Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-11-16 / 107. szám

BEKESMEGYE1 Y nemzeti politikának és a magyar íaj politikájának a legnagyobb ellenségei azok, úgymond Kis-Küküllő megye, akik a váiasztói jogot törvénybe akarják igtatni és éppen ezért szivből óhajtja az általános választói jog vereségét. Ez az átirat előreláthatólag érdekes vitára ad alkalmat a téli közgyűlésen. — A virilisták kiigazított névjegyzéke. A vármegyei állandó biráló választmány a napokban Fábry Sándor dr. alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a virilisek jövő évi névjegyzékét igazították ki. A névjegyzék ellen beérkezett felszólamlások alapján a választmány B e 1 e n t a Mihály adóösszegét helyettesitette, a névjegyzékbe felvette P r á g Bonnifác csorvási és Kun Ede csabai lakosokat, mig ezek fölvétele folytán a névsorban utolsókat, H r n y á k Jánost és R a j k i Józsefet törölte, s végül W a 11 e r s t e i n Sámuelnek a virilisek közé való felvételét kérő folyamodványát "elutasította. — A csendörlegénység szaporítása és a miniszter. Az elmúlt télen ós tavaszszal nein éppen dicséretes lábon állt Békésországban sem a személy, sem a vagyonbiztonság. Ez vezette arra a közigazgatási bizottságot, hogy még a tavaszszal felirt a belügyminiszterhez, amelyben külön csendőrörs felállítását kérte Nagyszénásra, esetleg ha ezt nem rendelné 'el a miniszter, a gádorosi örsöt szaporítsa két legénynyel, ugyancsak emelje föl egy legénynyel a tótkomlósi gyalogörs létszámát, Szarvason pedig a lovasörs visszaállításával emelje kettővel s ugyanennyivel az orosházi Örs létszámát A közigazgatási bizottság e fölterjesztésére a héten felelt a belügyminiszter, fedezet hiányában elutasítva a kérelmet, egyedül Szarvasnak adott két gyalogos csendőrt. Kapott azonban Ígéretet a megye. A miniszter ugyanis kijelenti leiratában, hogy nevezett községeket előjegyzésbe vesszi. — Uj miniszteri o ztálytanácsos. A minis- terelnökség harmadik ügyosztályában a vidéki, valamint a német sajtó informálására is osztályt szerveztek, amelynek vezetőjévé miniszteri osztálytanácsosi rangban a csabai származású Barát (Freund) Ármint, a Temesvárer Zeitung szerkesztőjét nevezték ki. — Megérkezett kitüntetés. Mint megírtuk már, a király a gyulai kötött és szövöttáru gyár érdemes vezérigazgatóját, W e i s z Mórt, az ipar terén kifejtett buzgó tevékenységeiért a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. A legmagasabb kitüntetésről szóló királyi oklevél ós az érdemkereszt hétfőn érkezett le Békésvármegye alispánjához, aki azt, valószínűleg a szövőgyár részvénytársaság legközelebbi közgyűlésén ünnepélyesen fogja átadni a kitüntettnek. — Csaba kövezési programja. Amint megírtuk már, Csaba község a vámos utakon élvezett vámszedési jognak 10 évre való meghosszabbítását kérelmezte a minisztertől. A vámszedési jog meghosszabbítása eminens érdeke a községnek, miután az útépítési alap nagyon is megvan terhelve. Ezt igazolandó és illetőleg, hogy a vámszedési jog engedélyezésére vonatkozó kórelem indokolt legyen, a község elöljáróságának megkellett állapítani a következő tiz évre szóló kövezési programot, hogy azt jóváhagyólag fölterjeszthessék a miniszterhez. Ez ügyben a kövezési bizottság kedden délután tartott ülést és ez alkalommal a következő utcák kikövezését vették föl a programtervezetbe: Jókai, Nagy, Berényi, Dohánydepó, Orosházi, Árva, Malom, Arany, Okos, Kishíd, Sikátor utcák, továbbá a Vasut-utca és a Sugár-ut egyrésze. Ezen utcák kikövezési költsége hozzávetőlegesen 425000 koronán tesz kiVörhenvj.irván/ Gyulán. A szeszélyesen változó időjárás, mint minden évben, most is meghozta a legkülönfélébb nyavalyákat. Ezek között mostanában legdivatosabb a vörheny, mely az egész vármegyében uralkodik. Legszámosabb áldozata azonban Gyulán van, ahol nap-nap után emelkedik a vörheny betegek száma. A hatóság a járvány terjedésének megakadályozására megtett minden szükséges intézkedést. — A szarvasi panasz. Lapunk egyik közelmúlt számában megemlékeztünk arról a levélről, amelyet egy szarvasi anya küldött be hozzáuk, panaszkodván a szarvasi erkölcsök ellen. A vádaskodó levéllel! szemben nem emelhetünk konkrét vádat ü szarvasi rendőrhatóság ellen, hanem sak pusztán általánosságban kritizáltuk a magyar társadalom szégyenére a iélek rablás tekintetében ós a sajtó hivatásánál fogva felhívtuk az illetéket fel ette 9 hatóság figyelmét, hogy amennyiben közegeiről van szó, teremtsen világosságot. Felhívásunk nem veszett pusztába, mert a vármegye alispánja bekérte tőlünk a kérdéses panaszos levelet, s egyben a szarvasi hatóságtól az ügyre vonatkozó összes iratokat, amelyek alapján megindította a vizsgálatot megelőző nyomozatot. Ennek eredményétől függ a vizsgálat esetleges elrendelése, vagy a vádaskodók kipuhatolása és felelősségre vonása. Az igazságos pártatlanságba bizva, hisszük, mihamar világosság derül ebben a szomorú, szégyenletes ügyben. — Ovónöválasztás. Mint jeleztük már lapunkban, a Csaba községi iskolaszók pályázatot hirdetett a M e r t z Irén halálával megüresedett negyedik tizedbeli magán óvónői állás betöltésére. Az iskolaszékhez a kitűzött határnapig három pályázat érkezett be, és ezeket most az iskolaszék elnöksége választás végett a képviselőtestület elé utasította, mely november 23-iki ülésen fog dönteni. Az iskolaszék a pályázók közül első helyen Sztaricskáy Emmát, második'helyen Komárom y Olgát és harmadik helyen Csepr'egi Olgát jelölte. — Passziv rezisztencia. A nemzeti ellentállás az „alkotmányos" kormány minden igyekezete dacára is lelkes hangulatban terjed. Legújabban Csikmegye csördítette oda F e jé r v á r y é k n a'k, kimondván, hogy az összes törvényhatóságokhoz átiratot intéz, amelyben a nemzeti ellentállás szervezése céljából a törvényhatóságok között az állandó együttevést javasolja. Ez az átirat a napokban érkezett meg Békésmegye törvényhatóságához, mely decemberi közgyűlésén fog felette határozni. — Sikkasztó megbízott. Paku Ernő hódmezővásárhelyi lakos felese Nagy Sándor orosházi lakosnak. Nagy olcsó kukoricát akart szerezni. Magának nem volt ideje utána járni, megbízta azért a felessót, átadva neki 1300 koronát, hogy utazzon le a Bánátba és ott olcsó és jó kukoricát vegyen. Paku lement, de üzletet nem csinált, mert mint mondá, nem sikerült) Nagy Sándor ekkor a pénzt kérte vissza. Paku azonban azt mondta, hogy a pénzt már visszaadta. Nagy, mivel erről semmit se tud, felessét sikkasztásért feljelentette. — Panaszok egy parceilázás ellen. Országszerte mindszólesebb rétegben indulnak meg a nagybirtokok parcell zása. Szociális szempontból messzekiható jelentősége van ennek, különösen pedig a kisgazdákra nézve. Ám panaszok is merülnek fel a parcellázások ellen. Hogy nagy birtoktestekben osztják fel a d miniumokat s igy a földhözragadt kisemberek nem tudnak földhöz jutni. Ez a panasz jogos is. Ilyenforma elégületlenség van a körösladányi kisgazdák között a korhányi puszta' parcellázása miatt,, s most mozgalom indult meg aziránt, hogy az eddig eladatlan birtoktesteket ne 40—80, hanem 1—5 holdas parcellákban adja el a község. — Harcias cipészmester. Simon Ábrahám csabai cipészmester kedden d. e. valamiért összeszidta a segédjét, Varga Géza köröstarcsai illetőségű fiatalembert. Varga azonban épen ittas volt, s visszafeleselt mesterének. Szó szót követett és Simon Ábrahám végre olyan dühbe jött, hogy felkapta az asztalon heverő bőrvágó kést és belevágta feleselő segédjébe. Á különben oly békés szerszám a nyakába szaladt Vargának, 5 centiméter hosszú vágást ejtvén azon. Érdekes, hogy Varga ugyan bement a kórházba, de mikor a seb kezelésére került volna a sor, nem engedte meg azt s inkább elhagyta a kórházat, mert félt, hogy a seb ' bevarása nagyon fájdalmas lesz. — Vakmerő merénylet. Csorvás közbiztonsági állapotaira szomorú világot vet az a vakmerő merénylet, melyet a napokban követtek el Király Sándor vasúti vendéglős ós neje ellen. Egyik este ugyanis ismeretlen alak állított be s mielőtt a gazda szóhoz juthatott volna, kiütötte kezéből a lámpát és botjával ájulásig verte a sötétségben a vendég'őst. Majd a szomszéd szobába rontott és a vendéglős beteg feleségén vett sort, akit szintén súlyosan összevert, úgy hogy most férj ós' feleség betegen fekszenek. A merénylő azután, mint aki jól végezte dolgát, elillant. A csendőrség szigorú nyomozatot indított meg, de a tettest eddig nem tudták kézrekeriteni. A merénylő valószínűleg Király haragosa lehetett. — É'etunt perdita Mi h a 1 i k Zsuzsanna, szarvasi illetőségű leány abból a világból való, ahol a festett arcok dominálnak. Lepkeéletét Orosházán élte egyik mulatóban, ahol a héten véget akart vetni dicstelen életének. Egyik vendégének ugyanis kivette zsebéből a revolverét ós mellbe lőtte magát. A golyó a tüdőt fúrta keresztül, mindamellett neu It meg, sőt életben maradása biztos, 'ettét szerelmi bánatban követte el, meiS aein lehetett a kedvese felesége. -y verekedő öregek. Molnár Mihály és T o b a i Gergely 55 éves dobozi lakosok vígan borozgattak Pilis Gyula korcsmájában. A beszélgetés a politikáról folyt, s mikor vita közben a nézeteik megkülömböztek, egymásnak estek jól összeverekedtek, ugy hogy a csendőröknek kellett az öregeket szétválasztani. A politikai párbajnak a gyulai főszolgabírónál következik a folytatása. — B a y János dobozi korcsmájában pedig a fiatalság rendezett parázs verekedést. Itt már nem a politika, hanem a szerelem tüzelte egymásnak B u c s a i János, V á r a d i István és T o b a i János dobozi legényeket, akiket szintén a csendőrök akadályoztak meg abban, hogy egymásban nagyobb kárt tegyenek. A verekedő legények ellen az eljárást megindították. Kedélyes jótékonyság. Egy asztaltársaság a szegény iskolásoknak. Az „emberes" hónapok beálltával megnehezülnek a gondok, amelyek a küzdelmes életben különben is eléggé súlyosodnak a vállakra. Különösen ott, ahol a sors részéről nem adatott meg a meleg szoba, a téliruha. A társadalom könyöríiletessége azonban ilyenkor akcióba lép, meleg ételt nyújt éhezőnek, ruhát a didergőnek és a hajlókot a hajléktalannak. A jótékony egyesületek nemes versenyre kelnek a humánus cselekvések gyakorlásában, s akinek csak lehet, letörlik arcáról a szenvedésokozta könyeket. A csabai társadalom részéről a jótékonyság gyakorlásában dicséretes módon kiveszi a maga részét a Fiume vendéglőben székelő kedélyes asztaltársaság is, amely, mint alább igazolódik —- a kellemest összekötve a nemessel, — az idén is elérte azt, hogy felruházhat vagy 40—50 szegény sorsú iskolás gyermeket. A kedélyes asztaltársaság szombaton este tartotta a legkedélyesebb hangulatban a Fiume szállóban második évi rendes közgyűlését. A teritett fehér asztalok körül a társadalom sok számos polgára jelent meg, akiket a veterán és mégis örökifjú Áchim János ipartestületi jegyző üdvözölt. Majd elmondta elnöki jelentését, mely tartalmazta a következő igaz dolgokat : Az idei szárazság, amely a termésben mindent elperzselt, majdnem elperzselte a kedélyes asztaltársaságot is. Ilyen körülmények között a tagok ne csodálkozzanak, hogy nem sikerült megoldani a válságot, nem sikerült letörni a Fejérváry kormányt stb. Mindezek és egyéb körülmények folytán tehát az asztaltársaságban az ősi magyar szokás f szerint, de meg a programn k is meg| felelően, többet pityizáltak és kevesebj bet politizáltak, igy aztán — úgymond j — nem nyertünk semmit, nem is veszj tettünk semmit, summa summárum, kvit

1 tek vagyunk. Majd rátért a tisztviselők i érdemeinek méltatására. A titkár (T u r: csán Pál) uj tagok szerzésével, a tagdijak (minden egyes esetben két liter bor) bekebelezésével ós az uj tagok felavatása körül szerzett hervaclhatlan érdemeket. A háznagyi tisztség az eszemj iszom páratlan kitűnő kiszolgálatával ba: bérokat termelt a buzgó háznagynak, i mig a pikszis (jótékony adományokat gyűjtő persely) kezeléséért a kassza nemeslelkü tündérét illeti a hálás elismerés. Általában pedig minden tag nemesen megfelelt hivatásának, amiért egyenkint ós általánosságban köszönetet mond. Az óljenzéssel és derültséggel fogadott megnyitó után jelentette az elnök, hogy a tagok száma 103, s a perselyben 144 kor. 20 fillér gyiilt össze. Ez az összeg az est folyamán rendezett gyűjtéssel és P á n d y István dr. adományával 200 koronára egészitődött ki, amelyet, mint a Rosenthal testvérek utódai cég 40 méter ruhaszövet adományát, szegény iskolásgyermekek felruházására fordítanak. Evégből az asztaltársaság felkéri tanitótagjait, hogy a téliruhára érdemes szegénygyermekeket jelentsék be az elnökségnél. Majd a tisztújítást ejtették meg és pedig lelkes közfelkiáltással megválasztották elnöknek Áchim Jánost, alelnöknek W a g n e r Józsefet, titkárnak T u r-c s á n Pált, háznagynak K e 11 e r Károlyt, az asztaltársaság történetének meg:rása\ •« pedig Áchim Lászlót bízták meg. Közgyűlés után kedélyes bankett következett, amelyen számos sikerült toaszt h m izott el. Békéscsaba, 1905. novemb. 16. Sníióíi-'Giííiaii. Titkos választás. Békésen egyik olvasókörben újra választották a választmányt. Kimondották, hogy a választást titkos szavazás utján ejtik meg és ezért a kör két pártjának vezető emberei a tagoknak, mikor beléptek a körhelyiségbe, apróra és gondosan összehajtogatva nyomták kezükbe a szavazólapokat. Az egyik atyafi, amikor kezébe kapta az összehajtogatot cédulát, ki akarta teregetni, hogy megnézze, mi van ráirva ? Ebben a pillanatban rákiált egy másik : — Ki ne nyissa, komám, azt a cédulát ! — Osztán miért ne nyissam ki ? ;— Hát nem tudja? Titkos a szavazás ! . . . A fél. Egyik megyebeli szolgabiróhivatal ajtajára ki van irva, hogy feleket csak

w10 órától kezdve togad. Szükséges ez azért, mert van a tisztviselőnek egyéb dolga is. Mindazonáltal alig veri el a toronyóra a nyolcat, máris bekopogtat egy férfiú. — Kérem szépen a cselédem . . . — Nem tud olvasni ? — Tudok. — Az ajtón ki van irva, hogy felekkel csak tíztől fogva tárgyalok. — Kérem alássan, tudom, el is olvastam, csakhogy én nem vagyok fél. — Nem ? Hát ugyan micsoda ? — Szabómester! . . . A rendőrbiztos előtt. Beidézték a tanyai magyart a rendőrség elébe. Az volt az idézósban, hogy hozze magával a kutyáját is, mert éppen amiatt van a baj. Jött a magyar a tanyáról, a kutya meg előtte ugrált, mintegy mutatva a városba vezető utat. A városba érve, egyenesen a rendőrségre siet az idézett ember. A folyosón sok ügyesbajos vár sorára. Közéjük szegődik ő is, névszerint Péterp á 1 Illés és megkezdi a várakozást. Egyszer csak, jó idő múlva kikiált |az ajtónálló rendőr: — Pétörpál Illés ! — Áz én volnék. — szól P é t e r p á 1, de meg se mozdul. — Hát ha kend a Péterpál, akkó mozogják kend — szól az ajtónálló. — Nem lehet, — felel amaz. — Hogy nem lehet ? — A kutyám is idézve van, azt is hijja kend! Igy mókázott a magyar, aztán benyomult kutyájával együtt a biztos elé, ki töladta a szót: — Péterpál Illés? — Igen ! — felel hetykén a magyar. — Kutyabaj bau van kend. — Az is az én bajom, hanem mégse tudom, mi a baj ? —- Az, hogy harapós a kutyája és kend nem kötvén láncra, megharapta Ferkót. — Meg-e ? Én nem tudok felüle. Folyt egy darabig még a diskurzus, végül 7 koronára itélte a kihágási biró Péterpált. Ez fizet, de aztán kifelé indulván, azt mondja a kutyának : — Ezér megkeresztellek. -— Hát még neve sincs a kutyájának? — kérdi a biztos. — Nincs hát, mégis fizetnem kell miatta. — Hát mi lesz a neve ? —- Majd csak lesz valami kutyanév még a pusztán. a biztos mosolyog, aztán azt mondja Péterpálnak : — Legyen neki Hektor a neve. — Hát legyen Hektor — mondja Illés — aztán elhagyja a szobát. Odakint, a városháza előtt oldalbarugja a megKeresztelt kutyát és ráordit: — A májad legyen a keresztapád ebédje ! A Pomucz-milliók ügye. Az örökösök versengése. Az egész ország sajtója foglalkozott már a Pomucz milliók ügyével, s legutóbb az a hir járta be az újságokat, hogy Lőkösházy Ferenc volt gyulai, most nagyváradi hivatalszolga már el is adta az örökségre vonatkozó jogot 40,000 koronáért egy vállalkozó szellemű földesúrnak. Ámint az alábbiakból kitűnik, az illető nagyon kétes értékű üzletet csinált az örökség megvételével, mivel a legújabb fordulat szerint, a valószínű örökösök az aradiak. Az aradi Pomucz rokonok megbízásából ugyanis még ez év májusában kiutazott Amerikába G u r z ó János eleki kéményseprőmester. A kirándulás igen szép eredménynyel járt, amennyiben Gurzó Krémer Árpád new-yorki ügyvéd segítségével ugy az osztrákmagyar konzulátusnál, mint a washingtoni törvényszéknél letárgyaltatta a ha-