Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-09-22 / 77. szám

Melléklet a „Bókésmegyei Közlöny" 77-iki számához. a. leányok virágot hintve az útra, ültek kocsira a vendégek. Elöl 150 tagu daliás bandérium vágtatott s ezt követte több mint száz fogat. A Beliczey-ut mentén óriási közönség, az elemi iskolák növendékei képeztek sor­falat, s óriási éljenek hangzottak el. Öt órakor az uj templomban offerto­riummal kapcsolatos estély volt. Ennek végeztével előértekezlet a főgymnasium nagytermében. A hat órai vonattal érkezett Z e 1 e n k a püspök s igen sok uj vendég. Nyolcz óra­kor az Árpád vendéglőben volt az ismer­kedési estély. minden 18 évet betöltött földraivelőt vágj mezőgazdasági cselédet, ki írni, olvasni ói a 4-alapmüvelettel számolni tud, erkölcs bizonyítvány felmutatása mellett. Saját birtokon gazdálkodók a felvétel nél előnyben részesülnek. A felvételt a földműves iskola igaz gatósága teljesiti. A tanulók lehetnek bentlakók és be járók. Bentlakók száma 20, a bejáróké annyi mint a mennyit a helyi viszonyok megen gednek. A bentlakók ingyen ellátásba része sülnek, s-m tan, sem vizsga ós egyéb di jat nem fizetnek. A bejárók mit sem fizetnek ós ellátás ban sem részülnek. A bentlakók és bejárók életkora 18— 40 óv közötti. A téli gazdasági iskola tartama 2 hó nap. első november 1-től deczember 20-ig A második janúár 5-től február 28-ig tart Váljon a mi földmivesiskolánk kivált igazgatója nem kísérthetné meg egy ilyei tanfolyam fölállítását. A télen két hónapra több tanulni vá gyó gazda jelentkeznék. K. M. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Az osztrák kormány bukása. Budapest, szept. 23. (Saját tud. távirata. Bécsből jelentik telefonon : A Thun-kor mány, látva az utolsó kísérlet sikertelen­ségét, ugyanis az általa tervezett pártol konferencziáj a elmaradását, kénytelen ooL ma beadni lemondását. A bán a politikai láthatáron. Budapest, szept. 23. (Saj. tud. távirata. 1 Itteni politikai körökben, az osztrák hely zettél kapcsolatban a magyar kormány helyzetét is kritikusnak vélik. K h u n - H ó­I d e r v á r y ma hosszasabban tanácskozol Széli miniszterelnökkel. Az árvizveszetfelem. Esztergom,""szept. 23. (Saj. tud. távirata. Az éjjel itt a helyzet, a Duna óriási ára­dása következtében igen fenyegető volt most azonban a város tul van a vesze­delmen. ÚJDONSÁGOK, A szarvasi ünnepek. Szarvas tegnaptól nagy ünnepek szín­helye. Ott ad találkozót a protestáns hit­életnek minden országos nevü czelebritása. Nagyon hevenyészett névsorát közöljük alább az érkezőknek, miután tegnapi érte­süléseinket az ünnep fordulatos zajában telefonon kapjuk, de ebből is megállapít­ható, hogy nagyarányú S'/.óp ünnepélynek lesz része Szarvas, a mely ez ízben külö­nösen ki tett magáért. Nagyszerű fogad­tatást rendezett kiváló vendégeinek. A Beli­czey utca egész vonalán zászló erdőt lobog­tatott a szél. Kivonultak Szarvas gyönyörű leányai és sorfalat állottak a fő pászto­j roknak. A kocsisor méltó különös említésre. A ki csak egy szemerrel hozzájárulhatott a fogadtatás díszessé tételéhez, megtette­Tudósítónk a fogadtatás részleteit ezek­ben közli velünk : Óriási közönség lepte el Szarvas vas­úti állomását, várva az illusztris vendége­ket. A község képviselete, az egyház pres­byteriuma, tanári kar, tűzoltó-egylet gróf B o 1 z a Géza főparancsnokkal, a főgym­nasium tornász csapata, 150 szép gazda­leány fehérbe öltözve volt künn. Riadó éljenzés fogadta a vonatot, mely több mint száz vendéget hozott. Megérke­zett Zsilinszky Mihály államtitkár, Baltik, Sárkány ev. püspök, két Podmanyiczky, Rudnyánszky báró, B a c li á t Dániel, Fábry Sándor aüspán stb. stb. Az egyház nevében a vendégeket H a­v i á r Dániel üdvözölte, szívélyes „Isten hozott"-at mondva. Baltik püspök mondott köszönetet a meglepő fogadtatásért s eb­ből erőt merítenek a további munkára. A város nevében Dac s Béla első jegyző kérte a vendégek. ' ;-zz< - otthon mago­kat e szerény város falai között. Zsi­linszky Mihály v .i .szolt, kijelentve, hogy „örömest Jöttek mert. tudják, mily testv tí svaiéi- . -.:• /ak Szarvas lakosai 3Zi»w- \ igy ííz utthont tényleg fellelik. Egy asszony tűzhalála. — Saját tudósítónktól. — Mély ós igaz részvétet keltett, hogy Körös-Ladányban egy józan életű földmi­vesnek neje gyászos körülmények között mult ki, a házuk hamvadása közben besza­ladt a kamarába, onnét akarta, hírünk szerint megmenteni azt a kendőt, a mivel mint uj asszonynak először kötötték kontyra a fejét ós a kedves emlék kimentése köz­ben leroskadt az égő tetőzet s odaveszett a szerencsétlen asszony. Az eset részletei a következők: Jónás Imre háza csütörtökre virra­dóra a héten, eddig még ki nem derített okból tüzet fogott, a toronyban tüzet je­leztek és nagy erővel kezdtek a ház meg­mentéséhez. Már jól elharapódzott a tűz, mikor az ingóságok javát kimentették. Ekkor a csapás által amúgy is sújtott és kezeit tördelő szegény Jónásné hirtelen, anélkül, hogy valaki megállíthatta volna, beszaladt a kamarába: — Még ki kell hoznom a kendőmet! A mint belépett, a tetőzet megrecse­gett és aláomlott. Maga alá temette a bol­dogtalan asszonyt. A tűzoltók, a mentő nép minden módon azon volt, hogy a tűzbe szorult asszonyt kimentsék, de hasztalan. Az orvosi vélemény szerint a szerencsét­len nő kettős halált halt. Azonnal meg­fojtotta a füst, testét szénné égette a nád tüzfogó anyaga. Szinte felismerhetetlen volt a hullája, mikor előkerült a zsarátnok közül s férje, a boldogtalan férj, ráborult a csapás szo­morú áldozatára. Mindenki sajnálja az esetet, de vétkes gondatlanság senkit sem terhel. Hiszen a szerencsétlen asszony szinte kereste a halált s belerohant a halál tor­kába, mely a lángnyelvek közben rávi­gyorgott és életét követelte. Nagy részvét mellett temették el. — A telepítési akczió. Darányi földmivelésügyi miniszter, akinek munkás minisztersége alatt a telepítési törvény, az agrár-socialismus e. legnagyobb orvosszere, a törvényhozás elé kerül, hogy a komoly előkészítés idején tüzpróbát álljon *ki a törvényjavaslat és a miniszter az arra hivatott és a kérdéssel foglalkozó közéleti férfiak véleményét is megismerje, legköze­lebb ankettet hiv egybe, melynek tagjai elé több kérdőpontot tettek. Megyénkből a vármegye főispánját, Lukács György drt kérte föl a miniszter a tanácskozásokon való részvételre, a mi annnál figyelemre méltóbb kitüntetés, mert a minisztert az %nkett összehívásában az vezette, hogy zömében nem kormányzati férfiak alkossák, hanem a társadalom ós közéletből azok, a kik különféle nézőpontok szerint e kérdés­sel foglalkoztak s tudatában vannak e kér­dés mindazon béklyóinak, melyek ma ne­hézzé teszik az intézkedést, de mely mégis a XX-ik század nagy problémájának el­egyengetése. — Az elmegyógyintézeti épitési bizottság dr. .Fábry Sándor alispán elnöklete alatt folyó óv szeptember hó 18-án tartott ülé­sében — tekintettel arra, hogy a vízveze­tési- s gőzfűtési munkálatok hátramaradás­ban vannak, — ezen munkálatoknak a ki­kötött határidőig leendő elkészítésére a megszabott kötbér fizetésének terhe alatt Keller József vállalkozót felhívta. Ugyan­csak ezen ülésében a régi kórházi épület miként leendő átalakítása tárgyában végleg határozott a bizottság. A régi épületben lakást kapnak : a gondnok, ellenőr, gépész, gazdasági tisztviselő, segédorvos. Ott he­lyeztetik el a hullaház, a protestáns imaház s egy pár raktár is. A mostani konyha­épület cselódlakássá lesz átalakítva. — A gyulai villanyvilágítás akadályai. Gyula város tanácsa f. hó 20-án megtar­tott ülésén végleg elejtette azt a tervet, hogy a villamos részvénytársaságnak a zsidó-templom melletti telket átengedje. a. tanácsban két áramlat küzdött egymás­sal. Az egyik a város érdekei mellett tőrt lándzsát, a másik pedig a felekezeti érzé­kenységet kímélni óhajtván, ellene volt minden oly megoldásnak, mely a jogosult kívánalmakat figyelmen kivül hagyta volna. Ez utóbbi felfogás mellett főleg dr. B e­r e n y i Ármin zsidó hitközségi elnök ós városi képviseleti tag érvelt. Meggyőző szavai nem is tévesztették el hatásukat, mert a tanács jelentékeny többséggel ki­mondotta, hogy az áramiejlesztő-telep cél­jaira a templom melletti teiket nem en­gedi át. A villanyvilágítás nagyobb arányú bereneezése ezzel egyidőre megfeneklett. A részvénytársaság nem hajlandó nagyobb befektetéseket csinálni, már csak azért sem, mert még nem olyan reális a város­sal kötött üzlet, hogy koczkázatos kísér­letekbe bebocsátkozhassék. Az esetben, ha a villanyvilágítás igénybevételére magá­nosak nagyobb számban jelentkeznének, a társaságban meg volna a hajlandóság te­temesebb áldozatot is hozni. De eddig oly mérsékelt volt az érdeklődés az üzlet és háztulajdonosok részéről, mely cseppet sem alkalmas arra, hogy a társaság vállalko­zási kedvét fokozza. Ily körülmények kö­zött nagyon valószinü, hogy a villanyvil­ágítás berendezése a jövő évre marad. — Kinevezés. A csabai hatosztályu ál­lami elemi iskolához a közoktatási minisz­ter id. S u c h János tanítót, ki eddig he­lyettesként működött,jigazgatóul kinevezte. — Hymen. Csaba szép hölgykoszoru­jának egy bájos tagját, Keleti Teréz kisasszonyt, dr. Keleti Ignácz orvos szép leányát tegnap jegyezte el Halász Béla, az Assicuraczioni Generáli biztosító társa­ság központi tisztviselője. — Uj adóhivatal. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy 1900. január 1-én uj adó­lűvatal állittassék fel Szeghalmon, amely­nek hatásköre kiterjed Szeghalom, Vésztő, F.-Gyarmat és K.-Ladány községekre. — Nycm nélkül. Egy héttel előbb je­lentettük, hogy a gyulai titokzatos bűn­tényben, melynek áldozata lett K 1 o n d a Tódor czigányfaliű bíró, az önfeláldozó nyomozás kiderítette a bűntény minden részletét. Bálint Mihály ós Gliga Tódor követték el igen elvetemült módon a gaz­tettet. Hétfőn kisérték őket a vizsgálóbíró elé, de ott ugy Gliga, mint Juhász vissza­vonták vallomásaikat. Es félreórthetlenül alibit igazoltak. A vallomást—mint mond­ják — a csendőrség kínzása szorította ki belőlük s hogy a bűntettel gyanúsítottak liberális emberek, onnét tetszik ki, hogy Juhász igy egészítette ki vallomását: — Tessék elhinni, elvállaltuk volna mi a borderó irását is, annyira összevertek be nnünket. ^ És nem hiányoznak jelek, melyek plau­zibilissé tették, hogy nem Xaven szent Ferencz jámbor mondásaival szorították őket vallomásra, de „kézzel foghatóbb" argumentumokkal, Most már más nyomon indulhatnak. És nem lehetetlen, hogy örökre titok ma­rad, mi, vagy ki oltotta ki Klonda Tódor életét a gyulai vásáron. — Eljegyzés- Hirschmann Ármin b.-csabai kereskedő eljegyezte Pollák Vilmos cs.-apáczai tekintélyes kereskedő leányát, Janka kisasszonyt. — Ellenőrzési szemlék. Az idei ellen­őrzési szemlék a közös hadseregnél a bó­bós-csabai sorozó-járás területén tartózkodó közös hadseregbeli tartósan szabadságolt póttartalékos ós tartalékos katonákkal B.-Csabán a gyalogsági laktanyában — mindenkor reggel 8 órakor — a követ­kező sorrendben fognak megtartatni: F. évi októáer hó 15-ón Uj-Kigyósról az ösz­•szesek ós B.-Csabáról a 101. sz. gyalog­ezredhez tartozók. F. évi október 16-án az 1889., 1890., 1891., 1892. és 1893. F. évi október 17-ón az 1894., 1895., 1896., 1897. ós 1898. sorozó óvfolyambeli összes különböző csapatnemhez tartozók Csabá­ról. Felhivatnak tehát az Uj-Kigyós ós B.-Csaba területén tartózkodó szabadságo­sok, póttartalékosok és tartalékosok, hogy a részükre előirt ellenőrzési szemlón a ki­tűzött helyen ós időben annál inkább je­lenjenek meg, mert az elkésettek vagy meg nem jelentek az utószemlére utasít­tatnak, a hol igazolatlan elmaradásukért kérdőre vonatnak; az elmaradottak kato­nailag is szigorúan fognak büntettetni. Az utóellenőrzósi szemle f. évi november hó 17—20-ig fog megtartatni. — Feleséggyilkos mezőőr. A megye Bgyik községe, Körösladány, a hol addig a legritkább eset volt az, mely bor­zalmas, igy különleges változásával a nyom­dafestéket kérte, — ujabban igen sok bün­ióny, vagy szerencsétlenség színhelye. Más adást, én mehetek krumplit kapálni és főleg ki­lencZ gyerekem nem eszik. A főbírónak megesetta szive a kiiencz éhező Schwarcz csemetén és kegyesen szemet hunyt, sőt maga is elment a svindli estére, minek utánna meghallotta, hogy Schwarcz két talmi médium­mal, két faczér borbélylegénnyel fog „működni" és mint a vígszínház, nagyon összevannak ta­nulva. Elérkezett a kritikus pillanat. És a „Szelid Bárány" ragy közönsége lélekzett visszafojtva mellesleg szólva: egy tüt nem lehetett volna el­ejteni a földre, annyian bekiváncsiskodtak Cleo pátra szerelmeire. Schwarcz ur fölszólította a közönséget, nem volna.e kedve fötsétálni a pó­diumra médiumnak. Csakhamar felugrott a min­denre elszánt két borbélylegény. Az egyiket Svengáli hókus-pókusai után Mister Schwarcz teljesen alkalmatlan médiumnak minősítette. Nem ugy a másikat. Ez egy vézna legényke volt, a kit leültetett. S aztán mint a ki dolga felől egé­szen bizonyos, (lehetett is : a próbán gyönyörűen ment a dolog) elbeszélte elöljárójában, hogy a médium minekutánna lö.