Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-20 / 70. szám

4-ik oldal dóssel igyekszik a szövetség létrejöttét 1 megakadályozni s a két párt között bi- j zalmatlanságot teremteni. — 11 A háború. A Daily Telegraph jelenti Tokióból: A japán sajtó shanghai hire szerint Via- ; divosztoktól északra japán hadsereg , szállt partra. Nincs ok arra, hogy e kö- , riilményt továbbra is titokban tartsák. Ai. oroszok, kik arra készülődtek, hogy a fő ellenállást a Tumen jobb partján fejjék ki, nagyon meglepődtek és az ellenség előrenyomulását feltartóztatni nem tudják. Nemsokára teljesen körül lesz zárva Vladivosztok. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékooy hűvös időt jelez, sok helyütt csapadékkal és zivatarokkal. — Csabai választók névjegyzéke. Mint ismeretes, Csaba központi választmánya a jövő évi választók névjegyzékét alaposan megrostálta azon az alapon, hogy a választói jog megállapításánál eltekintett az összes adóalapoktól. Ilyen formán az idei 2462 választóval szemben a jövő évi névjegyzékbe 2181 választó polgár neve jutott be. A törölt választók közül 1.05-en adtak be felebbezést, amelyeket hétfőn délután tartott ülésen bírált el a központi választmány. A felebbezések alapján 47 polgár választói jogát igazolta a választmány, 58 felobbezést pedig elutasított. Ilyen formán' Csaba jövő évi választóinak száma 2181ról 2228-ra emelkedett. A központi választmánynak a felszólamlások tárgyában hozott határozata a mai naptól julius 80-ig

1 Filippinyi Samu katonaügvi esküdt hivatalába közszemlére van kitéve és a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. — A gyomai plébános bucsuja Nagyváradtól. Mint mult lapszámunkban jeleztük a nagyváradi egyházmegyei püspök a S p e 11 Gyula kinevezésével megüresedett gyomai plébániára P á 1 f f y Béla nagyváradi főreáliskolai hittanárt nevezte ki plébánosnak. A rokonszenves irópaptól bucsulakomán vesz búcsút Nagyvárad társadalma, melynek előkelősége szombaton a Pannónia éttermében bankettet rendez a tiszteletére. Pálffy Béla uj állását augusztus elsején foglalja el. — Csabán nem lesz iparostanoncotthon. Ismeretes az a mozgalom, amely évekkel ezelőtt megindult Csabán egv iparostanoncotthon építése iránt. Különösen Zsilinszky Mihály dr. nyug. államtitkárnak és néhai boídog emlékű R os e n t h a 1 Ignác viselték szivükön a tanoncotthon létesítésének ügyét, amely talán másként végződik, ha a körülmények nem ugy alakulnak, amint — sajnos — alakultak. Őszinte sajnálattal veheti hát tudomásul Csaba egész iparossága és közönsége, ho?y az iparostanoncotthonból, mely magában foglalta volna az ipartestület helyiségeit, az iparos iskolákat, a tanoncotthont, nem lesz semmi. Meghiusult a szép terv, amelyhez annyi sok reményt fűztek. A kereskedelmi miniszter ugyanis leiratot intézett Csaba község elöljáróságához, amelyben értesiti, hogy miután a kultuszminiszter a kilátásba helyezett 2000 kor. évi hozzájáru'ást megtagadta az ő általa segélyképpen megígért évi 3000 korona hozzájárulástól, „legnagyobb sajnálatára ő is kénytelen a községnek a mult évben e tárgyban hozzá intézett fölter-' jesztését elutasítani. Egy üdvös és nagyfontosságú intézménytől'esett el tehát Csaba, s ki tudja, mikor lesznek oly kedvezőek a viszonyok, hogy csak rémélni is lehessen az életrevaló terv megvalósítását. — Miniszteri jóváhagyás. Az orosháza—szentes—csongrádi vasút kiépítéséhez a vármegyén kivül Orosháza község is hozzájárult, mely mint ismeretes, 100 ezer korona hozzájárulást szavazott meg. A kereskedelmi miniszter most értesítette a községet, hogy ezen határozatát jóváhagyta. Esküvő. Újhelyi Emil tótkomlósi nagykereskedő és birtokos kedden délután 5 órakor tartotta esküvőjét a battonyai izr. templomban K o h n Ilonkával, K o h n Adolf battonyai gabonakereskedő leányával. — Az alispán az elmebetegekórt. Békésvármegye alispánja ismét fényes tanújelét adta humánus gondolkodásának. Rendeletet adott ugyanis ki, amelyben felhívja a községek figyelmét, hogy ujabban ismét több közveszélyes elmebeteg van a vármegyében intézeti elhelyezés nélkül amely körülmények miatt minduntalan merülnek fel közbiztonsági állapotok, s hogy másrészt azt is tapasztalja, hogy egyes elmebetegek teljesen elhanyagolt, a közegészségre veszélyes, fertőzésre képes állapotban csatangolnak s a háziápolást, mondhatni, teljesen nélkülözik. Több hasonló ok miatt az alispán szükségesnek látja a megyebeli elmebetegek nyilvántartását és ezért elrendeli, hogy minden egyes községekben uj nyilvántartást vezessenek az elmebetegekről. Az utasítások során kiemeli az alispán, hogy a közveszélyesnek minősített, valamint a bármely más okból az intézeti elhelyezést igénjdő betegek nyilvántartási lapjainak másolatát hozzá beterjesszék, hogy ez alapon nyomban intézkedhessék az elhelyezés psichiatrikus felülvizsgálata iránt, s megtehesse az intézkedéseket a tényleg közveszélyes és intézeti elhelyezésre szoruló betegeknek az elmegyógyintézetbe való beszállítása iránt. A családi gondozás alatt maradó betegekre nézve a község felügyelete hatékonyan alkalmazandó. Végül tudatja az alispán a községekkel, hogy a vármegye évenként az összes elmebetegeket, valamint a róluk vezetett nyilvántartást felülvizsgálja. — Eljegyzés. Halász József állam vasúti mérnökségi tisztviselő leányát Juliskát eljegyezte Csabán B e ri elek Béla budapesti önálló férfiszabó. — A gyulai kórház uj gondnoka. A várt megye alispánja a vármegyei közkórháznál elhalálozás folytán mégürült gondnoki állásra két pályázó közül Schmidi Gyula kir. pénzügyi számellenör, gyulai lakost nevezte ki, akiben a vármegyei közkórház fiatal, kiváló szorgalmú tiszt viselőt nyer. Az uj gondnok augusztus 1-én foglalja el állását. — Orosházi iskolák államosítása. Orosháza képviselőtestülete már évekkel ezelőtt felirt a közoktatásügyi kormányhoz, a külteleki elemi népiskolák államosítását kérve. A miniszter most leirt, hogy az államosítás végrehajtása végett a község küldje fel a külteleki iskolák telekkönyveit. Ekkor azonban kitűnt, hogy a 8 külteleki iskola közül 2 az ág. ág. ev. egyház tulajdonát képezi. A kérdéssel a keddi rendkívüli közgyűlés foglalkozott, mely kimondta elvileg, hogy a két felekezeti iskolát méltányos áron megvásárolja, 30 napon belül pedig ujabb közgyűlésen előterjesztik az errevonatkozó szerződés tervezetet, s amint a vételt elintézik, a telekkönyveket felküldik a közoktatásügyi kormánynak. — Községi vizsgálat. Lukács Endre gyulai járási főszolgabíró Bálint Géza számvevő kíséretében szerdán vizsgálta ineg Gyulavári község ügykezelését. A főszolgabíró a tapasztalt rend felett megelégedését nyilvánította az elöljáróságnak. — A csabai ipartestület és a szabadkai kongresszus. Lapunkban jeleztük már, hogy a hazai ipartestületek szeptemberben országos iparoskongresszust tartanak Szabadkán. A kongresszust, amelyen képviselve lesznek a vármegyei ipartestületek is, szeptember 8, 9 és 10-ik napján tartják meg. Az iparos nagygyűlésen a csabai ipartestület érdemes és nagy szaktudású jegyzője, Áchim János, aki eddig valamennyi országos iparos nagygyűlésnek előadója volt, két tárgygyal szerepel. Áchim ugyanis előadást fog tartani az ipartörvény módosítása tárgyában hozott határozatok összefoglalása és ujabb sürgetése ügyében, továbbá indítványt terjeszt elő, hogy az iparosok mentessenek föl a betegápolási pótadó alól. A kongresszus iránt az iparosság körébe előre is élénk érdeklődés nyilatkozik meg. — Kinevezés. A gyulai pénzügyigazgató Csiszár Sándor gyulai lakost a gyulai kir. adóhivatalhoz fizetés nélküli adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Szegénykenyér a 48-as honvédeknek. Félszázaddal ezelőtt félistenek voltak a honvédek. Délceg tartású, erőteljes fiuk voltak, akiknek mellét még büszkébben fogta körül a mente, amikor diadalmas rohamra indultak. És hullott vérük és életük a hazáért, amelyet annyi dicsőséges csatában megvédelmeztek s amely hazában ma koplalnak, Isten kegyelméből élnek. Ritkul, egyre ritkul a félistenek sora, de a keveseket sem tudja a joggal megérdemelt sorsban részesíteni az állam, amely szánalmas csekélységű kegydijat nyújt a 48-as honvédeknek, Igaz ez, való az utolsó betűig, amikel napirenden lévő esetek igazolnak. íme: Az orosházi 48-as honvédek, számszerint lö-en, kérvénynyel fordultak az orosházi elöljárósághoz. A reszkető betűkkel végigrótt írásból szivetfacsaró valóság sir ki. Az aere honvédek arról nanaszkodnak, hogy koplalnak és a „magyarok irgalmas Istenének nevében" segítséget kérnek, különben éhen vesznek. A képviselőtestületi tagok meghatottan hallgatták végig a keddi rendkívüli közgyűlésen ezt a panaszos instanciát, amelyre — sajnos, — csak kolduskenyérrel feleltek. Kimondta ugyanis a képviselőtestület, hogy a 48-as honvédeknek, mint a többi községi segélyezettnek, élete fogytáig hetenkint 7 és fél kiló ingyen kenyeret adat. És az agg harcosok, akiknek legalább meglesz a mindennapi kenyerük, hálás szívvel fogadják ezt az alamizsnát is, mert sok helyen még ennyit sem kapnak. Mert a haza, amelyért harcoltak, mostohasággal fizet nekik. — A motoros vasút részvényei. Néhány héttel ezelőtt volt, hogy mozgalom volt indulóban Csabán, ameiy azt célozta hogy a község adja el a tnlajdonában levő Alföldi első gazdasági vasút részvényeit, s az igy befolyó összeget fektesse más hasonló, Csaba forgalmát, fejlődését előmozdító vállalatba. A terv, melylyet R é t h y Béla pendített meg, szép reményekkel kecsegtetett, amennyiben a megvalósulás esetén lehetővé tette volna a csaba— szarvasi vasút kiépítését. Sajna, azonban a politikai és gazdasági viszonyoknak kedvezőtlen alakulása leszorította napirendről a kérdést, amelynek keresztülvitele jobb időkre nyert halasztást. —Ujjáalakultsziniigyibizottsáq. Aszarvasi szinügyi bizottság tegnap alakult ujiá, amikor elnökévé W i e 1 a n d Sándor dr. főszolgabírót, alelnökévé Z1 i n s z k y Istvánt, jegyzőjévé Kollár Lajost és az elköltözött Medvecky választmányi tag helvére Nemes Béla dr. tanárt választották meg. — Ujitást a menetrenden! Az orosházi lakosság, különösen pedig a tanyaiak már évek óta