Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-17 / 10. szám

XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Szerda, jan. 11-én 17 szám. BEIESBEGYEI POLIIKAI LAP. Teief«»-szám 7. Szerkesztőség : Tőtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. EltŐFIZETÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet cvnegveden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY Szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF, j Kiadóhivatal : Telefon-szám Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizettndi. Dyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Képviselőjelöltek. Békéscsaba, jan. 16. Békésvármegyének és az egész országnak két előkelősége és nagytudományu embere állott ki a fórumra : a nép elé, politikai hitvallást tenni. Z s i 1 i n s z ky Mihály dr. államtitkk. Csaba szülötte büszkesége egyik; másik a vármegye első embere, L u k á c s György dr. főispán, kir. kamarás. Mindkettő kiváló tudásu, hazafias jellemű önzetlen munkaszerető gyermekei a hazának. Egy zászlót is bontottak ki a harcba, azt a zászlót, amelyen a szabadelvüség jelszava díszlik. Politikai hitvallást tettek. A tiszta szabadelvüséget vallották hitüknek. — Aminthogy ők nem is vallhattak mást, mert hazánk és ugy Békéscsaba, mint Gyula ujabbkori fejlődése tekintélyben, súlyban való gyarapodása világosan megmutatja, hogy a szabadelvüpárt politikája az egyetlen egészséges és a közre nézve az egyetlen gyümölcsöző politika. Ez teremtette meg és tartja fenn legjobban a polgárok egyéni szabadságát, ez az egyetlen, mely az ujabb alkotmányos éra alatt sem a reakciónak, sem az anarchiának tápot nem nyújtott, amely állandóan a fejlődés, a haladás, a rend és béke, a polgári jólét biztosítására törekedett, amely ezeknek megzavarását sohasem akarta s azokat a megzavarás ellen mindig oltalmazta. Politikai hitvallást tettek. Nem puffogó frázisokkal telitve, de komoly hitvallást, amilyent igazi hazafiak tehetnek, amilyenre az önzetlen és fáradhatatlan munka emberei, a nép igazi barátai képesek. ígérni sem Ígértek fűtfát. Rámutattak a bajokra,amelyek orvoslást kívánnak. Az a polgárság, amely pártjukon áll, tudatában van annak, ha vezetői látják a bajt, azt kötelességüknek is tarlják mindenféle igéret nélkül orvosolni. Igy volt ez a múltban is. De ha nem tettek volna is politikai hivallást, akkor is a mai meggyőződés élne a polgárok szivében felőlük. De tettek, mert a nép kívánta. Az a hazafias polgárság, amelynek részéről ugy Csabán, mint Gyulán fényes diadalt igérő lelkesedéssel hangzott ki a két illusztris név: a Zsilinszky Mihályé és Lukács Györgyé. A fényes diadalt igérő hangulatból vesszük ki az első pozitiv eredményét annak, amelyet a polgárság a haza és parlamentárizmus érdekében indított. Programbeszédét Választási mozgalmak. Az elmúlt vasárnap a programbeszédek piros betűs napja volt. Nemcsak megyénkben, de országszerte. Öt programbeszéd hangzott el vasárnap megyénkben, öt képviselőjelölt számolt be a választó polgárságnak arról, mi az álláspontja a nemzetre való hivatkozás korszakában, öt képviselőjelölt fejtette ki, miként vélne közreműködni, részese lenni annak a testületnek, amely az ország, a nemzet jövőjét, anyagi és erkölcsi boldogulását van hivatva előmozditani. E beszédek, általánosságban és többségben, szónoki szárnyalásúak, emelkedett hangúlatuak ós meggyőző érvekkel telitvék. De legkiemelkedőbb közülök Zsilinszky Mihály dr. államtitkáré, a csabai és Lukács György dr. főispáné, a gyulai szabadelvüpárt választottjáé. A tiszta meggyőződés és hazafias érzület diktálta gondolatok sorozata e beszédek, mentek mindenféle kortesfogástól. De olvassuk a beszédeket, mindenféle kommentár nélkül. Zsilinszky Mihály programja. Mint vasárnapi lapunkban jeleztük már, Zsilinszky Mihály dr. államtitkár már szombaton este a gyorsvonattal megérkezett Csabára. Programbeszédjét vasárnap délután mondta el a Vigadóban, melyet már délután fél 3 órára zsúfolásig megtöltött Csaba szabadelvű polgárainak lelkes tábora. A gyűlést V a rs á g h Béla pártelnök nyitotta meg, a megjelent tagok üdvözlésével. Indítványára azután a gyűlés százas küldöttséget menesztett Neme skey Andor kath. plébános vezetése mellett Zsilinszky Mihályért, hogy programbeszédjét elmondja. Leírhatatlan lelkesedés fogadta az érkező államtitkárt, aki mindvégig általános tetszésnyilvánítások között mondta el politikai hitvallását. Lapunk szűk tere ezúttal nem engedi meg, hogy részletesen közöljük a szónoki szárnyalású beszédet. Legközelebbi lapunkhoz azonban teljes terjedelmében, történeti hűséggel mellékeljük. Zsilinszky Mihály programját különben röviden a következőkben vázoljuk : Házszabályrevizió. Mindenekelőtt köszönetet mondott í Csaba polgárainak a múltban és jelenBékésmegyei Közlöny tárcája Egy fürt ősz haj. Irta: Blbó Lajos. A dicsőség napjait éltük. Kezdett ébredni a nemzet s a véres harcterek füst gomolyai közül ragyogva emelkedett ki a trikolór, melyre ez volt irva: „Szabadság egyenlőség, testvériség." A távolból, északról és keletről ugyan valami vészes moraj hangja zúgott át a Kárpátokon s befutotta a rémes hir az egész országot : — Jön a muszka ! Megmozdult az északi kolosszus, a nehéz ágyuk ott döbörögtek már a határ széleken, a tömösi, ojtozi szorosnál s a kozákok lovainak patkói alatt rengett és mozgott a föld. Hanem ekkor megdobbant a székelyek szive is s ezt a dobbanást megérezte egy egész ország. Bemnek, az „öreg apó"-nak még akkor hire sem volt Erdély vérázott földjén s a szabad székelyek fölött egy osztrák főtiszt, Balázs ezredes parancsnokolt. Szentgyörgy minden pincéje, földalatti odúja tele volt foglyokkal: a szabad szó és szabad gondolkodás vértanúival, kik azt várták, melyik órában viszik a vérpadra, hogy meghaljanak a hazáért. A vármegyeház dohos ós nyirkos börtönében senyvedett hetek óta egy ifju földbirtokos is, Pataki Zsigmond, kit mennyasszonya oldala mellől hurcolták el a föld alá, egyedül azért, mert szervezte a nemzetőr-csapatot. Nagy bűn, megbocsáthatatlan vétek, épen elég ahoz, hogy meghaljon érte. Verőfényes, szép, mosolygós tavaszi nap volt, a legszebb májusi reggel, mikor az osztrák ezredes kihirdette a foglyok előtt a halálos Ítéletet s szuronyok között visszakisértette őket a siralomházba. Erre az Ítéletre aztán végig nyilalott az egész Székelyföldön egy szivetrázó jajszó. Csend, megdöbbentő némaság szállott le a városra, bezárultak az ajtók, kereskedések s a tornyokban szóllott egész nap a lélekharang. Az utcákon fekete gyászruhás, fátyolos nők jártak, a "férfiak pedig J csoportonként hagyták el a várost, ki ' erre, ki arra. Az előkelő nők egy küldöttsége felkereste a délutáni órákban a parancs nokló ezredest. Ifju nők, serdülő leányok, elaggotanyák, talpig gyászban, kisirt szemekkel borultak földre az egyenruhás tigris előtt s hivatkozva hazafiságára, részvétére, érzelmeire, zokogó hangon rimánt kodták az irgalmat, kegyelmet a férj, a testvér, a jó fiu számára. — Kötelet a forradalmároknak! — válaszolt nyersen az ezredes s kiutasította terméből a nőket. Megszakadt hát az utolsó remény is, nincs már hátra semmi. Aki mozdulni tudott, akkor éjszaka menekült, elhagyta a várost, hogy ne legyen tanuja a holnapi napnak, mikor elvérzik Székelyország nemes ifjúsága. A foglyok cellájában is nyomasztó csend volt, a közelgő halál ijesztő némasága. Pataki Zsigát a felkelő hajnal első sugára még ébren találta, a mint irta levelét menyasszonyának s mikor azt épen bevégezte, hatalmas dördülés rázta meg a börtön egész épületét Az ifju összerezzent, Jmegrázkódott egész testéhen. A halál! — sziszegte ajkai közül s felköltötte társait, hogy itt az idő, indulni kell a vesztöhely felé.