Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-20 / 70. szám

5-ik oldal állt ós szeretkezésen fogta a fiát és fe-_ leségét. E miatt meg akarta fenyíteni az asszonyt, aki azonban lefogta, meg­kötözte és föl akarta akasztani. — A haláltól csak nagynehezen szabadult meg. A rendőrség fölvette a furcsa pa­naszt, amelynek értelmében kihallgatták Morvái Juliannát is. A menyecske nem tagadta, hogy megkötözte az urát, de nem gyilkossági szándékból, hanem csak azért, hogy ártalmatlanná tegye, mert Darula mindig részeg, ilyen állapotban üti-veri öt, kedden pedig meg akarta ölni. A különös perpatvarban a rendőrség foly­tatja a vizsgálatot. — Az anarchista nem kerestetik. Békés­megye rendőrei és csendőrei a kánikula dacára is aligha dolgoztak és nyomoz­tak még nagyobb erélylyel, mint az el­múlt héten, amikor a spanyol király bombavető merénylőjének lábanyomát keresték. Bizonyos F a r r a s Alexandrót emlegetett a körözőlevél. A furcsa nevü anarchista kerestetett is, de nem talál­tatott, s ami nem kis mértékben fogja a nyomozók ambícióját lohasztani, nem is fog találtatni, mert amint később ki­derült, az a bizonyos neven nevezett spanyolviaszos ur már régen Ábrahám kebelében lakozik, földi maradványai pedig a barceloniai temetőben nyugosz­nak. Fönti név ugy került a nyomozó­levélbe, hogy a Párisban elfogott spa­nyol anarchisták félre akarták vezetni a rendőrséget és elhunyt társukat mond­ták merénylőnek. Egyidejűleg ugyancsak a magyar nyomozó rendőrség boszan­kodására az is kiderült, hogy az igazi merénylő nem Magyarország felé vette útját, igy hát az anarchistának még a lábanyomát sem üthetik. Egy csabai asszony tragédiája. A csabai tanyákról hétfőn este egy halál­lal vergődő asszonyt szállítottak be W a 11 f i s c h Ferenc dr. községi orvos lakására. A 37 éves jómódú asszony, B e 1 a n k a Mihályné hisztérikus állapo­tában borzalmas módon akart véget vetni életének. Hétfőn este, amikor már mindenki nyugvóra tért a tanyán, az asszony előkereste férjének borotváját, lefeküdt az ágyba, azután mindkét ke­zének csuklóján és térdei alatt elmet­szette az ütő- és visszereket. Ugy 10 óra lehetett, midőn a gyermeksirásra feléb­redt Belenkáné sógornője, aki legna­gyobb rémületére vértócsába találta a szerencsétlen teremtést. Azonnal fölverte az egész háznépet, a boldogtalan asz­szonyt kocsira emelték és Wallfisch or­voshoz vitték, aki mintegy 22 öltéssel varrta el a vérző ereket. Belankáné, da­cára a nagy vérveszteségnek, életben marad. — Életunt félkegyelmű. Búzás Fe­renc aféle félkegyelmű ember hírében volt ismeretes Csábán. Gyermekkora óta könyörületes emberek tartották fönn, az 50 évet elért embert, aki a volt miniszter­elnök geszti birodalmából származott el Csabára. A boldogtalan ember, aki talán : semmibe se vette az életet, a héten va­lószínűleg tudatára ébredt szomorú hely­zetének. s efölött annyira elkeseredett, hogy felakasztotta magát. Miután a ha­tóság megállapította az öngyilkosságot, Búzás Ferencet boncolás nélkül elte­mették. A cselédleánv buja. Egy kondorosi illetőségű cselédleány akarta vasárnap szaporítani az aradi öngyilkosok számát. Kapás Júlia az öngyükosjelölt, aki Aradon a Marosba ugrott. Sötét szán­déka azonban nem sikerült, mert egy V e 1 c s i k luon nevü faőr észrevette a lettét és egy hosszú póznával idejekorán kimentette a leányt a futó ár habjaiból. Szomorú a Kapás Julis esete. Julis le­ányzó már két évig volt mátkaságban egy legénynyel, aki most elhagyta, mert szaga van a szájának. A szeren­csétlen leány fűhöz fához futott bajával, segíteni azonban az orvosok sem tudtak rajta. Ez keserítette el annyira a leányt, hogy megakart válni az életétől, ami azon­ban nem sikerült. Elhamvadt ház. Kedden délután jűz pusztított Kőröstarcsa községben. Eddig ismeretlen okból kigyúlt P e t n e­h á z y Imre hentesmester háza és rö­vid idő alatt porrá égett. A tűzoltók H u­b e r t Károly tűzoltó alparancsnok ve­zetése alatt óriási munkát végeztek, a mentési müveletek azonban csak a szom­szédos épületekre szorítkoztak, amelye­ket sikerült is a lángoktól megmenteni Petneházy tűzkára, mely biztosítás utján megtérül, 900 korona. - Békésen ked­den éjjel 11 órakor volt tűz. Pecze Ist­ván házának etőzete égett le. — A fürdés áldozata. Nap-nap utár szaporodnak a szabad fürdés áldozatai A héten ismét egy legényember fizette meg életével, hogy bemerészkedett a mély vizbe, anélkül, hogy tudott volna úszni. A fürdés legutolsó áldozata Biró Gábor 25 éves csábai cipészlegény, aki az Adler-féle vasut-utcai üzletben volt alkalmazva. Biró Gábor hétfőn délután több társával fürödni ment az alsóvégi Körös-ágba, ahol bemerészkedett a mélybe és nyomtalanul eltűnt. Holtes­tét hosszas keresés után este 7 órakor halászták ki. A szerencsétlen legényt a kórház hullaházából temették el nagy részvét mellett. — Köszönetnyilvánitás. A Rudolf-fő­gimnázium alumneuma számára ujabban a következők adakoztak: Deutsch J. ke­reskedő : 20 koronát; Páger Pál: 6.06 koronát. Midőn ezen adományokat nyil­vánosan nyugtázzuk, egyúttal hálás kö­szönetet mondunk az intézet nevében, B a b i c h Pál, főgimn. tanár, oferus. Az a bizonyos nagybácsi. — Mese a milliókról. ­Kivételképpen nem nagybácsi az el­hunyt milliomos, hanem valami ükapa izmaelita. De hiszen olyan mindegy az : nagybácsi-e, vagy nem, csak a milliók meglegyenek. Az pedig tudvalevő, hogy az ilyen milliókat alaposan diszkreditál­ták a hazug mesék. És az is bizonyos, hogy az ilyen milliomos elődök csak elméletben érnek valamit, gyakorlatban azonban éppen semmit. A kedves rokoni kincs egyébként, mely végeredményében alighanem 600 szivarra redukálódik, mint a 60 milliós Pomucz örökség, C h r i s z t ó Miklós nagyváradi városi írnokot kerül­geti. Hogy valóban ugy van-e, amint a hihetetlen mese szól, vagy csak a szegény ember fejében született meg ez az álom, - nem tudni határozottan, az utóbbi föltevés azonban valószínűbb. E föltevést látszik igazolni magának Chrisztó Miklósnak kaleideszkopszerü élete. Ismeretes ez a szerencsétlen sorsra jutott ember, aki egyébként Szeghalom szülötte, egész Békésmegyében. Egy­időben vármegyei árvaszéki ülnök volt, majd beteges, extravagáns hajlamai miatt nyugdíjazták. Majd írónak képzelte ma­gát ós nyakra-főre izzasztotta gyönge firkáival a redakciókat. Időközben vissza­vágyott előbbi hivatásához, s folyamo­dott a csabai árvaszéki ülnöki állásra. Természetesen, figyelembe sem vették a kérvényét. Ekkor még nagyobb fába vágta a különös ember a fejszéjét. Gyulán a legutolsó választás alatt fellépett Ugron­párti programmal képviselőjelöltnek. A dicsőségből azonban annyit sem en­gedett neki megkelni a sors, hogy el­mondhassa programbeszédét, mert £ Schriffert-pártiak dühe és ütlege elő csak a rendőrség mentette meg az ön­jelölt urat, aki meg sem állt Nagyvá­radig, ahol, mint irnok szegődött a vá­ros szolgálatába. Chrisztó Miklósnak ez az életfolyást talán legjobban megmagyarázza az alább fantasztikus mesét — amely egyébkén' bár volna valóság. Igy szól a legújabb milliók regéje Christodulos görög antikvárius nem rég halt meg Konstantinápolyban. Óriás vagyonát, amelyet negyven év alat gyűjtögetett, hazájának hagyta tengeré szeti célokra, mig egyetlen unokaöcsé • kitagadta az örökségből, mert tékozló Az öreg halála után kiürítették a régi • ségboltot s már csak egy régi szalma • zsák maradt vissza, melyet egy öre£ teherhordónak adta ajándékba. Ébhen < » zsákhan azután találtak egy zacskó el rejtett aranyat, amit most a török kor . mány vett birtokába. : Erről a dologról tudomást szerzet . Christó Miklós, aki megtámadta az el • hunyt antikvárius végrendeletét, s min az öreg Christodulos oldalági rokona i magának követeli a hagyaték egyrészé . és az aranyokat. Már sikerült megálla • pitani, hogy az öreg antikvárius közelii - rokona volt, amennyiben Christoforoi - (mint régebben Christó családját hivták - és Christodulos egy papi családból szár i maztak, egyik ősük 903 -904-ig pápi • volt, A görög szabadságharc levórés' - után 1827-ben a görög emigránsok egy . része tudvalevően Magyarországon te L lepedett le, s ők voltak úgyszólván - magyar kereskedelem alapvezetői. Christó Miklós nagyapja Cüristofo ros Demetrius is ezidőben vándorolt h;i í zánkba, s Budapesten, a dunaparti gC . rög egyháznál vállalt hivatalt. Unoka már mind magyarok: dr. Christó Pál főorvos, Sándor és Mi lós ny. árvaszéki ülnök, akik nevük végéből az idegenül hangzó forost, (mely Istentől valót jelent) elhagyták. Christó Miklós a birtokában, valamint a budapesti Petőfi-téri görög egyház levéltárában levő adatok alapján a hagyatéknak családja részére való ki­adása iránt az eljárást megindította ós ügyvédje utján megtette az első lépést a konstantinápolyi konzulátusnál, ahol az örökséghez való jogát is igazolta. Tanügy­Iskolák beszámolója. A békési ev. r«f. főgimnázium. m. Amint a békési államilag segélyezett ev. ref. főgimnázium értesítőjét kezünkbe vesszük, azonnal szemünkbe ötlik a cím­kép, amely a virágzó és jónevű intézet uj otthonát mutatja be. Monumentális szép palota, amelynek a fölépítése a mult tanévben nyert befezést, igazi, kényel­mes otthona a tudományoknak, ahol évről-évre fog fejlődni, haladni a békési főiskola, amelynek jelentős szerep jut a magyar nemzeti állam kiépítésében. Hogy többet ne mondjunk, a békési kálvinista főgimnázium évenként egész sereg ro­mán diákot hódit meg a magyar nyelv­nek, a hazafias magyar szellemnek. A békési főiskola értesítőjét, melyet O s v á t h Ferenc igazgató állított össze, a következőkben ismertetjük: Az elmúlt tanév rövid története ve­zeti be az értesítőt, mely zavartalan, csöndes munkában eltöltött tanévről szá­molhat be. Megemlíti aztán az értesítő, hogy a tanulók száma a mult tanévben 200-ról 192-re apadt. Ilyen kommentár­ral kiséri ezt az értesítő. A dologban csupán az a vigasztaló, hogy a vidéki tanulók száma nem apadt, sőt növeke­dőben van, aminek egyik tényezője a helybeli g. kel.'lelkész buzgolkodása, aki a távoli vidékekről gyűjti ide a román ajkú