Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-11 / 49. szám

XXXI1. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Csütörtök, április 11. 41 szám. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára lö fillér. Főszerkesztő: | Felelős szerkesztő: Laptulajdonos: Dr. SALLER VILMOS PALATÍNUS JÓZSEF. SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyiluér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Derüre-ború. Békéscsaba, május 10. Vagy azt is Írhattuk volna címül, hogy ex-lexre ex-lex. Mert néhány éve a törvénytelen esztendők kergetik egymást, s ha néhány hónapra bele­evickélünk egy kis törvényes állapotba, nem boldog a magyar, mert nemcsak a rendes adókat, de az ex-lexes esz­tendő adóhátralékait is beköveteli az állam. Hát ez valóban derüre-borus állapot, mert derűs az ábrázat, ha nem kell fizetni az adót és borús, ha pénz­ben kell ,'lerónni a haza iránti köteles áldozatot. De bármennyire derüre­borus ez állapot, annyira megszoktuk ,az utóbbi években, hogy szinte termé­szetesnek találjuk az ex-lexet, amikor kárörömmel halljuk a pénzügyigazga­tók monoton jelentését, hogy ebben és ebben hónapban állami egyenes adó címén ennyi és ennyi százezrekkel ke­vesebb folyt be, mint a mult év ha­son szakában. Szinte banálisak már ezek a jelentések és nélkülük verszite­nenék a közigazgatási ülések, gyűlések színükből. Pedig szomorú következ­ményei lesznek annak, amikor halljuk, mint a hétfői közigazgatási bizottsági ülésen is, hogy Békésmegyében ápri­lis folyamán közel félmillió koronával kevesebb összeg folyt be a kelleténél. És nem sokkal kedvezőtlenebbek vol­tak az év előző hónapjainak is a je­lentései. Vagy nézzük pl. Csabát. Az év második negyedében az állampénz­tár állami adóban 118000 koronát kö­vetel és ebbő lezideig, évnegyed végéig alig 32 ezer korona folyt be. Es igy állanak az állapotok a megye többi községeinél is. Pedig ennek az állapotoknak csak a legkivételesebb esetekben volna sza­bad előfordulni. Hiszen már maga az ex-lex név is magában foglalja a fo­galmat, mely nem egyébb, mint a tör­vény hatályának felfüggesztése éppen az* állami élet két főszükségletének tekintetében. Hanem az ex-lex egyma­gában még nem volna olyan nagy baj A baj ott van, hogy vannak a nép­nek olyan rétegei és elemei és a mi a legsajnosabb, eléggé nagy számmal, akik ennek csak a kecsegtető oldalát ismerik fel, anélkül, hogy képesek len­nének a belőle szárm.izó veszélyeket is felismerni. Az exlexszel szemben védekezni, illetve a szükséges előrelátó intézke­déseket megtenni nagyon nehéz. De ha már meg van ez a mindenképpen káros állapot, ellene a legjobb védeke­zés, ha a haza minden polgára telje­siti a hazával szemben kötelezettségeit. Mert ellenkező esetben szomorúak a lesznek következmények, amiket már volt alkalmunk tapasztalnia múltban is a vármegye minden községében. Az exlexes években megyeszerte példátla­nul szünetelt az adófizetés, abban a kecsegtető reményben, hogy exlex van, tehát nem kell adót fizetni. Mikor az­tán az államélet működése visszake­rült a rendes kerékvágásba és ennek folytán kötelezővé vált az adók szi­gorú behajtása, annyi realvégrehaj­tás követte ezt, hogy a rendelkezésre álló ingóságok már nem nyújtottak kellő fedezetet a fenálló követelésekkel szemben. Nagyon jól emlékezhetünk vissza pl. Orosházára, amelynek elöl­járóságára végül a vármegye is ráirt, hogy az egyetemleges kötelezettség mellett rajtuk hajtja be a követelése­ket, amelyek sok ezrekre rúgtak. És szomorú statisztikát tudnánk itt közre­adni, hogy vármegyénk területén hány­szor szólalt meg a dob a hátralékos adó fejében eltotyavetyélt kisemberek ingósága és ingatlansága felett. Az éremnek tehát ne csak egyik, de a másik oldalát is tekintsék az adófizető polgárok és adójukat ex-lex­ben is éppúgy rójják le, mint külön­ben és akkor a jövőben nem állhatnak elő egész családokat tönk szélére vivő dologi végrehajtások oly nagy számmal és akkor nem kell annyi magyar pol­gárnak hónát megtagadva, tengeren­túlra vitorlázni. Azok pedig, akik az ország ügyeit intézik, hassanak oda, hogy egymást kölcsönösen megértve, megkíméljék az ország millióit ugy az egyesekre, mint magára az államra kiszámíthatatlan károkat előidéző ex­lex-től. = Félmegoldás felé. Mintha az utóbbi napokban fordu­lat állt volna be a válságban. Megoldást