Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám
1904-07-03 / 54. szám
X politikai törvények folytatásának megakadályozása, különösen . keresztény gyermeknevelés eddigi állapotának íentarl ásával. Ezek utói; bebbonyosoÖottjtehát, hogy ha a néppárt a iőt el nem ejtette is, annak legizgalmasabb kérdését, a zsidó vallás recepciója éhen va!ó küzdelmét kikapcsolta programmjából,* amely ma már jóformán cst.k a felekezetnélküliség ellen való akcióra szorítkozik. * Sok-sok ezre a mennek naponkint a budapesti bikaviadalokra. Lehet, hogy az ezrek közt ott járt az arénában két exminiszterünk is: Khuen Ht ^erváry gróf és B á n f f y bú ró. Miéi-E^ le irigyelhették volna meg a bikaviadaíok gyönyörűségét ők is ? El is határozták, hogy ők meg rendeznek ex-miniszter viadalt. Ilyet még ugy sem látott a magyar Hadd gyönyörködjék benne. A nem mindennapi viadal pedig ott kezdődik, hogy P o 1 ó nyi Géza a költségvetési javaslat tárgyalása során leleplezte Khuen grófnak a Bánffy-éra alatti báni viselkedését és Bánfly-nak, mint volt miniszterelnöknek a horvát bánhoz való viszonyát. Szóval: ujabb pikáns szenzációkra van kilátás. ízelítőül már is kapunk belőle, mert Khuen nemzeti politikája jellemzéseül az uj párthoz közel álló oldalról fölelevenítik azt a régi verziót, hogy gróf Khuen a katonai büntető perrendtartás dolgában a magyar kormány megkerülésével levelezett a közös hadügyminiszterrel és ekkor a magyar miniszterelnök egy átiratban felszólította úgy a közös hadügyminisztert, mint egy leiratban a horvát bánt, hogy a magyar kormány tudta és beleegyezése nélkül tárgyalásokat ne folytassanak. Amint politikai körökben hírlik, Bánffy báró legközelebb megjelenik a Házb in és foglalkozni fog az érdekes módon felszínre került kérdéssel. * A Házban egész héten a költségvetési vita járta. A napirend nyújtásához, de élénkítéséhez is hozzájárulnok az időnként felmerült, de ezután is felmertlhető incidensek : egyes kérdések, amelyek belevetödnek a tárgyalás anyaga köré, foglalkoztatják a kedélyeket és felszólalásokra késztetnek olyanokat is, akik különben nem beszéltek volna. Itt van mindjárt a miniszterelnök csütörtöki nagyhatású beszéde, melyben a költségvetési vitában eddig elhangzott beszédekre válaszolt kimerítően. Különösen kiemelte a földbirtok politika szükségességét, melyet éppan laounk ie^ mának Vezeiö' cikki' • : ismertette Feltünésszerü határozatot hozott csu törtökön Budapest „Székesfőváros" titulussal" ellátott magyar főváros közgyűlése. Kimondta a főváros közgyűlése, hogy amíg nem lesz magyar udvartartás, őfelsége hódolattal szeretett királyunk személyes szükségleteit kivéve, még a szokott udvartartási költséget sem szavazza meg. A fővárosnak ezt a merész, hazafias határozatát feliratilag terjesztik a képviselőház elé. A békési ág, ev. egyházmegye közgyűlése. A békési ág. h. ev. egyházmegye ez idei közgyűlését csütörtökön Orosházán tartotta meg. A lelkészek, egyházfelügyelők s az egyes egyházak kiküldötteinek nagy része már szerdán érkezett Orosházára, a mikor is délelőtt lelkészi értekezletet tartottak. Itt Kovács Andor orosházi lelkész ismertette a felső-borsódi egyházmegye köriratát az 1848. XX. t.-c. tárgyában. Majd F r ey t a g János csorvási lelkész az egyház beléletére tartozó egyes kérdésekről értekezett. Délután az egyházmegyei iskolaszék tartotta gyűlését. A körlelkészek jelentéseikben, a vizsgálatokon szerzett tapasztalatok alapján, a legjobb eredményről emlékeztek meg. Örömmel értesült az iskolaszék különösen a magyar nyelv sikeres tanitásáról a tótajku egyházak iskoláiban, ahol legteljebb a vallástan taníttatik anyanyelven. Legtöbb helyen azonban a tanítási nyelv a magyar. Másnap reggel 8 órakor a gyűlésre megjelent tagok a templomban gyűltek össze, ahol Reviczky László kondorosi lelkész szívre, lélekre ható, gyönyörű beszédben, — ü.p. csel. XII. 1—12. szent igék alapján — a gyámintézetre való adakozásra hivta fel az ájtatos híveket. .Röviddel az istentisztelet után, ugyancsak a templombau dr. H a v i á r Gyula helyettes egyházmegyei felügyelő, rövid szavakkal megnyitja a közgyűlést. Megnyitójában