Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-25 / 63. szám

XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap junius 25 63. szám. BEKESME&YEI EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára lő fillér. Főszerkesztő : Dr. SATLER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nvilttcr-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Kompromisszum. Békéscsaba, junius 24. Hová vezet az út? Van-e sejtelmünk erről azon férfiaknak, akik a koalició vegyes vonatát irányítják ? Nagyon sajnálandó lenne, ha a végcél nélküli hajszánál vonatuk kisiklana, de utó­végre ez csak őket érintené. De mér­hetetlen szerencsétlenség lenne, ha a nemzet által reájuk bizott jogok a ki­siklásnál pozdorjává törnének, vagy végképp elvesznének. Az utóbb le­zajlott események után lehet mondani, hogy már csak egy rozoga fal választja el a nemzetet a politika katasztrófá­jától. Hogy hová vezet az út ? — ezt lehet Fejérváry Géza bárótól is kérdezni. Van e erről fogalma? Tudja-e, hol bir kikötni és hol fog ez reá nézve lehetővé válni ? Ő és minisztériumának tagjai oly uszó szigeten vannak, melyet a szenvedélyek árja hajt. A leszavazott kormányt egy láncszem sem fűzi a politikai világhoz, nincs összefüggésük egy párthoz, vagy egy pártelvhez sem, jiincs gyökerük a nemzetben, nincs támaszuk még a nyilvánosság előtt sem, s mégis megbízást kaptak, hogy azt a súlyos válságot, mely Magyar­országon az alkotmány helyreállta óta felidéztetett, békésen elintézzék. Fejérváry nagyon jól tudja, hogy kormánya most már, a bizalmatlansági szavazat után, csupán a korona bizal­mát képviseli. Lehet-e azt a politikát, mely lehet, hogy a legjobb szándéktól inspiráltatik, folytatni és ha, mí nagyon aggasztó, nem sikerül a többségben levő párt és a korona közti ellentétet eloszlatni, mi lesz a helyzet folytatása? Természetes, hogy ma, a helyzet ilyetén alakulása folytán ez már nem­csak a kormányon levő férfiakra tar­tozik, hanem a képviselőház összes pártjaira, azokra a férfiakra, akik nem veszítették el teljesen lábuk alól a szen­vedélyek által tüzelt talajt, s képesek a mindent kockára tett játékosokat visszatartani, mert e játéknál több mint bizonyos, hogy semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszthetünk. Különösen azok a férfiak tarthatják vissza a ve­szedelembe rohanástól a nemzetet, akik azért csatlakoztak a koalícióhoz, mert azt hitték, hogy a kellő pillanatban a szenvedélyek tovarohanásának féket vethetnek „Eddig és nem tovább!" Nem gondolják, hogy erre itt az idő. Mert mi okozza a mai nehéz válságot? A hadsereg magyar vezény­leti nyelve. Nagyon sokan kérdeni fog­ják, elég ok-e ez arra, hogy ezért a korona és a nemzet közötti egyetértés megzavartassék, s ezért a katonai kér­désért az abszolutizmus vagy for­radalom jöjjön ? A valosógban épp oly lehetetlen az abszolutizmus, mint a forradalom. Minden anyagi hatalmi eszközöktől eltekintve, megdönthe­tetlen történeti igazság, hogy korona és nemzet, a tagadhatatlan létérdek folytán egymásra vannak utalva; amint a dinasztia Magyarország ellen és nélkül nem exisztálhat, éppen úgy meg­semmisül Magyarország, ha a dinasztia ellen van, vagy nélküle. És mivel egy­másra vannak utalva, e nehéz válság­ban is meg kell és meg fogják találni azt a pontot és motívumot, melyen a nemzet érdekeinek kielégítése, a dinasztia sérelme nélkül is lehetővé fog válni. A kompromisszum az a element, a melyben e konfliktus meg fog ol­dódni. Ezt a kompromisszumot keresni feladata a pártok azon férfiainak kik szükségszerű történeti érzékkel birnak, s át vannak hatva attól, hogy a nem­zet és korona közötti érdekszövetség felbonthatatlan. Csakhogy nincs vesz­teni való idő s nem szabad a most]még oltható szenvedélyt fokozni. Kívánatos hogy a sokak által óhajtott és táplált hit megvalósuljon és hogy a béke és kiengesztelődés elkövetkezendőseért e férfiak sorompóba lépjenek. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút részvényei. Indítvány a csabai képviaelőteitü­let elé. Alig néhány évvel ezelőtt gördül­tek végig az Alföldi Első Gazdasági Va­sút motorosai Csabán és Bék ésmegyé­ben, s hogy milyen nagyjelentőségű eredményeket hozott ez az érdekelt köz­ségek, különösképpen Csaba forgalmára és igy fejlődésére, azt teljesen fölösle­ges bővebben fejtegetni. Nagyrésze van ebben az elért szép eredményben első­sorban Csaba áldozatkészségének, hogy közel 200 ezer koronával járult hozzá a motoros vonalak létesítéséhez. És pe­dig az első alkalommal, a Csabavésztői vonal kiépítésekor 1903-ban 300 db. 200 korona névértékű részvényje gyzésével 60 ezer korona összegei; egy évvel ké­sőbb, a csaba-békési vonal kiépítésekor 500 db. részvényvételével, 100 ezer ko­rona összegei és legutóbb a Géza meg­álló — tótkomlósí vonal kiépítéséhez 100 db. részvényjegyzésével 20 ezer kor. összeggel. Csaba községnek tehát jelen­leg 900 db. motoros részvény van a bir­tokában 180 ezer korona értékben. A szó szoros értelmébe véve nem nyerészkedési vágy vezérelte a közsé­get, amikor e hozzájárulásokat megsza­vazta. Ámbár az üzleti szempontot sem lehet tagadni, amenyiben az elöljáróság szándéka nem volt — és nem is lehe­tett — más, mint az áldozat;meghoza­talával alkalmat adni a község fejleszté­sére, a forgalom emelésére, a köz­lekedési intézmények szaporítására. — Mindeme szándékok beváltak, "amit jiga­zol a ma és csak elismerés illeti meg az áldozathozatalért Csaba község kép­viseletét. De most vegyük a mai helyzetet. Van a községnek 180 ezer korona ér­tékű papírja, amelyek egyelőre még nem, vagy nagyon keveset gyümölcsöz­nek. Tulajdonképpen csak ez évben kezd­tek osztalékot kifizetni. Tehát a moto­ros részvények közvetlenül nem kama­toztak, noha a közvetve elért eredmény minden bőséges osztaléknál többet ér. A részvények ellenértéke fejében a köz­ségnek meg van a befolyása a vasút igazgatóságában. Igen, de ezt a befo­lyást akkor sem veszíti el a község, ha mint netán az összes részvényeket eladja. Nem veszíti pedig azért el, mert a hozzájárulás oly módon szavaztatott meg minden esetben, hogy a községnek mindenkor megmarad a joga, képvise­lőit beküldeni a vasút igazgatóságába, még akkor is, ha lemond a részvények tulajdon jogáról, azaz ha'kiadja kezéből. Ami természetes is, mert hiszen Csaba, akkor amikor arra elengedhetlenül szük­ség volt, meghozta az áldozatot. Fölmerül most már annak kérdése, megtartsa-e, avagy eladja Csaba ezen részvényeit ? Ha megtartja, ugy első­sorban évente fizeti az elöljáróság a fel­vett kölcsön kamatait, ami körülbelül Békésmegyei Közlöny tárcája, j JMJ5?^aijiP" okáso k­Fohász. Istenein, jóságos Istenem ! Te láttad, mennyit szenvedtem. Az élet útján mily sokáig álltam, S szerelemrevágyó tiszta szívvel vártam, Hogy elém jön végre Az én megálmodott, daliás kedvesem. És mikor már minden reményt vesztve, Vádoltam a hitegető álmot, Szemem megkáprázott: Egy magányos, barna férfit látott, Fáradtan vánszorgott elébem Halvány arccal. A szemében Sorvasztó betegség tüze égett, Hamvadó parázs lángja ként fénylett. .... És már olyan roskadozva lépett ! iVlegpillantásakor mégis Átvonaglott a szívemen Valami ismeretlen, édes Föllángoló uj érzelem. Tudtam, hogy ő az, akit várok, Akiért epedve búsan járok Az élet ú;ján. Istenem ! Segítsél rajtunk, segítsél rajta, Vezesd őt kitárt karjaimba. Drágább ő nékem betegen, Mint más életerős dalia, Ne állíts közénk tilalomfát, Alázatosan könyörgöm hozzád : Ha gyilkos a csókja, hadd fulljak bele ! Ha ölelése halálos, .... haljak vele ! Zalay Masa Irta és a Békéscsabai Muzeum Egyesület csütörtöki közgyűlésén felolvasta: Maros Uyörgy főtitkár. A tizennyolcadik század második évtizedében alakult mai Csaba eredeti lakosságának szokásait, életmódját fel­deríteni volt szándékom, amikor mai felolvasásomnak egyesületi működésünk keretébe illő tárgyat választottam. A fela­dat — sajnos — túlhaladja a műkedvelő athnikus kezdetleges eszközeit. írott emlékeket, melyek támpontul szolgál­hatnának, nem talál'am. Szájhagyomá­nyaink, melyek nemzedékről nemze­dékre, elődökről utódokra hárították volna a