Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-15 / 60. szám

három esetben hajtott rajta végrehajtást 70 korona kifizetett tagdíjért. Már esteledett, mikor a határozat hozataláig jutottak. A kiküldött bizott­ság jelentése alapján a közgyűlés egy­hangúlag kimondta a pénztár föloszla­tását, amiről küldöttség fogja értesiteni a kereskedelmi minisztert. Ebbe a kül­döttségbe beválasztattak :Rasofszky Emil (Csaba), S a 1 József (Gyula), S i n­g e r Miksa (Orosháza) és ifj. K o h n Péter (Szeghalom). Végül az ügyek továbbvitelére meg­választották az uj igazgatóságot és fel­ügyelő-bizottságot. Az igazgatóság ren­des tagjai lettek: Rasofszky Emil, Sal József, Berger Mór, Singer Miksa, Mayer István, Guttmann József, Kohn Sámuel, Gundler Károly, Schwartz Alfréd, Weisz Bertalan, Pollák Ármin és Weisz Géza; póttagok: Junászka.. Mihály, Rosenthal Ignác, Márton S. Ödön, Rusz Károly, Váróczy Imre és Vada József. A fel­ügyelő-bizottságba beválasztattak: Kar­dos Miklós, Springer József, Grósz Hugó, Szállá Lajos és Groó Mihály. A választások befejezése után végetért a viharos közgyűlés. Az uj igazgatóság a napokban tartja alakuló ülését. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A válság. A mai hivatalos lap nem hozta meg a felmentéseket és kinevezéseket. Ez a napnak egyetlen pozitív hire. Az a né­zet ugyan téves, hogy kinevezések és felmentések csak akkor közölhetők, ha Tisza már Bécsken járt. Végre Tisza Budapesten is aláírhatta volna vagy aláírhatja a kéziratokat, melyek még az ő ellenjegyzésére szorulnak. Nem is azon mult, mert Tiszával a király ren­delkezhetett volna mára vagy tegnapra rendelte volna fel. Különben Tisza még Budapesten sincs. Az a hír, hogy már tegnap délután Buda­pestre érkezett, nem igaz; még ma reggel Geszten volt és onnan telefonice beszélt a miniszterelnökséggel. A miniszterlistára vonatkozólag a kombinációkban csekély az eltérés. Igy pl. a belügyminiszter személyére vonat­kozólag ingadozók a tippek; némelyek azt mondják, hogy Kristóffy József lesz a belügyminiszter, mások azt, hogy Lukács György lesz. Abban mind­annyian megegyeznek, hogy mindkettő bent lesz a kabinetben. Ma egyetlen uj név került forgalomba, gróf W i c k e n­b u r g Márké. Űgy beszélték, hogy ő lenne a kultuszminiszter. Nem lehetett bizton megtudni, hogy Wickenburg egyáltalá­ban benne lesz-e a kabinetben, de ha benne talál lenni, ugy valószínűleg ő lenne a pénzügyminiszter. Mind a hitel­bank volt igazgatója és mind volt ke­reskedelmi államtitkár ebben a szak­kabinetben csak nem teszik meg kultusz­miniszternek. A bemutatkozás hétfőn lesz és előre­láthatólag simán fog lefolyni. Ha Fejér­váry nem fog provokálni, bevonulása és bemutatkozása sima lesz; ha provo­kál, akkor a kivonulás kétségtelenül sok­kal gyorsabban fog lefolyni, mint a be­vonulás. Háború — béke Az orosz-japán béke megkötéséről szállongó híreknek nem lehet sok hitelt adni. A béke éppen nem áll oly közel, mint ahogy azt a különböző táviratok sejtetni akarják. A béke szempontjából a legfontosabb dolog Oroszországnak békére való készsége, ami azonban ez­időszerint még nem bizonyos. Az a hí­resztelés, hogy az ellenségeskedést be­szüntették, teljesen alaptalan. E pillanatban még ilyen szándék nem jutott nyilvánosságra. Japán hadi kártérítés fejében megelégednék azzal, ha Oroszország hosszú lejáratú hadisarc j fizetésére kötelezné magát, aminek ösz­szege évente 8 millió font (200 millió korona) volna, mivel szemben a japánok eltekintenének a másfajta kártérítéstől, például az elveszett hajókért és lemon- ' dana Sachalin szigetről is. A meggyilkolt miniszterelnök. Dellianist görög miniszterelnök, aki ellen tegnap merényletet követtek el, sérüléseiben ma meghalt. A vizsgálat kiderítette, hogy a gyil ­kos néhány év előtt meggyilkolta a ne­jét s ezért tizennyolc évi fegyházra Ítél­ték. Kijelentette, hogy boszut akart állni a miniszterelnökön, mert ez be akarta csukatni a játéktermeket. A gyilkossá­got akkor követte el, mikor a minisz­terelnök a kamara épülete előtt kiszállott a kocsiból. A merénylő odaugrott hozzá, megcsókolta a kezét és közben kirán­totta a kését s a miniszterelnök altes­tébe döfte. A temetés pénteken lesz államköltségen. A csabai muzeum-egyesületből. Választmányi ülés. A csabai muzeum egyesület igazgató választmánya tegnap délután a folyó ügyek, jelentések elintézése és közgyű­lés előkészítése végett ülést tartott a vá­rosháza közgyűlési termében. Erről az ülésről, — amely az ott előterjesztett jelentések alapján ismét arról tett tanú­ságot, hogy az egyesület szerény eszkö­zeivel rövid öt év alatt szép haladást tett, — a következő tudósítást adjuk: A választmányi ülést V a r s á g h Béla elnök nyitotta meg. Jelen voltak az ülésen Maros György és R e 11 Lajos dr. titkárok. Fábry Géza pénz­táros, Krammer Nándor igazgató, Urszinyi János dr. ügyész, S z t r a k a Ernő és Donner Lajos. V a r s á g h elnök üdvözölte a meg­jelenteket, majd Maros György titkár olvasta fel a mult ülés jegyzőkönyvét, amelyet hitelesítettek. Az elintézett ügyek­ről R e 11 Lajos dr. tett jelentést, amely tudomásul szolgált. Jelentés tétetett ezután arról, hogy a választmány ülése előtt az egyes szak­bizottságok pontosan megfeleltek köte­leségeiknek és felülvizsgálták a szám­adásokat. Az erről szóló jelentések sze­rint a muzeum-egyesületnek a mult év­ben bevétele volt 2485 kor. 25 fill., ki­adása 1926 kor. 89 fill., maradvány 918 kor. 35 fül. A muzeum összes gyűjteményeiről szóló jelentés szerint a régiségtárban 6247 kor., a pénzgyüjteményben 1255 kor., az ereklyetárban 1015 kor., a ter­mészetrajzi tárban 1218 kor., a képtár­ban 34632 kor., az iparművészeti tárban 278 kor. és a néprajzi tárban 763 kor. értékű tárgy, mindegyike zárt szekré­nyekben, gondos felügyelet alatt van. Ebben az összeírásban nincs benne a 4000 korona értékű könyvtár, a nép­rajzi tárnak egy jelentékeny része, mely a régi takarékban van elhelyezve s amely értékek az 500 korona alapítványi és 2000 kor. házépítési tőkével együtt közel 60 ezer korona értékű vagyont képvisel. A jelentések tudomásul szolgáltak és örömmel vették tudomásul Maros György taggyüjtését, amely szerint uj tagokul beléptek az egyletbe rendes tagokul Kociszky Iván, Megyeri Imre, Budai Lajos, Galli, Mihály, Kesjár Béla, Kelemen László, Áchim Tamás, Licska Lipót, Knyihár Károly és Palatínus Jó­zsef. Ezután