Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-23 / 71. szám

4-ik oldal csekélység. Két legelője van Csabának : az alsóvégi ós felsővégi, s ezek is tehón­legeltető társulatoké, nem pedig a köz­ségé, mint erkölcsi testületé. Ez a két legelő, amely együtvéve nem tesz ki 1500 holdat, oly kevés, hogy a csa­bai szarvasmarhatartó gazdaközönség szarvasmarha állományának nagy részét az év túlnyomó részében, különösen pedig a nyári hónapokban, drága pén­zen Biharmegyében Peélben és más alkalmas vidékeken kénytelen legeltetni. Egy-egy „számos" (kifejlett, felnőtt) szarvasmarháért, csupán legeltetési dij fejében havonkint 16 koronát fizet a csabai gazda. Ilyen körülmények között aztán nem csodálkozhatunk, ha nem fej­lődik az állattenyésztés, a tejtermelés, s közvetve általában maga a gazdaság. A csabai gazdák évek hosszú sora óta panaszkodnak a legelőhiány miatt, s igy érthető örömmel fogadták Kociszky Mihály indítványát, amelynek megvaló­sithatása esetén szívesen mennének bele a legelővételbe, amely nagy jelentőségű kérdés keresztülvitelétől nem húzódnék vissza az elöljáróság sem. Azt megálla­pítani, hogy mennyiben, vagy egyálta­lában fog-e sikerülni e terv, természe­tesen ma még nem lehet, mert a Gyu­lával folytatott tárgyalások eredménye csak nem is sejthető. A tárgyalások stá­diumából ma csak az állapitható meg, amit már mult cikkünkben jeleztünk, hogy tudniillik Gyulának nem minden pol­gára óhajtja a benedeki földbirtok meg­vételét, nem pedig a 2000 hold szikterü­letetet ós a 3000 hold legelő, amelyet Elek községnek szánnak. És megállapít­ható végül még az, hogy most már a gyulai földvétel ügy kétszeres érdek­lődésre tarthat számot, miután a szent­benedeki uradalom legelő részének meg­vételére másodsorban Csaba is aspirál. Ui vasút a megyében. Fábry Károly a kerületéért. ­A gyomai kerületek községeinek és tanyáinak polgárai érthető érdeklődéssel ós nem csekély örömmel fogadhatják azt a hirt, mely arról szól, hogy a leg­közelebbi jövőben vasút szeli át két irányban is a Sárrétet, amely eddig sajnosan nélkülözni kénytelen a közle­kedésnek ezen eszközét. Ennek a léte­sítendő vasútnak a terve nem egészen ismeretlen olvasóközönségünk előtt. — Hirt adtunk már akkor róla, amikor a mozgalom megindult, amelynek élén, mint tervező, Fábry Károly, a gyomai kerület népszerű képviselője állt s amely nagyjelentőségű mozgalmat most is sze­mélyesen irányitja. Fábry Károly még ekkor nem volt képviselő, mikor ennek az uj vasútnak az eszméjét felvetette és megvalósitásáért megindította a mozgalmat. S hogy ez sikeresen járt, arról tanúságot tesz az az engedély okirat, amely most érkezett le a kormánytól s amely biztosítja a vasút előmunkálati engedélyét. És tanú­ságot tesz ez a siker arról, hogy a gyomai képviselő szivén viseli kerülete polgárainak érdekeit. A létesítendő uj vasút terveit a kö­vetkezőkben ismertetjük: A gyomai járás és különösen a Sár­rét tanyavüága még ma sem élvezi a vas­úti közlekedés előnyeit, aminek hiánya nagy mértékben akadályozza a lakosság boldogulását, haladását minden téren. E hiányom segítendő, Fábry Károly még a mult év folyamán mozgalmat indított egy keskenyvágányu helyiérdekű vasút létesítése érdekében. Részt vettek a mozgalomban még B á c s y Lajos dr. gyomai ügyvéd, Debreczeny Endre, Nagy István dr. ós B a r o s s István konclorosi jegyző. Az érdekeltség aztán előmunkálati engedélyért folyamodott a kormányhoz, amelyet most meg is kaptak. A keskenyvágányú vonal az Arad­Csanádi Egyesült Vasutajsr Mezőhegyes Orosháza—Szarvas és Mhegyes—Oros­háza— Kondorosi vonalának bekapcsolá­sával Kondorosról fog kiindulni. A ter­vezett uj vonal Kondoros és Mezőberóny között, a sűrű csoportban sereglő Hu­nya-féle tanyáknál kétfelé fog ágazni. Az egyik vonal a mezőberónyi, endrődi és gyomai tanyák közepét keresztülszelve az endrődi szőlőkön keresztül Endrőd érintésével Gyomára fut be, ahonnan Csudabalián és Turkevén keresztül Kis­újszállásig halad. A másik vonal a Hunya tanyáktól Mezőberóny felé fog elágazni és e község érintésével Körösladánynál a mátravidéki vasútvonalba bekapcsolja Mezőberényt és Köröstarcsát és igy di­rekt összeköttetésbe hozza a vármegye községeit Szeghalommal ós Füzesgyar­mattal, amely községekből ma még Dóva­ványán ós Gyomán keresztül csak nagy kerülővel lehet közlekedni a megye déli pontjaival. Eltekintve a kedvező személyforga­lomtól, kö gazdasági szempontból is óriási jelentősébe lesz e vonalaknak, amelyek, amellett, hogy kedvezőbb érint­kezésbe hozzák egymással a föntjelzett községek lakóit, kedvező személy- ós gazdasági árúforgalmat biztosítanak a környék polgárságának, különösen pe­dig a tanyák népének, akik ma még óriási nehézségek mellett érintkezhetnek a közelfekvő községekkel. A kereskedelmi kormány által meg­adott engedélyezési okirat alapján (amely 1 évre szól) már legközelebb az ér­dekeltség és az érdekelt községek kö­zött megkezdődnek a tárgyalások. Az vasutat az eddigi megállapodások sze­rint ugy tervezik kiépíteni, hogy a szük­séges fedezetet az érdekelt községek ér­dekeltségük arányában kölcsönvótel ut­ján részvényekbe fektetik, amelyek bi­zonyos, hogy három év lefolyása alatt legalább is 5—6 %-°t jövedelmeznek. A csabai villamosmű első féléve. Az elmúlt év december hónapjának „BékéSmegyM KÖZlÖDV" táviratai, első napja az a dátum, amikor Csaba tu­aki körültekintő ós lelkiismeretes mun­kásságával nemcsak megépítette a tele­pet ós hálózatot, de olyan müvet alko­tott, mely ugy jóság, mint szépség te­kintetében mintateleppé vált, s amelyet tanulmányozás céljából már eddig' is számosan tekintettek meg. És itt még elismeréssel kell adóznunk Szeberóyi Tibor ós B o d ó József érdemdús fáradozásáért is. Szeberényi, mint a Ganz cég kezelő igazgatója, nem­csak a telep kiépítése körül fejtett ki lelkiismeretes és sokoldalú tevékenységet, hanem azáltal is fokozta a villamos mű­bevétel, hogy számos fogyasztót szerzett a községi telepnek, amely hasznos mű­ködését ma is szép sikerrel folytatja. Csabának határozott nyeressóget jelent az a körülmény, hogy Szeberényi Tibor megvált a besztercebányai villamoste­lep igazgatói állásától, s csak fokozott lenne ez a nyereség, ha Szeberónyit akkor is az ólén látnók a csabai villa­mos telepnek, amikor azt a község házi kezelésbe veszi át. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a villamos mű félévi működésének si­keres eredménye sokak korai aggodal­mát cáfolta meg. És hatványozott mérték­ben cáfolja meg akkor, ha közönség köré­ből mentől nagyobb számban lépnek a fogyasztók sorába, amikor aztán éppen a fogyasztó közönség érdekében joggal követelhetjük az áramszolgáltatási díj csökkentését ós a villamos közvilágítás­nak Csaba külsőutcáiba és Erzsébet­helyre való kiterjesztését is. ÚJDONSÁGOK. Az állandó választmányból lajdonképpen igazi városi jelleget öltött magára. Amikor az örökre kialud petrole­ummécsesek helyett villamos fény szórta szót első sugarait Csaba utcáin ós terein. Ez a dátum mindenkor jelentős forduló­pontként szerepel Csaba újkori fejlődé­sében, s mint egy határjelző állomás lesz, amelytől majdan az utókor a városias szín­vonalra való emelkedés történetét szá­mítja. Alig félév mult el, hogy Csabán ki­gyúltak az első villamos lángok. Arány­lag nagyon rövid ez az idő de mégis megérdemel egy kis visszapillantást. Meg­érdemel pedig azért, mert ezen félév le­forgása alatt olyan örvendetes jelenséget jegyezhetünk fel a csabai villamos telep működésének rövid történetében, amilyen jelenséget eddig egyetlen hazai hasonló vilamos műnél nem tapasztaltak sokkai hosszabb működés után se. Nevezetesen: a csabai villamos telep az első félévét vesztesógnélkül zárta le. Hasonló eredmónynyel a csabai telepen kívül csak a nagyváradi villamosmű dicsekedhet. Magának a ténynek konstatatálásá­ból is kitűnik, hogy érdemes rámutatni azokra az okokra, amelyek e kedvező eredményt előidézték. íme: Tudnivaló, hogy minden vállalatnak nagy nehézségekkel kell megküzdenie az élső időszakokban, amely küzdelem célja, hogy a bevételek fedezzék a ki­adásokat. Annál inkább áll ez az ujab­ban berendezett villamosmüveknél, mi­vel azoknak okvetlenül arra keli töre­kedni, hogy az áram szolgáltatási árát annyira redukálják, hogy a petróleum­világítást kiszoríthassa, azaz ne kerüljön többe a viilamvilágitás, mint a mennyibe a petróleumvilásitás kerül. Ezt a szempontot érvényesítette a csabai villamos mü, mely egy 16 gyertya fényű lánghoz az áramot óránkint 4 fil­lért szolgáltatja, vagyis annyiért, aineny­nyibe egy 16 gyertyafényü petroleum­láng világítása óránként kerül. Ennél az áramszolgáltatásnál csak a nagyváradi olcsóbb, 3'/ 2 fillér, amely különbözet pedig abban az arányban találja magya­rázatát, mely a két város lángjai szám­szerinti külömbsége között van. Mig Csabán ugyanis 5000 lángot táplál a vil­lamos telep, addig a nagyváradi villamos mű 22 ezer lámpának szolgáltat áramot. Ezekből pedig önként következik, hogy amilyen arányban szaporodik Csabán a villámot fogyasztó közönség, olyan arány­ban fog csökkenni a' szolgáltatási alapár. A csnbai villamos mü elért szép eredményének egyik főoka a telepnek szakszerű és gazdaságos alapon való felépítése. Ebben pedig elsősorban leg­nagyobb érdeme van a villamos bi­zottságnak, különösen pedig Áchim Gusztáv községi főmérnöknek, aki ala­pos tanulmánynyal és odaadó szorgalom­mal működött közre a villamos mü léte­sítésében. Ugyancsak első helyen érde­mel elismerést az ópitő Ganz ós Társa cég részéről annak derék alkalmazóija, Rosta Mihály építésvezető mérnök, Bombát dobtak a Szultán kocsijára. Negyven ember meghalt. Konstantinápolyban a tegnapi sze­lamlikon bombamerényletet követtek el a szultán ellen. A szultán tudvalevőleg minden pén­teken az Udiz közelében levő mecsetbe megy imádkozni. Tegnap is igy történt. Az odamenetel minden incidens nélkül folyt le a katonák sürü sorfala között. Visszafelé a szultán maga hajtotta a fehér paripákat. Mindenfelől „osok jassa" kiáltások röpültek feléje. Az üd­vözléseket egyszerre irtózatos robbanás szakította félbe. A szultán kocsiját sürü füstfelhő borította be és senki sem tudta, mi történt. Azt látták hogy a lovak eszeveszettül vágtatni kezdtek és hogy a szultán inog az ülésen. Később kitudódott, hogy bombát dobtak a szultán kocsija elé. Negyven embert megöltek a szilánkok. Maga a szultán sértetlen maradt és mihelyt a palotájába ért, kihallgatáson fogadta Ca­lice báró magyar-osztrák nagykövetet. A merénylő szintén meghalt. Azt hiszik, hogy a bombát valamelyik uj­török összeesküvő dobta. iudapesti a porgármester felfii'ges 7 tése. t' " . Krístóffy belügyminiszter . légkö­zelebbi napok egyikén elfogj? ^ndelnj Rózsavölgyi, budapesti" -polgár'* mester felfüggesztését. Közvetlenül okul arra -'az ; eljárást­azt hozza fel a belügyminisztérium, az alpolgármester a megsfcmmi" rendelet kézhez vétele után sei hajlandó az önkéntesen fizetett a pénzügyigazgatósághoz beszá 1' Felfüggesztéseket folytai ui fővárosnál, f elfüggesztene k n i i n városi' tisztviselőt, aki a tör ságnak a passzív rezisztenciá kozó hátározatát végrehajtja. Ho'lán Sándor kit: A hivatalos lap közli Ho Sándor miniszteri tanácsom a m. kir. tatakarékpénztár igazgatóiái.ak a Sz ... Istvánrend kiskeresztjén, való kitünte­tését. Hollán Sándor a postatakarók­pénztár megalkotása óta .ú' annak <>ior ós ez idő alatt az intézetet* 'gazdasági életünk jelentékeny tényezi j< é fejlesz- j tette. Az orosz forradalom A zemsztvók kongresszusának az a legnagyobb baja. hogy nem forradalmi. Szertehuzó, konzervatív és liberális ele­mek vegyüléke; hercegek, bocskoros né­mesek ültek itt össze ilkoímányt csi­nálni s a hercegnek is más alkotmány kell, a bocskorosokna* is, meg a szo­cialistáknak is, akik ugyan ném vesznek részt a zemsztvo kongresszuson, do esi nálják a históriát szent Oroszországban. Bókésvármegye köefífiosége nagy nap előtt áll. Holnap foglal ugyanis állást másodízben a törvényhatóság a törvény­telen kormánynyal szemben. A nagy na­pot és sokak szerint izgalmasnak ígér­kező közgyűlést megelőzőleg tegnap dél­előtt ülésezett a vármegye állandó vá­lasztmánya Fábry Sándor dr. alispán elnöklete alatt. Az ülésen meglátszott, hogy netr közönséges tárgyak kerülnek napirend hanem igenis nagy jelentőségű ügyi amelyek teljes számmal becsalták a t zottság tagjait. Az ülést megelőzőleg bi­zalmas természetű pártközi konferencia volt az alispán elnöklete alatt, amely értekezlet célja volt a közgyűlés elé ke­rülő politikai kérdések tárgyában egy­hangú határozat provokálását biztosítani. Az állandó választmányban minde­nekelőtt a Fejérváry-kormány leirata ke­rült szőnyegre. A határozati javaslat, amelyet a közgyűlés elé terjesztenek, előre ismert volt: bizalmatlanságot sza­vazni az alkotmányellenes kormány iránt. E tekintetben tehát Békósvármegye tör­vényhatósága teljesen csatlakozik a többi vármegyékhez. A Fejérváry-kormány te­hát a nyári üdülés előtt hiába adta kT a jelszót; megregulázni a renitens tör­vényhatóságokat. Az állandó választmány előtt csak direktívául szolgált a szövet­kezett ellenzék minapi nyilatkozata. Nem egyezik azonban az állandó választmány javaslata az adómegtagadás kérdésében az eddig állást foglalt vár­megyék ilynemű határozatával. Az ál­landó választmány ugyanis nagyon he­lyesen, az önkéntes adófizetés ellen nem foglalt állást, csupán az adók beszolgálta­tását javasolja megtiltani. Jelentősebb tárgya volt még a az ülésnek Lukács Györgv dr bu-s levele. A választmány at iv. az áll:tsno> helyezkedett, hog.y mivel a k­ellen bizalmatlankor s/.n\:> kormánynak ts <>:iJ LU k • nyilatkozatot itt kü]ön j tartja, hanem a ir főispáni működése sével tudomásul. Majd a közg nagyjelentőség az állandó váia délben ért v A cf A orszá vid rö Vf zeu m e ügyi a reni körül. Azoi j tekintette ! tár helyis gyűjtemény I szakszerű í I gyobb mért set ; Hanem i ' adott* annak 1 egyesületnek meg a viszon •j • felelő helyiségr-' Az országt muzeum költs* segélyt eszköze

Next

/
Oldalképek
Tartalom