régi emlékeket, a rendelkezésre álló rövid idő alatt felkutathatók nem i voltak. Történetíróink, monographusa­ink nagybecsű, de csupán históriai ada­tokat tartalmazó munkáikban ethnograp­hiai vonatkozásokat nem tesznek. Az a kevés azonban, amit szűkebb körre szorítkozó kutatás közben ki­nyomoznom sikerült, arra enged követ­i !;eztetni, hogy kitartó munkával, az első nyomot felderítve, azután nyomról­nyomra haladva, hozzáértő s a féladatért lelkes szakember még sok érdekeset és értékeset menthet meg vármegyénk néprajzának közkincséül. Én a nyomokban alig juthattam el a mult század első negyedéig. Kutatá­somban községünk egy derék polgárá­nak, Zsíros András urnák segítségével tudok némi eredményt felmutatni. Az adatok, melyeket felsorolandó leszek, igényt tarthatnak a hitelességre, mert egyikének-másikának nyomait népünk életében még ma is feltalálhatjuk, nagy részének hűségéről közvetlen tudomás utján, avagy szülőik előadása alapján még ma is élő szemtanuk tesznek bi­zonyságot. Hogy tisztelt hallgatóim türelmét túlságosan igénybe ne vegyem, a ren­delkezésemre álló adatokból csak azokra kívánok kitérni, melyek népünk családi életének külömböző mozzanatait tünte­tik fel. Legérdekesebb, legváltozatosabb s a népjellem és néplélek eredetiségére legtöbb fényt derítő a házasságkötés. Azt mondják: a házasságok égben köttetnek! Őseink a mult század húszas harmincas éveiben vajmi ritkán hódol­tak ez elvnek, mely ma, az anyagiasság videg, önző korában is csak irott ma­laszt. A szülők jó előre megegyeztek s a gyermekek egyszerűen végrehajtották a szülők egyezségét. És a házassági szö­vettség, meg a szülők akarata alapján jött létre, nyugodt megelégedett, örö­mökkel teli boldog életnek tett alapjává. Megesett persze nem egyszer, hogy az ifjak önmagák kovácsolták össze a há­zasság rózsaláncait. A böjti idők vasár­napjain nem hiába jöttek össze a roko­nok, jóbarátok, szomszédok, ismerősök szalma fedelű házaik nagy kalapu téres tornácaiban! Az öregek regéit a fürge leányok, vidám ifjak egyideig áhítattal hallgatták ugyan, de azért, ha szerét ejthették, szívesen elszökdöstek szüleik komoly környezetéből, hogy ifjúságuk­nak megfelelőbb szórakozást keresse­nek. Rege, játék, tánc, vidám kergető­zés, dal egyvelegéből nem egy szivvi­szony ébredt tartós életre. Amint a szülők elérkezettnek látták az időt, hogy megegyezésük, vagy gyermekeik hajlandósága szerint a szövet­ségi viszony végleg megköttessék, meg­történt a leánykérés (vipituvania, vípi­taf.) Ez rendesen október havában, az aratási munka teljes befejezésével, őszi szántás után, szombaton, vagy vasár­nap este történt. A kérő teendőit a le­gény apja végezte; választ azonban, dacára annak, hogy a szülők régen tisztába jöttek egymás szándékaival, ezennel nem kapott. Másnap a legény anyja jelent meg a lányos házban sutto­góra, amikor elvégezték, hogy a végle­ges választ mely napon kapja meg a vőlegény. Ez szokás szerint csütörtökön délben következett be ; kedvezőtlen vá­lasszal nem sokáig váratták a vőlegény­kanditátust. A választ a leány apai, vagy anyai nagynénje, vagy más közeli nő hozzátartozója közvetítette ; sohasem az anya, vagy az apa. A válasz vivőjét a legényes házban megvendégelték. A látogatást a vőlegény közeli nőrokona viszonozta, a kivel a kézfogó (vzdávky) napját beszélték meg. Ennél az aktusnál jut első izben szerep a násznagyoknak (starejsí.) A násznagy még ma is fontos szerep­lője a házasság kötéseknek, hivatásköre azonban kiterjed a születési ós halál­esetekre is, sőt disznótoroknál is talál | alkalmaztatást. Etimologikus magyará­legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronehitis, szamárhurut ós különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik ¥ ÉL mell az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izz adást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a ' gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva F. Hoffman-Lan Roche & Oo. vegyészeti gyár Basal (Svájc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom