőtestületi ülésén a folyó hó 4-én elhangzottak. Az inségakció. Az alispáni jelentéshez elsőnek Szekér Gyula gazdasági előadó szólalt fel, aki kifogásolja az inségakció.t A belügyminiszter e tekintetben saját hatáskörében nem intézkedhet és igy csak veszélyezteti a helyzetet. Indítványozza, hogy az ínség akció ügyében egyenesen és ismételten a földmivelésügyi miniszterhez forduljanak felirattal. Fábry Sándor dr. elismeri, hogy a sürgősség fenforog, ezért javasolja, hogy a földmivelésügyi miniszter is újólag megkerestessék aziránt, hogy saját szakközegét küldje le a megyébe az inség-