Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-12 / 97. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1905. október 12. viszonyok tanulmányozására, addig is azonban helyén valónak tartaná, ha az inségakció ügyében a közigazgatási bi­zottság is intézkednék saját hatás­körében. Varságh Béla azt ajánlja, hivassanak fel a községek, hogy ezügyben saját hatáskörükben intézkedjenek, amint azt már Csaba is tette, ahol az olcsó ten­geri és burgonya beszerzése folyamat­ban van. Szekér Gyula ezt az eljárást nem tartja célra vezetőnek, mert ha a mi­niszter erről tudomást szerez, nem ad segélyt az Ínségeseknek. Vannak állami birtokok, különösen az ország északi megyéiben, ahol jobb volt a termés, s amelyeknek feleslégéből a kormány bocsájthat rendelkezésére az Ínségesek­nek. Ha tehát a községeket felhívják az inség elleni védekezésre, az indokolt állami támogatást nem kapják meg. A földmivelésügyi miniszternek azt az ál­lítását, mintha Békésvármegyében nem volna inség, tagadja, s a miniszter té­ves informálásáért a gazdasági tudósítá­sokra vet. Ismételten ajánlja, hogy sür­gős intézkedési tételvégett keressék meg a földmivelésügyi minisztert. Fábry Sándor dr. most azt ajánlja, hogy keressék meg a földmivelésügyi kormányt, de egyben a helyi inségakció szervezésére hívják fel a vármegyei gazdasági egyletet. Beliczey Géza tudomására adja a bi­zottságnak, hogy a gazdasági egyesület ilyirányú akciót már megindított, ameny­nyiben felhívta a vármegye községeit, hogy szükségleteiket jelentsék be. Sze­rinte azonban ez az eljárás nem célra­vezető, mert hosszadalmas, amennyiben a gazdasági egyesület a szükségelt ta­karmányokért nem vállalhat jótállást hanem csakis a községek. Fábry Sándor dr. véleménye az, hogy a közigazgatási bizottság leghelye­sebben jár el akkor, ha az inség ügyé­ben feliratot intéz a földmivelésügyi miniszterhez, a segélyakciót pedig a köz­gyűlésre bízza. Csák György pénzügyigazgató cél­ravezetőnek tartaná, ha a miniszterhez intézendő felterjesztéshez csatolnák a kárbecslések adatait is. Ezeket szívesen rendelkezésére bocsájtja a közigazgatási bizottságnak. A bizottság köszönettel veszi az adatokat ós az alispán utolsó indítványa értelmében dönt. Egy tanitó fegyelmije. D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző fel­olvassa a csabai iskolaszék beterjesztett jegyzőkönyvét, amelyben hanyag köte­lességteljesítés miatt fegyelmi vizsgálatot és állásától való elmozdítását kérik K1 i m e n t Emil tanítónak, aki a geren­dási tanyaiskolánál működött, A be-, csatolt tanfelügyelői vélemény javasolja a fegyelmi elrendelését és a tanítónak állásától való elmozdítását. E bejelentéssel kapcsolatosan Re­ze y Szilviusz tanfelügyelő előadja, hogy Kiiment Emil időközben lemondott ál­lásáról és Szentetornyán nyert alkal­mazást, igy ránézve a fegyelmi tárgy­talanná vált és. ezzel az ügy befejezést nyert. Varságh Béla, mint a csabai is­kolaszék elnöke Kiiment Emilnek le­mondására való tekintettel visszavonja a kérelmezett fegyelmi vizsgálat elren­delését, R e z e y Szilviusz kéri a közigazga­tási bizottságot, tekintsék az iigyet be­fejezettnek, és erősítsék meg Kiiment szentetornyai megválasztását, ő minden­kor szigorú figyelemmel fogja kísérni Kiiment működését uj állásában. D o m b y Lajos is amellett érvel, ha Csaba iskolaszéke visszavonta pana­szát, adják meg Klimentnek az alkalmat és módot arranézve, hogy a multak hibáit helyrehozhassa, azzal a meg­jegyzéssel, ha Kiiment a jövőben újra fegyelmire adna alkalmat, a jelenlegi fegyelmi iratai beszámítást nyerjenek és akkor rögtön mozdítsák el állásától. Daimel Sándor dr. megjegyzi, hogy jogi szempontból sem állhat meg az a rendelkezés, hogy Kiiment ellen a lemondás után fegyelmit indíthatnának. R e z e y Szilviusz az alispán javas­latát ajánlja elfogadásra, azzal, hogy Kiimentet a közigazgatási bizottság is figyelmeztesse kötelességei pontos tel­jesítésére. Szekér