Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-02 / 80. szám

XXXI. évfolyam. Békéscsaba, 1904. Vasárnap, október no BEKESHEErT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap es csütörtökön. ELÖFIZETESI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Segédszerkesztő : PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Munkástórekvések. Békéscsaba, okt. 1. Most, hogy sztrájk-törvényekről esik magasabb körökben szó, nem lesz érdektelen a m u n kástörekvésekről beszél n i. A munka fáradsággal jár. Az ember a kényelmet szereti. Bizonyos ebből; ha mégis szeretünk dolgozni, nem azért dolgozunk, meií a fáradozást szeretjük, hanem azért, mert a munka révén anyagi erőket szeretünk gyűjteni, melyeknek segítségével majd a magunk és gyermekeink részére kényelmet biztosítunk. Akármit beszélnek is sokan, ez letagadhatatlan igazság. És amint a tudományszomjuság egyes embereknél szenvedélylyé válik, a közönséges munkás munkaszomjusága is válhatik szenvedélylyé. A munka eredménye, akár tudományos, akár közönséges, annál tökéletesebb, minél jobban megközelíti a szenvedélylyé való átalakulást. A legtermészetesebb lélektani konzekvenciája ennek, hogy a munkás törekvése nem lehet más, mint az, hogy a munkások közül minél többnek állhasson módjában a burzsoá társadalmába átlépni. Ezt a természetes és helyes törekvést előmozdítani kötelessége az államnak és társadalomnak. Ennek a fejlődésnek, ennek az állami és társadalmi törekvésnek igen félelmes és alig leküzdhető ellensége minden szocialista, mely a szervezet munka társadalmi helyzetének természetes kiképződésétakadályozza meg. Aszocialista szervezetek igy voltaképpen nem védelmezői, hanem ellenségei a munká sok érdekeinek, mert rendszerint megakadályozzák annak a törekvésnek az érvényesülését, hogy minél több munkás léphessen át a burzsoá társadalmi osztályba. A szocialisták abból a helytelen elvből indulnak ki, hogy a tőke igazságtalan módon kizsákmányolja az emberi munkaerőt. Ez az alapelv, igy ebben a formában teljesen hamis évszázados tévedés. Mert kivételesen megtörténhet'k ugyan, hogy a tőke kizsákmányolja a munkaerőt, de viszont, az sincs kizárva, hogy bizonyos esetekben az emberi munkaerő zsákmányolja ki a tőkét. Hányszor tapasztaljuk, hogy gyárak pusztulnak el a munkaerő drágasága miatt. Az alapelv tehát nem olyan, hogy azon szilárd társadalmi rendet lehetne építeni. A tőkének és a munkának egymáshoz való viszonya a szabadversenyben bámulatos precizatással fejlődik ki, önmagától szabályosan kiformálódik és ezt semmi pozitivebbb alakban nem bizonyíthatja, mint az a körülmény, hogy nincsen olyan foglalkozási ág, melyből a munkás, ha erős akarattal igyekezett, a burzsoá közé át nem léphetett volna. A munkás célja, egyedüli törekvése tehát a mai társadalmi rendben nincs biztosíték nélkül; de nincs és nem lesz olyan társadalmi rend, melyben minden munkás kivétel nélkül,-vágyai szerint nyerjen boldogulást. Viszont azonban az állam és társadalom törekvése az, hogy módokat keressen és találjon, melyekben az eddiginél több munkás juthasson ahhoz a célhoz, melyért mindnyájan dolgozunk. Ha azonban a szociálisták törekvé seit és elferdített elméleteit figyeljük, arra a meggyőződásre kell jutnunk, hogy ezek az elméletek és törekvések két irányban rombolják le a legtermészetesebb célokat. Első sorban korlátozzák a szabadmunkát és megölik a munkásban a szerzési vágyat, azt a törekvést, hogy munkája révén magának ő is önállóságot biztosítson. Ma az a helyzet, hogy azok között, akik munkájuk után önállóságra jutni nem képesek, ott vannak azok is, akik önállóságra jutni képesek volnának, ha munkaszabadságukat, ha munkaszenvedélyük kifejlődését a szocialista szervezetek szabályai meg nem akadályoznák. Másodsorban a legnagyobb óvatosságra és védekezésre kényszeríti a munkaadókat, akik folytonos ostromállapot alatt érzik magukat, érdekeiket és e miatt