Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-04 / 47. szám

meiiemet a tsenesmegyei aoziony 4/-1R számához viszontagságos sorsát. Orosz Lengyel­országba való, Varsó mellett lakott szü­leivel és négy családos testvérével. . S i­sinszky Jánosnakhivják,24 éves, vas­gyári munkás. Résztvett a véres gyári sztrájkokban, része volt a Szergiusz nagy­herceg ellen intézett bombamerénylet­ben. Ekkor a 2 kozákezred körülvette a tömeget, — s mint mondta — mint a marhákat a harctérre akarták őket hur­colni. De ő nyolcadmagával megszökött. Sziléziában, Oppaván, a porosz csend­őrök letartóztatták őket. Ott össze-vissza verték, kínozták, mig egy s,zép napon ismét elszöktek, ki merre látóit. 0 Ma­gyarországba került. A harctéren már négy nős ós családos testvérét lőtték agyon. Február elején szökött meg s azóta bujdosott, mert még Magyarorszá­gon is félt, hogy ha elfogják, kiszolgál­tatják. A porosz csendőrök is ugy el­verték, hogy majdnem elvesztette a be­szélőképessógét. Irtózatos félelem kí­nozta, néha meg volt rá eset, hogy öt napig sem evett egy falatot. Rémes dolgokat mondott el a háború szinteréről. A csatatéren, mint bajtársai­tól hallotta, kegyetlen rossz az élelmezés, ugy az oroszok naponkint csapatostól szökdösnek át a japánokhoz, ahol jó elelmezéshen részesülnek, azonfelül vut­kit is kapnak bőven. Ezért aztán hála fejében együtt harcolnak a japánokkal. Azt is beszélte, hogy az orosz határon mindenfelé erős őrség van felállítva, de ha valaki át akar szökni, egy rubel­ért szívesen átengedik a határőrök. A szerencsétlen muszkaszökevény különben nagyon megkedvelte a szeg­halmi vendégszeretetet. Kérte, hogy en­gedjék meg neki a letelepedést. Csánky Jenő főszolgabíró teljesítette a kérelmet, annál is inkább, mert illetőségi helyét biztosan nem tudják és igy nem lehet eltoloncolni. A főszolgabíró most cseléd­könyvet állított ki a boldog muszkának, akiből néhány év múlva becsületes, igazi sárréti magyar lesz, ha megbecsüli az uj hazát. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Bánffy utja. Bánffy Bécsben járt és onnan haza is jött. Ehhez az úthoz mindenféle meg­szült, az utcán egy, a nyomdából kiho­zott asztalról a jelesebb szónokok is­mertették a pozsonyi eseményeket és Petőfi szavalta el az ez alkalomra irt gyönyörű költeményét, a „Talpra ma­gyar"-t, mások pedig lelkesítették a pol­gárságot. Gondolni lehet, hogy csak­hamar tele lett az utca néppel. Az áldá­sos tavaszi eső csendesen permetezett, s a publikum esernyők alul hallgatta az előttük is jóformán ismeretlen beszéde­ket. És bár akkor még a pesti polgár­ság kilenc tizedrésze német volt, s alig tudott egy két szót magyarul, mégis annyira lelkesedett, hogy a szemben levő Grasalkovich palotán, melyet akkor a posta bérelt, ékeskedő, nagy kétfejű kősast leakarta verni. Ámde Vasváry penderített e gy olyan békítő és csilla­pító beszédet, hogy a már-már kitörni készülő düh azonnal lecsillapult. Soha sem feledem el beszédének ezen szavait: Ne bántsuk polgártársaim azt a csudamadarat, ne piszkoljuk be vele ke­zeinket, hiszen itt az idő, hogy azok ma­guktól hulljanak le! . . . Ez alatt elkészültek a plakátok és kezdték szétosztani. Egymást gázolták érte az emberek, hát mást gondoltak. Felszólították a polgártársakat, hogy tízes csomókba gyűrve dobálják az em­berek közé, s akinek a kezébe jut, az ossza szét a körülötte levőknek. Igy is történt. Ekkor azután egy körutat tettünk, éltetve a hazát, a szabadságot, egyenlő­séget, testvériséget, a szabadsajtót, Kossuthot, Nyári Pált, Pestmegye al­ispánját, aki időközben elfoglalta a ve­zérlő szerepet, s azután arra kérte a polgártársakut, hogy nyugodtan menje­nek haza és délután 3 órakor a Nemzeti Muzeum előtt népgyűlés lesz, melyre minél számosabban jelenjenek meg. Hazamentünk tehát ebédelni, mint aki jól végezte dolgát. És csakugyan jól végeztük, mint a következés megmutatta. Érdekes volt, hogy a katonaság köztünk ós velünk volt; akkor többnyire olasz gyalogság volt Pesten és mi zajo­san kiabáltuk, hogy: „Eviva Italia!" mire ők lelkesen felelték: „Eviva Un­garési!" jegyzéseket fűztek ; különösen titokzatos lett a hirtelen utazás jellege, mivel Bánffy előzetesen Kossuthnál és Andrá­synál látogatást tetttek. Igy persze azt kellene hinni, hogy Bánffyt hirtelen ós nagy titokban a ki­rályhoz hivták és most ő az a férfiú, aki ismeri a korona terveit és uj meg­oldások útját egyengeti. Csakhogy báró Bánffy Dezső ezút­tal nem utazott nagy politikában; nem kapott és nem keresett meghívást a ki­rályhoz és ha Bécsben bárkivel politi­káról beszélt, tette ezt mint magánem­ber és úgy, mint bárki más ; hiszen most az emberek a bizonytalan helyzetről még monologizálnak is ; teljesen lehetetlen, hogy két ember összejöjjön és ne be­széljen a helyzetről. Hát akkor mire való volt a látoga­tás Kossuthnál ós Andrásynál. Arra való volt, hogy a bécsi magánutból félreér­tés ne keletkezzék. Sem a Bánffy epizód, sem másféle intermezzó nem zavarja egyelőre a dol­gok folyását. Rémmese az is, hogy a király a magyar válság elposványosodá­sába belenyugodott volna. Bécsi leve­lezőnk ma is határozottan fentartja he­tek előtt megirt hirét, hogy a király a szász király látogatása után Budapestre jön és addig nem megy el innen, mig az országnak uj kormánya nincsen. Azt, hogy milyen lesz az uj kormány ós kinevezése fogja-e egyszersmind a vál­ság megoldását is jelenteni, azt a király maga is szeretné tudni. Ma még a leg­merészebb találgatók sem tudnák még megmondani, hogy mi lesz. Tízperces ülés. Ülés a képviselőházban. A parlamentnek ma beharangoztak. Minden érdekesebb mozzanat nélkül ment végbe az ülés, amely nem tar­tott tovább tíz percnél. Nem is voltak sokan jelen rajta, mindenki tudta, hogy ma jóformán csak a jegyeket osztogat­ják az ezután következő előadásokhoz. Ezekről azonban szintén általános a meggyőződés, hogy annál érdekeseb­bek lesznek. A folyosó már tíz órakor eleven volt s egész fél tizenkét óráig, amikor megnyílt az ülés, folyt ott a tere-fere. De politikai hir nem is került a beszél­getések közé. Még csak nem is kombi­nálgattak a képviselők. Gróf Tisza Ist­ván kipirosodott, egészséges arccal járt a jobboldali folyosón s többször ismé­telgette : — No, most már igazán nem tart sokáig. Az ülés elején Justh Gyula bejelen­tette, hogy gróf Hadik János, Bay Lajos és Samassa János szabadságot kérnek. A Ház megadta nekik. Tudomásul vet­ték, hogy S z a 1 a y Lajos lemondott új­vidéki mandátumáról, báró Bánffy Dezsőt és Smialovszky Valért pe­dig megválasztották. Az ellenzék zajosan éljenzett nekik. Az elnök ezután arról referált, hogy a zombori Schweidl-szoborbizottság le­leplezési ünnepére meghívta a Házat. Ugrón Gábor kívánságára kimondta, hogy a képviselőház tagjait az ünnepre az egyik alelnök fogja vezetni. Ezután már csak az történt, hogy Issekutz Győző, az 5. biráló-bizottság tagja letette az esküt és Poionyi Géza, az 5. biráló-bizottság elnöke bejelentette, hogy Vlad Aurél és Geréb János man­dátumait igazolták. Majd az elnök holnap délelőtt tíz órára kitűzte a felirat tár­gyalását. Ezzel vége volt az ülésnek. De a folyósók még ezután is sokáig népesek maradtak. A folyosón beszélték, hogy Per­ez e 1 Dezső leteszi képviselői mandá­tumát. Sokat betegeskedik az utóbbi időben és ezért szeretne visszavonulni. Gyilkos gymnazista. Zentán Dudás Emil hetedik gym­názista, Dudás Lajos polgármester fia, — Békésmegyei tanítók gyűlése. A bé­késmegyei 'általános tanítók egyesülete ez évi rendes közgyűlését május 17-én tartja meg Orosházán, a polgári fiúiskola nagytermében Láng Gusztáv elnöklete alatt. A közgyűlés, amely igen érdekes­nek ígérkezik tartalmas tárgysorozatával, eleven életet önt két napon Orosháza csöndes forgásába, ahová már 16-án egybesereglenek a megye ösözes tanítói, népnevelői. Mert a közgyűlés tulajdon­képen 16-án délután 5 órakor kezdődik, amikor az igazgatóbizottság tart ülést. Ugyanaz nap este nagyszabású hang­verseny lesz a nyári színkörben. A mű­sort a vegyeskar nyitja meg a Bölcsö­dallal. Azután egy szép csabai leány, Seres Jolán és a jeles zongorista-tanító Irsa Ferenc, zongorán játszanak. Majd a vegyeskar ad elő egy Románcot, mely után Az esernyő cimü egy felvonásos vígjáték a következő mükedvelőszerep­lőkkel: N o s z 1 o p y Elekné, S a s s Já­nosné, B é z y Elvira, G o t s t a g Jolán, Borcsinszky Jenő, Rácz Béla és Arabrózy Pál. A tulajdonképpeni köz­gyűlés 17-én délelőtt 9 órakor lesz, me­lyet előértekezlet előz meg. A közgyű­lés tárgysorozata a következő: Elnöki megnyitó-beszéd. Jelentés az egyesület évi működéséről. Előadó : Uhrin Károly főjegyző. A nőnevelés nemzeti fontossága. Előadó : Dezső Júlia kisasszony. Az Eötvös-alap működésének ismertetése. Elő adó: Paulovits József. A könyvtáros évi jelentése. A pénztáros évi jelentése, a mult évi számadá­sok bemutatása és a jövő évi költségvetés megálla­pítása. A pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. Indítványok. A közgyűlés bezárása — Államszámviteli vizsga. Kvasz János csabai kir. adóhivatali tiszt a buda­pesti állami vizsgáló bizottság előtt a napokban jó sikerrel letette az állam­számviteltani vizsgát. — Elhunyt joghallgató. Egy szép jövő­nek indult életet akasztott meg pályája elején a kérlelhetetlen halál. A jobb sorsra érdemes ifju Solymossy László békési illetőségű harmadéves joghalgató, a ki nemes ambícióval igyekezett pályá­ja végcélja felé. Hosszabb ideje beteges­kedett, mig kedden megváltotta szenve­déseitől a halál. Az elhunyt ifju teme­tése ma délelőtt 10 órakor lesz és ko­porsójára koszorút helyeznek az egye­temi polgárok is. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Illyés István mátészalkay adótárno­kot hasonminőségben saját kérelmére a szarvasi kir. adóhivatalhoz helyezte át. — Kisgazdák egylete. Mint jeleztük már lapunkban, a csabai kisgazdák egye­sületbe tömörülnek, hogy a szétszórt erőket egyesitve, közösen küzdjenek ér­dekeikért, közös erővel védelmezzék ügyeiket. A minden politikát kizáró és tisztán gazdasági ügyeket felölelő egye­sület a gazdák ügybuzgalma folytán va= sárnap már megvalósul. Az alakuló köz­gyűlés ugyanis vasárnap délután 3 óra­kor lesz a csabai községháza közgyűlési termében. Az alakuló gyűlésen, amelyen az alapszabályokat állapítják meg és a tisztikart választják meg, csakis meghí­vott gazdák jelenhetnek meg. Ármentesitési ügyek. A körös-tisza­marosi ármentesitő és belvizszabályozó társulat központi választmánya legutóbbi ülését Szentesen tartotta, ahol a főigaz­gató bejelentette, hogy a belvizektől mentesített ártéri kerületek újra osztá­lyozási munkálatait Békésen, Szarvason, Szentesen és Hódmezővásárhelyen köz­szemlére tették. Az ujabbi közszemle al­kalmából 184 felszólamlást adtak be, ós igy az érdekelt 11163 ártéri birtokos kö­zül az előzőleg beadott 2976 felszólam­lással együtt 3160 ártéri birtokos élt a felszólamlás jogával. A választmány a felszólamlások átvizsgálására és megbi­rálására D á n i József elnöklete alatt bi­zottságot küldött ki, melynek tagjai: H a­v i á r Dániel és E n d r e y Gyula orsz. képviselők, L é d e r e r Rudolf,M o r v a y Mihály, J u r e n á k Gyula földbirtoko­sok, Szeder János, Albertényi Antal, N á v a y Tamás és H ó d y Mó­zes dr. — Egy tanitó hirtelen