megemlékezik Haviár Dani egyházi felügyelőről, kit betegsége tart vissza a gyűlésen való elnökléstől. Keviczky László egyházmegyei jegyző jelenti, hogy a kiküldöttek megbízó levelei rendben vannak. Veres József esperes felolvassa tartalmas, kiváló gonddal kidolgozott évi jelentését, mely magában foglalja az egyházmegye beléletére vonatkozó minden mozzanatot. Hangsúlyozza az 1848. XX. tvk. végrehajtásának szükségességót, ugy egyházi, mint állami érdek szempontjából. A lelkészi fizetéseket az áll. főgimnáziumi tanárok fizetési fokáig kivánja kiegészíteni. Az eszmékben eazdas, tanulságos jelentést 'lelkésszel nyomban A szarv bizottságának vevőszék jelen Orosháza foieb. számvevőszék határo adózók Vszemélyes jáidése tárgyában,a közgyü elvetette. Az iskolaszéki jegyzv sása után dekánusoknak mt t 0 k á 1 y i Adolf az orosházi, . Lajos a szarvasi városi, P od h a János a szarvasi tanyai ós F r > János a tótkomlósi iskolákhoz. A Zsedényi-féle jutalomra ajánl „attak : Brózik Lajos, Borsiczky Károly, Supkégel Emil, Varga János és Pataki János tanítók. Torkos Kálmán ismerteti azon ÖJÍniszteri rendeletet, mely az iskolai alapítványok eladását csakis az ő hozzájárulásával engedi meg. Ezen, az autonómiára sérelmes rendelet ellen, s a kerület, illetve az egyetemes gyűlés utján feliratot intézni határoz a közgyűlés. Több, kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után szőnyegre került a szentetornyai egyház kérvénye, melyben a nagyszénási, gádorosi és orosházi határból kér egyes területeket egyházilag magához kapcsolni. Hosszabb vita után, melyben az érdekelt egyházak lelkészei, felügyelői vettek részt, dr. Haviar Gyula közbevető indítványa fogadtatott el, amely szerint a kérvény pótlás s kiegészítés végett visszaadatik Szentetornyának s a jövő évi gyűlésen újra tárgyaltatik a kérvény. Gajdács Pál tótkomlósi lelkész sürgősségi okból kéri a komlósi szabályrendelet tárgyalását. A közgyűlés, tekintettel az ügy fontosságára, nem bocsátkozik a szabályrendelet tárgyalásába, hanem annak idején kiadja a szabályrendelet készítő bizottságnak s annak véleményéhez képest a jövő évi közgyűlésen határoz. A kérvények tárgyalása folyamán örömmel értesül a közgyűlés Orosháza egyház azon határozatáról, hogy szept 1-én két uj tanítói állást szervez s i>i ügyét a kor követelményeinek meg! leg fejleszti. Az indítványok közül kii Veres József esperesnek az e...;\ gyűléshez fölterjesztendő azoi mely a felekezeti tanárok és ,n tését az államiak fizet*' ével ve vánja kiegészíteni F' ' ídítváuy, hasonló eljárás céliából, minden uiagyarorsaági egy háamegyének megküldeük. A kerületi gyűlésre kiküldettek : Zvi rinyi János, Kovács Andor, Kevioafr László, Hajts fij lalké«wk [av* Lajos, Bulla Sán Szék&s • tvá», Haviar Gyula f.- ü. Jövő gyftlé* Jelyóttl roeghiv ás foiy Kondoros tii -et ki.' K e v i z k y kondorosi lelkész szívélyes szavakkal h , maga jföteg pálu.jék szét. Ezt ^enni. Ekkor az apa . a köteget és egyenkint, min.megfeszítés nélkül tördelte szét a iki.i mondván: így hulltok szét,iia ,aiy áu;ad köztetek, mig ha összetartok, re> mindnyájan teljes erő1 és kópé..-* vagytok leküzdeni az ellenei k főléptf akadályokat. EÍ a találó mese hangrott el délelőtt áabín amikor negalakult a békéscsabai ipartistületi hitelszövetkezet. Az arabs mesét a negalaktfó gyűlésen Eeinh a r d t Gyila, az tridi kereskedelmi és iparkamart alelnöke uondotta el általános tetszésre Találó a hasonlat, mert a kisiparosok akiknek annyi sok akadálylyal kell mégkiisdeniök, hogy létfentartásukat biztosítsák, csak úgy tudnak kellőleg érvényesülj ha tömörítik erejüket. Az csszetömörülés meg is tör'.ei amikor egyhangú határozattal kiraoviduk a hitelszövetkezet megalakulás--' H K . HO ?.ló intézméry már egy izben léie^ülf > ' de az icovel részvény tá. ' o f : <ödöt' át. A. kisipar támoj: tsát ' ni' vetkezet kedvező feltét .1 >', célokra szolp^ó köbson jainak. Ezen kivül sokat s7vre//. t-.g •>»!' szövetkezet révér lett szerezhet' gokat. Arut nem fogle' és mel jgét. 1 ' tart í m< 1716-ra, mert azt mondja, hogy Temesvár ostromához már oda rendelték a csabai szekereket, 2) Temestvárt pedig 1716. szeptember 1-én kezdték ostromolni s még ez évben be is vették a seregek. De más részt maga Markovicz is 1748-ban irt másik müvében lerontja előbbi állítását s azt adja tudtul, hogy „1718-ban, a Temesvár bevételét követő évben ülték meg az ev. tótok Csabát.®) Mint rendesen, ez esetben is középen van az igazság. Temesvárt, mint említők. 17l6-ban foglalták vissza a töröktől, az ezt követő év tehát 1717. és nem 1718. Azon tudósítás, hogy a csabai szekereket Temesvárhoz rendelték, 1717-re is megáll, mert a szekerekre a vár helyreállításánál is nagy szükség volt. De meg most már kétségtelen adatunk is van arra, hogy a mostani Békéscsaba telepépitését csakugyan 1717-re kell tennünk. 1720-ban két Tolnamegyétől, tehát egészen érdektelen féltől kiküldött idegen nemes emberek, Szlavenicz Mihály és Dalmata János összeírják Békésmegye lakosait s azok vagyoni állapotát. Ez összeírás még oly közel esett a mai Csaba telepépitésének kezdetéhez, hogy az akkori ciabai bíró, az ő esküdt társai és Békésvármegyének ellenőrző tisztviselői kétségtelenül biztos hirrel szolgálhattak ez ügyben az összeiróknak. S íme, az összeírok 1720. junius havában azt írják, hogy Csaba 3 éve kezdett benépesedni, azelőtt pedig lakatlan volt. 4) 1720-tól 3 évet visszaszámítva, 1717-re jutunk. De meg Békésvármegye 1717-ikijegyzőkönyvében egyenkint föl is van sorolva az a 22 család, amely Csabán 1717-ben állandó tanyát ütött. Eddigelé azonban a) Békésmegyei oklevéltár I. 284. I. *) Békésmegyei oklevéltár I. 296. 4) Az 1720-iki összeírás (conscriptio az országos levéltár kincstári osztályában.) ezen csaladokra nezve az a tévedés volt elterjedve, hogy e családok mind magya. rok és igy nem elődei a mostani csabfci lakosoknak. Csakhogy e névsort összevetve a későbbi összeírásokkal, kitűnik, hogy e 22 család közül legalább is 7, magyar vezeték neve dacára tót nemzetiségű és ág ev. vallású volt. Sőt e héten kivül még legalább 3—4 lakos tót volt s legfeljebb 10 ujabban jött református magyar lakott velők, mert különben a kincstári ispán nem rendelt volna közibök tót birót Bánszki György személyében. Megállapítván a telepítés kezdetének , évét, kérdezzük és kutassuk, ki volt az a derék ember, akinek fejében Csaba benépesítésének gondolata megvillant s a!.i azt keresztül is vitte? Markovics Mátyás, aki a csabai első papokat, tanítókat, bírókat mind jól ismerte, határozottan állítja, hogy a benépesítő, „azaz a településre engedélyt nyerő s az első lakosokat összegyűjtő férfiú: Turóczy Miklós volt") de ő aztán a többiről hallgat s nem mondj J meg miféle állásban, honnan ismerte ő ezt a Turóczy Miklóst ? Volt-e ennek ahhoz való műveltsége, ismerete, hogy uj falu telepítésére vállalkozhassék ? Megint a megyei jegyzökönyveket s az uradalmi levéltárt kell végig kutatnunk, ha e Turóczy Miklós életéről valamit tudni óhajtunk. A megyei levéltár első adata mindjárt azt mondja, hogy 1719. julius 1-én Turóczy Miklós ur nyújtott be folyadmodványt az ő jogainak védelmére a megyéhez. 8) Az 1720. juniusi összeírást készítők tanúsítják, hogy Turóczy Miklós részt vett az 1716 —17-iki török háborúban, nemes ember volt és akkor Csabán lakott. 1725 ben és 1728-ban Békésvármegye Turóczy Miklós tábi .bi v i szto a. M mint megyei megbízottat vizsgáhtri dötte s neki napidijat szavazott meg. 7 uradalmi levéltárból padig érte«i' ; hogy e Turóczy Miklós (>-«• ispán volt s miat n a? ui ' ik gvi ;1 n: g 1736-bpt öu jó' Tv:\jc daloíi állá-' xíkalmas e megismerik kei érintkeí tésre eng^dt rozzon és a pitője legyc-n Turóczy i telepitéseben í. Ez, mint mái felföldi szárma. 1717, vagy má ÍZ aradi harm tudjuk róla, ho r> javára az ő határ kiterjesztette, a g uevü értékes hala.elvetie s midőn u határokat helyre ak tiltakozott, mert a; mint földes ur s k viselőjének joga van séhez. 1") Lehetetie-i ebi; l ói hogy Strobai a c« L .k is ő > at ar i ba , hogy 'z egyko:\ \r ') Jegyzi könv. II, 483, !!!. *) Hanuckern levdek gr. K fasc 26. nov 1. 40. müv. t léne . i i -'• . i> ve VI 1, 1) Békfemegyei <Alevéltár II. 6) Békésvármegyei oklevél tár I. 284. Jegyzőkönyv I. 488.
