Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám
1905-09-03 / 84. szám
XXAI1. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap, szeptember 3. 84. szám. BEKESME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. EltŐFIZETÉSI 013 : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegvéden belül is. Egyes szám ára lö fillér. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. SAILER VILMOS PALATÍNUS JÓZSEF Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési díj készpénzzel helyben fizetendő, riyilttcr-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Rabok megmentése. Békéscsaba, szept. 3. Nemcsak a gőz és villám modern, korszakát, hanem a humanizmus korát is éljük. Hatóságok és testületek a társadalommal nemes versenyre kelve, hozzák létre az emberbaráti üdvös intézmények egész sorát. Hogy milyen jelentősége van a humanizmus gyakorlásának az emberiség nagy családja életében, az szinte kifejezhetetlen. Évente nem százezreket, de milliókat és milliókat ment meg a társadalomnak, akik különben a gyámolitó támasz nélkül megsemmisülnének, elvesznének. Az emberbaráti intézmények sorába tartoznak a rabsegélyző egyesületek is, amilyen ma már igencsak minden vármegye és illetőleg törvényszék területén léteznek. És nagyon kevés azon vármegyék száma, ahol ezek az áldásos intézmények nem gyakorolják a legnagyobb és legnemesebb jótékonyságot, a bűnös útra tért emberiség becsületének reparálását, jövőjének megalapítását. Nem minden fogházba vagy börtönbejutott ember megrögzött gonosztevő, de nagyon sok önhibáján kivül egyenes útról lecsúszott embert nevel gonosztevővé a börtön, de leginkább a társadalom megvetése, irgalmatlansága, amely lehetetlenné teszi a bűnös embernek a megtérést. Hogy ez be ne következzék, állitattak fel a rabsegélyző egyesületek. Társadalmi intézmények ezek, amelyeket segélyez maga az állam is. Céljuk az, hogy a büntetését kitöltött embert rehabilitálva ugy adják vissza a társadalomnak, hogy ott érvényesülni tudjon. Mert mit csinál az az ember, aki néhány esztendei raboskodás után visszakapja szabadságát? A családja a legtöbb esetben megvetéssel fogadja ; ha volt is valami gazdasága, az azalatt tönkremegy, foglalkozási ágát elveszíti, a bizalmatlanság nem ad neki kenyeret. Az ilyen szerencsétlennek aztán hiába van legjobb szándéka megtérni, azt a legtöbb esetben nem teheti meg, hanem kénytelen a bűnre még nagyobb bűnt halmozni, vagy a legjobb esetben a golyóhoz vagy kötélhez folyamodni, s tehát a már igazságosan elszenvedett büntetésért még egyszer és legigazságtalanabbul és legkeservesebben megbűnhődni. A rabsegélyző egyesület megóvja ettől a tragikus lépéstől az élet szerencsétlenjeit. Mire kitölti a földi igazságszolgáltatás által rá mért büntetést, a rabsegélyző egyesület a börtönben elvégzett munkája gyülmölcseként az arra érdemes, jómagaviseletet tanusitó raboknak tőkét gyűjt, azt gyümölcsözteti, a társadalom könyörületes adományaiból növeli és azt vagy pénzértékben, vagy a segélyezett rab foglalkozásának megfelelő használati eszközökben adja. A földmivesnek gazdasági gépeket vásárol, vagy lovat, kocsit, az iparosnak állást szerez stb. Ilyen áldásos működést fejt ki pl. a biharmegyei rabsegélyző egyesület, amelynek már néhány ezer korona alaptőkéje is van. Ugyancsak ez az egyesület alapszabályában kimondja, hogy csakis biharmegyei illetőségű, önhibáján kivül bűnbe jutott, jómagaviseletű rabokat segélyez. Nemcsak Biharban, de mint mindenütt, vármegyénkben is vannak önhibájukon kivül eltévelyedett és jó magaviseletet tanusitó rabok, akik érSdemesek a társadalom könyörületes ' szivére, támogató kezére. Miért ne ; nyujtsuk tehát neki a megmentő jobbot? Miért taszítsuk el őket magunktól, mint a bélpoklosokat? Fogjon hát ősz-1 sze Békésvármegyének minden szépért és nemesért lelkesülő közönsége és alakítsa meg a békésvármegyei rabsegélyző egyesületet. Mozogjon ez az egyesület a kezdet napjaiban a legszerényebb körben, - az állami támogatás nem marad el semmiesetre — mentsen meg évenkint két szerencsétlent az életnek, bizony-bizony betöltötte szerepét és kedvesebb dolgot cselekszik, mint ha összetett kezekkel hagy veszni egy sereg bűnöst. p. J. A válság. Ischlii hangok uralják a helyzetet, hogy báró Fej órváry pénteken a királynál járt. A jó ég tudja, han.yadik audencia volt már ez, amely csöppet se járt több eredménynyel, mint az előzők. Azaz eredmény van és annyi, hogy bizonyosan kísérleteket terveznek a válság kibontakozására és mindjárt meg is állapitható, hogy ez a kísérlet éppen olyan bizonyosan be fog dugulni, mint az eddigiek. Mert oly módon és oly feltételekkel akarják a kibontakozást létesíteni, amelyek eleve kizárják a siker eredményét. Az ischli-i kihallgatásról különben ez a tudósításunk: Eddig mindig csak arról volt szó, hogy a katonai követeléseket kapcsolják ki s a gazdasági önállóság kérdésében a nemzet aspirációit honorálja a korona. Most azonban teljesen megbízható forrásból arról értesülünk, hogy az esetleg alakítandó parlamentáris kormány még elvi deklamiciót sem tehetne az állam nyelvének a hadseregben való érvényesítése tárgyában. Ennélfogva ő felsége nemcsak a katonai vezényszó behozatalát ellenzi, amiről végre is egyelőre le lehetet', volna mondani, hanem a magyar vezényszó előfeltéteteinek biztosítását s az államnyelv fokozatos bevonulását a hadseregbe szintén ellenzi. De a mi a legfőbb, még az önálló vámterület fölállításával sem rokonszenvezik s ennek keresztülvitelét nem engedné kormány-programmá tenni. Ily megszorítások mellett pedig Magyarországon többé nem alakulhat parlamentáris kormány. Ha tehát Fejérvéry újból fölajánlaná a parlamenti többségnek, a koalíciónak a kormányalakítást, ugy e fölajánlást senki nem veheti komolyan. Mindazáltal — amint értesülünk — ez a fölajánlás megtörténik. Hogy szept. 15-ike előtt valamely konferencián, vagy pedig 15-ikén magában a Házban, az már mellékes. A közvélemény meg fog róla győződhetni, hngy az egész fölkinálás csak azért történik, hogy el ne fogadtassék. Hisz világosan kitűnik ez abból is, hogy ma Fejérváry miniszterelnök Ischlben nem is annyira a kibontakozásról, mint inkább e kibontakozás nem sikerülése esetén követendő eljárásról referált a királynak. Hogy a táborszernagy ur nem szándékozik' a koalíciónak átadni a kormányzást, annak fényes bizonysága az, hogy a saját kormányányának aktív politikai programját mutatta be a felségnek. Ha komolyan akarnák- a koalíciónak kormányra jutását s a korona és nemzet megegyezését, akkor nem dolgoznának törvényjavaslatokon, amelyeknek készítése és benyújtása csak egy parlamentáris kormánynak lehet kötelessége és feladata. S akkor nem készülnének uj választásokra. A kormánynak e készülődései azonban nem fogják készületlenül találni a parlamenti többséget, mert a koalíció vezérlő bizottsága már e hó 5-én ülést fog tartani s igy módjukban lesz a vezető politikusoknak ellensúlyozni az abszolút kormány mesterkedéseit. S kétségtelen, hogy szóba kerül a kormány vád alá helyezésének kérdése is, a melynek megszavazása elől nem zárkózhatnak el az ellenzéki képviselők. Békésmegyei Közlöny tárcája. Oal. Tedd le cigány a vonódat, Hallgasson el a víg nóta, Elég volt a vigasságból, Húzz rá most egy szomorúra. Az a nóta sirjon-rijjon Keservesen a húron : „Csak a régi szeretőmet, Csak a régi szeretőmet sajnálom !" Húzd, csak húzd keservesen, Minden húrod mig elszakad, Az én siró beteg szivem Vagy meggyógyul, vagy meghasad, S ha meghasad — húzd el szépen, Utoljára sirnmon : „Csak a régi szeretőmet, Csak a régi szeretőmet sajnálom !" . . . Ne, mégse húzd olyan nagyon, Az a kislány meg ne hallja! Azt gondolná érte sirok, Hogy szivemet ugy megcsalta. Csak csöndesen húzd a nótát, A nótámat barátom : ,,Csak a régi szeretőmet, Csak a régi szeretőmet sajnálom !" Kölgyessyiié Rigó Ilonka Késő bánat. Bolondos, lázas álmaimban Nem ismertem határt: Az élet olykor gyöngyvirágos útján A lelkem alva járt. M ;ndig magasra, még magasbra vágytam A csillagokba fel . . . Most