bizonyos ridegségből kénytelenek elzárkózni azon munkásérdekek elől, melyek a bérérdeknél becsesebbek és a személyes szimpatiára szoktak felépülni. Íme tehát, ha nem figyelünk is arra, hogy a szocialista szervezetek tagsági dijai és egyéb hozzájárulásai mily jelentékeny összegekkel csonkítják meg a munkások bérkeresményét, hanem figyelünk arra is, hogy a szocialista elméletek sok százezer mu;ikás gondolkozását és természetes lelkiállapotát is megkótyagósitják: ezek nélkuí te kimutattuk, hogy a szocialista szói vezetek munkája a munkásérdekek legnagyobb ellensége. A nagyvilágból. Politika és egyebek. — Levél fővárosi munkatársunktól. — Budapest, okt. 1. Vakáció vége előtt áll a magyar törvényhozás. Lassanként már gyülekeznek Budapestre a parlament tagjai. Akik tájékozódni akarnak, néhány nappal kocx ,1111 fi oi'í hog már A lembe készül tokról beszéli. kenyebb dolgok közül a komis az 1905. évi költségvetést .és n reformot akarja elsősorban el' Közbejött azonban az olasz kere szerződés provizóriumának megtosszaf)-bitása. A megegyezésnek a mai nappal életbe kellett volna lépnie, ami, ha megtörténik, csak ugy lehetséges, hogy a kormány rendeleti uton intézkedik, a törvényhozás teljes mellőzésével. A kormány arra törekedett, hogy valahogy ezt az állapotot kikerülje, s utolsó pillanatban sikerült az egyezkedőkkel megállapodnia abban, hogy az uj szerződés érvényességének idejéül október 15-ikét foglalják az egyezménybe. Eképpen ideje marad gróf Tisza Istvánnak, hogy r/. egyezményt valamely formában, hir Szerint egyetlen paragrafusból álló törvényjavaslatban, legalább bemutassa a képviselőházban. A terv szerint a javaslatot a kormány mindjárt az első ülésen köteles bemutatni. Kétségtelen, hogy ezáltal készen van az alkalom arra, hogy ha az ellenzék zajos ülést akar rendezni, hát megtehesse. Az ellenzék készülődéseiről sok hirt lehet hallani, 'de kevés van közte olyan, ami megbízható. Ezidőszerint az ellenzéki csoportok éppen ugy vannak elosztva, mint a parlament bezárásának idején, amikor a képviselők vakációzni mentek. Kormány részről ugy hallódik, hogy az ellenzék obstrukcióra készül. Naprólüekesuiegyei líözioiiy tárcaja. Öszi rózsa, fehér öszi rózsa. Este van újra, bús őszi este, Szivem a kétség újra megeste. Alkonyulattal a rémes árnyak Ezrei újra föltámadának, S benépesítik zordon szobámat. Kétségbeesve, remegve, félve Rohanok ki a vigasztalan éjbe, Bolyongok szerte s amit úgy várok : Szivemre enyhet, bár meddig járok, Sehol-sehol sem lelek, találok. Bolyongok tovább, vigasztalanul, Síró szememből könyzápor indul, S amint aláfut arcomon végig, Bennük a szivem száz sebből vérzik, Bennük a lelkem sirása érzik S bármerre menjek, a rémes árnyak Üzve-üldöznek, nyomomba' járnak. Világos, fényes cafféhoz érek . . . Benne vígadnak ifjak és vének, Se vége-hossza dalnak, zenének. Még egy pillanat és berohanok, Kereslek téged, kit nem találok . . . Könyezni látnak s kacagnak rajtam, Én pedig félre, cjöndes sarokban Siratlak téged . . . A zene fölharsan Előbb vidáman, majd bánatosan : Szép gyermekkor jöjj vissza egy szóra, Őszi rózsa, fehér őszi rózsa . . Bili Hallgatom, s végre elnyom az álom. Gyönyörrel teljes, boldog ez álom • . , Bár sohse lenne fölvirradásom ! Palatínus József. Hajnii István dr. emlékezete. - A .,Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — hta és felolvasta: Dr. B»isz Miksa az orvo?i fiókszövetség szeptember 2)-én tartott közgyűlésén, Gyulán. Tisztelt Közgyűlés ! Dr. Hajnal István érdemült vármegyei főorvos az orvosi fiókszövetség alelnöke a nyár folyamán körünkből örök időkre eltávozott. Nekem jutott osztályrészül a feladat az általunk anynyira tisztelt és nagyrabecsült nemes kartársnak életét és egyéniségét főbb vonásokban vázolni, érdemeit és igy emlékét körünkbe idézni. Hiszen mindig velünk volt és mindig az elsők között, midőn akár az egészségügy nek teendő szolgálatoktól, akár kartársainak jogos előbbreviteléről volt szó. Legyen köztünk most is szelleme s lássa, hogy lerójuk iránta kegyeletünk és szeretetünk adóját. Dr. Hajnal István született Makón 1837-ben, ahol atyja Hajnal Abel a nagynevű békési esperes, ev. ref. lelkész az ottani akkor 6 osztályú gymnásium tanára volt. Szülei az 1840-ik évben Békésre költözvén, itt kezdte elemi iskoláit és végezte a 6 gymnásiumi osztályt. A 7—8 osztályt Debreceniben fejezte be. Az 1854-ik évben a pesti tudomány egye< temre iratkozván be orvostanhallgatónak, itt végezte az orvosi tanfolyamot. Korán szokott hozzá a munkához s már ifjú éveiben kifejlődött benne az erős munka és kötelességérzet. Az oi vosi tanfolyam alatt az akkori jónevü Szőnyi Pál-féle magán fiú-nevelőintézetben működött mint nevelő, hol széles ismerettségre tett szert. Kitűnő sikerrel megszerezte az orvosi és a sebésztudori oklevelet 1860-ban. Előbb segéd-, később mint alorvos a Szt. Rókus kórházban nyert alkalmazást. Hajlamai mindvégig a sebészethez vonzották, igy jutott az első sebészi osztályra az akkori nagyhírű orvos, Kovács Sebestyén Endre osztályára, mint segédorvos ós egy év múlva a második sebészi osztályra' Dr. Lumnicer mellé mint alorvos. Lumnicer egy széles látkörű, alaposan képzett sebész volt, ki korának legjobb sebészeit Bécs, Berlin, Páris, Londonban és azok methodusait egyaránt ismerte s ki nagy ambitióval vezette osztályát. Ő már modern sebész volt, ama kor értelmében. Nem szorítkozott csak az amputátiokra, hernivtomiákra és a mindennapi sebészetre, hanem nagy buzgósággal vetette magát a conservativ chirurgiára: a resectiok, luxasiok, csontbántalmak, plastikák, hólyag-hiivelysipoly, kőmetszés mind egyformán gondjai tárgyát képezték és Hajnal Istvánban mindig hasznos munkatársat talált. Alig volt nap, hogy ne végeztek volna hullán is műtéteket buzgó főorvos^piz ambitiósus alorvossal és igy érthető, hogy a főorvos nagyobb és kényesebb műtéteket rábizott segédjére, ami abban az időben ritkaság számba ment. Igy alapos tudományos és gyakorlati sebészi képzettség után került Hajnal István az egyetemre Balassa mellé, mint műtőnövendék, hol tágabb tér nyilt önképzésre és munkássága tetterejének kifejtésére. Balassa férfikorának delén, mint európai hirű sebész óriási ambulantiával és beteganyaggal rendelkezett. Az akkori sebészetet nem a mai kor magaslatáról kell megbírálni, még nem is derengett az antisepsis és az asepsis hajnala. Kezdetleges eszközökkel, hygienikus szempontból nagyon is kifogásolható helységekben nem egy olyan műtétet végeztek, mely mai is számot-tevőnek mondható. Balassa egyaránt nagy volt mint sebész, mint orvos és nagy mint ember. Szívesen foglalkozott műtőnövendékeivel s velők mondhatni baráti viszonyban állott. Buzdítani, lelkesíteni tudta tanítványait s tág teret nyitott nekik az önálló működésre. Körülötte voltak már kiérdemült tanítványai: Markusovszky, Kovács József, Lumniczer, Tóth János. Ily környezetben fejlődött ki Hajnal István sebészi képzettsége. 1864-ben Békésen telepedett le és csakhamar mint jónevü műtőorvos vivott ki magának hires nevet. Ebben a kis vidéki városban átplántálta Balassa szellemét, tudományát és hazaszeretetét, Kórházzal nem rendelkezett,'i&agán gyakorlatába szűk, szegényes h< nevekben végezte mntéiéit, ott esi; Jjkép—iűu Sirolin a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatos szer = tüddbeteg-*éj£^kllél, légzőszervek tlUrÜtOS S>tk$ úgymint idült oronciiitis, sza.ná*-iiurut és különösen uí

? Hadozóknál influenza után ai tik." meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja P. köhögést és a köpete., iúutati az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize ,iatt a ) gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvagenkint 4 koronáért, íipsn/u FV-yaljilnk, hogy m'.nden üveg alanti céggel legyen ellátva: ^ F. Hoffman-Lan Roche & Co. vsgyátze gyár Basel (Svájc*