öt olvas, aludni fug és aztá'i jelenik meg Dreyfüs, Cleopátra, Napoleon, Rózsa Sándor és sárréti kívánságra : Savanyu JÓZSJ szelleme. Mister öchwaicz elővett egy fényes aczél> gombot. Aztán erélyesen szólott a médiumnak. Nézzen erre a gombra, Mig tizenötig olvasok, önnek el kell aludnia. Aztán tovább Svengális­kodott s lassan olvasta, egy, kettő, három, négy. Mikor kilenczig olvasot', a médiumnak leragad­lak a szemei. Schwarcz pedig megijedt. — Ostoba, sietett, — mondotta a médium, nak balkan. De akkor vette észre, hogy a faczér médium olyasmit rendezett, a mi nem volt a programmon . nem színlelten, valóban alszik. Öchwaicz elfelejtette a közönséget s ijedten kiáltott föl, mint Nubia párdueza : — Be vagyok csapva. Be vagyok csapva. Hisz ez alszik. A közöusógből sokan nem értették meg a Schwarz megrökönyödését s felkiáltottak. — H s/.en azt akarta, hogy aludjék. — Akarta, majd megmondom ki. Hisz ez borzasztó ! — Odarohant a médiumhoz. Rángatta, emelgette. A boibélv legény oly mélyen elszeu­d-tült, a milyen édes alvása a világ egy bor. bélyjának SJ volt. - Jaj nekem te^temnek-lelkemnek, - lel­kendezett öc warcz. Ez ugy alszik, hogy soha. sem ébred föl. Én nem ludom fölkölteni. Engem lelakasztan >k. Én ezt nem akartam. É í ne n >u <l..k hvpiH-iuálui. Éu sthwiocMer vagyok Orvos é' i urVk, nx-g n- ha!ion f' A köefoaétf ekkor ismerte íöl a íyzetet . sorától-a*v - esu­(iuU ÍIÍL és a bot hűtő -dézsa ösazés.. VÍZUÍ ráön« t, uo O.7. elaltatott IV, a ki. e draáztikus szerre Zsongva ugrott föl és ugy elillant hogy ugyan az ő révén Cleopátra szellemével sohasem fognak a Sárréten társalogni. De ez nem minden A főszolgabíró megidézte a hypnotizáló Öcbwaiczot és miginditotta ellene a kihágási eljárást. Előbb azonban oi vosi szak­véleményt kért. A hxpnotiziLtis pedig a sárréten i míg uj dolog. A felszólított orvi.s is c-ak annyit tudott felől'*, hogy a csabai d .hdnybeválti liiva- i tai főnöke hisz benne. Hogy adjon róla véleményt, j R stelte azonban a tudatlanságát és feltalálta magát. — Mielőtt e kérdésben szakvéleményt kellene mondanom, kérem az acélgombot 21 órára, hadd tanulmányozzam És az aczélgomb (a világért sem mondom, hogy a lexikonok) a 24 óra alatt oly alapos szak- ' véleményt vasalt ki a derék orvostól, hogy még Tóvölgyi Titus7, a nagy szellemidéző is meg» irigyelhetné. A hypnotizmus minden determiná. ciója benne volt. Egy nem eléggé ov ítos járási iri ok elolvadván: megbicsaklott tőle a nyelve. Eddig van! — Tanulság belőle annyi, hogy senki sem merjen a hypnotizálásra vállalkozni, mert majd mint Mister Schwarcznál, a Dalay Láma magán­litkáránál, ő nála is kisül — lu.gy tuda'ára ébred innak, miként Neukom kútfúró kis Miska őhozzá í ép est.. És majd szintén halálra ijed, hogy a maga nódiumát hogyan költi föl? Mert könnyebb aL ;itni, mint ébreszteni. Téli gazdasági iskolát. — Egy csabai gazda kívánsága. — Szerkesztő ur! A minap Makón i i.aou összeakadtam egy nagyszentmik­srazdúval. Csak olyan javakorbeli em- . :•'. Már őszbecsavarodott a haja. [ennyire csodálkoztam hát, mikor elmon­•u... ö iskolába fog járni, ós pedig r a z i a sági isk o lába. Mert azt, : tartja, i.ogy tanúin: nem .szégyen. A nagy- ! jzentmiklósi földmives iskolában ugyanis j téli gazdasági iskouit ..yitottak meg fel-; uött g a z (1 á k ti a k. V'zeri iskolának szer- ' vezete a következő: ' Czélja: a tóit gazdasági iskolának, hogy ! a felnőtt gazda közönség, ki gazdaságát;' esak rövidebb időre hagyhatja el, az ok-\ szerű gazdálkodás alapismereteiben okta- ' Isást nyerhessen. Az oktatás magyarázások, felvilágosi- ; tások, valamint a viszonyok szerint lehet- ; áéges gyakorlati útmutatásokkal történik. A téli gazdasági iskolába felvesznek £

Next

/
Oldalképek
Tartalom