Gyula enyhének találja a fegyelmi megszüntetését. Részéről Kli­menttel szemben, aki többszöri figyel­meztetés dacára is visszaesett, büntetést szabna ki. D o m b y Lajos életből merített ta­pasztalatokkal bizonyítja, hogy a meg­tévedt embereket az uj környezet hasz­nos polgáraivá alakítja a társadalomnak. Ó nem tud azonnal pálcát törni egy fiatal ember fölött. A közigazgatási bi­zottság első kötelessége, hogy Kiiment elől ne zárja el a megtérés útját. Szekér Gyula: Szép a humaniz­mus gyakorlása és meghajlok előtte. A közigazgatási bizottság ezután a fegyelmit megszüntette és Kiiment Emilt megerősítette uj állásában. Nagybirtokosok és gazda­tisztek viszonya. Daimel Sándor dr. főjegyző ez­után előterjesztette a földmivelésügyi miniszternek egy rendeletét, amelyben kimondja, hogy mindazon nagybirtoko­sok, akik birtokuk után legalább 3000 korona földadót fizetnek és nem lak­nak állandóan Magyarországban, köte­lesek okleveles gazdatiszteket alkal­mazni, ezek okleveleit, honosságukat igazoló okmánynyal a vármegyének 1906. január l-ig bemutatni, vagy eset­leg azon okokat felsorolni, amelyek alapján indokoltan kérhetik ezen köte­lezettség alul felmentésüket. A rendelet kimondja, hogy mindazok, akik nem felelnek meg e felhívásnak, súlyos pénz­birságban részesülnek. A rendelet ismertetése kapcsán a főjegyző jelentette, hogy a bejelentések iránt megkeresést intézett valamennyi községhez, az egy Vésztő kivételével, azonban valamennyien félreértették a miniszteri rendeletét, amennyiben a bel­földön lakó nagybirtokosokat is bejelen­tették. A közigazgatási bizottság ezután megállapította azon megyei, de külföl­dön lakó nagybirtokosok névsorát, akikre a rendelet vonatkozik, s akikre nézve a jelzett törvény a jövő év május 1-én lép életbe. Ezeket a közigazgatási bizottság fogja felhívni okleveles gazda­tisztjeik igazolására. Egyéb jelentések. Az állatorvosi jelentés szerint az állategészségügy az elmúlt hónapban kedvező volt. Egyedül a sertések közül hullott el néhány, s a fellépett szórvá­nyos állatbetegségek nem korlátozták a forgalmat. A közegészségügyi jelentésről foly­falvi Z ö 1 d y János dr. tisztifőorvos re­ferált. A jelentés kedvezőtlennek mondja szeptember közegészségügyi viszonyát, bár kedvezőbb volt augusztusénál. A szervi betegségek közül difteriában meg­betegedett 30, elhalt 8 egyén ; vörheny 39 betegedés, 6 haláleset; kanyaró 36 betegedés, 2 haláleset; hasihagymáz 170 betegedés, 19 haláleset. A heveny fer­tőző betegségek közül a hasihagymáz volt az uralkodó A köztisztaság kielé­gítő volt mindenütt. Csák György pénzügyigazgató je­lentése szerint az állami adóhivatalba állami egyenes adó cimén 175827072 koronával, hadmentességi dijban pedig 15342-60 koronával kevesebb folyt be, mint a mult év hasonszakában. R e z e y Szilviusz tanfelügyelő a megyei tanitói karban beállt változások­ról referált, majd javaslatára a bizott­ság jóváhagyta egy sereg tanintézet jövő évi költségelőirányzatát és több tanitó megválasztását. A tisztiügyészi, királyi ügyészi és államépitészeti jelentések nem tartalmaz­tak vitára alkalmas anyagot. Az ülés fél 12-kor ért véget. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A válság. Az országgyűlés tegnapi elnapolá­sával ismét nagy mozdulatlanság ütött be a politikában. A koalíció elmondta a maga tiltakozását addig, amig bele nem fojtották a szót s most nem rajta áll az akció sora. A bécsi lapok kivétel nélkül vezércikkben foglalkoznak a képviselő­ház tegnapi ülésével s valamennyiből önkéntelenül is kiérzik a meglepetés és az elismerés az ülés méltóságos és hig­gadt lefolyása felett. Fejérváry utazásáról még min­dig nem történt intézkedés. Bécsben a magyar válság dolgát éppen nem tart­ják sürgősnek. Fejérváry kijelentette, hogy egyelőre még nem tudja, mikor megy Récsbe, de azt hiszi, a meghívás most már nem maradhat el sokáig. A kabinet tagjai ugy remélik, hogy holnap utazik a miniszterelnök, csütörtökön kihallgatásra megy és vasárnap jelenik meg az uj kinevezési kézirat a hivata­los lapban. A kabinet rekonstrukciójáról eddig megjelent kombinációkat általában téves­nek mondják. Állítólag sem gróf K á­r o 1 y i György, sem báró F e i 1 i t z s c h Artúr nem lesz miniszter. A baloldal vezérei még mind Buda­pesten vannak. Kossuth Ferenc és gróf A p p o n y i Albert ott is maradnak vasárnapig, amikor a bácsmegyei füg­getlenségi párt alakuló naggyűlésére nagy csomó függetlenségi képviselővel Szabadkára utaznak. J u s t h Gyula kép­viselőházi elnök, akinél a délelőtt folya­mán több politikus tett látogatást s aki­hez a tegnapi ülés alkalmával sok üd-. vözlő távirat érkezett a vidékről, egye­lőre szintén Budapesten marad. Az egész politikai világ feszült figyelemmel várja mit hoz a jövő ? Az orosz forradalom. Witebskből érkezik a hir, hogy 500 lett tartalékos fellázadt. Vörös zászlók alatt felvonulást rendeztek s azt kiáltoz­ták : Veszszen a cár! A hatóságok tehetetlenül állottak a tömeggel azemben. A lázongó tarta­lékosokat. Finnországba akarták vas­úton szállítani az ott kitört oroszellenes forrongás leverésére. A vasúton újra kibontották a vörös zászlókat. Szidal­mazták a tiszteket és csendőröket és éltették a forradalmi Finnországot. Ecldig a finnek és lettek közt köl­csönös ellenszenv uralkodott. Erre ala­pított az autokrácia, mikor a letteket a finnek ellen vezényelte, arra azonban nem számított, hogy ugy a finnek, mint a lettek sokkal jobban gyűlölik az oroszt, mint egymást és egyesült erővel men­nek az aufokrácia ellen. Nagy vasúti szerencsétlenség. Zsolnáról jelentik: Ma reggel 4 órakor a Trencsénből érkező személy­vonat a máv. és kassa-oderbergi vasúti váltónál összeütközött az Oderberg felé menő tehervonattal. Egy vasúti alkal­mazott meghalt, kettő súlyosan megse­besült. Több kocsi összezúzódott és mindkét mozdony megrongálódott. Európa uj csopertositása. Aki a világpolitika iránt érdeklődik, annak most módja van abban, hogy a világpolitika műhelyébe egy-egy pillan­tást vessen. Európa uj csoportosításáról van szó ós ez az uj csoportosítás egé­szen a világ szeme előtt történik, mert az államférfiak nincsenek abban a hely­zetben, hogy a nyilvánosság elől el­rejtsék terveiket. Az utolsó esztendők európa uj cso­portosítását szükségessé tették. Ennek a folyamatnak legnevezetesebb és leg­fontosabb elemei Angolország és Német­ország. Mindegyik keres kevésbbó erős államokat, hogy maga köré csoporto­sítsa és ezzel politikai egyensúlyt tartson fön az áldott, de természetesen fegyve­res és igy a népeket átokkal sújtó béke érdekében. Angolország azt tételezi föl, hogy Németország egész politikája arra irá­nyul, hogy a hatalmak mostani birtok­viszonyát megzavarja. Miután azonban a vilá c most már nem védetlen, Német­ország ezt a tervét csak valamely há­borús akcióval valósithatná meg. Ez az oka annak, hogy Németország most uj, hatalmas hadiflotta építésére készül. Persze, a német államférfiak azt ál­lítják, hogy az egész akció csak a béke fentartására való. Angolország erre azt válaszolja, hogy ez mind nagyon szép és n ;ncs oka Németország jóhiszeműsé­gében kételkedni, de az ut a háborúhoz rendesen jó szándékkal van kikövezve. Németország nagy hadiflottát épit. A mostani helyzet szerint Németország csak ugy juthat jó gyarmatokhoz, ha azokat Angolországtól, vagy Francia­országtól elhódítja. Németország béke­politikáját tehát Angolországnak, vagy Franciaországnak kell megfizetnie, ha ugyan meg akarja fizetni, amihez ez idő szerint legkisebb hajlandósága sincs. Angolország meg van győződve arról, hogy Németország nagy hódító hadjáratára készül. Németország viszont meg van győződve arról, hogy Angol­ország túlsúlya veszedelemmel fenyegeti az európai egyensúlyt. Németország geográfiái helyzete olyan, hogy Anglia könnyen úrrá lehet fölötte. Mindig függővé van téve a német 3 befolyása K ;s-ázsiában és a keletázsiai vizeken. Németország és Angolország között a viszony tehát ez: vagy őszinte barátság uralkodjék minden téren és minden tekintetben a két ország kö­zött, vagy egyiknek meg kell sem­misülnie. De Németországnak nem kell olyan barátság, mint a milyent 1898-ban a diplomaták megállapítottak. Angolország Németországnak mat­tot adha', ha Franciaország az entente cordiale-hoz hü marad. Németország Angliának árthat, ha sikerülne neki egy uj hármas-szövetséget létrehoznia és pe­dig egy német-francia-orosz szövetséget. A háború veszedelme tehát fenyeget s az uj európai csoportosítás nem ve­zethet másra, mint egy nagy európai háborúra. A gazdasági egylet jövő évi programja. A békés megyei gazdasági egyesület igazgató választmánya vasárnap ülést tartott, amelyen több jelentős ügy elin­tézése után megállapították az egyesü­let jövő 1906-ik évi működésének programját, melyet a vasárnap Oroshá­zán megtartandó őszi közgyűlés fog szankcionálni. Magáról a közgyűlés le­folyásáról lapunk más helyén emléke­zünk meg, itt csupán a közgyűlés elé terjesztendő programot ismertetjük amely méltó a gazdasági egyesülethez, s amely a mezőgazdaság fejlesztése érdekében a jelentős és életrevaló tervek egész halmazát öleli fel.' A gazdasági egyesü­let elnöksége valóban nagy munkát vég­zett a működési keret összeállításával, s ha egyesület tagjai ugyanilyen buz­galommal vesznek részt az elnökség tá­mogatásában, ugy Békésvármegye me­zőgazdasága a jövő évben rohamos lép­tekkel halad előre hivatása teljesítésében. Az egyesület programját különben az alábbiakban adjuk : Általános rész. Közgazdasági állapotaink szolgála­tában — ha a politikai viszonyok meg­engedik, — a mult idők tradícióihoz ké­pest állandó összeköttetést fogunk fen­tartani földmivelésügyi kormányunkkal, mert annak támogatása nélkül a vidéki gazdasági egyesületek maguk sem bol­dogulhatnak, gazdatársadalmunk érde­keit pedig nem szolgálhatják kellőkép­pen. Megfigyeléseink alapján tapasztalt károkat, bajokat igyekszünk elsősorban a magunk hatáskörében orvosolni, amennyiben pedig a mi erőinket, tehet­ségeinket mnghaladná, valamint a múlt­ban, ugy a jövőben sem fogunk kérni, ha a kormány jóindulatát tapasztaljuk, annak segítségét igénybevenni, szóval a politikát ezentúl sem engedjük fa­laink közé. A mezőgazdasági hitelügy rendezé­sét sürgetjük és annak létrejövetele ügyében közremunkálkodni igyekszünk, a gazdahitel olcsóbbá tételét a kisgaz­dák között a törlesztéses kölcsönök is­mertetése által igyekszünk előmczditani. Közgazdaságunk hatalmas tényezője termeivényeinknek lehetőleg előnyös ér­tesítése és* gazdasági szükségleteinknek lehetőleg elsőkézből, megbízható forrás­ból való olcsó beszerzése. Ezirányban egyesületünk évek óta kísérletezik már a beszerzési és fogyasztási szövetkeze­tek létesítésével, sajnos azonban, gazda­társaink annyira idegenkednek a szö­vetkezetek megalapítását feltételező rész­vények jegyzésétől, hogy ezirányban eddig csak a közvetítésre tudtunk" szo­rítkozni egyes tömegárúkban, gépekben és némely gazdasági felszerelésben, to­vábbá vetőmagvakban. Ezirányban to­vábbra is fentartjuk munkálkodásunkat és törekszünk a szövetkezet megalapítá­sán, mert erős a hitünk, hogy gazdáink előbb-utóbb befogják látni annak hasznát. Egyletünk vezetőinek gondja arra is kiterjed, hogy tagjai részére a bizto­sításoknál előnyöket szerezzen. Háziipari tanfolyamokat ezidén is tartunk fenn, még pedig Gyomán, Szeg­halmon, Vésztőn ós Körösladányban, mind eme vízparti községekben, ahol a fűzfavessző önként kínálkozik az ipari feldolgozásra, sajnos azonban, csak kor­látolt mórtékben, mert az ex-lex miatt meg nem szavazott költségvetés nem engedi meg a kormánynak, hogy szo­kott anyagi támogatásban részesíthesse egyesületünket. Ezidén a téli előadáso­kat kénytelenek vagyunk célszerűségük és hasznuk dacára is fedezet hiányá­ban elejteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom