Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-11 / 49. szám

miniszteri tanácsosok is juthatnának miniszteri állásokhoz. A szabadelvű párti körökben ezenkívül kötik magukat ahhoz, hogy a hivatalnok-minisztérium egyetlen tagja se lehessen a szabadelvű pártkör tagja s hogy igy a párt ós az átmeneti kormány között minden érintkezést és a közösségnek a látszatát is elkerüljék. Viszont a most lelépő miniszterek a szabadelvű pártnak tovább is tagjai és vezetői lennének. A hivatalnok-miniszterium elnöke az eddigi terv szerint R o s zner báró lesz, lehet azonban, hogy a kombinációk változnak. A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizottsága május havi rendes ülését hétfőn tartotta meg Lukács György dr. főispán elnöklete mellett. Az ülésen, melyen a bizottság tagjai teljes számban jelentek meg, nagyobb horderejű kérdés nem került felszínre. A szokásos havi jelentésekről referáltak az előadók. Az ülésről a tudósításunk ez : Lukács György dr. főispán nyitotta meg az ülést a megjelentek üdvözlésével. Napirend előtt ivet körözött, melyen a Jókai szoborra irtak alá kegyeletes adományokat a bizottsági tagok. Az alispáni jelentést Daimel Sándor dr. főjegyző terjesztette elő. A jelentés szerint a"'személybiztonság állapota kielégítő volt, sőt a mult hónap viszonyaihoz képest kedvezőnek mondható. A vagyonbiztonsági állapotok még mindig elég rosszak, de némi javulást mutat az a körülmény, hogy április hónapban csak 68 vagyonbiztonságot veszélyeztető cselekmény fordult elő, mig márciusban 96 hasonló eset volt. A balesetek száma növekedett. Az anyai gondozás hiánya miatt 3 piciny gyermek lett a halál áldozata. Az öngyilkosok száma csökkent, mig a tüzesetek száma rohamosan növekedett. A földmivelési, ipari és kereskedelmi viszonyokban változás nem volt észlelhető. Á munkások helyzete változatlan. Nagy részük a mezei munkásoknak dolgoznak, ellenben Csabán többen — valószínűleg összebeszélés következtében — a szokásos alacsony napszám mellett nem akarnak munkát vállalni. A főszolgabíró azt jelenti, hogy a csabai munkások egy munkatervezetet készítettek, s ezt á~ tervezetet a mostani aratási szerződések megkötésénél, úgyszintén az öszszes gazdasági muukásszerződések megkötésénél érvényesíteni akarják, s hogy a magasabb munkabér követelése az óka annak, hogy Csabán aránylag kevesebb ember jut keresethez, mint máshol. Jelenti végül az alispán, hogy az : orosháza—gádorosi uton a földmunkákat befejezték, Pusztaföldváron pedig mozgalom indult meg baromfitenyésztő I egyesület létesítése iránt. Az alispáni jelentés tudomásulvétele után következett az állatorvosi jelentés, mely szerint állatbetegsógék szórványosan jelentkeztek az elmúlt hónapban, j Az erdészeti felügyelő beterjesztette évi jelentését, amelyet felterjesztenek a földmivelésügyi miniszterhez. Egyik közigazgatási bizottságból fölterjesztést intéztek a honvédelmi miniszterhez, hogy engedje meg a harmadik korosztályban lévőknek a nősülést. A miniszter a kérelmet nem teljesítette. A leirat tudomásul szolgált. Z ö 1 d y János dr. a főorvosi jelentést adta elő. A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők, sőt kedvezőbb, mint márciusé, mert 28 betegedéssel kevesebb fordult elő áprilisban, mint azelőtt. Csák György pénzügyigazgató adóügyekről referált. Az ex-lex miatt az állatni adók gyengén folynak be. Áprilisban állami egyenes adó cimén 322377 koronával kevesebb folyt be, mint a mult óv hasonszakában. Jelentette továbbá, hogy az adóprés működik, amennyiben folynak az adókivetés előmunkálatai. A tiszti főorvos még a közkórház jövő évi költségelőirányzatát mutatta be, amelyet, mint a jelentéseket tudomásul vettek. Az előirányzat 9102 korona bevétellel szemben 365345 korona kiadást állapit meg, amelyet a számvevőség állított egybe a 3 évi átlag alapján. Ladics László aziránt intézett kérdést a tiszti főorvoshoz, hogy a kórházi bonctani orvosi állás miért nincs betöltve. A főorvos azzal felelt a kérdésre, hogy a miniszter törölte ezt az állást, amelyre csak tanulmányi szempontból volna szükség, miután az uj orvosoknak két évig kell gyakorlatot folytatni valamely kórházban.} B e r t ó t h y István dr. aljegyző jelentette, hogy a vármegye községei beterjesztették a behajthatlan községi útadókról szóló kimutatást. Törölték és tudomásul vették. A többi előadmányok nem tartalmaztak valamelyes különösebb dolgot. Az ülés 12 órakor ért véget. Ármentesitési ügyek. — Nem lesz többé pocsolya az élővizén. Uj csatorna a földek öntözésére. A közeljövőben nagyjelentőségű munkálatok kezdődnek meg Békósmegyében és a megye közvetlen határán. E minden tekintetben nagyfontosságú munkálatok egyike, arailyen nagy szolgálatot tesz a közegészségügynek, a melyre a legszélesebbkörü intézkedések és legnagyobb tevékenység mellett is mindig akad panasz, épp oly kiszámíthatatlan előnyöket biztosit a másika a mezőgazdaságnak, a talajművelésnek és igy a termelés javításának. Az élővíz csatorna létesítése óta évenkint felhangzott a panasz az érdekelt helységekben: Gyulán, Csabán és Békésen, hogy nyáron a szárazság ós hőség miatt az élőviz csatorna átalakul miazrna tengerré és olyan bűzt terjeszt, hogy a pocsolyás latyak kigőzölgése a legnagyobb mértékben veszélyezteti a közegészségügyet. Á közigazgatásban és az érdekelt alsó-fehér körösi ármentesitő társulatnál, valamint az aradi kultúrmérnöki hivatalban egész tengeri kígyóvá nőtte ki magát az ez ügyben folytatott tárgyalások, tervezgetések aktatömege, amelyet most már a legnagyobb valószínűség szerint kivégeznek Békésvármegye tavaszi közgyűlésén Az alsó-fehérkörösi ármentesitő társulatnál ugyanis végleges megállapodás jött létre az élőviz csatorna kezelése tárgyában. Olyan megegyezést sikerült ugyanis létrehozni, amely összhangzatba hozza a rétöntözés érdekét a közegészségügy követelményeivel. E megegyezés veleje az, hogy az élőviz felszínét minden öntözés befejezése után csak bizonyos minimumra szállítják le, ezáltal megszűnik a pocsolya, amelynek dögletes bűzét minden évben a melegebb napok beálltával egyaránt élvez Csaba, Gyula és Békés saját pátriájában nyaraló közönsége. Ezt a nagyjelentőségű reformot, mint fönnebb kijelentettük, a törvényhatóság májusi renj des közgyűlése fogja véglegesen letárgyalni és meghatározni. A mezőgazdaság szempontjából nagy jelentőségű a másik ügy, amely ujabb csatorna létesítésével egyelőre 34 ezer holdnyi, a közeljövőben pedig még nag3

robb földterületet lesz hivatva öntözni ós ezáltal termőképességét fokozni. Igaz, hogy ennek a tervbe vett csatornának az előnyeit nagyrészben egyelőre Aradmegyének Békés megyével határos része fogja élvezni, a közeljövőben azonban több mint valószínű, hogy a csatorna utján való földöntözés éreztetni fogja áldásait vármegyénkben is. A jelenleg tervezett földöntöző csatorna a Fekete-Körös alsó részét fogja összekötni a gyulai ággal. A csatorna tehát Békésmegye területének érintésével keresztül szeli József főherceg birtokát, érinti továbbá gróf W e n c kh e i m Frigyes székudvari birtokát. Minamellet a csatornát úgy létesítik, hogy a legnagyobb figyelemmel lesznek a kisgazdák birtoktesteire, akiknek legnagyobb szükségük van a talajjavításra, a termelési hozam fokozására és igy az anyagi jólét előmozdítására. A csatorna építését Szekér Gyula békósmegyei közigazgatási bizottsági tag, gróf A 1 m á s s y Dénes uradalmi intézője kezdeményezte az aradmegyei ármentesitő társulat egyik gyűlésén. A terv kivitelén is ez a társulat buzgólkodik az aradi kulturmérnökség közbenjöttével. A csatorna