panaszkodnak, hogy a szeged—nagyváradi vonal mentén fekvő és „Orosházi tanyák" cimet viselő állomás csak föltételes megállóhely s ott postai kézbesítés nincs. Egy másik sérelmet az orosháziak abban látnak, hogy a délután Budapestről Csabára érkező gyorsvonattól nem indul motormenet Orosházára, hanem közel három órai várakozás van, mig a legközelebbi rendes vonat indul. E panaszok tárgyában Veres József orosházi képviselő kedden indítványt terjesztett az orosházi képviselőtestület elé, amely tartalmazta, hogy írjanak fel a 63. sz. őrháznak rendes megállóhelylyé tétele tárgyában a kereskedelmi miniszterhez, ugyanott hozzák be a levélkézbesítést, létesítsenek telefonállomást, továbbá Csabáról 5 órakor, vagy ez időtáj körül rendes motorjárat rendszeresittessék Orosháza felé. A rendkívüli közgyűlés elvben egyhangúlag hozzájárult az indítványhoz s a kérvényt a jövő havi rendes közgyűlésből terjeszti fel a kormányhoz. 4- C^ábai származású amateur diadala. Klagemfi/rtban nagy amateur kiállítás volt aVelmult héten, amikor is szép kitüetetés érte Csermák Mátyás csabai illetőségű máramarosszigeti kereskedőt. Csermák ugyanis, a sok ezer külföldi közül modern Mefisztó cimü genreképével elvitte a kiállítás második diját. — A kereskedelmi miniszter és az ipartestületek. Vörös László kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben azt hangsúlyozza, hogy a törvényhatóságoknak iparügyeknél szükséges ugy az alsó, mint a felső fokon az ipari ós kereskedelmi körökkel való érintkezés. A törvényhatóságok a következő ügyekben kérjék ki mindig az ipari forumok véleményét: Iparfejlesztési tervek előzetes megbeszélésénél; ipari szövetkezetek létesítésénél; háziiparfejlesztésnel; ipari és kereskedelmi szakoktatásnál ; kivándorlás elleni ipari intézkedésnél. A miniszter csak főbb vonásokban jelzi a követendő módszert, amelynek sikerében erősen bizik. Végül megemlíti a miniszter, hogy ha a hatóságoknak szüksége van ipari szakértőre, az iparfelügyelő mindig rendelkezésükre áll. — Bókósmegyei telepesek Temesmegyében. Az ujabbkori szociális törvények között kétsége kivül egyik legnagyobb jelentőségű ós legüdvösebb a telepítési törvény, amelynek megalkotói hálás elismerést érdemelnek az utókortól. Hogy miben rejlik a telepítési akciónak nagyfontossága, azt fölösleges bővebb kommentárral kisérni. Elegendő a példákra rámutatnunk, amelyek bőségesen kínálkoznak. íme, egy a sok közül, mely közelebbről bennünket, békés megyeieket is érdekel. Temesmegyében, közvetlen Temesvár-Gyárváros közelében ezelőtt néhány évvel telepítették Moschnicza községet. A telepesek között számosan vannak békésmegyeiek, akik minden vagyon nélkül, az állam segítő támaszával nyertek otthont, ahol ma, ha nem is tejben-vajban, de megelégedésben, semmi szükséget sem szenvedve élnek. Nyáron földmiveléssel és kertészettel foglalkoznak, télen pedig a közeli Gyárvárosban találnak alkalmazást, keresethijjával tehát soha nincsenek. A békésmegyei illetőségű telepesek, akik közül a héten néhányan Csabán jártak, a legnagyobb megelégedéssel nyilatkoztak helyzetükről, ami azt igazolja, hogy a szegény embernek, ha illetőségi helyén akármelyes okok miatt nem tud boldogulni, nem föltétlenül szükséges azonnal a legtöbbször kész veszedelemnek Amerikába vitorlázni, hanem hasonló telepen kezdeni uj életet. — Betegsegélyzö pánztár Szeghalmon Ismeretesek azok a mizériák, amelyeket a legutóbbi közgyűlésen fedeztek fel a gyulai kerületi betegsegélyzö pénztárban, s amelyek következtében határozatilag ki is mondták a pénztár feloszlatását. Már akkor hangoztatták egyesek, hogy minden járás, vagy nagyközség állítson fel önálló betegsegélyzö pénztárt, amely tervet most ugy látszik a szeghalmiak meg is akarnak Valósítani. Még nem ért ugyan véget a gyulai pénztár feloszlatási eljárása, de a szeghalmi iparosok és kereskedők körében már mozgalom indult meg egy Szeghalom és vidéke betegsegélyzö pénztár létesítése érdekében. E pénztárhoz tartoznának Szeghalom, Körösladány, Vésztő és Füzesgyarmat iparosai és kereskedői. E cél elérése érdekében legközelebb gyűlést fognak Szeghalmon egybehivni' és küldöttségüeg felkérik Fábry Károly országgyűlési képviselőt az eszme támogatására. — Kofa-mizériák a csabai Főtéren. Nem irigyeljük a szegény emberek boldogulását, sőt ott és amikor javukra tehetünk Írásunkkal, síkra szállunk érdekükben. Ezúttal sem megrontás' kra szólalunk fel, hanem a közrend és közerkölcs nevében, amikor tiszteletteljesen felhívjuk az elöljáróság figyelmét azon kofákra, akik hetipiacokon kivül eső napokon is egész nap a Főtéren, az üzletek előtt állítják fel elárusító sátraikat. Ugy húzódnak ezek végig a téren, mim valami konstantinápolyi piszkos sikátor sor. Rontják az esztétikát, a gyümölcs és egyéb hulladékok fertőzik a levegőt, s nagy örömére az üzlettulajdonosoknak és lakóknak, termelik a légyviláI got. Hanem még mindez hagyján! Az édes nyalánkságokat és gyümölcsöket elárusító termetes és kevésbbó jól táplált asszonyságok nem éppen illedelmes kosztümben és poziturában helyezkednek el a sátrak mögött, s ami a fölszólalásunk veleje, olyan épületes kifejezéseket használnak az arrajárókra unalmukban, amely kifejezések legkevésbbé szalonképesek, s egyenesen a közerkölcsiség rovására esők. A közönség sorából már nem egyszer kaptunk panaszos leveleket, amelyek arró' szólnak, hogy a Főtéren való sétálás, közlekedés ezen okok miatt csöppet sem élvezetes, sőt az ifjúságra nézve éppen nem tanácsos. Tudomásunk szerint az elöljáróság egy ízben már ugy intézkedett, hogy a főtéri kofákat a Csirkepiac-térre "helyezi, ahová hát éppenugy elmegy az, akinek gyümölcs kell, mint a Főtérre. A közönség érdekéből tehát ismételten felhívjuk az elöljáróságot, sürgősen intézkedjék a főtéri kofák elhelyezése tárgyában. — Párbajmánia. A modern becsületkeresés mániája a párbaj, egyre dühöng. Életszükségletből, a körülmények kényszerű hatása alatt az érettebb körökben, a lovagiasságért, buta hivalgásért a fiatal hősök gárdájában, ahol keresve-keresik a párbajra vezető alkalmat, hogy aztán lovagokká avattassanak két ártatlan pisztolygolyó árán, amelyek annak rendjemódja szerint lyukat fúrtak a levegőbe. Az alábbi levél után, amelyet tegnap kapott szerkesztőségünk, még mondja valaki, hogy nem a hősködés után való beteges vágy szüli a párbajokat. íme a levél: „Igentisztelt Szerkesztőság! Az alábbi sorok szives közlésére kérem. Kovács Gyula körösladányi ós K i s Sándor debreczeni joghallgatók között hétfőn délután 6 órakor Debrecenben súlyos kardpárbaj volt végkimerülésig, A felek hétszer csaptak össze ós Kis Sándor kezén sérült meg, mire a hetedik összecsapásnál a segédek a párbajt beszüntették. Kovács karjára kapott egy lapos vágást 6—8 cm. hosszúságban."