ifjakat magyar nyelvet és magyar­ságot tanulni. Az apadás oka igy tehát nem lehet más, mint a helybeli szülők közömbössége, akik közül sokan attól a csekély áldozattól is visszariadnak, melybe a tankönyvek beszerzése és a valóban csekély tandíj megfizetése ke­rül, s igy a számtalan kiváló tehetségű ifjú marad el a tndományos kiképezte­téstől. Évek óta megujuló panasz ez ós ugy látszik, hogy majd csak a meg­változott gazdasági és megnehezedett megélhetési viszonyok fogják polgártár­sainkat arra bírni, hogy használják fel a kedvező alkalmat és a magyar kálvi­nistaság ne engedje magát tudományos téren háttérbe szoríttatni. Hogy a kormány müy szeretettel istápolja' a kálvinista főiskolákat, azt eléggé bizonyítja az a ténye, hogy a mult évben 40 ezer korona segélyt utal­ványozott ki az intézetnek. Ezzel a se­gélylyel az iskolának a kor színvonalá­hoz méltó felszerelése van biztosítva. Közli ezután az értesítő az iskolai felügyelőség és tanárok névsorát osztá­lyonkin t és tantárgyak szerint a feldol­gozott tananyag vázlatát, majd a tanulók osztályozását, amely szerint a haladás, mint a magaviselet teljesen kielégítő volt. A statisztikai adatok szerint felvéte­tett az intézetbe 192 tanuló, akik közül 180 tett vizsgálatot. Vallás szerint volt 120 ev. ref., 3. ág. ev., 31 r. kath, 25 g. kel. és 19 izr.; anyanyelv szerint 158 magyar, 22 román, illetőség szerint 117 békési, 28 megyebeli és 35 más megye­beli; előmenetel szerint minden tan­tárgyból jeles és jó osztályzatot nyert 40, elégséges osztályzatot nyert 100, egy tantárgyból elégtelen osztályzatot nyert 19, két tantárgyból 8 és több tantárgy­13 tanuló. Szép eredményt értek el a növendékek a gyorsírásból is. Érettsé­gire 14 tanulót bocsájtottak, akik közül egy jelesen, három jól, hót egyszerűen érett, kettő javitó vizsgára, egyet pedig végleg elutasítottak. Közli végül az érte­sítő a szertárak és könyvtárak állapotát, az adományokat és jutalmazásokat, s leg­utoljára a jövő tanévre szóló tudósítást. Irodalom. — László Elek dr. könyve. Bókósvár­megye könyvpiacán a napokban nagy­érdekű munka jelent meg. Szerzője László Elek dr. tb. főorvos, orosházi nyug. községi orvos, a megyei közélet és társadalomnak általánosan nagyra­becsült ós köztisztelt alakja, aki „Uta­zásaim Svédországban" cim alatt vonzó képekben irta meg ós bocsájtotta nyomda festék alá érdekes utazása alatt szerzett tapasztalatait, élményeit. Magáróla mun­káról ezúttal nem szólunk, csupán meg­jelenésének érdekes történetét mondjuk Az országos ipartestületi gyűlés ellen. Mint tudva van, az ország ipartestületei ez év szeptember 8., 10. és 11-én Sza­badkára az országos ipartestületeket a központi bizottság gyűlésre hivta egybe. A miskolci ipartestület elöljárósága azt határozta, hogy az országos gyűléseni képviseltetését nem óhajtja, nem pedig, mert a jelen válságos politikai helyzet nem ígérkezik a gyűlés megtartásának határidejéig megváltoztathatóak; a mos­tani kormány pedig csak ideiglenes jellegű, átmeneti, itehát nem oly színe­zetű, amely az eddigi szokás szerint a gyűléseinken képviseltetve, közvetlen érintkezésben az iparos gyűlésekkel, az ott kifejtett eszméket fontolóra véve, aszerint eljárni és rendelkezni hivatott volna. Májda rendezett politikai viszonyok beálltával, egy állandó minisztérium kor­mányzata alatt az ipartörvény