Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-15 / 60. szám

XXX11, évfolyam. Békéscsaba, 1905. Csütörtök junius 15. 60. szám. BEEESMEGrTEI EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem ndatnak vissza. ITÍcajelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára lő fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Békéscsaba, junius 14. Kéklő Adria tükre felől panaszos, siri szellő hozza a milliók szivét meg­rendítő gyászhírt. Meghalt a legnemesebb királyi herceg, József nádor fia, a Habsburg dinasztia tagjai között az egyedüli élő, aki szivvel-lélekkel a mienk volt. Sirva suttognak a tengerparti ciprusok ko­ronái és panaszos sirásukat bánatosan adják vissza a Kárpátok bércei és amerre csak végigsuhan a halálhír, mélységes gyász, őszinte, igaz fájdalom kél a szivekben, égető köny a szemekben. ... Vesszen el a nap, melyen ember születik, mert csupa nyomorúság az élet e földön. Az asszonytól született ember rövid ideig élvén, sok fájdalom­mal telik el. Kinyilik, mint a virág, eltiportatik, elfut, mint az árnyék . . . A zsoltár eme szivbenyilaló igéi visszhangzik tompa zsongással lelkünk­ben, amikor halljuk a magyarság mil­liói szemefényének kidülését az élők sorából. Könnyet hullatnak Hunnia fiai, leányai. Mert József főherceg nem­csak ugy volt a mienk, mint a dinasz­tia családi politikájának magyarországi képviselője, de a mienk volt szivvel, lélek­kel, velünk érzeti, gondolkozott, hogy inkább volt magyar, mint Habsburg. A történelem nehéz napjai virrad­nak ránk. Elhunytával a legmagyarabb főhercegnek csak nehezedik felettünk az idők járása. Mert nincsenek ott többé magyar barátaink, ahol az ő szava a javunkra esett annyi sokszor. József főherceggel elveszítettük az utol­sót, azok közül, akikhez egy bekövet­kezendő szebb jövő reményeit fűztük, [akikről tudtuk, hogy szeretnek, s igy meg is értenek bennünket. Rudolf és Erzsébet után következett Ő, a trón zsámolyánál a magyar nemzet szent­háromságának harmadik legnagyobbja. Mert noha József főherceg a politiká­val soha nem foglalkozott, kezének ál­dásos működését mindannyiszor érez­tük, a hányszor csak félreértés támadt nemzet és korona között. Bíborban született, de megtagadta a kényelmet és mint polgár, katona, szántó- vető, tűzoltó, nyelvész és még egy sereg áldásos munkásságban szoj­gálta az Ő nemzetét, a magyart. Es ezek a tulajdonságai tették őt szá­munkra a nemzeti kincsesé, nagygyá, olyan nagygyá, mint Erzsébet, Rudolf. Országszerte József királyi hercegért csendül a lélekharang. Megtörve, fáj­dalomtól lenyűgözve hallgatjuk szavát. Mérhetetlen gyászunkat csak az édes tudat enyhíti, hogy nem halt Ö meg a magyar nemzet számára, örökké ki­törölhetlenül él dicső emléke sziveink­ben, mint legendás alakja legújabb történelmünknek, akiről példát vehet­nek a koronás fők is, hogyan lehet legegyszerűbb úton, egyedül a szeretet és együttérzés varázslatával meghódí­tani, eltéphetetlen lánccal magukhoz kötni a nemzetet. = Hivatalnok-minisztérium. Ha más viszonyok volnának a po­litikában, most el kellene némulnia min­denféle okoskodásnak, politikai raison­nak a nemzet gyászos napjain. De lehe­tetlen ez. Kiáltóan rí bele a gyászba az a hír, mely arról szól, hogy báró F e­j é r v á r y Géza császári és királyi tábor­szernagy élén bevonul a magyar parla­mentbe a hivatalnok-minisztérium, mi­után Bécs nem enged. A király ugyanis hétfőn, mint dezignált miniszterelnököt bocsájtotta el magától a testőrkapitány bárót, akinek a kinevezése tehát még forma szerint nem történt meg. Fejérváry Géza báró mint kineve­zett miniszterelnök azzal áll majd elő, hogy a nemzeti követelések dolgában semmit sem Ígérhet. Ennek ellenében pedig indemnitást és újoncot kér. Mert ez igy fog bekövetkezni, igen jól értesült forrásból vett értesüléseink szerint. Fejérváry Géza báró a hétfői audiencia során előterjesztette kineve­zendő minisztériumának névsorát is. A kormány tagjai pártokon és parlamenten kivül álló szakemberek, egyetlen egy ember kivételével, aki ez idő szerint is mint képviselő a magyar képviselőház­nak tagja. Fejérváry Géza báró, amennyi­ben kinevezése hamarosan bekövetkezik, a jövő hét elején mutatkozik be az or­szággyűlés két Házának. Ezt megelőzően kinevezése után n> ómban fölkeresi Kossuth Ferencet, Podmaniczky Frigyes bárót, Z i­c h y Aladár grófot, Darányi Ignácot és Bánffy Dezső bárót, mint a parla­menti pártok elnökeit és tudatni fogja velük követendő politikájának érdemét és nyomatékkal ki fogja előttük fejteni, hogy nem „Kampfminiszter"-ként jön. Arra kéri a pártok vezéreit, tegyék le­hetővé, hogy kormányzása szigorúan az alkotmányosság kereteien belül ma­radhasson. Az ügyvezető miniszterek sorában a leghatározottabban emlegetik várme­gyénk főispánját, Lukács György drt. is, akinek a közoktatásügyi tárca van szánva. Emlegetik még e miniszterségre Eoszner Ervint, Józsika Samu bárót is. Az ügyvezető minisztérium névsorát különben igy portálják. Miniszterelnök :Fejérváry Géza báró. Király személye körüli: Fejér­váry. (Mások szerint Ciráky Béla gróf.) Pénzügyminiszter: Fejérváry. (Az ügyeket vezeti P o p o v i c s állam­titkár.) Honvédelem: Bihari, esetleg Jekel­falusy altábornagy. Kereskedelem : V ö r ö s s László. (Más hir szerint L u d v i g h Gyula.) Földmivelésügy: György Endre. Közoktatásügy: Lukács György dr. Mások Jósika Samu bárót és R o s z n e r Ervint emlegetik) Igazságügy : Lányi Bertalan, eset­leg B e r n á t h Géza. Eelügy: Kristóffy József. Horvát: Hideghéthy horvátor­szági főispán. Természetes ez a liszta még nem végleges, de hogy nem sok változás lesz rajta, az most már bizonyos. Püspökielölő gyűlés. Csabai ev. egyház Bachát Dániel mellett. A bányai kerületbe tartozó egyhá­zak rendre gyűléseznek, hogy a le­mondott agg Sárkány Sámuel püs­pök méltó utódjáról gondoskodjanak. Közeledvén a választás ideje, kedden Csaba ág. evang. polgárai is fölemelték Békésmegyei Közlöny tárcája. József főherceg élete. Apróságok a legmagyarabb főherceg életéből. József főherceg, a szivvel-lélekkel magyar, akit mindnyájan szerettünk s aki a ragaszkodásunkat hiven és ben­sőleg adta vissza, nincs többé! Az a hetvenkét esztendő, amely 1833 évi már­cius hó 2-tól a legmélyebb gyászu napig a Habsburg-dinasztia legmagya­rabb tagjának földi pályafutását időtar­tam tekintetében jelzi: belső értékét il­letőleg egyike általán is a legvonzóbb, de nekünk magyaroknak különösen is legrokonszenvesebb pályáknak, melyet magyar ember e magyar anyaföldön be­futott. A pálya már a bölcsővel együtt járó rendkivülí kivételes előnyöknél fogva is a legkiváltságosabb közül va­lónak mintegy predesztinálódott, amint­hogy a későbbi körülmények József fő­herceget a legfényesebb magyar ka­tonai polcra emelték az uralkodó után : de mindez csak az állásnak a káprázatos fénye ; ami azonban ennek a fénynek mélységes rokonszenvet fakasztó mele­get kölcsönözött egy egész emberöltőn át: az már, sajnos ! nem rendes járuléka a habsburgi főhercegi bölcsőknek, sőt az uralkodóháznak csakis ez egyetlen egy ágánál ring már együtt a csecsemő­vel, vele fejlődik, izmosodik és — vele száll sirba: — a magyar lélek. József főherceg mint katona: hős volt a javából. Kőniggraetznél négy lo­vat lőttek ki alóla s maga is megsebe­sült. Hadsereg-szervezőnek és főparancs­noknak páratlan, amint egykoron eljö­vendő nemzeti hadseregünknek alatta re­I mekül kifejlődött magva, a magyar hon­j védség, bizonyítja. Mint speciálisan ma­! gyar hajlandóságú polgár: a szántás-ve­tésben is példaadó gazda, aki a saját ki­| váló szakértelmét és tanulmányát teljes mértékben gyümölcsöztette magyar ura­dalmai felvirágoztatásában. És mindezen­felül tudós népösmerő és nyelvész, aki az egész müveit világ számára a legje­lentősebb okmányokat hagyta, müveiben, | nyelvtanaiba és néprajzi munkáiban, a cigányokról, akiket Magyarországon egé­I szen emberekké, civilizált polgárokká, a nemzet erőit gyarapító népanyaggá akart gyúrni, mindenképpen. — Alcsuthon tűz­oltóságot szervezett és ő volt összes ha­zai tűzoltóink fővédnöke. j A gyászszertartás és temetés. I József főherceg földi maradvá- j nyait a király rendelétére nagy gyász­pompával Budapestre szállítják és vasár­nap a budai családi sírboltban temetik , el. A temetésre Őfelsége a király vasár­nap reggel Budapestre érkezik, esta fel hatkor azonban már visszautazik Bécsbe. !A temetés délután 4 órakor lesz. A te­metésen résztvesznek az ország két há­zának elnökségei ós az összes politikai pártok. Palatínus Jóska. A maradandó emlékű József nádor, József főherceg atyja, Firenzében szüle­tett. De már tizenkilencéves korában magyarországi királyi helytartóvá ne­vezi ki I. Ferencz király (1795.) s a ren­dek alig egy év leperdülése alatt any­nyira megkedvelték, hogy 1796-ban köz­felkiáltással nádorrá választották. S az a félszázad, mely idő alatt az ország első méltóságát betöltötte, a budapesti József-téren a park közepén érczből messze kimagasló hatalmas szobornál 1 sokkal maradandóbban hirdeti áldásos működésével az ő nemes szivének és magyar érzelmének a történelem reá vonatkozó lapjait bevilágító tisztaságát. S a tőle már távolabb eső utókor ezt a magyarságot, azt, ami nekünk mindig mindenütt a legértékesebb, legközvetle­nebbül észlelheti a nagy nádornak családjában, mely különösen mindegyik férfitagjában színmagyar. Ily volt oly korai halált ért elsőszülöttje: István főherceg, s ilyen maradt mindmáig az egész országot legbensőségteljesebb gyászba boritó elhunytáig másodszülött fia : József főherceg. József főherceg 1833. március má­sodikán született Pozsonyban. A lexi­konok nem valami nagy leleménynyel irják róla, hogy gondos nevelésben ré­szesült, ami elvégre is egy főhercegnél magától értetődő valami. De igenis örömmel hangsúlyozzuk, hogy m a­gyar nevelésben részesítették. Mint gyermek a nádor kastélyát övező gyö­nyörű százados parkban bátyjával: Ist­ván főherceggel sokat játszadozott, s édes atyjuk kívánságára az alcsuthi parasztgyerekekkel együtt, akik a kis fenségekkel hamarosan megbarátkoztak, a kitűzött játszó-időben pontosan meg­jelentek s ha a főhercegi pajtások sokáig késtek: fölkiáltottak a kastélyba : — Hejh, hé ! Palatínus Pista, Palatí­nus Jóska, gyertek le! Katonaévek. A játszi gyermekévek után Palatí­nus Jóska 1845-ben az akkori 12. sz. ná­dori huszárezredbe lépett mint hadap­ród. 1855-ben már ezredes és a 38. ez­red tulajdonosa. 1860-ban pedig kineve­zik őrnagygyá. Az 1866-iki csehországi hadjárat alatt a vérbeli katonai kiváló kvalitásait mu­tatja. Bátor, hidegvérű, kötelesség, fe­gyelem dolgában elsőrangú. A schwein­schaedeli ütközetben és a königraetzi csatában aktiv részt vesz, s ezek folya­mán a negyedik hadtest parancsnoksá­gát a súlyosan megsebesült Festetics gróf helyett átveszi. Kezén megsérül, s négy lovat is kilőnek alóla, de azért ő ércnyugalmával, s veszélyt-halált meg­vető bátorsággal mindvégig hős kato­naként harcol csapatai élén, s e fényes vitézi példája eredményezte, hogy a ne­gyedig hadtest kitűnően helyt állott. A hadjáratban tanúsított vitézi magatartá­sáért 1866. október 16. a katonai érdem­keresztet kapta. 1868-ban táborszernagy­gyá s nemsokára a magyar királyi hon­védség főparancsnokává nevezik ki. A magyar királyi honvédség az ő legkedvesebb, legértékesebb, az ő szivé­hez forrott alkotása. Andrássy Gyula gróffal együtt tervezték, becézték, s mai honvédség magas katonai színvonalát legfőként József főhercegnek köszöni. József fó'herceg, az első sebesült honvéd. Ebből az időből van egy igen ked­ves megtörtént anekdota. A magyar főherceg, ahogy József főherceget mi általában nevezni szok­tuk, nagyon szerette a halhatatlan em­lékű Andrássy Gyula grófot. Már ifjú­ságában baráti rokonszenvvel viseltetett iránta és ez a rokonszenv az évek nö­vekedésével csak gyarapodott. És mi­lyen nagy volt egymáshoz való ragasz­kodásuk, éppen oly nagy és maradandó az az emlék, amely e barátságot a leg­szebben hirdeti: a magyar királyi hon­védség. — Nem sokkal a honvédség meg­alakulása után, beszélte egy alkalommal József főherceg, nagy vadászatot ren­deztem, amelyen Andrássy is részt vett. Volt köztünk egy főúr, aki nem valami ügyesen lőtt s ezen a vadászaton a vad

Next

/
Oldalképek
Tartalom