Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-18 / 11. szám

36-ik oldal. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. és számtalan félreértésre, nagy tévedésekre szolgáltat ^alkalmat a leplezgetés. Nem egy esetben az asszony bir több üzleti szellemmel, praktikusabb felfogással, energikusabb, önmegtagadásra, lemondásra készebb, mint a férfi. Ilyen esetben ő rá nehezül az anyagi gondok terhe; de ő azt szívesen viseli, mert biztosabb talajon érzi magát, mintsem ha magánál gyengébb vezetőre kellene támaszkodnia. A társaságbeli leányt sem a nevelés, sem a gyakorlat nem gazdagitja oly ismeretekkel, a melyek az életnek úgynevezett üzleti részéhez szükségesek. Azonban kényszerűségből minden életrevaló asszony hamar feltalálja magát, intenciója odavezeti a helyes megoldáshoz. A zárkózott modorú férjek némelyike háborúnak tekinti a feleségét, az ideális gondolkozású pedig eszményét látja az asszonyban és e mellett nem veszi észre, hogy minden körülmény között a legjobb, leghűbb és legőszintébb baráját, segítőtársát találhatja fel benne. Mikor azután anyagi romlás éri a családot, az emberek nem keresik, hogy a bizalom milyen mértékben szerepelt a házastársak között, hanem első dolguk az asszonyt vádolni és okolni mindenért, holott semmit sem tudott férjének anyagi bajairól. Ezzel szemben mennyire megérdemli a vádakat és szemrehányásokat az asszony, ki ismerve a helyzetet és körülményeket, a küzdelmet és fáradságot, melylyel férje a háztartás költségeit megszerzi, gondatlanul, könnyelműen költekezik. Az olyan asszony, aki nem törődik férjének anyagi gondjaival, nem érdemli a feleség nevet s az a férj, a ki feleségével szemben nem őszinte, álszégyenlésből, hiúságból tehetősebbnek akar feltűnni, mint a milyen valójában, nem sajnálható, ha tönkre megy. A jó, hü és nemeslelkü asszony mindent áldoz °és .keveset követel, az önző mindent kiván és szivtelenséggel fizet. De éppen a nemeslelkü, okos aszszonnyal szemben tartózkodóbb a férj, rejtegeti előtte a gyöngeségeit, ügyetlenkedését, tévedéseit, hibáit. Félti, hogy elveszti a túlsúlyt, a mire mégis, mint családfőnek szüksége van. Pedig a nagylelkű asszony sohasem érezteti férjével, ha szellemileg fölé kerekedik. Szeretet és bizalom csak az őszinteség levegőjében élhet, alakoskodás, hazudozás megöli azt. A ki értelmileg ós fizikailag erősebb, az legyen erkölcsileg is prepondens. Igy a gyöngébbtől nem kívánhatja, hogy női erényekben fényeskedjék. Tarkaságok. Szeretetreméltó levél. Nem követűnk el indiszkréciót, ha leadjuk a következő levelek, amelyet megyénk egyik jól ismert szabója küldött ugyancsak egyik megyénkbeli dzsentleinénnek, aki azt elveszítette. Szól pedig a szeretetreméltó levél eképpen : „Ki volt az, aki az elmúlt nyáron arra kényszeritett, hogy hitelbe csináljak egy öltözet ruhát: Ön uram 1 Ki ígérte meg, hogy december hó elsejéig kiegyenlíti számláját ? Ön uram 1 És ki volt az, aki nem fizetett ? Ön uram ! Ki tehát az alávaló csaló kettőnk közül ? Ön-e vagy én ? Ennek alapján üddözli szabója : X. Y. Az már más. Ezt a mókát is az örök kedélyességű Békésről • jegyezte föl a krónika, Egy alkalommal szigorú rendeletet adott kí az elöljáróság, amelyben megtiltotta a hangos kurjongatást, akik éjszakai tivornyázásból térnek