revíziója miatt úgy sem mellőzhető egy országos iparos-gyűlés megtartása és akkor az ipartestület anyagi, erkölcsi és szellemi tekintetben kész a legmesszebb menő áldozatokkal támogatni mindazt, ami hazánk ipari ügyeinek javítására hasz­nos szolgálatot tehet. A miskolciak e határozatukat hasonló eljárás céljából megküldötték az ország ipartestületeinek. — Könyvtárgyarapitás. A gyulai fő­gimnázium könyvtára részére az állam megvette a megyei Közművelődési Egy­lettől a néhai Oláh György megyei főügyész nagybecsű könyvtárát s azt tegnap vette át az egylettől F e j é r p a­t a k y László, a Nemzeti Muzeum igaz­gatója, ki megtekintette a gyulai mu­zeumot is. — A közigazgatás, meg a ló. E két össze nem illő fogalomnak ugyan nem sok köze van egymáshoz. S hogy mégis összekerültek, annak a magyarázata az, hogy néha a legellentótesebb fogalmakat is kapcsolatba hozza egymással a leg­nagyobb mester: az élet. A dolog ma­gyarázata ezúttal az, hogy egy szegény orosházi vízhordó lova elhullott. Ehhez ugyan semmi köze se volna a közigaz­gatásnak, hanem hogy legyen, arról gondoskodott a szegény ember. Ékes instanciát intézett ugyanis az orosházi képviselőtestülethez, amelyben panaszos hangon sirta el az ő nagy búját-baját a néhaivá szellemült jó mián. Egy kis fur­fanggal aztán olyasmit is kevert a pa­naszos sorok közé, hogy a rossz út miatt esett el az állat és igy lelte vesz­tét. Tehát kárpótlás fejében fizessen neki a község 50 koronát. A kérvényt, bár mosolyogtak rajta, annak rendje-módja szerint tárgyalás alá vették. Kitűnt aztán, hogy a szegény ember gebéje nem ért többet, mint a bőre, s nem is a rossz út okozta elmúlását, hanem az idő, mely a vízhordó ember lovának sem engedé­lyez Mathuzsálemi kort. Mindezek dacára nem utasították el a szegény ember instanciáját. Nem olyan rideg szívűek az orosházi városatyák. Sőt megszavaz­tak a szegény ördögnek a szegény-alap­ból 30 koronát, hogy vegyen magának másik lovat. Ugy-e bár milyen jelenték­telen eset ez ? És milyen nagy annak a szegény embernek, akinek koldusbot helyett kenyeret adnak a kezébe! — Megjutalmazott tűzoltók. Néhány hete volt, amikor ismeretlen okból tűz ütött ki R e i s z Simon birtokán. A tűzesetnél a csabai tűzoltók oly önfel­áldozó mentést tanúsítottak, hogy Reisz Simon, mint a Generáli biztosító tár­saság főügynöke, a csabai tűzoltók ér­demeinek elismeréseül 40 korona jutal­mat eszközölt ki számukra a biztosító intézettől. Jelenet a rendőrség előtt. A csabai rendőrség hivatalos helyiségében nem mindennapi jelenet játszódott le kedden délután. Az ajtón illedelmes kopogás hallatszott. A rendőrbiztos több izber szabadot mondott, de az ajtó csak nem nyílt meg. A főbiztos végre maga nyi­tott ajtót, s ekkor látta csak, hogy aj idegen a lábával dörömbölt az ajtón met a kezei erősen hátra voltak kötözve A különös ember, aki pityókos is volt ezután a következő esetet adta elő Darula Jánosnak hívják és az Ószöllőt között lakik 178. szám alatt. Első feleségi halála óta vadházasságban ólt Morva Julianna nevü 23 éves köröstarcsai asz­szonynyal. Eleinte jóléltek a menyecské vei, utóbb azonban pokol lett az életük mert első feleségétől való fia elszerettí a mostohát. Darula előadása szerint reg gel azzal ment el hazulról, hogy Gerlár; megy dolgozni, ehelyett azonban lesb*

Next

/
Oldalképek
Tartalom