Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-23 / 71. szám

25-ik oldal is ezt hosszabb időn át, nem győzik a tisztikart eltartani. A vármegyei alapokat pedig, ott ugyan, ahol vannak, az állam kezeli. De fogadjuk el azt a helyzetet, hogy az állásától elmozditott tisztviselők fizetését garantálják akár a jóléti bizottságok, akár egyes arisztokraták. Még akkor sincs gondoskodva a tisztviselő nyugdíjazásáról, amelyet a fegyelmi miatt okvetlen elveszít. Láthatni tehát, hogy milyen kényes helyzetbe hozza az adómegtagadás elsősorban a tisztviselőket. Az államnak mint erkölcsi testületnak, kötelezettségei is vannak. A költségvetésben megállapított jövedelmeknek éppenolyan pontossággal be kell, vagy legalább be kellene folynia, aminthogy megvannak az ugyanilyen módon megállapított kiadások. Nem lévén azonban bevétel, a kiadásnak sem tud megfelelni az állam, aminek pedig a nemzet issza meg a levét, mert szünetelnek az összes közmunkák. De vannak olyan kiadások, amelyet múlhatatlanul folyósítani kell. Hogy ezt megtehesse az állam, nincs más módot választania, mint az adókat emelni. Ez a magyarázata annak a nem minden alapot nélkülöző híreszteléseknek, hogy emelni fogják a közvetett adókat. A nemzet tehát nemcsak a hátralékos adót lesz kénytelen befizetni, hanem még az ujat is, kamatos kamattal. Már most micsoda helyzet áll elő, mikor a nép az eddigi hátralékos adóját sem tudja befizetni? Szinte kiszámíthatatlan következményeket von ez a helyzet maga után. Békésmegye a legjobb adófizető vármegyék sorába tartozik, s mégis az ex-lex miatt az első félévben 720 ezer korona az adócsökkenése. A most következő három hónap volna az az időszak, amikor legjobban folyna be az állami adó. Ha azonban a törvényhatóság kimondja az adómegtagadást, — ami bizonyos — ugy a pénzügyigazgatóság számítása szerint mintegy 2 millió koronát csökken ez idén az adó. És ezt a horribüis összeget egyszer csak be kell fizetni, ha akármilyen keservesen is. A be nem hajtható adókat pedig adóemeléssel fogja magának az állam biztosítani, amint azt már beavatott körökben rebesgetik is. A válságnak pedig egyszer csak vége fog szakadni. Semmi kétség benne, hogy a nemzet győzelmével. Micsoda szomorú diszasszonanciát fog akkor a diadal örömmámorába belekeverni a végrehajtó dobjának szomorú pergése nyomán följajduló panasz ! Micsoda szomorú kötelesség vár majd akkor a kormányhatalomra jutott ellenzékre, amelynek első ténye lesz a hátralékos adók behajtása ! Annak az ellenzéknek, amely a választási harcban az adók leszállításának ígéretével lépett a nemzet elé. Mert kétségtelen, hogy az ellenzéki kormánynak is pénz kell az ország igazgatásához és kétségtelen, hogy a szomorú feladat lesz a legelső kötelessége. Yagv talán az ellenzéki kormánynak öröm könyeket sirva fogja befizetni a polgárság a hátralékos adókat ? Oh nem! Az adófizető polgárságnak, amikor pénzről van szó, egyformán ellensége minden pártbeli kormány, egyformán könyet facsar a szemébe, ha akár kormánypárti, akár ellenzéki szellemben szólal meg portája felett a dob, s akár feketesárga, akár nemzeti szinű ostorral hajtják el az utolsó malacát, átkot szór a kormány fejére. Sajnos, igy fog ez bekövetkezni a valóságban, mert másként nem is következhet be a történtek után. És ezt a nagyon is aggasztó szempontokat véve figyelembe, az adómegtagadás, vagy legalább is az önkéntesen befizetett adók beszállításának megtagadása nem helyeselhető, ha akármennyire is hangoztatjuk a hazafiságot. Nem helyeselhető pedig különösen azért, mert a nemzetnek talán egy sokkal hatalmasabb törvényes fegyver van a kezében az ellentállás nagyon is jogos és hazafias harcában ; a véradó megtagadása, amely éppen elegendő arra, hogy megtörjék rajta a korona makacssága. Ezt a fegyvert tartsa erősen kezében a nemzet és a nagy nemzeti küzdelem a haza ós polgárai jövendő egzisztenciájának veszélyeztetése nélkül dicsőséges győzelemmel végződik. (P. J ) Csaba közgyűlése. — A Képviselőtestületből. Csaba julius havi rendes képviselőtestületi közgyűlését csütörtökön tartotta meg. A kánikula ugyancsak erősen rányomta bélyegét a közgyűlésre, amelyen gyér számmal jelentek meg a városatyák, akik egy részét a gazdasági munkák szólilották ki a tanyavilágba, másik részét pedig a fürdők árnyas parkjai csalogattak el. A távollevők hiányát nem érezte a közgyűlés, amely a rendes havi jelentéseken kivül több nagyobb jelentőségű ügyet tárgyalt. Mintegy 21 pontból állt a tárgysorozat, 'amelyet rövid két óra alatt letárgyaltak. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudósításunk szól: Jelentések. A gyűlést a megjelent városatyák üdvözlésével Áchim Tamás biró nyitotta meg. Utána Korosy László főjegyző terjesztette elő a rendes havi jelentéseket. Adóbefizetés volt junius havában községi adóban 9354 kor. 95 fill., közmunka adóban 945 kor. 50 fül., maradt tartozásban községi adóban 60778 kor. 72 fill., közmunkaadóban 11178 kor. 17 fill. A pénztárvizsgálat alkalmával a közpénztárban volt készpénzbefizetésben 1.491,667 kor. 41 fill., kiadásban 1.474,861 kor. 78 fill., maradványban 16.861 kor. 23 fill. A községi közkórházban az elmúlt hónapban 106 beteget kezeltek, akik közül juliusra 64 maradt kezelés alatt. A szegényház forgalma 40 volt, s maradt juliusra 37 ápolt. A kórházi kiadás 1548 kor, 57 fillért, a szegényházi 467 kor. 62 fillért tett ki. A népmozgalmi statisztika szerint a születések száma 116, a haláleseteké 91, a szaporulat 25 lélek. A közegészségügyi állapotok jnniusban kielégitőek voltak. A közgyűlés a felentést tudomásul vette. Rendeletek, átiratok. Korosy László jelentette ezután, hogy a Trauttmannsdorf-féle földvételi ügyben felvett 200 ezer koronás kölcsönnek 1906. október 3-ig való meghosszabbítását kérelmezte a község. A pénzügyminiszter leiratban tudatja, hogy a kölcsön meghosszabbítását engedélyezte. A leirat tudomásul szolgált. Ugyancsak a főjegyző előterjesztette, hogy a képviselőtestület még 1901-ben, amikor a volt községi polgári leányiskolát állami kezelés alá helyezte, kötelezettséget vállalt az állammal szemben, hogy az iskolahelyiséget a szükséghez képest átalakítja ós két tanteremmel kibővíti. Miután ezt a határozatot a község az állami felsőbb leányiskolává fejlesztett iskolával szemben is fentartja, az intézet igazgatósága most megkereste az elöljáróságot, hogy az intézkedjék az iskola átalakítása és két tanteremmel való kibővítése iránt. Az iskola igazgatóságának megkeresésére a tanári javaslat az volt, hogy mivel a kérelem csak általános intézkedést kór, és semilyen utásitást nem tartalmaz, ne vétessék figyelembe, annál inkább, mert az időnek előrehaladott volta ugy sem tenné lehetővé a tanév elejére a kibővítés megvalósítását. De egyben a képviselőtestület hivja fel az iskola igazgatóságát hogy a kibővítésre és átalakításra nézve nyújtson be megfelelő tervet ós költségvetést, amely alapon a kórelem tárgyaihatóvá válik. A közgyűlés elfogadta a tanácsi javaslatot Mint ismeretes, a gazdasági egyesület legutóbb megvásárolta egy!eti helyiségnek a főtéri Zsilinszky Mihály-féle há at. Ilyenformán a régi Csetneki-fóle ház fölöslegessé válván, a gazdasági egyesület, mielőtt annak eladását meghirdette volna, a régi házat megvételre ajánlta fel a községnek. A gazdasági egyesület ezen megkeresésére a tanács azt javasolta, hogy miután az egyesület az eladási árat nem tüntette fel, a közgyűlés adjon meghatalmazást az előjáróságnak, hogy a ház és illetőleg a városházával szomszédos telekvétel ügyében személyes tárgyalást folytathasson az egyesülettel, azzal a hozzáadással, hogy az elöljáróság a tárgyalás eredményéről jelentést tartozik tenni a legközelebbi közgyűlésen. Kocziszky Mihály a Csetnekifóle háztelek megvételét előnyös fekvésénél fogva is ajánlja, de előre is figyelmezteti a képviselőtestületet, hogy a telekért 17 ezer korona vételárnál többet ne ajánljanak fel. A közgyűlés a tanácsi javaslat értelmében határozott. Tudomásul vette ezután a közgyűlés az iparos ós tanonciskolák mult tanévéről beterjesztettt jelentéseit ós jóváhagyta ugyanezen iskolák mult évi zárszámadását ós költségvetését. A kereskedő tanonciskola költségelőirányzata bevételben 2331 kor., kiadásban 2272 kor,, az iparos tanonciskoláé bevételben 7712 kor., kiadásban 7185 kor. A Zöldfa bérlete. Az elöljáróság a Zöldfa vendéglő jelenlegi bérlőjével ez óv október l-re felbontotta a bérletet s igy zárt ajánlati pályázatot hirdetett a községi vendéglő bérletére. Négy ajánlat érkezett be, amelyeket a közgyűlésen bontottak fel. Es pedig: J a k a b f i Árpád abrudbányai vendéglős évi 2000 kor., L i k e r Pál csabai lakos 1650 kor., M a k k a y Ferenc gerendási vendéglős 1213 kor. és P o 11 á k Arnold és T e v a n Géza csabai lakosok 1000 kor. évi bérösszeget ajánlottak fel. Korosy László a maga részéről, mint a községre nézve legkedvezőbbet, Jakabfi Árpád ajánlatát javasolja elfogadásra, azzal a kikötéssel azonban, hogy mivel nevezett pályázó vagyoni viszonyai ismeretlenek, a község biztosítékul félévi bérösszeg befizetésére kötelezze. A c h' m L, András Liker Pálnak az ajánlatát javasolja elfogadásra. H a a n Béla Korosy indítványa mellett szólalt fel, mert a községnek, mint testületnek, azt a pályázatot kell figyelembe venni, amelyik legjövedelmezőbb. Szavazásra kerülvén sor, a közgyűlés a Zöldfa bérletét 3 évre biztositéktétel kötelezettsége mellett Jakabfi Árpádnak adta. Kérvények. Gajdács Mihályé cs íba-erzsóbethelyi lakosnak a közgyűlés benyújtott kérelmére házszabályozási kártala litás címén 260 koronát szavazott meg. A kereskedők egyesülete azzal a kórelemmel fordult a képviselőtestülethez, hogy az a kereskedelmi miniszternek ujabban kiadott rendelete alapján versenyez a termószetalkotta virágdísz, pompa, fény, szinjátó'< és illat rem keivel. Paradicsomi hely! A bizarr gruppokat gyönyörű platánsorok környezik, melyek árnyában hullámzik — különösen este — egész Stockholm intelligens közönsége, melynek szórakoztatására rendesen 1—2 katonazenekar játszik szebbnél-szebb darabokat. Megemlitendőnek tartom a számos templom s gyönyörű műemlékeket is. Ez utóbbiak közt nemcsak a királyok és hadvezérek, hanem a tudomány nevű férfiainak műemlékeit. Ott díszeleg a Berzeliusparkban a hires svéd tudós, a természettudományok, különösen a vegytan atyjának, Berzeliusnak szobra. Ott fénylik a botanikus kertben a virágok tudós atyjának, Linnó-nek szobra. Ott a hires mérnök, Erikson szobra, ki a világhírű Trollháttai Göta-csatorna megteremtője volt stb. Ami a svéd népet illeti, különösen a nők általában szépek. Magas, karcsú, fehórbőrüek. Könyűsóg, kecs, elegancia van mozgásukban, azért is nevezik őket sokan „északi francziáknak". A svédek általában komolyak, jellemesek, ragaszkodnak hitükhöz, vallásukhoz, hazájukhoz, törvény és szabadságukhoz. Tisztesség, előzékenység, önérzet, vendégszeretet, jótékonyság a fő jellemvonásuk. Általában jó módú, szorgalmas, munkás nép, akik közt alig akad egy, aki irni-olvasni nem tud. A vallásos- és becsületérzós oly magas fokon áll, hogy kihágás, lopás, rablás, általában bűntény a benszülöttek közt ritkán fordul elő. Hogy vallásos érzés mennyire kifejlett, elég lesz tán azon tényre hivatkozni hogy Svédországban alig akad szegény, munkás, napszámos család, melynek asztalán ott ne feküdne a biblia. Ebből következik azután, hogy a vasárnap egész Svédországban nagy ünnep. Ünnepel ott mindenki, az utca, az ur, a nép, a csőcselék. Az üzletek, mulatóhelyek, ivóhelyek, korcsmák, depók mind zárva vannak, szeszes italt nem kapni pénzért sem! Hát akkor mi ott a virtus ? hogv busulnak ital nélkül a haza sorsán ? Mi ott a vasárnapi mulatság ? Hát röviden ez : délelőtt templomba mennek, ott énekelnek, imádkoznak, egyházi beszédet hallgatnak, mint nálunk is hallgatnának, ha templomba járnának. Délután kimegy a nép a sétányokra, a népkertekbe, mert ott minden községnek van ám népkertje és pedig egyik szebb nagyszerűbb mint a másik. Kimegy ott zöldbe egész család, kimegy a férfi, a nő, a gyermekek, kiviszik magukkal az uzsonnát, letelepednek a zöld fűbe, ott költik el kávéjukat vagy .harapni valójukat s ha telik, nemzeti italukat a „puncsot". Trollhátta. Tegyünk egy ugrást s képzeljük ma" gunkat Trollháttaban, a hires gyárváros, még híresebb vízesései előtt. A város 3000 lakosa általában gyári munkából ól, akik részint a henger- ós köszörűgyárban, részint a carbid- és cellulózegyárban, részint a Nydquist-fóle lokomotívgyárban találnak alkalmazást. A gyárak villany és üzemerejét a vízesés okozta erő adja, mely közel fél millió lóerőnek felel meg. A vízesést a Göta folyó szolgáltatja, 50—60 mtr szélességben, négy sziklalópcsőn, összesen 33 m. magasságból esik le. Felséges a látvány, különösen alólról tekintve a felső eséseket! Mint szaggatja meg a kiálló sziklasziget a hatalmas víztömeget . . . mint zug, mint rohan a megszakadt sziklalapokra, melyekről megtörve s zokogva hull alá a mélysólybe, tajtékot hányva bősz haragjában ! Érdekes lehet a folyó partján az a sziklába vájt óriási fazék, melyet a folyó e/.előtt évszázadok vagy évezredek alatt, mint „örvény"-t vájt magának, és mikor a folyó más mederbe szorult, mint az elmúlt századok műemlékét hagyta hátra, hogy a mai nemzedék bámulja a természet hatalmát s monumentális alkotásait. Hazafi Verái János. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta: Nemes Béla dr. Meghalt a kifent bajszú, mokány testű vándorlantos, ahogy magát nevezgette. A megemlékezés formájában kijutott neki is az ötven-hatvan soros nekrologus, nem kevesebb mint sok igaz poétánák. ő maga is mig ólt, számot is tartott erre az elismerésre s nem kétséges, hogy hóbortosán agyafúrt paraszt | esze a valódi költő babérja után is önérzetesen törekedett. Nem hiszem, hogy csalódott terveiben, mikor seprűtvillát eldobva, a szatmármegyei udvaros egyszerűen vádorlantosnak csapott fel. Más poétát — a legújabb időkig — a nyomorúság fogta kézen s az elnemismerós átka sújtotta mindvégig. A bólteki Verái Jánost hangzatos nevén a félország személyesen ismerte s adott neki annyit a megélhetéshez, hogy a fölöslegből másra is jutott. Hol az a magyar poéta, aki tisztán a verseiből nyakra-főre adjon jótékony célokra, ünnepélyekre pénzt s takarítson kis házat, kertet vegyen magának ? Verái zsebéből jutott az árváknak, mentőknek, Menzának minden évben. Irsán háza maradt. Mondják, nem hagyott semmi pénzt. Az a pár korona is hiányzik, ami egyszerű temetés költségeire szükséges. Tamáskodunk benne. A jó Jánost életében meglopták s azóta nem bizott az emberekben. Rejtegette filléreit. Halála olyan váratlanul érte, hogy nem intézkedhetett. Bármint is van a dolog, életében nem nyomorgott. Paraszt eszével tudta a módját a kinálgatásnak, a sok „úri koma" elkapkodta rigmusos színes lapjait. Hozzá a költészet értókesitósónek ez a fogása nem volt méltatlan. Verseit megvették, őt magát ünnepelték. Szegény Reviczky Gyula a nyolcvanas években felháborodással olvasta Verái bácskai sikereit. A költészet lealacsonyitását látta benne. Pedig mulatott rajta <ja közönség s az ünneplés nem volt más, mint jóízű nevetés egy különcködő ember hóbortjain. Akik csak a jelenben és jelennek élnek, a legújabb s legeredetibb komédiást nézték alakjában • akik a múltban ismerték, rég letűnt dalosok késő ivadékát fedezték fel Veraiban. Most, hogy nem ír többé se „örö? inében", se „haragjában'*, egyik-másik lap buzgalmában a XVI. század lantos deákjával, Tinódival veti össze. Ha ezt Tinódi olvasná! Ez a félig kóbor katona, félig vándor trubadur „szegin eszével" nem egyébért énekelt, „hanem hogy az hadakozó bajvívó . . . magyar vitézöknek lenne tanúság üdvösséges, tisztössóges megmaradásokra, az a pogán ellenségnek mimódon ellene ájlhassanak ós hadakozjanak." A legválságosabb időben ólt s hagyott „egynehány históriát végemléközetül." Nem nagy poéta. Hagyatékát az irodalom gyarló krónikáknak nevezi, tartalmuk sovány, a forma primitív. Költői értékük alig van, annál becsesebbek a történeti adatok, s jellemzők a „rövidedön szép nóták", mikkel szerzette énekeit. Tanulságuk: legyünk egyetértők s óvakodjunk a töröktől. És ez a súlya a lantos deák „vógemléközetónek". — A Verái rigmusai