Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-23 / 71. szám

3-ik oldal külön felügyelő bizottságot küldjön ki a kereskedő tanonciskolához. A képviselőtestület a kérelmet elutasította, miután a tanonciskolák felügyelő bizottsága már 3 évre ki van küldve s abban bizalmatlanságot nem akar előidézni. S i p o s András, a csabai Rudolffőgimnáziumnak jelesen végzett növendéke, egyetemi tanulmányainak megkezdésére segélyt kért a várostól. A tanács a mult gyakorlata alapján elutasítani javasolta a kórelmet, a közgyűlés azonban H a a n Béla és Kocziszky Mihály felszólalásai után utasította az elöljáróságot, hogy a folyamodót meghallgatva, állapítsa meg a segély nagyságát, hogy azt a legközelebbi közgyűlés megszavazhassa. Nem kell munkásotthon ! Ezt a jelszót, sok egyéb hasonló badarsággal együtt Csaba' képviselője adta ki, ax ő szokásos tenojában és modorával leszedvén a szentelt vizet munkásközvetitésről és munkásköz vetítőről egyaránt. Erre pedig az adott alkalmat a „nép védelmezőjének," hogy Chrisztián György munkásközvetitő a képviselőtestületnek még a mult évben hozott határozata alapján ilyen minőségben végzett teendőiért, mivel emellett most még az iktatói teendőket is ellátja, kérte kiutalni 2000 koronában megállapított fizetését az iktatói fizetés elejtésével. Csaba képviselője személyes ellenszenvvel viseltetvén minden tisztviselő iránt, lekicsinyelte Chrisztián Györgynek oly sokszor kitüntetett és elismert mnnkásságát. Szerencsétlen ideának nevezte a munkásotthon létesítését, nemkülönben a munkásközvetitési intézmény behozatalát. És beszélt még sokat, amit bizonynyal nem a meggyőződése, hanem a személyes ellenszenve diktált. A megtámadott munkásközvetitőt Ko r o s y László vette védelmében, aki szép szavakkal ecsetelte a munkásközvetítői és munkásotthon áldásos intézményét, Chrisztián Györgynek páratlan ügybuzgalmát és e téren kifejtett, sokszorosan elismert munkásságát, s szavait azzal fejezte be, hogy: mindnyájan büszkék vagyunk munkásközvetitőnkre, s megvagyok róla győződve, hogy Csaba munkásainak 99 százaléka T van elégedve Chrisztiánnal ós eléssel van működése iránt. Végül 'ta, hogy Chrisztián Györgynek a hozott határozat álapján 1 -tői munkásközvetői fizejyörgy is Chrisztián el. Csodálkozásának a nép védője ^osan elismert légiién. Hogy Chrisz* hivatásának, azt íls 5bb fórumok, nmal kitüntetés'ótöbbséggel f >gadta el. Szabadságolások és egyéb ügyek. Néhány szabadságot kérő folyamodványt intézett el ezután a közgyűlés, mely Megyeri Imre árvaszéki h. ülnöknek 3 heti, K u 1 p i n Dániel dr. községi orvosnak 5 heti, B o d ó József mérnöknek 3 heti ós Hrabovszky Pál rendőrfőbiztosnak, aki fegyvergyakorlatra vonul be, 5 heti szabadságidőt engedélyezett. Kulpin drt távollétében W a 11 f i s c h Ferenc dr. és V a s s Vilmos dr. orvosok helyettesitik. K elemen László Írnoknak, aki közigazgatási tanfolyamra megy, havi 20 korona segélyezéssel 11 hónapi szabadságot adott a közgyűlés. A Muzeum-egyesületnek 600 korona segélyt, Kovács Mihály községi csősznek pedig, aki 20 évig állt Csaba szolgálatában, 200 korona végkielégítést szavazott meg a közgyűlés. Napirenden kivül még K oc z i s z k y Mihály terjesztett elő indítványt, melylyel lapunk más helyén foglalkozunk. A geszti gróf kalandja. - Budapesttől Csabán át Gesztig. Kiismerhetlenek az élet utjai és ezerszeresen azok a