emlegetnek, de csak olyan félmegoldást. Pedig félmunka kétszeres munka. Ez is valami lesz azonban és teljesül az ellen­zék kívánsága. A Tisza kormány el­hagyja állását és aktivitásba lép a koalí­cióval szemben, amely még mindig a felirati vitát folytatja. A felirati vita mel­lett kedden beszólt gróf Apponyi Albert, akinek a szónoklata hatása alatt, illetőleg az ennek hatása alatt történt eseményekről való referálás után mutat­kozott hajlandónak a király, hogy a Tisza kormányt fölmenti, ha maga he­lyett mást tud állítani, a maga program­jának megváltoztatása nélkül. A megbízás folytán tárgyalt gróf Tisza István miniszterelnök báró B u­r i á n Istvánnal, akit azonban nem nyer­hetett meg s igy jött aztán haza szintén azzal a fehatalmazással, hogy keressen mást. De valószínű (a további események erre engednek következtetni), hogy Tisza már Bécsben felemiitette a báró R o s z­n e r Ervin volt főispán és fiumei kor­mányzó nevét. A fordulat rügyében a szabadelvű párt kedden este látogatott értekezletet tartott, ahol Tisza referált bécsi útjáról és arról, hogy a király már hajlandó más kabinetet kinevezni, ha erre vonatkozólag alkalmas előter­jesztés történik. Az értekezlet után a szabadelvű párt­körben pozitív formában terjedt el a hire annak, hogy a Tisza-kormány he­lyébe a király a parlamenten és párto­kon kivül álló egyénekből hivatalnok­minisztériumot fog kinevezni. A hivatalnok-minisztérium elnöke is minden párton kivül álló férfi lenne, akit a király az ő álláspontjának megfelelő programmal bizna meg s e programm lényege az volna, hogy az ügyek ellá­tására kérjen segítséget különbség nélkül a parlament összességétől s hogy első sorban az exlexállapot megszüntetésével a kormányzás feltételeiről gondoskod­hassék. A hivatalnok-minisztérium veze­tője mindamellett általános irányelve­ket jelölne meg, melyekre nézve az országgyűlés állást foglalhatna.} A kor­mány a minisztériumok egyes szakkö­zegeiből alakulna. Ennek a kormánynak egyetlen tagja sem lenne olyan, aki a mostani kormányban felelős miniszter volt. Minthogy az államtitkárok egy ré­szének is prononszirozott politikai pro­grammja van, ezek sem vállalhatnának szerepet az uj kabinetben. Igy a harma­dik sorból vennék a minisztereket s Békésmegyei Közlöny tárcaja. Mult és jelen. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta : Ancus Martius. Feleségem háta mögött sokszor tit­kos könnyek tódulnak szemembe, ha visszagondolok a múltra s elgondolom, mennyivel jobb sorsom volt megboldo­gult legénykoromban. Ma a családi élet ezer gondja nehezedik apai vállaimra, akkor tisztán szórakozások között multak napjaim. Igaz, hogy néha majdnem be­leszakadtam a sok szórakozásba. Az „akkor" alatt életem aranykorát, az egyetemen eltöltött éveket értem. Az alma ' mater ifjúsága a komoly tanul­mányok mellett ma "is úgy, mint régen, sokat és sokféleképpen szórakozik. Mindenki tudja, hogy Budapesten már a szeptemberi beiratkozások sem eshetnek párbaj nélkül. Egymást még nem ismerő idegen elemek kerülnek össze. Az összetűzések napirenden van­nak. Tegnap egy „gólya" próbálta ki a porondot; egy „róká"-val csapott össze. Ma két ősjogász verekszik. Holnap rád kerül a sor. Pár nap múlva tagja vagy egy bepsületbiróságnak. Még be sem fejezted a bornyodalmas ügyet, már egy másik afférben mint segéd szerepelsz. Végnélküli tárgyalások, jegyzőkönyvek felvétele, nyilatkozatok és ellennyilatko­zatok szerkesztése és lapokban közlése, telefonálás, kocsin és gyalog futkosás, kihallgatás a rendőrségnél, bíróságnál, íme, ez a te munkaköröd az első hetek­ben. Mondhatom, kellemes szórakozás ! Alighogy a beiratkozások és az első csaták lezajlottak, a külömböző „egyle­tek" tisztviselőinek választása következik. Békés választásokról pedig még a ho­noluluk annálesei sem emlékeznek meg. Pártok alakulnak és óriás plakátok ké­szülnek. Az egyik párt a kabinet jelölt­jeinek névsorát adja s kiadja a jelszót: minden tisztességes egyetemi polgár ezekre szavazzon! A másik párt ráragasztja plakátjait az ellenpárt kabinetjelöltjére. Öles betűk hirdetik az uj jelöltek névsorát. Jelszó: minden igaz hazafi ezekre szavazzon ! Aztán a választás harcaiba beleszól a politika is. Összejövetelek és beszédek tartatnak, becsület- és párbaj ügyek támadnak s mire a választások befejeződnek, örülj, hogy élsz. A legtöbb párbaj azonban mégis télen esik meg. Ez évszakban ugyanis bő alkalom nyilik hosszú éjszakázásra s az ezzel kapcsolatos összetűzésekre. Báljaink, a hol táncolni már nem di­vat, és kávéházaink, a hol mulatni illik, tisztán párbajügyek előidézésére vannak berendezve. Ha tánc közben véletlenül meglököd egyik felebarátodat, vagy, ha kávéházban görbe szemmel ránézel vala­melyik bús magyarra, már elég ok arra, hogy 48 órán belül karddal egyenlítsd ki a támadt differenciákat. Csoda-e, hogy igy az egyetemet hónapokon át nem is látod ? De még tavaszszal sem pihenhetsz j meg. Majálisra, táncmulatsággal egybe-j kötött kiránduláson részt kell venned, különben a társaságban nulla vagy. S minden táncvigalom egy-két párbajűgy­gyel záródik le. Csak nyáron térhetsz ki az ifjúság nemes szórakozásai elől. Kanikuláhan uri ember nem verekszik. Ilyenkor ki­piheni az év fáradalmait. Hűsöl. Akár valamely fürdőhelyen, — akár párbajai révén az államfogházban. Kényelem tekintetében a két üdülőhely között nincs külömbség. A kellemes szórakozásokat azonban kellemetlen pénzügyek szokták nyomon követni. Ezek az év minden szakában nekem is sok gondot okoztak, de mégis télen izzadtam miattuk legtöbbet. Mert a pénz főleg télen, a báli szezónok idejé­ben nélkülözhetetlen. S jól tudjuk mind­nyájan, hogy a sártekén nemcsak az a baj, hogy sok az eszkimó, de az még nagyobb baj, hogy kevés a jó zsiráns. Az emberiségnek ezen kiváló fajtája már kiveszőfélben van. Ma már mindenki azon mondással alszik el és ébred fel: „Hejh! Minek is van pénz! És, ha van, miért nincs! A pénz megszerzésével szemben az adósság rendezése már nem okozott nagy gondot. Én is úgy cselekedtem másokkal, mint mások velem. Be­várták, mig a váltót megóvatolták, aztán pedig — nem fizettek. Kezes fizess ! Én a te adósságaidat fizettem, te az enyéi­met fizeted. Quittek vagyunk! Ez aztán az igazi szociáldemokrácia! Ha a multat a jelennel összehason­lítom, azon meggyőződésre jutok, hogy elsőből utolsó lettem. Ha nőtlen vagy és vezér, nősülj meg és [közkatonává sü­lyedsz le. Mióta a házasélet aranybilincseit viselem, egymásután annyi és oly sok­féle ügy szakad nyakamba, hogy házam igazi fiókminiszterium. Magától értető­dik, hogy a miniszterelnökséget kedves nőm Őnagysága viszi. Én csupán a vég­rehajtó közeg szerepét játszom s felelős vagyok az iránt, hogy a családi ügye­ket a legfelsőbb parancs értelmében in­tézem el. Az épen nem szürke miniszter­elnök vas kezét megszoktam s ugy vi­selem magamat vele szemben, mint az a bizonyos nyul, melyet nem Núbia pár­duca szült. Ha néha megtörténik, hogy a tarokk­parti későn végződik, feleségem másnap két órán át elbeszéléseket olvastat fel velem, melyeknek hősei olyan család­apák, kiknek halvány fogalmuk sincs a tuletroáról. Aztán előszedi „Esés a po­kolba" cimü kedvenc drámáját s abból olyan idézeteket vagdos fejemhez, me­lyek mind egy azon húron pendülnek, hogy t. i. minden erkölcsi és vagyoni bukás a borból és a kártyából csírázik ki. Ez, kérem szerettei, közoktatásügy. Ha néha eszembe jut a férj jogairól beszélni, akkor az igazságügy tüskés me­zejére lépek. E téren nekem nincs mit keresnem. Tiz év alatt csak egyszer esett meg, hogy feleségem igazat adott nekem ! Fájdalom ! Ez is csak álmomban történt. Azelőtt is, azóta is csak eluta­sító végzés járja s mert feleségem egy­úttal a kúria, a végzés ellen nincs ap­pelláta. Megesik, de csak nagyon ritkán, bensőm a hitvány gyenge báb szerepe ellen nyilt lázadásba tör ki és obstruálni merészelek. Más szóval: veszek egy véka borsót és a falra hányom. Drága felesé­gemet agyonbeszélni vagy a Csendes Óceánt átúszni, tutegál. Aztán meg az obstrukció drága mulatság. Feleségem egy bizonyos fokú felingerlés mellett olyan mérges lesz, hogy elájul. És jön az orvos patikástul, az ujdivatu toalett kalapostul, utazás fürdőre. Egészégügy, vasút- és pénzügy. Gyakran egy mogorva, egyenruhás alak állit be házunkhoz. Még futó pillan­tást sem vetek a hozott irásba. Ez adóügy. Még gyakrabban nem mogorva, ha­nem ellenkezőleg nyájas és mindig mo­solygó fiatalember hoz Onagyságának valami irást. Mennél nyájasabb ő, annál dühösebb vagyok én. Ilyen örökké mo­solygó, kedveskedő fiatalemberek szok­ták hozni a divatkereskedők számláit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom