Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-11 / 49. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 49-ik számához tagdíj nem lehet több 3 koronánál. Az eddig belépett tagok száma azonban^nem elegendő arra, hogy az egylet működését tényleg megkezdhesse, helyiségről, berendezésről stb. gondoskodhassék. Ez ne kedvetlenitse el a tagokat, mert azért az egylet megalakulhat. Részéről azt a javaslatot terjeszti elő, mondja ki a közgyűlés a megalakulást, állapítsák meg az alapszabályokat, válasszák meg a tisztikart és választmányt, ez utóbbit bizzák meg a további taggyüjtéssel s egyben mondják ki, hogy az egylet akkor kezdi meg működését, ha annyi tag jelentkezett, amennyi képes fentartani az egyletet, s amint ez bekövetkezik, hívjanak egybe uj közgyűlést, mely intézkedni fog a további teendők iránt. A gyűlés ezután korelnökének megválasztotta Szaszák Ádámot, a jegyzőkönyv vezetésére pedig S a i 1 e r Vilmos drt kérték föl. Hogy a kezdet történeti formája meglegyen, a jelenlevők névsorát felolvasták és jegyzőkönyvbe iktatták. A gyűlés ezután egyhangú lelkesedéssel kimondta a megalakulást. Az alapszabályok. Az alapszabályok megállapítása kö- ( vetkezett. Az egylet címe : Békéscsabai kisgazdák egylete. Az egylet célja : Csaba mezőgazdasággal foglalkozó polgárainak egyesülés utján alkalmat adni arra, hogy gazdasági érdekeiket előmozdíthassák, művelődhessenek és egymás társaságában nemes szórakozást találhassnak. Az egylet testületi köréből mindenféle politikai tevékenység ki van zárva. Kii ment Z. János azt óhajtaná, ha az egylet foglalkoznék politikával is. L i k e r Pál felvilágosítja Kiimentet, hogy az egylet bármilyen pártelvü polgárai foglalkozhatnak az egyletben politikával, az egylet csupán mint egyesület zárja ki a politikát. S a i 1 e r Vilmos dr. hasonló irányú magyarázata után a pontot egyhangúlag elfogadják, valamint, a többit is csekély módosítással. Az elfogadott alapszabályokból közüljük még az alábbi részleteket. Az egylet tagja lehet minden — a mezőgazdasággal foglalkozó, vagy az iránt érdeklődő tisztességes kisgazda, kit valamely tag ajánlatára a választmány titkos szavazás útján az egyleti tagok sorába felvett és aki az egylet alapszabályainak azok aláírásával — aláveti magát. Az egylet tagjai lehetnek : rendes — pártoló — vagy tiszteletbeli tagok. A rendes tagok egyszers mindenkorra 2 korona butorpénzt és félévi előleges részletekben fizetendő évi 3 korona tagsági dijat fizetnek az egylet pénztárába. A pártoló tagok 2 korona bútorpénzt és a rendes tagok évi tagdijának felét fizetik és ilyenek csak olyanok lehetnek, akik nem önálló gazdák, vagy akiknek önálló lakásuk nincs a városban. A tiszteletbeli tagokat a választmány ajánlatára a közgyűlés választja kitüntetésként, butorpénz és tagságdij fizetési kötelezettség nélkül. Dicséretreméltó az alapszabályok 5-ik pontja, amely igy szól: Minden egyleti tag köteles az egyletből való kizárás terhe mellett: az egyleti szabályokat pontosan betartani, becsületes, tisztességes és erkölcsös családi és társadalmi életet folytatni, az egylet helyiségeiben magát józanul és tisztességesen viselni, gazdatársai iránt előzékenyen és udvariasan viselkedni, egyleti tagtársai különböző politikai pártállását és vallásfelekezetét tiszteletben tartani. ! Az alapszabályok további pontozatai azután a tagok jogáról, az egyesület vagyonáról, szervezetéről és feloszlásáról szólnak. Az alapszabályok elfogadása után S a i 1 e r Vilmos dr. javasolta, kogy ha most nem is, de később alkalmazzanak ingyenes jogvédőt, mint a milyenek a külföldi egyesületeknél is vannak, aki a tagok részére minden ügyben tanácscsal szolgál. A javaslatot elfogadták. A tisztikar. Következett a tisztikar megválasztásamely közfelkiáltással történt két évi idő, tartamra. Elnök lett: Z a h o r á n György alelnök : H u r s á n János, jegyző : B otyáns zky Mihály, pénztáros és könyvtáros : K r a s z k ó Mihály, számvizsgáló bizottsági tagok : G r i e c s T. Mihály, Farkas Pál és M a z a n Pál. A 20 tagú választmányba beválasztattak : Milyó Mátyás, Belanka Pál, Vidovenyecz János, Maczák György, Kitka Mihály, Hankó F. Mihály, Szaszák Pál, Bohus András, Zahorán Mihály, Kaczkó Mátyás, Mázán György, ifj. Belanka Pál, ifj. Zahorán György, ifj. Gályik János, Csicsely K. Pál, Zahorán János, Belanka Mihály, Kerepeczky György, Hursán György és Szaszák Ádám. A gyűlés ezután megbízta a választmányt, hogy az egyleti tagok gyűjtése körül szorgos munkát fejtsen ki s amint a szükséges tagok együtt lesznek, uj közgyűlést hívjanak egybe, mely az egylet működése iránt intézkedjék és ezzel a gyűlés veget ért. * A belépni kivánó tagok Zahorán György elnöknél (1884. sz.) jelentkezzenek. Á jelentkezők felvétele felett az időnként összeülő választmány fog határozni. A tagdíj fizetés csak akkor kezdődik, a mikor az egylet az összehívandó közgyűlés által kibérelt saját helyiségében tényleges működését megkezdte. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A tegnapi nagy és értékes szenzációkban gazdag ülés megette az érdeklődésnek utolsó maradékát is. Ma alig van ember a Házban és üres karzatok tátongnak alá a sötét, néptelen teremre. A folyósókon elevenebb az élet. A baloldali részen gróf Apponyi Albertet ünneplik a függetlenségi párt tagjai. A tegnapi diadalfénye verőfényesen mosolyog le Apponyiról, aki a délelőtt folyamán hosszú ideig konferált Kossuth Ferenccel. A felirati vitát ma minden jel szerint befejezik. Hogy mi következik ezután a válság dolgában, arról ma sem szól hir. A szabadelvüpárton sem tudnak semmit, de azt hiszik, hogy e héten minden eldől. Délfelé az a hir került közre, hogy gróf Tisza István szombaton utazik Bécsbe. Délelőtt másfélórás minisztertanács volt, melyen a lemondott kormány tagjai a szabadelvüpárt tegnapi állásfoglalásának a konzekvenciával foglalkoztak. A felirati vita. Áchim L. András, akit a jegyző szólásra hiv fel, nincs jelen. Igy a néppárti H e n c z Károly következett. A szabadelvüpárt szónokai — mondta — a vita során mind kifejezték, hogy a választások eredményéből a konzekveneiákat levonni nem akarják. A válság elhúzódásának oka pedig nem a 48 és a 67 összeütközése. Kovacsevics István: Történelmi visszapillantást vet arra a testvéries jó viszonyra, mely Magyarország és Horvátország között évszázadokon át fennállott. Beszéde végén felszólítást intéz a magyar képviselőházhoz s kéri őket, tereljék politikájukat olyan mederbe, melyben haladva, a nemzet hasznára lehetnek. Gondolják meg, hogy mindent egyszerre nem lehet elérni. Gróf Apponyi Albert: Személyes kérdésben kért szót. Kovacsevics azt imputálja neki, mintha a horvátok magatartása kellemetlen, — sértő, intencióikra kellemetlen kommentárt gyakorolt neki . Ez helytelen felfogás és tévedés, hiszen ő kijelentette, hogy a horvát kérdést csak érinti. Ezután Udvardy Ferenc, majd Suciu Péter beszélt. A válság. Bécsben, ha Tiszát el is bocsátják, éppenséggel nem akarnak engedni. Azt akarják, hogy a koalíció folytassa a kormányzást parlamenti köpenyeg alatt ott, ahol Tisza elhagyta, vagy ha ezt nem teszi, hallgatagon alkotmányon kivül helyezik az országot és kormányozzák hivatalnokokkal parlament nélkül. És ezt igy viszik mindaddig, mig el tud. nak újoncok nélkül lenni. A bécsi lapok ma nagyon behatóan foglalkoznak a magyar válsággal. A „Neue Freie Presse" nem hisz a hivatalnokminiszteriumban és azt a véleményt fejezi ki, hogy csak koaliciós kabinet kinevezése nem teremthet ismét rendes viszonyokat Magyarországon. A Roszner kombinációban az idézett lap szerint Budapesten is kevesen hisznek. Min; harmadik kombinációt felemlítik, hogy esetleg csak Tisza maga megy el. A „Fremdeblatt" azt irja hogy báró Roszner Ervin csak azért jött Bécsbe, hogy megköszönje a felmentése alkalmából kapott kitüntetést. A főváros polgársága Oyama tábornoknak. Egy fővárosi polgárokból álló deputáció jelent meg ma a Házban, hogy Zichy Jenő grófot arra felkérje, hogy őket a japánok egyik hőse, Oyama tábornok elé vezesse, kinek gyönyörű diszkardot akarnak ajándékozni. A gróf azt felelte, hogy jövő hónapban vendégei érkeznek Japánból. A deputáció erre azt felelte, hogy csak juliusban akarnak indulni. Hadüzenet Franciaországnak. Világháború előtt. Egészen pozitív formában adják közre Londonban a hírt, hogy Japán a tegnapi nap folyamán megküldte az ultimátumot Franciaországnak. A szerint, ha Rozsdesztvenszky és a második orosz flotta ellátásáért és segítésért Japán olyan elégtételt nem kap, amely ellensúlyozza a semlegesség megsértése által okozott kárt, Japán a legrövidebb idő alatt megkezdi az offenzivát Franciaország ellen. József főherceg betegsége. A beteg József főherceg állapotában, mint Fiúméból távirják, ismét roszszabodás állott be. A csabai ipartestület betegsegrélyző pénztárának közgyűlése. Évi jelentés. A csabai ipartestület betegsegélyző pénztárának közgyűlési kiküldöttjei évi rendes gyűlésüket vasárnap délután tartják meg az ipartestület helyiségében. Erre a közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza a pénztár működéséről szóló évi jelentést, amelyet alább ösmertetünk, s amely arról tesz tanúságot, hogy a pénztár eredményesen működik és évről-évre erősbödik, szemben a gyulai kerületi betegsegélyző pénztárral, amelynek állapotairól lapunk más helyén, a kamarai jelentés ismertetése kapcsán szólunk. Maga a kamarai jelentés mondja a kerületi betegsegélyző pénztárakról, hogy azok helyzete az elmúlt években rosszabbodtak, amelynek egyik ^lényeges oka az, hogy a tagsági díjhátralékok igen nagyok. Ez megvan a csabai betegsegélyzőnél is, maga a jelentés tetemes összeget mutat ki tagdíjhátralék gyanánt, mindamellett ez a jelenség az eredmény kedvező voltára nem idézett befolyást. Természetesen előnyöket sem. Éppen azért, — miután előreláthatólag huzamosabb ideig eltart a betegsegélyezési törvény revíziójának előkészítése, — kívánatos volna, ha a kereskedelmi miniszter rendeletileg utasítaná a hatóságokat, hogy a betegsegélyezési járulékhátralékok behajtását szigorúan és gyorsan eszközöljék, mert ebben a részben az enyhe eljárásnak annál kevésbbé van helye, miután a munkaadó a bérfizetéskor levonja munkásának keresetéből a pénztári járulék megfelelő részét, s igy ezzel a járulékkal tartozásban maradnia nem szabad. A csabai pénztár jelentéséből különben az alábbi részleteket adjuk: A jelentés mindenekelőtt néhai R osenthal Ignácz volt pénztári elnök érdemes emlékének szentel kegyeletes sorokat. A pénztári tagsági forgalom az 1903. évihez képest emelkedett. 1903-ban a havi legnagyobb taglétszám 748, mig a mult évben 1016 volt. A pénztári bevétel 9958 korona 05 fillér volt, tehát szintén emelkedett és pedig közel 3000 koronával. A vagyonmérleg 7015 korona 28 fillér, az előző évihez képest 151 korona 84 fillérrel több. Mindezekből látható, hogy a pénztár minden tekintetben gyarapszik, noha a szaporodó tagok mindinkább igénybe yeszik azt. És noha a kiadás is nagy mértékben emelkedett, a pénztár a tagok legfokozottabb igényeit is kifogástalanul kielégítette és ezáltal tanújelét adta életrevalóságának. A jelentés végül megemlíti, hogy a pénztár gyarapodásához nagy mértékben hozzájárulhatna a tagok és különösen a munkaadók nagyobb ügyszerete és ebből kifolyólag a járulékok pontosabb befizetése. Á jelentés további részében a részzárszámadást és mérleget közli, mely szerint a mult évben bevétel volt 9958 korona 05 fillér, kiadás, (igazgatási és egyébb költségekre, betegek ellátására) 1799 korona 48 fillér, maradt egyenleg 121 korona 31 fillér. A vasárnapi közgyűlésnek tisztán az igazgatósági és egyéb jelentések a tárgyai, továbbá a felmentvény megadása. Amenyiben a vasárnapi ülés nem lenne határozatképes, úgy a közgyűlést minden ujabb meghívás nélkül a következő vasárnap tartanák meg. A juniusi ciklus esküdtpolgárai. A gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbíróság előtt a legközelebbi ciklus, mint jeleztük már, junius 5-én kezdődik. Az ülésszak esküdtpolgárait vasárnap délelőtt sorsolta ki a bíróság elnöke Nóvák Kamii kúriai biró, törvényszéki elnök vezetése mellett. A sorsoláson az ügyészség részéről L i s z y Viktor dr. kir. ügyész, a bíróság részéről V. Szakmáry Arisztid h. törvényszéki elnök és H u b a y Lajos biró, a kamara részéről Berényi Ármin dr. voltak jelen. A jegyzőkönyvet T a r r Dezső vezette. Az esküdtszéki ciklus rendes tagjaivá kisorsoltottak: Csaba: Beliczey Géza földbirtokos, Bakos Mátyás földbirtokos, Haraszti Sándor földbirtokos, Gencsi József kereskedő. Gyula: Sal István bádogos, Jonzt Ferenc ecetgyáros, Licska Ferenc asztalos, Karácsonyi József kereskedő, Freund Sándor élelmező, Diószegi Sándor asztalos, Winkler Lajos gyógyszerész, Gabornyák Ferenc asztalos,'Haubert Károly villamos üzemv. Orosháza : Koncz Zsigmond gépész, Pollák Kálmán kereskedő, Iszlai Károly gazdatiszt, Bertóthy Károly dr. ügyvédBékés: Z. Bereczki Gergely földmi. ves, Bodrogi Lajos mérnök, Török Gábor dr. ügyvéd. Szarvas : Grósz Ármin órás, Szemző Gyula dr. ügyvéd. Endró'd: Kalmár Bálint tkp. pénztáros. Oyoma: Németh Lukács ügyvéd. Szentetornya : Karácsonyi János gazdatiszt, Kéri János szatócs. Köröstarcsa : Weiszbrunn Zsigmond kereskedő, Boros Károly gazdálkodó. Mezöberény: Madarász János gazdálkodó. Csorvás: Zalai György földbirtokos. Helyettes esküdtek: Csaba : Bakusz József háztulajdonos, Fehér Flóris vendéglős, Kádár József kereskedő, Adler Lajos cipész, Molnár János ács. Oyula : Szemeti Imre v. tanácsos, Kátai István gazdálkodó, Lusztig Adolf kereskedő, Lotta György szűcs, Werner Károly kalapos. A február 25-iki tüntetés. — A csabai ribillió epilógusa. — A választások támasztotta zivatarok utóhangjaként ez év február 25-ikén délután sajnálatos incidens zavarta meg Csabán a már lecsendesülő félben levő kedélyeket, a társadalom békéjét. Alapos rilbillió történt a Főtéren, amelyben szerep jutott rendőrhatóságnak, csendőrségnek, majd a katonaságnak is. Az eset részletei bizonyára még élénk emlékezetében vannak a közönségnek. Rekriminálása nélkül tehát a történteknek, az azt előidéző okoknak, amelyek ismeretesek, jelentjük, hogy a tüntetés epilógusa most folyik és már részben lefolyt a csabai főszolgabiróság előtt, ahol a rendbontókat, akikre rábizonyult a bűnösség, kisebb-nagyobb pénzbirságra, illetve ennek le nem fizetése esetén, elzárásra Ítélték. Természetesen a felbujtók és tüntetést rendezők nem kerültek mind kézre, aminthogy ilyen nagyobbszabásu csoportosulásnál nem is sikerül kideríteni a bűnösök legnagyobb részét. Mindamellett egész csapat tüntető és rendbontó csabai ember került S e i 1 e r Elek i főszolgabíró elé, aki napok óta folytatja a sajnálatos ügyben a tárgyalásokat, amelyek folyamán kitűnt, hogy a vádlottak egy része már szerepet játszott az 1891-iki szomorú emlékű zendülés alkalmával is.