Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám
1904-09-25 / 78. szám
XXXI. évfolyam. 1904. Békéscsaba. Vasárnap, szeptember hó 25 én 78. szám eff UN BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fö-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér Előfizetni bármikor lehet evnsgyeden belül is. Felelős szerkeszló : MAKÓ a 6YÖEŰT. Segédszerkesztő : PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fö-tér. 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Gondok. Békéscsaba, szept. 24. Egy kihatásaiban keservesen bizonytalan tél előtt állunk a kedvezőtlen gazdasági esztendő miatt. A szinte példátlan hosszú szárazság' sanyarú termést hozott a gazdáknak. És ez a kedvezőtlen termés nemcsak a gazdát sújtja, hanem közvetve érzékenyen sújtja a nagyközönséget is, melynek nagyrészét már is az inség aggasztja. Ez az aggodalom egyelőre meg korai, nálunk és vidékünkön pedig éppenséggel alaptalan, ámbár másrészt tagadhatatlan, hogy az ország egyes vidékein éppen ellenkezően állanak a viszonyok. Vidékünkön nem Ínségről, csupán drágaságról lehet szó, amely tehát kihatásaibm nem annyira az összességet, mint inkább az egyéneket sújtja érzékenyebben, akik életszükségleteiket napról-napra kénytelenek beszerezni De most ez egyszer térjünk vissza a közmondáshoz, mely ősrégi tapasztalaton alapszik: Hosszú, forró nyár után, hosszú hideg — tél következik. Es ha még figyelembe vesszük, hogy azi dők már is hűvösre fordultak, ámbár lehet még, hogy megenyhülnek, — figyelmeztetésnek ez is elég arra, hogy hosszú tél következményeire gondoljmk. Ha pedig erre gondolunk, amint kell is hogy gondoljunk, amig nem késő, múlhatatlanul szükségesnek tartjuk a drágaság, esetleg az inség ellen való védekezést, mert maga a példátlan drágaság nem csak a kis embereket érinti, hanem az egész nagyközönséget, Szükségesnek tartjuk pedig a védekezést, mert a társadalom fulDe ha már arról prédikálunk, hogy védekezni kell a drágaság ellen, milyen megoldást keresünk ? A kérdés titka a követelések mérséklésében és helyes megoldásában rejlik. Részünkről egy ilyen helyes megoldási módozatnak találnók az alábbit, mely véleményünk szerint megérdemelné, hogy ugy a nagyközönség, mint illetékes körök behatóbban foglalkozzanak vele. Nevezetesen, a békésmegyei termelők értékesitő szövetkezetére gondolunk, amelyet egy kis utánjárással, természetesen a megye legforgalmasabb és legnépesebb községében, Csabán minden nagyobb nehézség nélkül meg lehetne alakítani.Ez a szövetkezet ezután a megye egyes n-jgyobb községeinek a piacain szervezendő elárusitási raktáraikkal előmozdíthatnák a vármegye egyes piacainak egészséges áralakulását, anélkül, hogy a tisztességes polgári hasznot kockáztatnák. Lassankint a nyersterményeknek ez elárusitási raktárait ki lehetne egészíteni a megyei iparososztály cikkeivel, hogy egyfelől a fofogyasztó egy helyen kezeügyében találja minden szükségletét, de főkénthogy ily módon, kényelmesebb és olcsóbb beszerzési forráshoz jusson. Igy az érdekek kölcsönösen megközelittetnének és idővel elérnők azt, hogy mind a helybeli, mind a vidéki fogyasztók kevesebb fáradsággal és költséggel elégíthetnék ki szükségleteiket, mert a közvetítő üzlet oly intézménty találna maga előtt, melylyel kénytelen volna számolni. És ilymódon bátran megalakulhatna ós eredményesen működhetne a csabai ipartestület hitelszövetkezete, mely most a levegő égben csüng. Csak egy kis ébtrevalónyomó része kis ekzistencia, akik körében a drágaság igen könnyen ínséggé fokozódik. Már pedig ennek veszedelmes a kihatása, mert az éhes gyonor előtt nem létezik emberalkotta törvény, az éhes gyomor nem alkuszik, nem latolgat, hanem mindenre képes. Nagyon természetes, hogy a megélhetési viszonyok az egyes helységekben a la kosság számától is függnek sőt nagy részben ettől Mentül népesebb egy helység, még a legkedvezőbb gazdasági esztendőben is, annál kedvezőtlenebbek a megélhetési viszonyok. És mentül nagyobb egy helység, an nál nagyobb számot alkot benne az intelligencia, a művelt társadalom, melynek igényei fokozottabbak, mint az alsóbb néposztályé. És itt valljuk meg nagy szerepet játszik a balítélet is. Mert én, a műveltebb osztály tagja, akinek megerőltetés nélkül nem jut mindennap háromnégy fogás legkülönbözőbb étek az asztalomra, éppen ugy jóllakom szerény két fogással, mint az a földhözragadt munkásember az ő fekete kenyerével és burgonyalevesével, vagy mint akármelyik hétágú koronás herceg az ő tizenkét fogásos menüjével. Dehát még nálunk él a balítélet, és nem értik meg a közmondást, hogy: Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaró ér. Hanem ahelyett ellenkezőleg fizetésjavítást, drágasági pótlékot, rendkivüli mellékjövedelmeket és munkabéremelést, szóval mind olyan dolgokat követelünk, melyekkel túlfokozott igényeinkkel lépést tarthatunk s igy csak nagyon természetes, hogy a fokozódó drágaságnak nagy részben mi vagyunk az okai. ságot és utánjárást igényel az egész dolog. BMert bizony ne t élünk Utópiában, ahol a mese szerint sült galamb száll a henyélő emberek száí ib a- p. j, A nagyvilágból. Politika és egyebek. - Levél fővárosi munkatársunktól. — Budapest, szept. 24. Ritka esemény emelkedik ki a hót történetéből. Szintere e ritka eseménynek a Balkán, a honnan ezúttal láttunk először derűs színjátékot: egy király-komédiát, Szerbia kicsi, de örökké forrongó, változatosságot, és néha királyi vért is kedvelő népe király-koronázással gyönyörködtette a világot, Szerbia balkáni ország lévén, csak természetes, hogy P é t'e r király megkoronázásán is rajta van a balkáni kalandosság és züllöttség szaga. Maga a korona sem valami nagyszerű történelmi ereklj'e. Mostanában csinálta egy párisi ékszerész. Anyaga bronz. Talán azért, jjmert ez a bronz egykor szerbőlö török ágyú volt ? Nem, hanem azért, mert a királynak nem volt pénze másra. És bár a balkáni szag ott lappang minden részletében Szerbia világraszóló ünnepének, mégis van benne valami, amit nemes nagyrabecsüléssel irigyelhetünk Szerbiától. Ezt a fura bóhozatot mégis csak komoly és tiszteletreméltó valósággá edzi valami, ami valóság és mégis csak levegő : a független ország szabad légköre. Nemzeti királyság csinált ott lent Belgrádban koronázási ünnepet. Hogy aztán miként? A maga módja szerint. De mégis csak ő akarta igy, s a nép lelke mégis templom, amely telve van és túlárad a hazafiúi himnusz malasztjától. Békésmegyei Közlöny tárcaja. Krónikás írások. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta; Falatinus József. VI. Ferdi bácsi mókái. Ki ne ismerné Csabán és messze környékén ezt a nevet ? És aki nem ismeri meg Ferdi bácsit erről a névről, az megismeri őt alábbi mókáiról, amelyek megyeszerte híresek, s amelyeken annak idején hét vármegye kacagott. Dehát lássuk őket . * Ferdi bácsi idejében volt Csabán egy törzsasztal a mostani Fiúméban, melynek 12 cörzsvendégét Jehu társaságnak nevezteték. Aféle mulatós, jóízű, adomázó társaság volt ez, melynek Ferdi bácsi volt a főfőmestere. Igen kedvelte ezt a társaságot a Fiume hajdani tulajdonosa, bizonyos Rolkó nevü vendéglős is, akiről azt jegyezte föl a krónika, hogy papucskormány alatt nyögött. Rolkó uramnak ezt a nemes gyöngeségét egyébként, ismerte a Jehu társaság is, amelyre örökké gyanús szemmel nézett a hatalmat képviselő Rolkóné asszonyom, ki is a legszigorúbb ordréban adá ki férjeurának, hogy a Jehu asztalbélieknek ugy ajándékozzon csak egy itce bort fizettség nélkül, hogy aztán lássa következését. a feleségének hiven engedelmeskedő Rolkót aztán egyszer rutul megtréfálta a Jehu örökké kedélyes nagymestere. Történt pedig a dolog következőképpen : Rolkó uramnakvo'tkét malaca,amelyeket éppen hogy elválasztottak anyjuktól. Ferdi bácsi ezek egyikét egy homályos téli estenden bőrtarsolyba gyűrte és elvitte haza, hol is ízletes paprikást eszközöltetett belőle. De ugyanezen este történt, hogy Rolkó uram két nyulat vasárolt, melyeket is a tornácra akasztatott ki. Ferdi bácsi ezeket is haza szállította, annak rendje és módja szerint megnyúzatta és pecsenyének szüttette. A fejeket azonban meghagyta, a bőröket pedig kitömette szalmával ós észrevétlenül visszacsempészte Rolkó uram tornácára. Elkövetkezett azután az öreg este, mikoron is Ferdi bácsi a nemes Jehukat vacsorához hivta asztalához. De meghívta fösvény Rolkó uramat is, ki szívesen fogadta a meghívást. Együtt volt a nemes Jehu és tagjai nem győzték eléggé dicsérni Ferdi bácsi konyháját. És dicsérte Rolkó uram is, akit Ferdi bácsi csak egyre igy biztatott: — Ugy egyél, mintha csak a magadét ennél! Am vége lőn a vacsorának ós borra került a sor. De Ferdi bácsi szántszándékkal kegyetlen bort tétetett az asztalra, ugy hogy a vendégek nem bírták inni. — Te Rolkó, — szólalt meg a házi gazda, — kár ám elrontani ezt a jó vacsorát evvel a komisz borral. Hanem te, meg tehetnód, hogy elküldenél haza néhány kanta borért. Hogy pedig a fizető pincéred elhigyje üzeneted, adj át a szolgámnak valamelyes tárgyat, amit ismer a tőpincéred. Ugy is volt. Rolkó uram átadta a bóresnek gyöngyháznyelű, értékes bicskáját és keményen ráparancsolt, hogy két kanta bort adasson magának a főpincérrel, aki midőn látta gazdájának bicskáját, tényleg ki is adta a bort. Ferdi bácsi asztalánál pedig hajnalig ittak a malacpaprikásra és nyulpecsenyére. Elkövetkezett aztán a hajnal. Még sötétes volt, mikor Rolkó uram hazabakta tott a vendégeskedésből. Élvén a gyanúperrel, hogy a Jehu ismét valamelyes tréfát követett el, először is a sertésólnak tartott. Mivel pedig a meglévő malac nyafogott, megkönnyebbülten ment a tornácra. Onnan sem hiányzott a szegről,_a két nyul, Rolkó uram tehát nyugodtan hajta fejét hajnali álomra. De jön ám reggel az udvaros ós nagy j Siroítnq hüledezve jelenti, hogy az egyik malac szőre-szálán eltűnt. Keresték mindenfelé, de nem találták. — Hát üsse kő ! Több is veszett Mohácsnál ! — é* boszusan fordult másik oldalára Rolkó uram. De alig hogy ezt megcselekedte, a szakács nyitott be hozzá e kérdéssel: — Milyen pecsenyét tálaljunk föl délbe az abonnenseknek ? — Ott van a tornácon)két nyul, nyúzzátok meg! — Azokat ugyan nyuzhatjuk, de pecsenye sohasem lesz belőlük, mert mindakettő szalmával van kitömve. Hanem erre már Rolkó uram egy darabban kiugrott az ágyból és világos lóvén előtte az éjszakai lakoma, kánkánt toporzékolva lármázta: — Megálljatok Jehuk! Nem elég hogy megettétek a malacomat és nyulaimat, hanem még a borom is megittátok. A nemes Jehunak azonban e fenyegetés dacára sem görbült meg a hajszála, hanem annál inkább Rolkó uramé, melybe, mint a krónika följegyezte, másnap Rolkóné asszonyom markolt bele nem éppen gyöngéden. * Ferdi bácsi arról volt nevezetes, hogy nem lehetett soha lúddá tenni. Amit azonban nem tudott vele megtenni senki, a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüd©betejjség ,ek;nél., légzőszervek liurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárlmrut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitatikmeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolitja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapnató. Figyeljünk, hogy minden iveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc). V
