Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám
1905-06-25 / 63. szám
XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap junius 25 63. szám. BEKESME&YEI EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára lő fillér. Főszerkesztő : Dr. SATLER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nvilttcr-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Kompromisszum. Békéscsaba, junius 24. Hová vezet az út? Van-e sejtelmünk erről azon férfiaknak, akik a koalició vegyes vonatát irányítják ? Nagyon sajnálandó lenne, ha a végcél nélküli hajszánál vonatuk kisiklana, de utóvégre ez csak őket érintené. De mérhetetlen szerencsétlenség lenne, ha a nemzet által reájuk bizott jogok a kisiklásnál pozdorjává törnének, vagy végképp elvesznének. Az utóbb lezajlott események után lehet mondani, hogy már csak egy rozoga fal választja el a nemzetet a politika katasztrófájától. Hogy hová vezet az út ? — ezt lehet Fejérváry Géza bárótól is kérdezni. Van e erről fogalma? Tudja-e, hol bir kikötni és hol fog ez reá nézve lehetővé válni ? Ő és minisztériumának tagjai oly uszó szigeten vannak, melyet a szenvedélyek árja hajt. A leszavazott kormányt egy láncszem sem fűzi a politikai világhoz, nincs összefüggésük egy párthoz, vagy egy pártelvhez sem, jiincs gyökerük a nemzetben, nincs támaszuk még a nyilvánosság előtt sem, s mégis megbízást kaptak, hogy azt a súlyos válságot, mely Magyarországon az alkotmány helyreállta óta felidéztetett, békésen elintézzék. Fejérváry nagyon jól tudja, hogy kormánya most már, a bizalmatlansági szavazat után, csupán a korona bizalmát képviseli. Lehet-e azt a politikát, mely lehet, hogy a legjobb szándéktól inspiráltatik, folytatni és ha, mí nagyon aggasztó, nem sikerül a többségben levő párt és a korona közti ellentétet eloszlatni, mi lesz a helyzet folytatása? Természetes, hogy ma, a helyzet ilyetén alakulása folytán ez már nemcsak a kormányon levő férfiakra tartozik, hanem a képviselőház összes pártjaira, azokra a férfiakra, akik nem veszítették el teljesen lábuk alól a szenvedélyek által tüzelt talajt, s képesek a mindent kockára tett játékosokat visszatartani, mert e játéknál több mint bizonyos, hogy semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszthetünk. Különösen azok a férfiak tarthatják vissza a veszedelembe rohanástól a nemzetet, akik azért csatlakoztak a koalícióhoz, mert azt hitték, hogy a kellő pillanatban a szenvedélyek tovarohanásának féket vethetnek „Eddig és nem tovább!" Nem gondolják, hogy erre itt az idő. Mert mi okozza a mai nehéz válságot? A hadsereg magyar vezényleti nyelve. Nagyon sokan kérdeni fogják, elég ok-e ez arra, hogy ezért a korona és a nemzet közötti egyetértés megzavartassék, s ezért a katonai kérdésért az abszolutizmus vagy forradalom jöjjön ? A valosógban épp oly lehetetlen az abszolutizmus, mint a forradalom. Minden anyagi hatalmi eszközöktől eltekintve, megdönthetetlen történeti igazság, hogy korona és nemzet, a tagadhatatlan létérdek folytán egymásra vannak utalva; amint a dinasztia Magyarország ellen és nélkül nem exisztálhat, éppen úgy megsemmisül Magyarország, ha a dinasztia ellen van, vagy nélküle. És mivel egymásra vannak utalva, e nehéz válságban is meg kell és meg fogják találni azt a pontot és motívumot, melyen a nemzet érdekeinek kielégítése, a dinasztia sérelme nélkül is lehetővé fog válni. A kompromisszum az a element, a melyben e konfliktus meg fog oldódni. Ezt a kompromisszumot keresni feladata a pártok azon férfiainak kik szükségszerű történeti érzékkel birnak, s át vannak hatva attól, hogy a nemzet és korona közötti érdekszövetség felbonthatatlan. Csakhogy nincs veszteni való idő s nem szabad a most]még oltható szenvedélyt fokozni. Kívánatos hogy a sokak által óhajtott és táplált hit megvalósuljon és hogy a béke és kiengesztelődés elkövetkezendőseért e férfiak sorompóba lépjenek. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút részvényei. Indítvány a csabai képviaelőteitület elé. Alig néhány évvel ezelőtt gördültek végig az Alföldi Első Gazdasági Vasút motorosai Csabán és Bék ésmegyében, s hogy milyen nagyjelentőségű eredményeket hozott ez az érdekelt községek, különösképpen Csaba forgalmára és igy fejlődésére, azt teljesen fölösleges bővebben fejtegetni. Nagyrésze van ebben az elért szép eredményben elsősorban Csaba áldozatkészségének, hogy közel 200 ezer koronával járult hozzá a motoros vonalak létesítéséhez. És pedig az első alkalommal, a Csabavésztői vonal kiépítésekor 1903-ban 300 db. 200 korona névértékű részvényje gyzésével 60 ezer korona összegei; egy évvel később, a csaba-békési vonal kiépítésekor 500 db. részvényvételével, 100 ezer korona összegei és legutóbb a Géza megálló — tótkomlósí vonal kiépítéséhez 100 db. részvényjegyzésével 20 ezer kor. összeggel. Csaba községnek tehát jelenleg 900 db. motoros részvény van a birtokában 180 ezer korona értékben. A szó szoros értelmébe véve nem nyerészkedési vágy vezérelte a községet, amikor e hozzájárulásokat megszavazta. Ámbár az üzleti szempontot sem lehet tagadni, amenyiben az elöljáróság szándéka nem volt — és nem is lehetett — más, mint az áldozat;meghozatalával alkalmat adni a község fejlesztésére, a forgalom emelésére, a közlekedési intézmények szaporítására. — Mindeme szándékok beváltak, "amit jigazol a ma és csak elismerés illeti meg az áldozathozatalért Csaba község képviseletét. De most vegyük a mai helyzetet. Van a községnek 180 ezer korona értékű papírja, amelyek egyelőre még nem, vagy nagyon keveset gyümölcsöznek. Tulajdonképpen csak ez évben kezdtek osztalékot kifizetni. Tehát a motoros részvények közvetlenül nem kamatoztak, noha a közvetve elért eredmény minden bőséges osztaléknál többet ér. A részvények ellenértéke fejében a községnek meg van a befolyása a vasút igazgatóságában. Igen, de ezt a befolyást akkor sem veszíti el a község, ha mint netán az összes részvényeket eladja. Nem veszíti pedig azért el, mert a hozzájárulás oly módon szavaztatott meg minden esetben, hogy a községnek mindenkor megmarad a joga, képviselőit beküldeni a vasút igazgatóságába, még akkor is, ha lemond a részvények tulajdon jogáról, azaz ha'kiadja kezéből. Ami természetes is, mert hiszen Csaba, akkor amikor arra elengedhetlenül szükség volt, meghozta az áldozatot. Fölmerül most már annak kérdése, megtartsa-e, avagy eladja Csaba ezen részvényeit ? Ha megtartja, ugy elsősorban évente fizeti az elöljáróság a felvett kölcsön kamatait, ami körülbelül Békésmegyei Közlöny tárcája, j JMJ5?^aijiP" okáso kFohász. Istenein, jóságos Istenem ! Te láttad, mennyit szenvedtem. Az élet útján mily sokáig álltam, S szerelemrevágyó tiszta szívvel vártam, Hogy elém jön végre Az én megálmodott, daliás kedvesem. És mikor már minden reményt vesztve, Vádoltam a hitegető álmot, Szemem megkáprázott: Egy magányos, barna férfit látott, Fáradtan vánszorgott elébem Halvány arccal. A szemében Sorvasztó betegség tüze égett, Hamvadó parázs lángja ként fénylett. .... És már olyan roskadozva lépett ! iVlegpillantásakor mégis Átvonaglott a szívemen Valami ismeretlen, édes Föllángoló uj érzelem. Tudtam, hogy ő az, akit várok, Akiért epedve búsan járok Az élet ú;ján. Istenem ! Segítsél rajtunk, segítsél rajta, Vezesd őt kitárt karjaimba. Drágább ő nékem betegen, Mint más életerős dalia, Ne állíts közénk tilalomfát, Alázatosan könyörgöm hozzád : Ha gyilkos a csókja, hadd fulljak bele ! Ha ölelése halálos, .... haljak vele ! Zalay Masa Irta és a Békéscsabai Muzeum Egyesület csütörtöki közgyűlésén felolvasta: Maros Uyörgy főtitkár. A tizennyolcadik század második évtizedében alakult mai Csaba eredeti lakosságának szokásait, életmódját felderíteni volt szándékom, amikor mai felolvasásomnak egyesületi működésünk keretébe illő tárgyat választottam. A feladat — sajnos — túlhaladja a műkedvelő athnikus kezdetleges eszközeit. írott emlékeket, melyek támpontul szolgálhatnának, nem talál'am. Szájhagyományaink, melyek nemzedékről nemzedékre, elődökről utódokra hárították volna a régi emlékeket, a rendelkezésre álló rövid idő alatt felkutathatók nem i voltak. Történetíróink, monographusaink nagybecsű, de csupán históriai adatokat tartalmazó munkáikban ethnographiai vonatkozásokat nem tesznek. Az a kevés azonban, amit szűkebb körre szorítkozó kutatás közben kinyomoznom sikerült, arra enged követi !;eztetni, hogy kitartó munkával, az első nyomot felderítve, azután nyomrólnyomra haladva, hozzáértő s a féladatért lelkes szakember még sok érdekeset és értékeset menthet meg vármegyénk néprajzának közkincséül. Én a nyomokban alig juthattam el a mult század első negyedéig. Kutatásomban községünk egy derék polgárának, Zsíros András urnák segítségével tudok némi eredményt felmutatni. Az adatok, melyeket felsorolandó leszek, igényt tarthatnak a hitelességre, mert egyikének-másikának nyomait népünk életében még ma is feltalálhatjuk, nagy részének hűségéről közvetlen tudomás utján, avagy szülőik előadása alapján még ma is élő szemtanuk tesznek bizonyságot. Hogy tisztelt hallgatóim türelmét túlságosan igénybe ne vegyem, a rendelkezésemre álló adatokból csak azokra kívánok kitérni, melyek népünk családi életének külömböző mozzanatait tüntetik fel. Legérdekesebb, legváltozatosabb s a népjellem és néplélek eredetiségére legtöbb fényt derítő a házasságkötés. Azt mondják: a házasságok égben köttetnek! Őseink a mult század húszas harmincas éveiben vajmi ritkán hódoltak ez elvnek, mely ma, az anyagiasság videg, önző korában is csak irott malaszt. A szülők jó előre megegyeztek s a gyermekek egyszerűen végrehajtották a szülők egyezségét. És a házassági szövettség, meg a szülők akarata alapján jött létre, nyugodt megelégedett, örömökkel teli boldog életnek tett alapjává. Megesett persze nem egyszer, hogy az ifjak önmagák kovácsolták össze a házasság rózsaláncait. A böjti idők vasárnapjain nem hiába jöttek össze a rokonok, jóbarátok, szomszédok, ismerősök szalma fedelű házaik nagy kalapu téres tornácaiban! Az öregek regéit a fürge leányok, vidám ifjak egyideig áhítattal hallgatták ugyan, de azért, ha szerét ejthették, szívesen elszökdöstek szüleik komoly környezetéből, hogy ifjúságuknak megfelelőbb szórakozást keressenek. Rege, játék, tánc, vidám kergetőzés, dal egyvelegéből nem egy szivviszony ébredt tartós életre. Amint a szülők elérkezettnek látták az időt, hogy megegyezésük, vagy gyermekeik hajlandósága szerint a szövetségi viszony végleg megköttessék, megtörtént a leánykérés (vipituvania, vípitaf.) Ez rendesen október havában, az aratási munka teljes befejezésével, őszi szántás után, szombaton, vagy vasárnap este történt. A kérő teendőit a legény apja végezte; választ azonban, dacára annak, hogy a szülők régen tisztába jöttek egymás szándékaival, ezennel nem kapott. Másnap a legény anyja jelent meg a lányos házban suttogóra, amikor elvégezték, hogy a végleges választ mely napon kapja meg a vőlegény. Ez szokás szerint csütörtökön délben következett be ; kedvezőtlen válasszal nem sokáig váratták a vőlegénykanditátust. A választ a leány apai, vagy anyai nagynénje, vagy más közeli nő hozzátartozója közvetítette ; sohasem az anya, vagy az apa. A válasz vivőjét a legényes házban megvendégelték. A látogatást a vőlegény közeli nőrokona viszonozta, a kivel a kézfogó (vzdávky) napját beszélték meg. Ennél az aktusnál jut első izben szerep a násznagyoknak (starejsí.) A násznagy még ma is fontos szereplője a házasság kötéseknek, hivatásköre azonban kiterjed a születési ós halálesetekre is, sőt disznótoroknál is talál | alkalmaztatást. Etimologikus magyarálegkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronehitis, szamárhurut ós különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik ¥ ÉL mell az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izz adást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a ' gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva F. Hoffman-Lan Roche & Oo. vegyészeti gyár Basal (Svájc).