Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-04-16 / 42. szám

XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap, április 16. 42. szám. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY Szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Pénzbőség. Békéscsaba, április 15. Nem mostani keletű dolog, de im­már közel áll a megvalósításhoz a fő­városi nagy pénzintézetek ama terve, hogy a nagyobb vidéki városokban fiókintézeteket létesítenek. A fővárosi sajtó ugy fogja föl ezt a dolgot és ugy tünteti föl a fővárosi pénznek a vidék piacára érkezését, mint valami nagy és üdvös dolgot, amely bizonyos kényuri rendszert fog tönkretenni, s a vidéki pénzintézetek veszedelmesen megnőtt szarvait fogják letördelni. Igy nyilatkozik a dologról a fővárosi sajtó, de azt hiszszük, hogy azok a fővárosi pénzintézetek, amelyek a vidéki fió­kok alapítását elhatározták, aligha te­kintélyek, befolyások megszüntetését, szarvak tördelését tűzték ki célul. Nagy pénzintézetekről, komoly közgazdasági vállalatokról bajos dolog olyasmit föl­tételezni, hogy heccszerü mozgalma­kat indítson. A fővárosi bankok terjeszkedésé­nek, a vidékre való kivonulásnak egy igazi komoly oka van : a pénzbőség. Uj terület kell a fölhalmozódott pénz­nek, ahol elhelyezkedhessék, mert az eddigi körzeteik már bőven el vannak látva. Ezért látták szükségesnek a pesti bankok a vidéki nagyobb városokban való fiókintézetek alapítását. Kétségte­len dolog, hogy ez csak kísérlet. Hogy beválik-e, nagyon kétséges. Hogy szükség van-e reá, az pedig nagyon relatív kérdés. A fővárosi bankok szem­pontjából kétségtelenül szükséges. A vidéki pénzintézetek teljesen fölösleges­nek tartják, az bizonyos. Hiszen a konkurencia sohasem volt és nem is lesz kedves. Az a kérdés tehát, hogy közgazdasági szempontból helyes és szükséges-e a fővárosi pénzintézetek vidékre való inváziója. Ezt a kérdést azonban most elbírálni még időelőtti dolog, mert mindenek előtt azt kellene tudni, hogy milyen irányban fognak működni azok a bizonyos fiókbankok. Az, hogy pénzt hoznak ide, nem le­het cél. Ez okozhat konkurenciát a már létező vidéki pénzintézeteknek, redukálhatja azok nyereségét, azonban közgazdasági szempontból teljesen fö­lösleges működés marad. Részletekre nem terjeszkedhetünk ki, mert nem ismerjük még az alakí­tandó fiókbankok üzletkörét, program­ját. Nem tudjuk, a pénzügyletek me­lyik ágával, jelzálogügyletekkel, váltók leszámítolásával, személyi vagy tárcza­hitellel fog-e foglalkozni, de az bizo­nyos, hogy a régi módon való keres­kedelmi politikával, a mely egyaráni jellemezte és jellemzi ugy a fővárost, mint a vidéki magyar pénzintézeteket, ismét csak meddő dolog lesz a vidéki fiókok fölállítása. Pedig nagyon való­szinü, hogy azok az alakulandó fő­városi fiókbankok sem fognak egye­bet tenni, mint amit eddig a mi bank­jaink tettek, azt tudniillik, hogy tőké­jüket igyekeztek minél kevesebb kocká­zat mellett, minél jobban jövedelmez­tetni. S minthogy ez a valószínűség egé­szen bizonyosra is vehető, a mi pénz­intézeteink kissé gondolkozóba eshet­nének, hogy tulajdonképen mivel le­hetne ellensúlyozni a pesti fiókban­kok kétségtelenül előálló konkurenciá­ját. Az alaptőke emelés aligha fog egyedül célravezelni, hiszen pénzbőség­gel fognak szemben állani, s a kibocsá­tandó uj részvényeket kis fáradtsággal megszerezhetik a fővárosi bankok. Hogy a közönség bizalma meg ne rendüljön, azaz, nehogy a közönség bizalma a nagyobb tőkével rendelkező fővárosi fiókbankok felé irányuljon, erre csak egyetlen módja van a mi pénzintézeteinknek. Uj, egészséges, mo­dern szellem teremtése, az igazi kultur­misszió teljesítésének a megkezdése. Hatásosabb, erősebb, intenzivebb tevé­kenység a közgazdasági élet minden ágában. Igazi közgazdasági munkásság, amelynek a pénz csak eszköze, de nem végső célja. Szélesebb mederben való igazi, kereskedelmi és földművelési akció olyan módon, hogy pénzintéze­teink kezdeményezők, irányítók, veze­tők legyenek minden vállalkozásnál, nem hagyván figyelmen kivül még a kulturális intézmények alakítását és fejlődését sem. Ez az egyetlen módja annak, hogy a vidéki pénzintézetek a fővárosi pénz­zel szemben fölvehessék a harcot s megnyerjék, illetőleg továbbra is meg­tartsák a vidéki közönség bizalmát. Pénzt azt hozhatnak a fővárosi pénz­intézetek, de a vidéki közgazdasági élet egészséges szellemének a meg­teremtésére a vidéki pénzintézetek hiva­tottak, amelynek a, vezetői ennek az életnek a részesei. És ez az uj, egészsé­ges, modern szellem győzedelmeskedni fog minden konkurencia fölött, s iga­zán feleslegessé fog tenni minden ilyen tőke idejövetelét. A A nagyhét is elérkezett megoldás nélkül. És több mint bizonyos, hogy enélkül múlik el húsvét is, amely alka­lomból 18 napos szünetre szélednek szét a honatyák. Május 3-ig szünetel a Ház, amelyben a héten nagy port vert föl a P e r c z e 1 Dezső nyugdíjügye, amelyről Eötvös Károly a megtorló indítvány megokolásánál lerántotta a leplet. Emel­lett a felirat foglalkoztatta a képviselő­ket, akik pihenőre térnek. Csöndesnek és méltóságteljesnek Ígérkezik hát a nagy­hét, amelyben szünetelni fog a politika. A húsvéti ünnepek elé nagy vára­kozással néz az ellenzék, amely most mindent elkövet, hogy a kialakulás bé­kés folyamatát semmi zavaró momen­tum ne bénítsa meg. Az is bizonyos azonban, ha húsvét után nem áll be a döntő fordulat, ugy a parlament tanács­kozásai is egészen más irányba kerül­nek s a programm első száma a Tisza­kormány számonkérése lesz. Az ellenzék nagy részének a Perczel-ügyön kivül is több kérdeznivalója van, s ez az akció, melyet eddig nagy bajjal birtak féken­tartani a vezetésre kijelöltek, igen szé­les és veszedelmes hullámokat vethet. A szabadelvű párti képviselők azt beszélik, hogy a .húsvéti szünet ideje alatt várnak valami fordulatot Azért he­lyeslik, hogy a felirat tárgyalása húsvét utánra marad, hát hogyha akkor már nem lesz rá szükség. De szeretnék, ha a Perczel-féle nyugdíjazási ügyet se tár­gyalnák érdemlegesen húsvét utánig, ami azt jelentené, hogy ha addig a vál­ságot elintéznék, hát annak tárgyalásá­ról is lemondanának. Maga a kormány arra készül, hogy helyét bármely pillanatban átadhassa másnak, de tisztában van vele, hogy addig hetek múlnak el és sok oly intéz­kedést tehet még, amelyekkel régi hiveit kielégítheti. Magával a válsággal kétségtelenül összefüggésben van az, hogy a nemzeti­Békésmegyei Közlöny tárcája, Az a bizonyos sötét verem. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. ­Irta : Ancus Martius. Börkös-Báránd Londontól délkeletre, Bagdadtól északnyugatra fekszik. Azt hiszem, felesleges Börkös-Báránd­nak még közelebbi földrajzi helyzetét megjelölni; ellenben szent kötelességem­nek tartom a feledés tengeréből azt a his­tóriai tényt kiemelni, hogy ötven évvel ezelőtt az egész ikerfalu leégett, csak épen a csárdát sikerült megmenteni a végpusztulástól. Azóta a kettős falu újra felépült, de kultura tekintetében ott maradt, a hol még a török uralom alatt volt; Börkös­Báránd és komisz sárfészek, ma is azo­nos fogalmak. Tiz évvel ezelőtt Börkös és Báránd nagyrabecsült kupaktanácsai még külön kontóra csinálták a községi adósságokat s a két falu lakossága között féktelen antagonizmus dühöngött. A gyújtogatá­sok, fejbeverések napirenden voltak. Egy időben az volt a szokás, hogy páros napokon Börkösön, páratlan napokon pedig Bárándon égett. A képviselővá­lasztásokat csak s őrtüzek mellett tarthat­ták meg, mert Börkös polgárai kaszák­kal, Báránd lakói pedig vasvillákkal szerették érvényesíteni a polgári jogaikat. Nekem az ádáz harcokban nem volt részem ; a passzív rezisztencia álláspont­jára helyezkedtem. Börkös benszülöttjé­nek vallottam ugyan magamat, de bizo­nyos okokból a Bárándiakkal is jó ba­rátságban éltem. E kétszínű magatar­tásom nem maradt következmények nél­kül ; egy szép napon az én házam is porrá égett. Persze a börkösiek gyúj­tották fel. Ez időben szívesen kivándo­roltam volna Börkösről az ország másik végébe, ha egy erős mágnes vissza nem tart. Irénke, a szőke kis özvegy, szép is volt, gazdag is volt. Zöldre festett és vörös cseréppel fedett háza gyönyörű kertre támaszkodva, Bárándot díszítette. Ellenben én már akkor is csak egy ne­gyedfokkal voltam szebb az ördögnél; fehérre meszelt s adósságra épített há­zam szerényen húzódott meg Börkösön. Egy tavaszi napon gondoltam me­részet éz nagyot, átkocsiztam az ismerős özvegyhez s bizva azon törvényben, hogy az ellentétek vonzzák egymást, megkér­tem a kis özvegy kezét. Én terveztem s a kis özvegy vég­zett. Végzett pedig akként, hogy a von­zás törvényét lábbal tiporta. Kis kacsói helyett óriás kosarat nyújtott. Minden becsületes ember, ha kosa­rat kap, első pillanatban öngyilkosságra gondol. Mit is ér az élet szerető asszonyi sziv nélkül ?! Zsebrevágtam a nagy kosarat, mé­lyen meghajtottam magamat a szőke kis özvegy előtt s fájdalmamat visszafojtva rebegém: — Szívből kívánom, hogy a lépését soha meg ne bánja! Isten vele ! Becsületes ember vagyok. Tehát meg­halok. De hol és hogyan? Legelső ideám az volt, hogy az észeki sarkra utazom. Onnan postaga­lambbal megüzenem Európának, hogy megtaláltam Andréet. Pompásan érzi magát, de kevés a dolga. Unalmában egy nagyon tanulékony jegesmedvét megtanított sakkozni s most egész nap vele mulat. Később a póstagalamb szo­morú hirt hozna Andréetól Bárándra. A jegesmedvével sakkoztam s mikor pártnerem „matt"-ot mondott, tévedés­ből el is nyelt. De eszembe jutott Nápoly és a hi­res közmondás: „Nápolyt látni és azután meghalni." Legjobb lesz, ha én is a sze­rencsétlen szerelmesek rendes halálne­mét választom. A Vezúv krátere elég nagy ahhoz, hogy a kosár tartalmát lelki fájdalmaimat befogadja. Hát nézzük meg Nápolyt! Hogy minden út Rómába vezet, az igaz ; de ,hogy Nápolyba Fiúmén keresz­tül vezet a legrövidebb út, azt csak azok nem tudják, a kik a nászút kálváriáját még nem járták végig. Fiúménak, ezen olaszul beszélő ma­gyar városnak 15 ezer horvát lakosa és szép kikötője van. Felesleges megesküd­nöm arra, hogy Fiume annyira magyar, mint Ibn-Khallikán Samsz al din Abul történetíró és Acháb neje, Jezabel, szin­tén magyar telivérek és szegedi illető­ségűek voltak, Elhatározásomat követő napon már e csodavárosban voltam, hogy a „Zag­reb" nevű magyar hajón még aznap este átevezhessek Anconába. Délután a mólón járva épen azon rágódtam, hogy minek is van a szív s szívben szerelem, mikor a városban villámgyorsan elterjedt a hir, hogy a kikötőben cápát láttak. Egy pillanatra megfeledkeztem Ná­polyrŐl; különös eszmém támadt. Ha a cápa prófétát elnyelt, bizonyára minden halandót elnyel. Jobb lesz'Nápoly he­lyett a cápa gyomrába utaznom. Halá­lom igy is eléggé biztos. De ezen eszmémet csakhamar sutba dobtam. A cápa nagyon szeszélyes jó­szág, megteszi velem, hogy elnyel, de nem sokára ki is köp. Ilyen csúf hirre pedig nem szomjuzom. Azonnal felkerestem a „Zagreb" ma­gyar hajót s két nap múlva" már Ná­polyban olvastam azon megrendítő hirt, hogy társadalmának egy kiváló előke­lősége az örültek házába költözött át. A nagy Galeotto szegényre azt is ráfogta, hogy a költözködés előtt sikkasztott — Ilyen gonosza vüág! Jobb szeretné, ha minden ember sikkasztás előtt őrülne meg. Marsrútám kötött volt; Nápolyban csak egy napig tartózkodhattam. Elég idő ahhoz, hogy alaposan és utoljára megbámuljam Nápolynak agyondicsőitett kék egét s megtapasztaljam azt az igaz­ságot, hogy ezen paradicsomi fekvésű város 40 ezer koldust számlál. Hogy Ná­polyban a lopásból hány ember keresi kenyerét, legnagyobb sajnálatomba nem győződhettem meg; a polgármesteri hi­vatalnak erre vonatkozó adatait ellopták. 6 B S> h troli fi a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzősiervek hnrutos bajainál ' úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza Után ajánl tátik meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpst9t é3 megszünteti az éjjeli izzada.t — Kellemes szaga és jo ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapnató. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen eliatva F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom