Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám
1905-01-19 / 12. szám
XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Csütörtök, jan. 19 12 szám. KOZLONT Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, S76. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. POLIIKAI LAP. ElrŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félévre 8 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lebet évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY Szerkesztő : PALATISTUS JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám Fétér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetesdé. nyiUtcr-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Az igazi hazaszeretet próbája. Békéscsaba, jan. 18. A választók aligha a fejükhöz nem kapnak és csodálkoznak, hogy mint lehetett előttünk csak rövid időre is homályos a tényállás, mely a mostani választásoknál kérdés tárgya. A pozitív felvilágosítást dus mértékben megkaphatták a szabadelvű párti beszédekből, de még inkább Tisza István gróf miniszterelnök és a többi miniszterek beszédeiből és szinte nyelvén van az embernek, hogy a negatív felvilágosítás, melyet az ellenzék nyújtott, talán még erősebb. Mert be kell látniok a választóknak, hogy az ellenzék, ha nem képes a kormány argumentumaira mást válaszolni, mint amit mindenütt egyformán válaszol, valóban gyámoltalan és többnyire nem is jóhiszemű. Valóban magunkra kell vonni azt a szemrehányást, hogy visszakucsirozunk, midőn az ellenzék indokolásaival foglalkozunk, mert éppen ezekből az indokolásokból közvetlenül következik, hogy mennyire nincs igaza az j ellenzéknek, mily súlyos igazságtalan- ; ságban leledzik. A voltaképpeni tényleges körülménynek ez a megkerülése, ez a fejtetőre állítása annak, amit mindenütt rendnek tartanak, ezek a gyanusitások, ez az elhomályositása mindannak, amit mindenütt becsületesnek és tisztának kellett elismerni, — mindez már csak határozottan bizonyilja, mily szegény védőfegyverekre van utalva az ellenzék. Ha vezéreinek legjelentőségesebb nyilatkozatait olvassuk, ugy fest a dolog, mintha a zavargók a rendőrség ellen vádat akarnának kovácsolni abból, hogy nem engedik őket rendet csinálni és valóban furcsa azt hallani, hogy emberek, kik a parlamentben nem képesek mást művelni, mint névsort olvastatni és gorombáskodni, hogy emberek, kik tiszteletlenségek által a nekik nem tetsző beszédeket zavarják s nem akarják meghallgatni, a parlamenti szabadság erőszakos elnyomása, a parlamenti rend megzavarása miatt panaszkodnak nyilvánosan. Neveket felolvasni és gorombáskodni tud minden gyérek, és a gazda, be kell hogy vallja, hogy háztartásának rendjét, boldogulásának gondját nehezen bizza gyerekére, mint az ahhoz legalkalmasabb kiválasztottra, a legkomolyabbra a legidősebbre. És Magyarország mégis csak valamivel több egyes ember gazdaságánál. Ha tehát a legközelebbi napokban a választóktól függ, hogy ki mellett döntenek a választáskor, semmi esetre sem lehetnek kétségben, hogy kire kelljen szavazniok, mily módon tegyék le az igazi hazaszeretet próbáját. Az iparosok és kereskedők helyzete. A mult évben az időjárás abnormis volta szinte végzetes :bef olyást gyakorolt a mezőgazdaságra ; következményében , aztán az iparra és a kereskedésre is. Az eső hiánya, a szárazság, részben keresztezte a terméskilátásokat s a gazdáknak ebben az évben ismét nem volt pénzük. Igy az a lendület, mely az év első részében Ígérkezett, nem következhetett be ; az iporosság és a kereskedelem nem jutott ahhoz a forgalomhoz, a mire szüksége lett volna, hogy a régi rossz esztendők bajainak maradványait kiheverhesse. Különösen nagy mizériái voltak az épitő-iparnak. A vízhiány miatt teljes hii ány állott be épületfában s a hiányt csak nagy áldozatok árán lehett pótolni, mely i áldozatokat az építő-iparosok éléken megéreztek ; a munkás-sztrajkok miatt, amelyek ez évben szokatlan erővel törtek ki, I nemcsak visszamaradt az építési munka, de annyira meg is drágult, hogy szinte lehetetlenné vált a hasznot hajtó vállalkozás. A többi iparágak állapota is a lehető legrosszabb volt s az óv végén, mikor kérlelhetlen szigorúan folytatták a hátralékos adóknak a behajtását, keservesen érezte minden iparos. A nehéz megélhetésnek ebben a szomorú időszakában semmi se történt, ami az iparnak és a kereskedelemnek a javát előmozdítani, a helyzetet könyBékésmegyei Közlöny tárcája. Arcképek. - A Bélcésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — írja: — latin. — IV. Zsilinszky Endre dr. Azon nevek egyike, akik viselője akaratuk ellenére is nagy népszerűségnek örvendenek. Testvéröcscse Békéscsaba büszkeségének : Zsilinszky Mihálynak. Az a néhai Zsilinszky Mihály (Csaba egykori bírája) és Patai Ilona ringatták bölcsőjét, akik nagynevű bátyjáét. S noha neve nem szárnyalja is be az egész országot, az ő szűkebb hazájában, Békésországban csöppel sem kisebb munkásságot fejt ki, mint bátyja országos szereplésében. Maga az ember testestüllelkestül igazi hazafi, önzetlen emberbarát, tudás, bölcsesség, megtestesült munka. Mindezen nemes tulajdonságaival legfőként a kisemberek tanácsadója, támogatója, igazi barátja. Ezt vette tekintetbe a gyomai kerület szabadelvű polgársága, amikor őt tisztelte meg bizalmával ós fölajánlotta a népes kerület mandátumát. De beszéljenek a népszerű képviselőjelöltről életrajzi adatai, amelyeket száraz egymásutánban róttunk össze. Csabán született 1852-ben. A helybeli elemi iskolák elvégzése után egy évig a mezőberényi német elemi iskolába járt, majd gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. A budapesti egyetemen 4 évig a bölcsészetet haŰlgatta. Í874-ben Kassára az állami főreáliskolához helyettes tanárnak nevezték ki. A következő évben már a csabai polgári leányiskola igazgatójává választották s vezetése alatt nagy lendületet vett az intézet. Innen azonban megrendült egészségének helyreállítása végett két és fél év múlva megvált, amikor külföldre utazott. Itt nem sikáig pihent, hanem folytatta tannlmányait. Félévig a világhíres heidelbergi egyetemen a történelmet és a nemzetgazdaságot tanulmányozta, majd beutazta Németország déli és nyugati részét, főleg Badent és Schwarzwaldot, továbbá a Rajnavidéket, Svájcot és Hollandiát. Tanulmányutjából hazatérve, egy ideig pusztán gazdálkodássel és birlapirással foglalkozott. Megalapította a „Békésmegyei Lapok" cimü hetilapot. Közben szorgalmasan tanult és a filozófiából fényes sikerrel letette a doktorátust. 1883-ban ismét tanári- pályára lépett. A szarvasi főgimnázium a tö rtén elem és irodalom rendes tanárává választotta meg. Ezúttal öt évet töltött a tanszéken, amelytől újból föllépett betegsége ismét kónyszeritette megválni. Tanári állásáról lemondván, ismét a hírlapirodalomnak és a gazdálkodásnak élt. Ekkor alapította a csabai Corvina nyomdát, mely csak később ment át lapunk kiadójának tulajdonába. Szeretetteljes és régi kedves emlékek fűzik Zsilinszky Endre drt lapunkhoz is. A nyomdaalapitáskor tulajdonába vette a „Békésmegyei Közlöny"-t, melyet éveken át szerkesztett. Fáradhatlan munkássága 1889-ben egy virágzó községet hozott létre. A csabai telepesekkel megtelepítette Aradmegyében Megyes pusztán a 8500 lakosságúvá fejlődött Megyesegyháza községet. Megalapította továbbá a csabai iparos ifjak önképző és betegsegélyző egyesületét. A csabai ev. egyház felügyelője, az ipariskolák elnöke, a Rudolf főgimnázium felügyelője, az arad-békési ev. egyházmegye felügyelője. A békésmegyei gazdasági egylet Beliczey István lemondása után igazgató-elnökévé választotta s azóta élén áll az egyletnek. Számos társaskör (iparos ifjak müvelődésijegylete, iparos olvasókör, a felekezetnélküli betegsegélyző egylet) disztagja vagy díszelnöke. Zsilinszky Endre dr. irodalmi tevékenysége főleg a hirlapirodalomra terjed ki, de tudományos cikkeket is irt, főleg az irodalom, nyelvészet és mezőgazdaság köréből, továbbá „Polemikus irodalmunk a XVI. és XVH. században" címmel egy önálló munkát.