szívesen szedném a gyöngyvirágot, De már más vitte el . . . Ferke Ágost Hitetlenség. Kéjtől reszked ajkad széle, Szemedben a poklot látom; Dadogsz vágyról, szerelemről, De bármit is mondj, barátom, Nem hiszek neked ! S ha tán olykor szavaidtól Ittasúlna higgadt elmém, S egy ily bolond pillanatbam Nyakad lázban átölelném : Te se higyj nekem ! Király Gizi. Köd. i - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta : Kató József. Nagyon régen volt és ugy emlék| szem, mintha tegnap vagy ma lett volna. Bolyongtam az uton. Őszi, sárga levelek kavarogtak előttem, megszakgatott, fehér, szürke fellegek nyomon követték egymást, a nap erősen hanyatlott, már látszott az az álomszürke fátyol, ott a nyugvó nap körül, amely eltakarja a fényt, a világosságot. A köd. És az én lelkem mégis tele volt tavaszi álommal. Életet láttam a fakó levél rohanásában. Üzenetet hallottam a szél sírásában. Téged vártalak. Nem tudtam hogy jösz, de hittem, hogy jönni fegsz. Rád gondoltam és mikor felocsúdtam a gondolatomból, ott voltál előttem. Mosolyogva mentünk tovább, céltalanul, I azt se tudtuk, hova. Egy szer- egyszer elébünk hmlott a fakó levél, mintha inteni akart volna bennünket. Vigyázzatok ... ki gondol arra, mit mond a hervadó levél ? Nagyon szomorú voltál. Szótalan, mint mindig. A tekinteted is olyan különös, mintha a lelkeden ült volna valami sorvasztó, epesztő vágy, amit csak érzünk, de minek nevet adni nem tudunk. Kérdeztem a nyomorúságod okát, vagyon soká, de mégis megmondtad. A szemed telefutott könnyel. — Olyan magam vagyok, olyan egyedül érzem magam. Idegen vagyok ott is, ahol otthon kellene lennem. Nem is gondolja, milyen fájó, mikor már ilyen fiatalon látni kell azt, hogy egy láthatatlan, megnevezhetetlen küzdelem előre vtti az árnyékát. Mindent, amit tiszta leánylélekkel megalkottam magamban, bevon valami sötét fátyol. Mig gyerek és gondolkozni kell. Mert engem mindenki bánt s otthon félnek tőlem. Miért nincs nekem napsugaras egem, miért jön ilyen hamar nehéz, szürke árnyaival a köd . . . Hirtelen, akaratlanul megkapott újra egy érzés, egy gondolat. Hogy minden | szenvedésemért kárpótolva lennék, ha egyszer azt mondanád, hogy boldog vagv. Hogy ezt én szereztem. De féltem kimondani, pedig már akkor szerettelek. Nem is gondolod, hogy már akkor a tiéd voltam . . . Titkolni akartam s elkerültem az embereket, hogy ne lásson a szivembe senki. Mert az 'ember nem az, aminek kívülről látszik. Egyszer valami mulatságon voltunk, Itt is, ott is, szerelmes párok suhantak át a termen. Mi ott ültünk valahol egy sarokban, szótlanul, mindössze abból állott a beszélgetésünk, hogy mélyen belenéztünk egymás szemébe. Megfogtam a kezed, ott tartottam a kezembe: — Igazán szeret, Margit? Rám néztél. Abban az ölelő, néma tekintetben benne volt minden. Egy tavasz költészete, virágillatos levegője, vágya, boldogsága. Tudtam hogy szeretsz, egy tekintetből és mégis kérdeztem. Nincs ahhoz fogható mint amit akkor érzünk, mikor azt a szót először halljuk, ismételni kellene százszor, ezerszer, hogy örökre ott maradjon az a szó felírva a lelkünk falára. Ez az este volt az én sorsom. A boldogság, a jövendő szines, tarka szárnyakkal csapkodott körül, szerettem volna eléd omolni, megcsókolni a kezed. De még szólni se tudtam, csak a neved suttogtam, sokszor egymásután: — Margit . . . Margit . . . Éjfélkor együtt ültün t az asztalnál. A cigány ott húzta a bus, szomorú nótát, pedig duhajkodni szerettem volna, belekiáltani abba a báli zürzavarva : Ne higyjetek a szomorú nótának. legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: ÍŰdŐbeteg'ség'iiknél, légfíŐSíerwek Iiurutos bajainál úgymint idült broncliitis, *z a már hurut ós különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik Q\ meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést ós a köpetet 03 megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a J gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapüató. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).