halála. Súlyos veszteség érte tegnap Békés község tanítói karát, amelynek egyik érdemes tagja, Varga Lajos ev. ref. tanitó hunyt el váratlanul 43 éves korában. Öltözkö­dés közben érte utói a halál, melyet valószínűleg szívszélhűdés okozott. Az elhunyt tanítót feleségén és egy gyerme­kén kívül kartársai és kiterjedt rokon­ság gyászolja. reggel nyolc órakor az osztályteremben az egész osztály előtt e kijelentéssel: Ezzel tartoztam neked! — le­lőtte osztálytársát, Katona Imrét. A gyilkos merénylet óriási szenzációt kelt. Sztrájkok. A chikagói kocsisok a nap folyamán többször lőttek a dolgozó fuvarosokra. Háromezer ember támadt aztán ellenük ós megkergették őket. Estefelé újból ül­dözték a néger kocsisokat, akik védelmi állásba helyezkedtek egy hivatal épülete előtt. A sztrájkolók lőttek. Többen meg­haltak. — A háború. A cár Carskoje-Szeloban megtekin­tette a lovasgárda által kipróbált gép­ágyukat, amiket a harctérre a kozákez­redek részére fognak szállítani. A varósi véres napok. A Courier Varsevszki megerősíti, hogy a lengyelországi és litváni szo­cialista párt lapja a tegnapi véres ese­mény hatása alatt kiáltványt bocsátott ki, amelyben a rögtöni általános sztrájkot kihirdetik. ^A milliomos após szökése. A legkülönösebb s szinte példátla­nul álló hajszáról tesznek emlités kül­földi lapok. Egy Takács Lajos nevü magyar ember Karlsbadban megismer­kedett B a r d t Károly amerikai húsz­szoros milliomos leányával s olyan sze­rencsétlen volt, hogy. a leány hajlandó­ságát is megnyerte. A mi más körülmé­nyek között szerencse lett volna, az neki végzetévé vált. Mert alig tudta meg a leendő apósa a dolgot, családjával együtt nyomban útra kerekedett s a szó igazi értelmében megszökött. Takács szintén útra kelt és állomásról-állomásra követte a szökevényeket. Végre leírha­tatlanul kalandos hajsza után, miközben Moszkván, iPéterváron, Berlinen, Lon­donon és Párison át követte őket a vő­legény, végre találkozott velük. A vőlegény SZÍVÓS kitartása annyira megpuhította a milliomos szivét, hogy beleegyyzett e házasságba és az esküvő meg is történt. Azonban a hosszú hajsza sok pénzbe került, mely nem Takács zsebéből került ki, hanem hitelezőké volt. Az após megtudta, hogy felesége vőlegényét félmillió dollárral vásárol­rolhatja csak meg a hitelezőktől. Meg­egyezett Takácscsal, hogy Bécsbe terelje a hitelezőket s megígérte, hogy ő is odautazik a leányával. A boldog Takács a még boldogabb hitelezőkkel Bécsbe utazott, de milyen nagy volt az ijedelmük, amikor ott sem az apóst, sem a menyaszonyt, sem pénzt nem találtak. Utcu, nekiiramodtak a vi­lágnak. Nyomról nyomra követték a szökevényeket. Két évig tartott az uj hajsza, de a vége az volt, hogy a hite­lezők is kimerültek, mert több pénzt az üzletbe nem akarta már befektetni. Igy. hát Takács menyasszony nélkül maradt I a hitelezők pedig pénz nélkül. Az apósj meg a menyasszony pedig még most is útközben vannak. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára nyugaton, sok helyütt csapadék, ziva­tarok, hűvösebb. — Májusi katonai előléptetés. Virág­illatos május meghozta a katonák örö­mét is. A Rendeleti Közlöny egész se­reg kinevezést hozott hétfői számában, amelyből a békésmegyei vonatkozásúak ezek: EbeffiOverbeck Károly és H á s s z Oszkár a 101-ik ezred csabai 2-ik zászlóaljbeli hadnagyok főhadna­gyokká, G i r a r d i Péter kapitány első osztályú kapitánynyá; a csabaiak két jó ismerősét, K r á 1 István kapitány őrnagy­gyá, D r é h e r József főhadnagy első osz­tályú kapitánynyá; mindketten Bécsben állomásoznak. Kántor Mihály gyulai 2-ik honvédgyalogezredbeli kezelő had­nagyot kezelő kapitánynyá és V o g e 1 Károly ugyanottani kezelő tiszthelyettes kecelő hadnagygyá lépett elő. £

Next

/
Oldalképek
Tartalom