jelentette Maros főtitkár, hogy az egylet elnöksége a kultusz­miniszter leirata alapján a házépítésre felajánlott 80 ezer korona államsegély­nek első évi részletét, 2000 koronát fel­vett a csabai adóhivatalnál. Itt vita kere­kedett a házépítés ügyében, majd Ma­ros indítványára bizottságot küldtek ki a házépítés ügyének tárgyalására. A bizottság elnöke V a r s á g h Béla, tagjai: R e i s z Miksa alelnök, Maros György, R e 11 Lajos dr., Krammer Nándor, Áchim Gusztáv, Wagner József, Korosy László és dr. Urszinyi János. Az 1905 évre szóló költségterveze­tett Fábry Géza pénztárnok terjesz­tette elő. A bevétel előirányzata összes bevételben 2986 kor. 38 filí., kiadásban 2986 kor., maradvány 38 fillér. Tehát a tulajdonképpeni maradványt majd a be­lépő tagok dija fogja adni. A jövedelmek gyarapítására külön­ben még az évfolyamán egy nagyobbsza­básu estélyt rendeznek. Több jelentős belső ügyet intéztek még el, majd a közgyűlés idejét és prog­rammját állapították meg. Az évi rendes közgyűlést junius 22-én, Űrnapján tart­ják meg a főgimnázium tornacsarno­kában. Még Rosenthal Ignác választ­mánvi tagot parentálta el Maros titkár, akinek indítványára az elhunyt tag ér­demeit jegyzőkönyvileg örökítették meg. Rosenthal helyére a választmányba az első póttagot, Láng Gusztávot hivták be. Maros György indítványozta, hogy a vidéken tartsanak képviselőket, akik érdeklődnének a muíeii n iránt, aki az esetleg készülődő ásatásokról jelentése­ket tesz, valamint a leleteket beszolgál­tassa a muzeumnak. Az indítványt elfogadták, majd több kisebb ügy elintézése után az ülés 6 órakor végetért. Visszaemlékezések. Irta: ZUnszky látván. A Bach korszak. No, édes magyar vérem, az volt ám a labanc világ! A zsandár lett a mindenható ur, vagy jobban mondva, a mindenható beamter uraknak a mindenható szolgája. A vármegyék hatásköre megszűnt, s rendezve lettek a „Bezirkhauptmanns­schaftok!" Ha jól emlékszem, 4—5 kerületre osztották fel az országot, s minden ke­rület élére egy-egy kerületi helytartót állítottak. A mienk, báró Geringer Nagy­váradon székelt. Minden vármegye élére egy-egy fő­nök került, a mi vármegyénknek először a jóságos Kis Jánost állították, de mert nem találták eléggé „Gutgesinntnek", csakhamar a Perceiből Bonyhádyvá ved­lett Bonyhády Gyula által cserélték fel. Felállították ezután a társas bizott­ságokat, de mert ezek nem feleltek meg feladatuknak, t i. nem üldözték eléggé a hazafiakat, csakhamar a járásbíróságo­kat szervezték vegyesen magyarok, né­metek és csehek s egyéb — előbb verk­lis és trombitás nációkkal. Szarvasra is került járásbíróság, Lakatos Károly lett a vezető. Magyar ember volt, s ezzel eleget mondtam, mert fájdalom, azok a magyarok, a kik ebben a korban hivatalt vállaltak, sok­kal gőgösebbek voltak, mint a cseh­trombitások — kiknek a szeme még ek­kor nem nyílt ki. Minden biró, tollnok ós irnok a fel­ség személyesitőjeként gerálta magát, s kimondták, hogy a ki őket sérti, az annyi, mintha a császárt sértené meg, mire én valami Huszka nevű gelyvás írnoknak — a ki oly magas kráglit vi­selt, hogy a füle sem látszott ki belőle, — olyan pofont utalványoztam, hogyha felségsértés számba mént volna, bizo­nyosan akasztófára kerülök, igy pedig csak harsány nevetés lett a büntetésem a nagyzó — irnokpofjáráért. No hát any­nyira mégsem jutottunk, hogy a Gesler" kalap annyira imponált volna, hogy minden apró „Bach huszár" előtt térdre hulljunk, hanem „passiv resistenciába" léptünk s tűrtünk egy jobb jövő remé­nyében. De mit is tehettünk volna egye­bet, hiszen egy közzsandárnak nagyobb hatalma volt akkor, mint most egy fő­ispánnak, mert ha a zsandár valakiről azt állította, hogy Kossuthról beszélt, elég volt arra, hogy fél vagy esetleg egy évig is herce-hurcálták Ponciustól Pilátusig, s jó, ha fél vagy egy évi el­záratás és ferhelyezés után szabadon bocsájtották, de még azután is felügye­let alatt tartották. A fegyvereket mind beszedték, s a mit a magyar kútba nem dobált, a nád­ereszbe nem dugott vagy el nem ásott, be kellett adni. Elég volt egy rozsdás­kard vagy pisztoly birása arra, hogy tulajdonosát láncra verjék, mert fegy­vert tartani nagy vétség volt, s hosszas börtön vala érte a büntetés. Egyszer, 1852-ben az ócska vasak között találtam egy kis rozsdás tercerol pisztolyt. Megörültem neki, gondolva, hogy az egyhangú pusztai életet kissé érdekesebbé tehetem. Lőport, hol szerez­tem, nem tudom, de szereztem, azután nádba ólmot öntöttem, azt összevagdal­tam, s kész volt a vadász eszköz. Egyszer jólemlékszem, vasárnap volt, megtöltöttem a kis mordályt és kiálltam az udvar közepén levő galambduez alá, s a csapatostul ott levő galambok közé lövöldöztem. Mikor újra tölteni akartam hátra nézek, hát oh, borzasztó ! öt zsan­dár volt mögöttem. Vezetőjük egy Sipos nevű őrmester volt, s bizonyosan tekintettel azon körül­ményre, hogy sokszor jól tartottam őket, s tekintettel a kilátásban levő dus reg­gelire, csak megfenyegetett. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára melegebb időt jelez, sok helyütt csa­padék zivatarok. — Karácsonyi János dr. installációja. Emlékezetes szép aktus folyt le kedden délelőtt a nagyváradi katholikus püspöki székesegyházban. Vármegyénk jeles fiát, országoshirü történettudóst ós egyetemi tanárt, Karácsonyi János dr. kano­nokot iktatták be ünnepélyesen. Kará­csonyi János dr. a nagyváradi kaptalan legifjabb tagja és az elhunyt S t e i n­berger Fereno dr. h9lyó.'j> n3va',t9 ki a király. A. beiktatás reggel kilenc órakor kezdődött a székesegyházban. Jelen voltak a káptalan összes tagjai, va­lamint a káptalani uradalmak gazdatiszti kara. A nagy misét F e t s e r Antal ka­nonok tartotta. Mise után szép beszéd­ben emlékezett meg Steinberger Ferenc­ről, majd Karácsonyi érdemeit méltatta, akinek fejére helyezte a lila színű kvad­rátust, a kanonoki jelvényt, mire a be­iktatás ünnepe véget ért. — Tótkomlós elszakadásához. Nem csak a szomszéd megyei, de a fővárosi lapok is ismételten közlik ama hirt, hogy Tót­komlós község el akar szakadni Békés­megyétől és Csanádhoz akar csatlakozm Csanádmegye vezető fórfiai megígérték volna, hogy ha Tótkomlós hozzájuk csa­toltatik, ka T járásbíróságot, telekkönyvi­és adóhivatalt és egy nagy vidék köz­pontjává teszik. Ily formában ez a hír valótlan. Tótkomlós képviselőtestülete még ez év elején áprilisban határozatot hozott, melyben a fentieket kötötte ki az átcsatlakozás dijául, azonban Csanád­megye e határozatra azt felelte, hogy a feltételeket nem teljesiti s igy az egye­sek által szított mozgalom teljesen meg­feneklett. — Eljegyzés. G r e x a Mihály tótkom­lósi község állatorvos eljegyezte Szarva­son Valkovszky Mihály birtokos leányát, Zsuzsikát. B1 u m János szemlaki ev. kántor­tanító eljegyezte L i f f a Gizikét, L i f f a János ssemlaki ev. lelkész leányát. — A csabai selyemfonóda ügye. Évek­kel ezelőtt történt, hogy Csabán moz­galom indult meg selyemfonáda felállí­tása iránt. Csaba vezető emberei min­den lehetőt elkövettek a nagyjelentő­ségű terv megvalósítása érdekében. A kivitel azonban a minisztériumokban megfeneklett. Több izben behatóbban foglalkoztunk a selyemfonóda ügyével, amely tegnap ismét előbbre haladt egy lépéssel. A sok nógatásra úgylátszik végre komolyan kezdenek foglalkozni a központban a tervvel. Tegnap ugyanis megkeresés érkezett a községhez a se­lyemtenyésztés országos főfelügyelősé­gétől, amely megkeresésben az iránt kérdezősködnek, hogy a Csabán felállí­tandó selyemfonoda Csabáról mennyi munkásnőt volna képes foglalkoztatni. Erre á megkeresésre a feleletet az elöl­járóság fogja megadni összeírás alapján. — Pályázatok. A békésvármegyei általános tanitó-egyesület a budapesti „Ferenc József Tanítók Házá"-ban léte­sített két szoba-alapítványi helyre pályá­zatot hirdet. Ezen helyekre első sorban békésvármegyei, másodsorban más vár­megyei tanítók fiai is pályázhatnak. Fel­hívom a pályázni kívánókat, hogy az „Eötvös-alap" elnökségéhez intézett kér­vényeiket a szükséges okmányokkal együtt f. év junius hó 30-ig hozzám adják be. Láng Gusztáv, a békésvár­megyei ált. tanitó-egyesület elnöke. — Halálozások. Mészáros Gyula csabai áll. elemi iskolai tanítót nagy bánat érte, édes atyja, Mészáros Já­nos ceglédi ág. ev. tanitó hunyt el hét­főn élte 54-ik évében. — Szarvason özv. Benczúr Jánosné, szül. Ponyiczky Zsuzsanna hunyt el szombaton élte 72-i'k évében. A jó anyát, nagyanyát nagy­számú család siratja. Temetése vasárnap nagy részvét mellett ment végbe. — Névmagyarosítás. Knyihár Já­nos csabai községi irnok nevét belügy­miniszteri engedélylyel Könyve s-re magyarosította. — A motoros terjeszkedése. Legkö­zelebb ismét hatalmas vonaüal bővül az alföldi első gazdasági vasút. Kiépül ugya­nis az arad—mezőkovácsházai vonal, amelynek céljára Aradváros törvényha­tósága tegnap megtartott közgyűlésén 100 ezer korona névértékű törzsrész­vényt jegyzett. A kérvényt a vasutigaz­gatósága nevében Sármez ey Endre igazgató főmérnök terjesztette a város törvényhatósága elé, Csaba és Temes­vár példájával igazolva be, hogy a vá­rosokban levő vagy oda befutó vasutak mily óriási mértékben emelik az Ulető városok forgalmát. A kérelem indoko­lása fölemlíti a csabai europahirü zsá­molyozási rendszert, majd ezeket mondja Csabára vonatkozólag: Békéscsaba az Alföldi Első Gazdasági Vasút által léte­sített kisvasutakra kétszázhatvanötezer korona részvényt jegyzett és kimondta, hogy bármelyik irányban létesítsen a társaság Csabáról kiindulva további vo­nalakat, ugyanilyen irányban azokat is fogja támogatni/Rövid egypár éve (1899)

Next

/
Oldalképek
Tartalom