politika kacskaringós labyrintusai, amelyeken keresztül az egyik pillanatban a magasba jutnak az állam ügyeivel bíbelődő emberek, egy másik pillanatban pedig esetleg már alázuhannak a hatalom polcáról és nyomtalanul eltűnnek, mint a szétrobbanó üstökösök. És amint azok közül is nagyon kevesen hagynak maguk után a a világűrben valamelyes tejútszerü homályos nyomot, ugy a legtöbb politikai nagyságot is utolér az a bizonyos átok, amely a politikai csűrés-csavarás nagymesteri páholyából való letérés után a feledés zöld mohájával gyepesiti be a hullócsillag emlékét. A kevés kivételek közé tartozik gróf Tisza István, a hatalmas, az erős kezű geszti földesúr, a legutolsó bukott miniszterelnök, akinek a szereplését emlegetni fogja bizonyára a késői krónika is. Más kormányelnökök is buktak már meg. Három napos újság volt a bukásuk. Jött helyükbe uj, azok elterelték a figyelmet az eltávozottaktól. Nem igy Tiszáról, erről a rendkívüli emberről, aki nap-nap után beszéltet magáról. Egyik oldalról a tehetségét, nagy tudását, rendkívüli politikai egyéniségét bámulják, magasztalják; ugyanakkor a másik oldalról (természetesen mások) szidják, ócsárolják, hazaárulással vádolják. Tisza pedig, a geszti földesúr, halad a maga utján, a dunaparti diszes bársonyszékje helyett a geszti kúria csöndes magányába. Amiről még ezelőtt nemrégen azt nótázták, hogy; Geszt felé megy különvonat, Tisza Pista azon halad , . , Hát ezt se dalolják ma már, vagy legalább nem igy. Mert fucscs a különvonat. A geszti gróf éppen olyan rendes hilétával ül fel a személyvonat rendes első osztályú fülkéjébe, mint akármelyik más közönséges földesúr. Aminthogy itörtökön is megváltotta a budapesti Hi pályaudvaron a rendes menetet az ex miniszterelnök úr. rjah! Tempóra mutantur . . . nint azt már a fővárosi lapok is ák, gróf Tisza István délvidéki <1 visszaérkezve, csütörtökön este ipestről Csabán át geszti birtokára i ott. E sorok írójának alkalma volt ' Jgkisórni útjában. íme néhány kép az útról: Az aradi személyvonat este 1Q órakor indul a keleti pályáudvarról. Tisza alakja néhány perccel tiz előtt megjelenik a perronon, majd beszáll a közvetlen kocsi első osztályú fülkéjébe. Egy hordár beviszi utána a málháját; egy nagyobb utibőrönd és néhány kisebb doboz, azokat elhelyezi, s mivel a vonat még nem indul, leszáll ós folytatja sétáját. Tisza után ideges türelmetlenséggel halad egy fekete boutonos, elegáns öltözetű hölgy. A viselete előkelő és csöppet sem árulja el, hogy a haute voleó creme, avagy a kokotte-k vüágából való. Kétszer-háromszor is az exminiszterelnök elé kerül, de az gondolataiba merülve, nem látszik őt észrevenni. Végre bátorságot kap és elébe áll Tiszának. — Pardon, kegyelmes uram, szabad egy szóra! — mondja diszkréten a hölgy. Az udvariasságáról és a hölgyekkel szemben előzékenységéről hires nemes gróf készségesen felel — kérdésben: — Mit tetszik parancsolni ? A hölgy most még közelebb lép és szinte súgva mondja: — Látom, kegyelmes uram, egyedül utazik. Megengedi, hogy elkísérjem? Tisza, az erényes családapa, előbb elmosolyodik, majd haragos villámokat lövel a szeme, tagadólag megrázza a fejét, sarkon fordul és beszáll a fülkéjébe. A fekete boutonos hölgy pedig elpirul a füléig, egy darabig még ott áll, mintha leszögezték volna, aztán, mint akit puskából lőttek ki, rohant a perronról az első osztályú várótermen keresztül. Tanulság: Az „erős kéz" politikája még mindig imponál a hölgyeknek, akik szeretik, illetve szeretnék gardírozni az „erőszak" emberét. A nemes gróf pedig felháborodással csapta be maga után a fülke ajtaját és pihent egész Gyuláig. Vájjon miről álmodott ? ... Reggel 6 óra volt, amikor megnyílt a fülkéje ajtaja, amelyen a világ legegyszerűbb embere lépett ki. Egyszerű barnacsikos ruha rajta, keménykalap a fején, felöltő nélkül. Mindennek képzelhető egyszerű külsejéről, csak volt miniszterelnöknek és grófnak nem. Szivarra gyújt ós belemerül a táj szemlélésébe. Ez az elhallgatott fejezet nem tartozik a nyilvánosság elé. Nagyszalontán kiszál a geszti földesúr, átlyukasztott biletáját kötelessógtudóan átadja a jegyszedőnek és mire a perronról kiér, az állomás előtt terem két angolvórü paripával a könnyű homokfutó. A hordár, akinek 1 korona borravalót nyom a markába, felrakja a holmiját a kocsiba, a livrés inas elfoglalja a rendes ülést, gróf Tisza István pedig, az ex-miniszterelnök felül a bakra, kezébe fogja az ostort, művészi kezeléssel suhint vele egyet a levegőbe és repülnek a telivér paripák, mint táltosok, a geszti kastély felé. Hol jobbra, hol balra kanyarodnak a paripák, aszerint, amint a nemes gróf kezeli a gyeplőt. Hogy azt a renitens parlamentet nem lehetett ilyen szépen kormányozni, hajtani!.., — dor. Miskolc az országos iparos kongresszus ellen. Irta: Aohlm János. A miskolci ipartestület elöljárósága elhatározta, hogy a szabadkai iparos kongresszuson nem vesz részt. És pedig azért, mert a mostani kormány csak ideiglenes jellegű, átmeneti, tehát nem olyan, hogy az iparosság vele követlen érintkezésbe lépvén, a kongresszuson Kifejezendő óhajai teljesítésére hivatva yolna. Hát ezen határozathoz nem volna szavunk. Minden autonóm testület ugy aatároz, amint neki tetszik. Például jjgocsa non Ooronát." Akinek hogy ;etszik, ugy fekszik. Oda megy gyűlésre, ihova tetszik. De hogy ezen határozatát dobra ütötte, azt a napi sajtóban is megküröltötte, de a hazai ipartestületeknek is negküldötte, oly felhívással, hogy ők is igy járjanak el. Ezzel üszköt akart lobni az ugy is puskaporral telitett lebegőbe ós szétrobbantani azt a példás igyetértést, amelylyel már hat kongreszizust éltünk át: ezt már szó nélkül nem íagy hatjuk. Kijelentjük tehát, hogy a miskolczi: partestülettel nem értünk egyet. Az iparos kongresszusok, három ívről három évre mindig maguk hatá•ozzák meg a következő kongresszus íelyét ós idejét. A nélkül, hogy tudnák, ^agy törődnének azzal, hogy akkor nüyen lesz a kormány? ideiglenes-e 'agy állandó, alkotmányos-e, vagy abizolutisztikus. lyság he'ertelentt szelelke'enkigbeígy határoztuk azt el 1902-ben Nagyváradon is hogy a VII. kongresszust 1905-ben Szabadkán tartjuk meg. Vagy vannak most is az iparosságnak megbeszélendő bajai, orvosolandó sérelmei vagy nincsenek ? Ha vannak: úgy azok sürgősen elintózendők, tekintet nélkül a kormány minőségére. Mert nem az a kérdés, hogy ki adja meg azt a mit kérünk, hanem az, ho»y meg adja-e? és hogy sürgősen adja meg. Mert „kétszer ad az, a ki korán ad." Az elmúlt hat kongresszuson is elég ideiglenesek voltak kormányainak, mert 15 óv óta a mostani már épen hatodik a kereskedelemügyi miniszterünk. És csak épen ez a mi bajunk. Olyan fontoskodás való a pártgyűlésekre, vagy népgyűlósekre, ahol közjogi kérdéseket tárgyalnak. Ott szapulhatjuk a kormányt, — magam is ütök rajta egyet-egyet, — de a tisztán ipari kérdéseknél ne politizáljunk. De feltéve, hogy a miskolci iparostársak hazafias felbuzdulását helyeselnénk is, de nem helyeselhetjük az eljárásukat. Mert a kongresszus előkészítésére jött össze e hó 2-án Budapestre a hazai ipartestületek központi bizottsága, a hova a miskolciak is meglettek hiva ; miért nem jöttek hát oda opponálni ? ahol a miskolci kereskedelmi és iparkamara derék titkára is jelen volt, de nem opponált, sőt referadát is vállalt. Pedig az is a miskolci ós kamara kerületi iparosokat képviselte, de nem opponált a kongresszus ellen, hanem a határozatokhoz hozzájárult. Vagy ha már ugy tetszett az ipartestület elöljáróságának határozni, tartotta volna meg határozatát magának, de egy elhatározott, előkészített ós összehívott országos nagygyűlést meghiúsítani akarni, az ellen izgatni, az egyáltalában nem helyeselhető eljárás. ort s . Jwel illemet volna ebből a lkával elel. Hóbortos dta, mit tesz, altosnak. Ez esterkélt, mint önbözik a XVI, aból való, mely lekes alakja ma'ácsoknak. Nem al, mikor a halál .rgrovási kalandot" Csaba vásároljon legelőt! — Kocziszky Mihály indítványa. — Lapunk legutóbbi számában hoszszasabban ismertettük azt a másfélmilliós földvételi ügyet, amely most Gyula város képviselőtestületét foglalkoztatja. A dolog lényege az, hogy Gyula város alkudozást folytat gróf Wenckheim Dénes gróffal a gróf Wenckheim Istvánféle szentbenedeki 5496 holdas uradalom megvétele tárgyában, amely birtoktestből mintegy 3000 holdnyi terület legelő. E tudósításunkra hivatkozva, K oc z i s z k y Mihály napirenden kivül indítványt tett Csaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlésén, hogy az elöljáróság magán-úton lépjen érintkezésbe a szentbenedeki uradalom tulajdonosával a 3000 holdnyi területű legelő megvétele iránt s ha a képviselőtestület jónak látja, erre adjon felhatalmazást az elöljáróságnak. Ez indítványra Korosy László felelt, aki, nagyon helyesen, azt jegyezte meg, hogy a kérdéses birtoktestre nézve most folyik az alku Gyula város és a tulajdonos között, nem volna tehát helyénvaló, hogy most Csaba, az alku eldőlte előtt feltolakodjék vevőnek. Ajánlta, hogy e tárgyban addig ne hozzon a képviselőtestület érdemi határozatot, míg Gyula nem határoz a vételre nézve. Biztosította egyben a képviselőtestületet, hogy az elöljáróság figyelemmel kiséri az alkudozásokat s amennyiben azok Gyulával sikerre nem vezetnének, az elöljáróság a legelővétel tekintetben azonnal érintkezésbe lépne a tulajdonossal. A dolognak, igy amint van, a laikus nem tulajdonit semmi különösebb fontosságot. Azok azonban, akik felfogták az indítvány jelentőségét és az arra adott választ, igenis nagy fontosságot tulajdonítanak az ügynek, amelynek fejleményei elé különösen Csaba gazdaközönsége tekint nagy érdeklődéssel. Nem akarunk a Gyula város és gróf Wenckheim Dénes között folyó alku tárgyalások fejleményei elé vágni. De amennyiben azok meghiúsulnának, vagy esetleg Gyula a vételből elejtené a legelőt, úgy annak megvételére nézve Csaba elöljárósága azonnal megkezdené a tulajdonossal a tárgyalásokat, melyek kedvező körülmények között eredményre is vezetnének. Mindez pedig abban találja meg világos magyarázatát, hogy Csabának nincs legelője, illetőleg ami van, a szükségletnek megfelelően aligfigyelembevehető