Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-15 / 60. szám

lileg is tudatta az egyházzal lemondását azzal, hogy gondoskodjanak utódjáról, akinek megválasztásáig a püspöki teendőket végezi. A levél alapján a szükséges intézkedések tételére megkereste az egyházi elöljáróságot. Levelét Knyihár lelkész olvasta fel. Zsilinszky Endre dr. beszélt ezután. Bejelentette, hogy minden egyháznak kétszer annyi szavazata van, mint lelkésze, s igy a csabai egyház 10 szavazatot küld a püspökválasztásra. Jelezte, hogy a püspökjelölés ügyében értekezletet tartott az elnökség. A leendő püspök személyére vonatkozólag több érdemes lelkész neve került forgalomba. Leginkább emlegették azonban Bachát Dániel budapesti, S o 1 c z Gyula budai, L a u k ó Károly kecskeméti és P e t r ov i c s Soma szentesi lelkészeket. Ezek közül az elnökség egyhangúlag Bachát jelöltségében állapodott meg. Mivel pedig a közbizalom Bachátra esett, mint legérdemesebb papját a kerületnek, ajánlja Csabának is. (Lelkes éljenzés), j Érdekes kijelentést tett ezután az elnök. Szeberényi Lajos csabai lelkész éi iemeit méltatva, kijelentette, hogy az elnökség azért nem ajánlta jelölni Szeberényi Lajost, mert Szeberényi még a mozgalom élött megkérte őt, hogy a személyét ért indokolatlan és durva tánadások miatt a jelöltséget nem fogadja il, tehát a személyes támadásoknak eleét veendő, neve csak szóba se hozassék. Elnök végül Bachátot ajánlta ós cérte, hogy tekintsenek el egyes illetékes ós illetéktelen agitálók személyesfedéseitől és irányításaitól. Áchim L. Ándrás az elnöki kielentést magára érti és ezt visszautasítja. Szerinte számosan vannak, akik íeres József jelöltségét kívánják. Inlitványozza, hogy Bachát mellőzésével ferest jelöljék. (Nem kell! Éljen Bachát! - zúgta az egész gyűlés). Zsilinszky Endre dr. a visszaítasitást nem fogadja el, ő nevet nem militett aki magára akarja érteni az lletóktelen kifejezést, az sem bánja. Szeberényi Lajos meleg szerelttel ajánlja Bachátot, mint a kerület egérdemesebb papját. Hangsúlyozta, íogy Bachát nagytudásu, széles látkörü, íözszerótetben és tiszteletben álló lelkész, iki egyaránt birja a magyar, német ós ;ót nyelvet. i c h i m L. András: Tanuljanak magyarul ! Szeberényi: Tehát megértheti minden nyelvű fia az egyházkerületnek. Végső szavaira orkánszérüen tört ki az üljen-zugás ós percekig éltették Bachátot, mint pűspökjelöltet. Zsilinszky elnök tette fel azután a kérdést, még pedig olyanformán, hogy akik Veresre szavaznak, álljanak fel. Siri csendben egyetlen ember állt, föl, Áchim L. András. Azután az ellenpróba következett. Minden tag lelkes éljenzéssel áll föl, mezni óhajtotta, a folytonos kóborlási lágyat megakarta fékezni, hogy a magyar földmüvelésnek egy uj hadseregét teremtsen belőle. Ezért igyekezett őket szép szóval, s nagy áldozatakkal letelepíteni, de — s ez nem az ő hibája — bizony hiába. S nemcsak a természetűket tanulmányozta, hanem a nyelvöket is, s ebbeli kutatásai, munkálkodása, nyelvtudósaink sorába emelik. 1866-ban megírta a cigány nyelvtant, melyet a Magyar Tudományos Akadémia adott ki ós disztagjául választotta. „Szeretett hazám!" A magyar főherceg egyik levelében melyet Thewrewk Emilhez intézett, ezeket írja : „Nem tagadhatom, hogy az isteni gondviselés minden tekintetben boldogsággal ós megelégedéssel áldott meg, de tetőzi az emberi élet ezen kincseit azon benső részvét, melylyel egyesek és testületek szeretett hazám területén kitüntetnek." József főherceg és Arany János. Toldi halhatatlan költője iránt is mély vonzalmat érzett, amelyet Arany János, aki hosszú éveken át a nyarat a Margitszigeten élvezte, a leggyöngédebb nyilvánulások által érezhetett is. Egyszer meg is tréfálta Aranyt a fenséges ur. — Margitszigeti sétám közben látom, hogy Arany János az egyik padon ül és valamit ir. Lassan, nesztelenül sompolygok közelébe, a háta mögött megállok ós letekintek a kezében levő papírlapra. Verset irt ily cimmel: „A tölgyek alatt". Erre megleptem. Megszólítom! „Ohó! mondom tréfásan, ugy látom, kedves Arany, hogy ön nem jó botanikus. Ezek itt hársfák, amelyek alatt ül. Üljön kérem tíz lépésnyire arrább : ott vannak a tölgyek." amely után az elnök enunciálta a határozatot, majd megköszönte a megjelentek részvételét és ezzel a gyűlés véget ért. A vöröskereszt egylet csabai fiókjából. szavukat Dicséretére a csabai egyháznak, egyhangú lelkesedéssel nyilatkozott meg és saját lelkészei érdemeinek elismerése mellett Bachát Dániel budapesti kerepesuti egyház lelkészét találta legméltóbbnaka megüresedett püspöki székre. Nagy súlya van ennek a nyilatkozatnak, mert a csabai egyház a legnagyobb az országban, s mint ilyen, döntő szerepet játszik püspökválasztásnál, mint egyéb egyházkerülethez tartozó ügyek elintézésénél. A csabai ág. ev. egyház tehát — egy hang kivételével — egyhangú lelkesedéssel Bachát Dániel nevét éltette. És éltetni fogja nemsokára mint püspökét, mert Bachát megválasztása előrelátható, miután komoly ellenjelöltről nem is lehet szó azután, hogy az egyházak rendre jelölték — igen kevés kivételével. A tiszteletnek, bizalomnak és szeretetteljes ragaszkodásnak ilyetén való megnyilatkozása pedig legjobb ajánlólevél Bachát számára, aki bizonyára nemcsak egyházának, de a hazának is hü fia. Mert ha őt jelölték, föltétlen az érdemet tekintették. Jóleső megnyugvással ós örömmel veheti hát ezt a lelkes határozatot az egyháznak minden egyes polgára, akik tekinthetnek Bachát Dánielre azzal a büszkessóggel, mint az érdemekben gazdag elődre. A csabai ág. ev. egyház képviseletének keddi püspökjelölő rendkívüli közgyűléséről különben ezt a tudósítást adjuk: A püspökjelölő közgyűlést kedden reggel 9 órakor tartották meg az egyházközség hivatalos helyiségének nagytermében. A közgyűlést, amelyen teljes számban vettek részt a képviselők, Zsilinszky Endre dr. világi elnök vezette. Ott volt továbbá az elnökség asztala körül a csabai egyház valamennyi lelkésze Csepregi György esperessel az élükön, továbbá a 150 képviselőn kivül nagyszámú érdeklődő közönség. A gyűlés megnyitása után Zsilinszky elnök jelezte a r'endkivüli közgyűlés tárgyát és célját. Majd felhívta a még esküt nem tett képviselőket, hogy a szabályrendelet értelmében jogaik gyakorolhatása végett tegyék le az esküt. Ilyen képviselő kettő volt: S t e 11 e r Árpád kir. járásbiró és K o v á c s L. Mihály földbirtokos, akik azonnal letettélj az esküt. Áchim L. András napirend előtt kért szót. Elnök nem adja meg a jogot, mert a rendkívüli közgyűlésen a napirenden kivül nem tárgyalható semilyen ügy. Csepregi György esperes bejelenti, hogy Sárkány Sámuel levéhelyett engem talált el. Szerencsémre csak néhány serét horzsolt. Vendégeim nagyon megijedtek, de én csakhamar megnyugtathattam őket, hogy nem történt semmi bajom. S ekkor . . . Andrássy Gyula gróf elém áll, meghajtja magát és igy szól: — Fenséges uram! Fenséged az első sebesült honvéd! A király és a nemzet elösmerése. József főherceg 1871-ben a Vác melletti gyakorlótéren bemutatja a királynak az újonnan szervezett honvédcsapatok egy részét s a felség később a honvédség körül kifejtett elévülhetetlen érdemei elösmerésül — 1873. október 2-án a Szent István rendet adományozza neki. 1874. október 22. lovassági tábornokká nevezik ki. József főherceg e minőségében is szivvel-lélekkkel fáradozik a magyar királyi honvédség tökéletesbitésén, s jutalma : a legfényesebb siker. A király több izben fejezi ki legmagasabb megelégedését, s az egész nemzet benne ünnepli a modern európai harcászat magas színvonalán álló honvédség megteremtőjót,s 1893-ban fényesen megünnepli József főherceg honvédfőparancsrokságának huszonötéves jubileumát. József fó'herceg mint tudós. Köztudomásu József főherceg különös előszeretete a cigányok iránt. A fenség e rokonszenvét — bá±' az is magyar szokás, hogy szeretjük a cigányt! — sokan kuriózumnak tekintették, főúri szeszélynek, mely se nem árt, se nem használ. De ez igazán téves nézet. József főherceg a cigányságot teljesen megösmerte, kiösmerte, tanulmányozta. S azokat az értékes tulajdonságokat, ennek az ügyes fajnak képességeit, ötletességót, gyors felfogását és szívósságát fegyelKözgyűlés. Emlékezetes közgyűlést tartott az ünnep másnapján az országos Vöröskereszt egylet csabai fiókja. Emlékezetessé tette az a humánus határozat, amely szerint az egylet 2000 koronás alapítványt tett a központi vöröskereszt kórházban. Csaba nemesszivü úrasszonyainak fáradságot nem ismerő ügybuzgalma teremtette meg ezt a szép tettet, az ő lelkes munkálkodásuknak a gyümölcse ez. E határozatról, valamint a gyűlés egyébb tárgyairól az alábi tudósítást adjuk : A közgyűlést bajczai és beliczei B e1 i c z e y Istvánné vezette. Jelenvoltak továbbá : Áchim Gusztávné, Fehér Béláné, Friedmann Mórné, Klein Józsefné, Szathmáry Endréné, Varságh Béla, Pfeiffer István ós Urs z i n y i János dr. Varságh Béla társelnök meleg szavakban üdvözölte a megjelenteket, majd szép beszédben emlékezett meg az elmúlt év történetéről. Hála a gondviselésnek — úgymond — háború a mult évben nem szólította munkára az egyletet. Hanem azért a hagyományos segélynyújtás terén az egylet ismét szépen kivette a maga részét. Csöndes, zajtalan volt a működése, de áldásos. A jótékonyságot gyakorolta és gyakorolja most is, amikor Friedmann Mórné inditványárá kimondta a legutóbbi választmányi gyűlésen, hogy szobaalapitványt létesít az országos vöröskereszt kórházban. Ezzel kapcsolatosan jelezte, hogy a jövőben hasonló működést fog kifejteni az egylet, noha egyenlőre erőgyűjtésre van szüksége, miután ez az alapitványozás igénybe vette a pénztárt. Pfeiffer István titkár a jelentéseket ós a mult választmányi ülés jegyzőkönyvét terjesztette elő, amiket tudomásul vettek. A jelentós szerint az egye sületnek4081 korona a készpénz vagyona. A bevétel volt 4491 korona, a tagok száma pedig 54-gyel szaporodott. Most következett Friedmann Mórné indítványa az alapitványtételre vonatkozólag. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel járult a nemes indítványhoz. Mivel pedig ez az adományozás alaposan csökkenti az egylet pénztárát, fölvetődött az a terv, hogy az elnökség érintkezésbe lép a központtal aziránt, hogy legalább öt esztendőre engedje el az egyletnek az 50%-os hányad beszolgáltatását. A közgyűlés magáévá tette ezt a tervet és Pfeiffer István titkárt bizta meg, hogy eziránt személyesen járjon el a központi elnöknél. Jelentette ezután a titkár, hogy a télen rendezett fényes estély 1021 koronát jövedelmezett. Indítványára köszönetet szavaztak az estély közreműködői nek, valamint jegyzőkönyvi köszönetet Friedmann Mórnónak a taggyüjtósekért ós a mulatságon való buzgó szerepléséért. P o 11 á k Róza kérvényét tárgyalták ezután. Az iránt kereste meg az egyletet, hogy föl akarja magát vétetni a budapesti betegápolási tanfolyamra. A gyűlés a kérvényét pártolólag terjeszti az országos központ elé. Végül elhatározta a gyűlés, hogy az egylet nemes feladatát minél eredményesebben gyakorolhassa, a tél folyamán a tavalyihoz hasonló nagyszabású estélyt rendez. Ezzel a közgyűlés végétért. A gyulai kerületi betegsegélyző feloszlatása. Viharos közgyűlés. Évekig tartó keserves kínlódás után hétfőn bekövetkezett a gyulai kerületi betegsegélyző pénztárnál az, ami sajnos előrelátható volt: a föloszlató s. Több izben foglalkoztunk ennek a szerencsétlen egyletnek az ügyeivel és csak legutóbb történtek úgyszólván botrányos dolgok, amelyeknek ismertetése kapcsán ismételten jeleztük, hogy a Csáky szalmájára kezelt egyletet a tavaly felemelt kulcsláb sem rántotta ki a hínárból, hanem még jobban alább sülyedt a rendetlenség posványában. A legutóbb megtartott közgyűlés alkalmával jeleztük, hogy milyen természetű hiányokat fedeztek föl a pénztárban, botrányos kezelést a könyvelésnél, stb. Az is tudott dolog, hogy a közgyűlés a vezetőség édesgetései dacára sem vette tudomásul a számadásokat, hanem annak felülvizsgálására hét tagu bizottságott küldött ki, amelynek jelentése hétfőn került a közgyűlés elé. Hát ez a jelentés arról győzte meg a közgyűlést, hogy Augiász istállója csak egy modern szalon lehetett ahoz az intézményhez képest, aminek a neve gyulai kerületi betegsegélyző-pénztár. Hogy micsoda példátlan esetek derültek föl és nyertek beigazolást, hogy csak egyet említsünk, szomorúan jellemző az, hogy hiteles irások igazolták: egy-egy tagon háromszor is behajtották a tagsági dijat, zaklatván azt foglalásokkal, végrehajtásokkal. Ilyenformán éppen nem csodálható a tagoknak oly nagyfokú elkeseredése, hogy nem tehettek okosabb dolgot, mint kimondták a feloszlatást. Egy üdvös dolgot már is elértek: megbuktatták az eddigi önkénykedő igazgatóságot. Az épületes jelenetekben bővelkedő gyűlésről az alábbi részletes tudósítást adjuk: A közgyűlésen, melyet hétfőn délután tartottak meg a városháza nagytermében, száznyolc vidéki kiküldött jelent meg, akik a gyulaiakkal együtt 130 főre emelkedtek. A majdnem este 8 óráig tartó gyűlés mindvégig a legzajosabb hangulatban folyt s a vihar mindjárt akkor kitört, amikor G r ü n f e 1 d Jakab igazgató-elnök az ülést megnyitotta. Ez a megnyitó-beszéd is szomorú világot vet a pénztár mostoha helyzetére. Azzal kezdte a szocialista igazgatóelnök, hogy a legszenvedélyesebb hangon neki rontott Rasofszky Emil csabai kiküldöttnek. Hiszen volt is rá oka. Rasofszky Emil a megindítója annak a mozgalomnak, amely a pénztárban duló botrányos állapotok ellen indított kór-lelhetlen harcot. Azt akarta ugyanis Gninfeld, hogy valamelyes utonmódon megakadályozza Rasofszkynak a közgyűlésen való részvételót. Erre a furcsa felszólalásra pokoli lárma keletkezett. A tagok indignálódva kiáltották : nagykereskedő. De az elnöknek a legméltóbb választ maga az aposztrofált adta meg, kijelentvén, hogy a gyűlésen mint közgyűlési kiküldött van jelen. A szenvedélyek csillapultával Weisz Mór gyulai gyáros állott föl szólásra. Önérzetes szavakkal igyekezett menteni á bajokat, kijelentvén, hogy a mérleget, mint a kerületi betegsegélyző pénztár felügyelő-bizottságnak elnöke, aláirta, csodálja, hogy az ellen kifogásokat emelnek ós a felmentvényt nem adják meg. A közgyűlés egy kissé furcsának találta azt az indokolást, amely a mérleg „reális" voltát azzal igyekezett bizonyítani, hogy felszólaló "hivatkozott a közügy teréni önzetlen munkásságára. Erre a beszédre a riposztot R as o f s z k y Emil adta meg, aki reá történt többszöri hivatkozásra kijelentette, hogy a segélyző pénztár könyveibe való alapos betekintés után még inkább ajánlja a közgyűlésnek, hogy a fölmentvényt ne adják meg és határozzák el az egylet föloszlatását. Illusztrálására a helyzetnek a sok eset közül csak egy tételt emiitett fel. A pénztár a mult évben kimutatott gyógyszer és orvosdijazás tételébe foglalt több ezer koronát, mit az orvosok ós gyógyszerészek által a betegsegélyző ellen folyamatba tett pörök költsége fejében fizetett. Most következett egy másik épületes jelenet. Grünfeld igazgató egyszerűen beismerte ezt az „elszámolási müveletet". Egy alapos obstrukció kerekedett ezután. — Az igazgatóság egyik hive, D u n d 1 e r Károly szocialista kezdett beszélni és több mint egy órán át szónokolt össze-vissza mindenrül, egy árva szóval sem említve föl azonban a gyulai pénztár ügyét. A célja nem volt más, mint kibeszólni az ülést, hogy a vidéki tagok a legközelebbi vonattal elutazván, ők minden akadály nélkül elfogadhassák a számadásokat. Folytonos közbeszólásokkal, zajos lármával hallgatták a furfangos obstruktort, aki végre is látva, hogy nem érte el a kellő hatást, leült. Ha nem volna annyira elszomorító ennek a szerencsétlen egyletnek mostoha viszonya, azt kellene mondanunk, hogy ezután vígjátékba vagy bohózatba ülő jelenet következett. Felháborodással vegyes derültséggel hallgatták ifj. K o h n Péter szeghalmi kiküldöttet, aki hatalmaspaksamétákkal jelent meg s humoros előadásban hitelesen is kimutatván azokból, hogy a pénztár nem kevesebb, mint