közigazgatási bejárását is megejtették, éppen az elmúlt héten, amely aktusnál az érdekelt körök kiküldött képviselőin kivül megjelent a kormány kiküldöttje is, Kolozsváry Ödön miniszteri tanácsos személyében. A csatorna, mint jeleztük, az eddigi megállapodások szerint 34 ezer hold földet fog öntözni. Holdankint 160 koronába, tehát hozzávetőlegesen hatodfél millió koronába fog kerülni, amely óriási befektetésnek a kamatait az érdekelt társulac vízdíjak szedésével fogja biztosítani. A vizdij aránylag csekély lesz. A tervezet szerint holdankint 25 korona, amely összeget szivesen megfizeti még a kisgazda is, mikor tudja, hogy ez az önkéntes adót bőségesen megtéríti az öntözés folytán előálló kedvező termés, amelyet más uton, talán a legintenzívebb és legköltségesebb gazdálkodás mellett sem tudna magának biztosítani. Az érdekeltség a nagyszabású földöntöző csatorna munkálathoz az eddigi megállapodások szerint ez év junius havában fog hozzá és az elkészítését, illetőleg teljes befejezését a jövő év tavaszára remélik. A több milliós munka bizonyára örömet jelent a földmunkásoknak is, akik itt nagy számmal jutnak keresethez ós közel egy évig biztos kenyérhez. Őnagysága nyugodt arccal ós biztos kézmozdulattal int felém. Annyit jelent ez : Ott a kassza! Ez, kérem szépen kereskedelemügy. Vak, aki nem látja, hogy ezek után már csak a „csődügy" van hátra. — Bizony, bizony, mondom nektek, az én „jelene m"-ben legszomorúbb a —jövő. Szemlélődések az utcán. Lassan megindul a gyászmenet. A koporsó után botorkál a férj, kit rokonai támogatnak, máskülönben eldűlne. Zokogni képtelen, könnyeit elsirta, csak némán bámul maga elé. Arca most egykedvű . . . Utána a szószólók hatalmas serege, rokonok, a megboldogult fiatal asszonyka lánykori és mostani barátnői, zsurtársasága és néhány kíváncsi egyén, kiket minden előkelőbb temetés érdekel . . . A gyászkocsi megáll, a férjet körülveszik rokonai, ismerősei, kik nem ülnek fogataikba, hogy a temetőbe kisérjék az elhunyt fiatal asszonykát. . . sorra kifejezik részvétüket. — Két évi boldog házasság után És a férj .^gondolva, hogy ez az aszÉzony két evig^ élt mellette, néha, j mintha szerette is volna — újra előtörnek könnyei. Magas termetű puhakalapos fiatal ember lép oda ós könnyekkel telt szemmel fejezte ki részvétét: — De én tudom, mit vesztett. Vigasztalást csak az ég nyújthat. A férj az idegen fiatal ember nyakába borult ós kisírta magát. Azután kocsiba szállt . . . A fiatal ember pedig hazatért, a gyászos hangulat hatása alatt a pamlagra vetette magát: — Három hét előtt vidámabb délutánom volt. És most ő szegény eltemetve . . . Brrr.! Irtózom a halál gondolatától is. * Egy barátom a múltkor panaszkodott, hogy olyasmivel bosszantják őt barátai, amit nem hisz el, mert nem hihet el. Azt mondják ugyanis, hogy szerelme tárgya illetlenül viselkedik. — Ugyan mit tesz ? — Nem tudom, de kérlek figyeld meg! — Lementem az utcára s napokon át lestem, végre láttam őt. Egyedül ment az útcán. Már messziről észrevettem, hogy többen megjegyzéseket tesznek reá,' amott is két úr utána megfordul: utána mennek, aztán mosolyogva szólanak egymáshoz. Hátuk mögé érkeztem. És most láttam a vétket. . . . Van egy különös kifejezés, melyet csak hölgyekre alkalkalmaznak. Van más értelme is, de akiket illet és érdekel, azok tudják, hogy adott esetben mit jelent e szó „feszit". Megmondom. A szoknya emelésnek egy módja, midőn szorosan a testhez tapasztva emelik a hölgyek a szoknyát. Ez egyideig a tisztességtelen nők szokása volt, de most divatos lett az úri hölgyek tisztességes osztályában is. Már pedig ez nagyon csúnya. És amikor egy hölgy a férfiak bizonyos érzékei kedvéért igy imbolyog az utcákon s aszfaltbetyárok megszólítják, még méltatlankodik. Pedig a külső viselkedés gyakran bizonyos hitelt kelt ós gyakran feljogosít nem tolakodásnak vélt eljárásokra. A tisztességtelen nők kezdenek „tisztességesen" öltözködni és járni, hogy ezzel „hassanak", viszonyt a „jó házakból való hölgyek" néha valóban botrányosan űzik a discrét útra való érzéki ingerekre hajlító viselkedést. Kedves kisasszony, kit barátom annyira kedvel, ha olvassa e sorokat, ne arra gondoljon, hogy Neki örömet szerez, rendes szoknya emelésével, hanem az jusson eszébe, hogy e földön sok ordináróság van, amit önök öntudatlanul avagy tndatosan elkövetnek ós amelyek a tisztességesen gondolkodó emberek lelkében viszás gondolatokat keltenek. Hiszen önök között annyinak van oly becsületes, igaz lelke és mégis gyakran hajlanak a romlottabb enervált Ízlésre valló viselkedésre — mert egy két dőre bókból ítélve azt hiszik, hogy tetszést aratnak. Gondoljanak arra, hogy mit mondott egy „sziv ós lélek férfiú" : — Vannak leányok, kikkel elmulatunk, kikkel életünket felvidítjuk, kikkel elhitetjük, hogy tetszenek nékünk, kiknek bókolunk, kikkel szemben megteszünk mindent, hogy imádóiknak láttassunk, mert félünk attól, hogy elveszítjük — és akkor unatkozunk — de komolyabb óráinkban sohse gondolunk reájuk . . . És ha már itt vagyok, még egy megjegyzést leírok * — Sohse akarjanak ifjú hölgyeink akkor másóknak is feltétlenül tetszését kierőszakolni, midőn tudják, hogy valakinek önök a „sziv királynéjuk" . . . mert némi kis kacérkodás mással is, nagyon, de nagyon fájhat annak a becsületes, derék, jó embernek, ki önök közül egyet szeret. — Becsüljék meg a szerelmet! Aztán meg tagadom, hogy egy lány tiszta szívből, igazán szereti azt a férfiút, akinek tudatosan fájdalmat okoz. * (Lássák, ilyenek vagyunk mi férfiak, miket hirdetünk ós mégis, ha valakit szeretünk, milyen szivesen elhisszük, hogy szeret, bármily sok fájdalmat is okoz nekünk.) Csabai kisgazdák egylete. Alakuló közgyűlés. Az egyesülésben, a társulásban rejlő erők kihasználása végett Csaba kisgazdái egyesületbe tömörültek. Vasárnap délután alakult meg az uj gazdaegylet, mely nemes intenciókat tűzött maga elé. A gazdasági érdekek előmozdítása, az erkölcsnemesités családban és társadalomban, kellemes szórakozások a kitűzött főbb célok. Ez egylet megalakulásával, mint az azt megelőző mozgalomnál, hangzottak el érvek, amelyek a politikát is programba akarták vétetni. Egy-két hang kivételével azonban — nagyon helyesen, — a politika ellen foglaltak állást, arait, haaz egylet, mint test ü1 e t kultivál, bizony nem felelhetne meg ama szép és dicséretreméltó feladatoknak, miket maga elé tűzött. Az uj gazdaegylet iránt, amely a közeljövőben maga köré fogja tömöríteni bizonyára Csaba minden kisgazdáját, szép érdeklődós mutatkozik, amit mutatott a vasárnapi alakuló gyűlés is, amlyen több mint 70 gazda jelent meg. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel mondotta ki a megalakulását. Megállapították azután az alapszabályokat, melyeket jóváhagyás végett fölterjesztenek a minisztériumhoz, megválasztották a tisztikart, megbízták a választmányt további taggyűjtéssel és kimondták végül, hogy az egylet tényleges működését akkor kezdi meg, mikor a kellő számú tagok együtt lesznek s a szükséges terheket a befolyó tagdijakból fedezheti az egylet. Az alakuló közgyűlésről az alábbi részletes tudósításunk szól : A megalakulás. Sailer Vilmos dr. nyitotta meg a közgyűlést, amely vasárnap délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében folyt le. Üdvözölve a megjelenteket, jelezte, hogy a március 19-én kiküldött bizottság az adott megbízatáshoz képest kibocsájtotta és körözte az aláírási iveket, melyeken több mint százan léptek az egyletbe, ő pedig elkészítette az alapszabálytervezetet. Megjegyezte, hogy már az előző gyűlés kimondta, miszerint a