haza, Meghagyatott tehát az éjjeli őröknek, hogy a lármázókat minden előzetes frgyelmeztetés nélkül füleljék le és kisérjék be őket a rendőrség fogházába. Valamelyik csillagos éjszakán aztán vígkedvű társaság lármázta végig a kisváros különben csendes utcáit. Az éjjeli őr egyszer csak rájuk ripakodik : - Nem tudják az urak, hogy nem szabad kurjongatni, mikor hazafelé mennek ! - Hát öreg, nem megyünk mi h a z a, hanem egy m á s i k csárdába, felelte az egyik jó képű kaputos cimbora. Az mármás! — dörmögött a rend éber Nádor. Akasztófa humor. A napokban egy gyanúsnak látszó csavargót kisértek a csabai rendőrség főbiztosa, Hrabovszky Pál elé. Az előállított pasas valamikor jobb napokat láthatott. Erre vallott legalább ruházata, aiui finom szövetből készült, de most rongyos. Az életerős fiatal ur, végigkoldulta a várost, azért vitték be a rendőrök. A főbíztoz aztán atyailag dorgálta, hogy koldulás helyett miért nem néz inkább valami dolog után. — Igen kérem. Sárváry Albert a nevem és az apám xalamikor nagy ur volt. — Albertnek hivják ? Hiszen az Írásaiban Adalbert van ! — Tudom - felelt a csavargó. — Az öregem csak eztacifranevet hagyta rám, de én annak is elköltöttem egy részét . . . | A trágyabeszerzés legolcsóbb és legjobb módiáról. Irta : dr. Pándy Kálmán. I III. Pedig ezen tényleg nagy összegnek ! még mindig jelentékeny részét biztosan i meglehet szerezni sok jó akarattal, számolgatással és sárréti tőzeggel. Hol! landiában van egy olyan forma nagy! nagyváros mint Hódmezővásárhely; en! nek, az emberi ürülékek eladásából I évente 8000, korona tiszta jövedelme van, s ehhez rendkívül nagy indirect kamatok járulnak. Nem rég Losoncon jártam, ott a város évente 35—40000 koronát vesz be a lakosok összegyűjtött ürülékéért, ilyen arányban pl. Csabának 4-szer annyit, jobb kezeléssel még többet lehetne bevenni s még sokszorta ; többet értékesíteni, csak össze kell gyüjj teni azt, amit a pöcegödrök elemészte; nek, a mi belefolyik kutjainkba s meg1 mérgezi a város levegőjét, annyira hogy Gyulán, Csabán sokkal rövidebb ideig ! él átlag az ember mint Budapesten, s ! | évente 1000 közül 10-el 20-al több hal meg, mint ott. Az összegyűjtésnek legjobb módja a 18—25 literes fenyőfa veder, melyre kivágott fedelet erősittetünk. Ezt 3—5 i koronából ki lehet állítani, minden más rendszer költségesebb s több trágyaI vesztéssel jár. A veder alj ára; pár marok tőzeget vagy akár fürészport szóI runk s aztán a veder tartalmának minden szaporodása után, ugy a mint ezt I már Mózes V. könyve 23 részében J megirta, lapáttal újra szórunk. Igy tel| jesen szagtalan tömeg származik, melyet akár naponta kihordathatunk, akár mint egyes német városokban dívik, üres petróleumos hordókban öntve ismét beszórunk s az eső elől befedünk. Egy öt tagu családnál 24 mázsa ürülék gyűlik egy év alatt. Egy 20 literes vedret 4 naponként, a 100 literes hordót 3 hetenként kell kiüríteni, illetve a gazdaságba, vagy a trágyagyüjtő helyre kihordatni, 24 mázsa emberi ürülék 3 hold föld 3 évi forgásba való megtrágyázására elegendő, a nélkül, hogy trágyaanyag nyeréseért állatot kellene tartani, vagy annak takarmányt termelni, sőt jó trágyázással még vetés forgás nélkül is tudtak gazdálkodni. 24 mázsa emberi ürülékhez, tehát egy öt tagu család szükségletéhez átlag 12 mázsa tőzeg szükséges, az igy nyert 36 mázsa szagtalan, kész porhanyó trágya tehát, a sárréti tőzeget számítva, 12 '-.oronába kerül, mig ugyanennyi istállóilyen árnyékszékekkel látta el, tőzeget is ő adott hozzá, a kifuvarozást maga eszközölte s ez az üzlet jobban jövedelmezett, mint a tehenészet. Nálunk a zimony—szabadkai vonalon állított fel egy nagybirtokos tüzeg árnyókszékeket, azokat ellátja s a nyert trágyát torontáli birtokára szállítja. Budapesten ts van egy vállalat, mely a nyert tőzeg és trágya waggonját 120 koronáért értékesiti. Ha valaki azt mondaná, hogy az Alföldön erre szükség nincsen, azt hiszem téved. Gyula, Csaba környékén 100 hold számra vannak a sovány, kizsarolt földek s Hódmezővásárhelyen a parasztember még az igen csekély trágya értékű udvari szemetet is pénzért veszi, csak hogy a földje többet teremhessen. Visszatérve Békéscsaba városára is az egész lakosság ürülékéből pompásan kamatozó pénzt lehetne csinálni a következő befektetés ós számítás mellett: 40000 lakost véve föl kell: vedrekre 40000 K. telepberendezésre 120000 „ befektetés összesen 160000 K. Fentartási költség: 35 évi amortisatiós részlet és 6% kamat 9600 K. Felügyelők és munkások 9600 „ 700 waggon tőzeg á 100 K. 70000 „ 2100 „ trágya kifuvarozása 21000 „ Javítások " 4000 K. Összeg: 414200 K. Ha ezt az összeget a város lakossága fizetné, ugy fejenként s évente mintegy 3 korona lenne a kiadás, melynek ellenében azonban a város talaja évente több százezer mázsa szenytől szabadulna meg, diphtheritisben, vörhenyben, tüdővészben kevesebben halnának el, doktorra, patikára, temetésre költeni kevesebbet kellene s amint Losoncon is sikerült, évente mintegy 320 emberrel kevesebb halna meg. Ez azonban más térre tartozik. lö nuivriiuj".™ löllttl, hogv ez a trágyatermelés 75% tiszta, direkt nyereséggel jár. Maga ez a számítás is mutatja, hogy az emberi ürüléket nagyban gyűjteni is ! érdemes. A mindnyájunk előtt ismeretes F r a n c k kávégyárának tulajdonosa cikoriatermeléséhez a trágyaanyag megszerzéseért előbb tehenészetet tartott, majd mivel ez Linzben 6 kros. tejárak mellett nem fizette ki magát, 400 munkása számára tőzegárnyékszéket rendezett be, sőt az államvasút linci gyártelepót KOZGAZDASAG. Budapest, január 17. (Saját tud. táv.) Készárú változatlan, tartott, tavaszi búza 1956, őszi buza 17.20, tengeri 14.90. Hirdetéseket a motorkocsikban elfogad Décsey József Békéscsaba. Kiadó laHásoK. Csabán, a Vasut-utcza, 696. szám alatti házban egy 3 szobás utczai lakás és egy 2 szobás udvari lakás április 24-tól kiadó. Bővebb felvilágosítást ad a háztulajdonos, Friedmann Mór, Kispiac 1022. se. 1 ; — Pályázati hirdetmény. A SZEGHALOM községnél üresedésben levő s évi 800 korona fizetéssel, valamint szabályrendeletileg megállapított látogatási dijakkal javadalmazott Községi állatorvosi állásra pályázatot hirdet. Megjegyzem, hogy vágatási biztosi dijakból a községi állatorvos mintegy 409 korona évi jövedelemre számithat. A kellően felszerelt pályázati kérvények bezárólag a folyó évi február 25-ig adandók be hozzám, mert a később érkezett kérvényeket figyelembe nem veszem. Szeghalom, 1905. január 15. Csánki Jenő, főszolgabíró. Nyomatja és kiadja a „CORVINA" könyvnyomda Békéscsabán 1905.