Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-07-03 / 54. szám

Mellék késmegyei Közlöny 54. számához E ^B.Üosenthal Ignác szólott. Melege Javakkai üdvözölte a megjelenteket, A katnara ós az orsz. központi hitelszövetkezet kiküldötteit. Reinhardt Gyula szólott ezután, nagy tetszést aratva az arabs mesével. Hosszabban beszélt E d v i Illés László. Ismertette a csabai viszonyokat. A hitelszövetkezet megalakítására Csaba jó t.Uaj, mert a már korábbui létesült liitsls^övetkezet részvénytársasággá virágzott föl. Részletesebben ismertette ezután a megalakulandó hitelszövetkezet céljait, működési irányait. Á szövetkezet különlegesen az iparosok érdekeinek istápolására alakul. Igazi kincse lesz az iparosságnak. Előmozditja a vállalkozást, leszámítol követeléseket, és hogy eme fontos intencióiban eredményesebben prosperálhasson, belép az országos központi hitelszövetkezetbe rendes tagul, ahonnan tetemes segélyösszeget bocsájtanak rendelkezésére. Az iparkamara támogatásáról is biztosithatja a szövetkezetet. Horváth János dr., mielőtt feltenné a kérdést, hogy kiváuja-e a gyűlés a hitelszövetkezet megalakítását, nem mulaszt-' hatja el annak hangsúlyozását, hogy az ipartestület önmagában csonka egyesület, amely csak adminlsztrális munkát végez, de önsegélyezési, anyagi támogatást csak ugy nyújthat tagjainak, ha hitelszövetkezetet alakit kebelében. Végül előterjeszti, hogy mennyi tökével rendelkeznék a hitelszövetkezet megalakulása esstén. Eddig 141 tag jelentkezett 558 üzletrész jegy gyei. Ez öt éven át befizetve megfelel 27900 koronának- A központi hitelszövetkezet ez összeg kétszereséig, tehát 52 ezer korona erejéig nyújt hitelt a szövetkezetnek. A kormány segélye a jegyzett összeg feléig, tehát 13 ezer korona erejéig nyújt kain itmentes segélyt, s amint ezt az állam megadja, még ugyanekkora összegnek a folyósítását kilátásba helyezi a központi hitelszövetkezet, ugy, hogy a csabai hitelszövetkezet mintegy 100 ezer korona adó- ós bélyegmentes tökével kezdené meg áldásos működését. Kérdi ezután, hogy kivánják-e a megalakulást. Altalános igenlő válaszra a gyűlés kimoudta a békéscsabai ipartestületi hitelszövetkezet megalakulását és egyben kimondták, hogy az uj szövetkezet rendes tagul belép az országos központi hitelszövetkezetbe. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének a hitelesítésére a közgyűlés Rosen thai Ignác ipartestületi elnököt és Wagner József alelnököt kérte föl. Néhány apróbb részletkórdós megbeszélése után megválasztották az igazgatóságot, felügyelő ós "bíráló bizottságot. A központ a maga részéről az igazgatóságba kinevezte Rosen thai Ignácot, a felügyelő bizottságba pedig P o r j e s z Mihályt. Beválasztattak az igazgatóságba : Wagner József, Csanádi János, Zlehovszky György, Zvaratkó Pál, Szihelszky József és Hugyeoz János ; a felügyelő bizottságba pedig J en e i Endre, Könyves Kálmán ós Kován Endre. Az igazgatóságból évenkint két tag kilép, akiket uj választással helyettesítenek. Ezután megalakították a bíráló bizottságot, melynek tagjai a következők : M i c h n a y Gusztáv, Áchim János, F e 1 b e r t Sándor, Gulyás Mihály, S a j ben Pál, Mayerhofferlst ván, ifj. Kapta János, L i p t á k János, D ur a i Pál, F a c s i n a i Dezső, S z i t á r Pál, M a t u 1 a y Ferenc, Rovó Vince, V o 1 e n t i k Lipót, Horváth Mátyás, B a r t a Antal, Turcián Pál, Subasiti Károly, Juh ász Antal, T r u 1 ó György, T u r z ó József, S n o b e 1 János, P a p p Sándor. Kimondta meg a közgyűlés, hogy az uj szövetkezet ez év augusztus elsején kezdi meg működését és ezzel a délelőtti közgyűlés véget ért. Délután az igazgatóság és felügyelőbizottság tartott ülést, amelyen az igazga aóság elnökéül Rosenthal Ignácot, helyetteséül Wagner Józsefet, alelnöknek Csanádi Jánost, a felügyelő bizottság elnökéül P o r j e s z Mihályt választották meg. Az igazgatóság a szövetkezet pénztárnokául U h r i n Adrást könyvelőjéül pedig ifj. H o r v á t h Mihályt választotta meg. magyar iparos osztály az idegen ipari ter-1 mékek keresletét a hazaival szemben. De ezenkívül is sok-sok orvoslásra váró bajban szenved a migyar ipar. És mindig akadnak ujabban is bajok, AZ ipari szakcsoportok saját hatáskörükben mindenkor törekszenek helyzetükön segíteni, bár önmaguk erejével nem igen sokra mennek. Legutóbb a csizmadia-iparosok mozdultak "meg. Nem az egész országb m, csupán az Alföld Tiszáuinneni részéből. Azt panaszolják, hogy a bőr drágulásával nem tudnak az iparukat tönkretevő versenynek gátat vetni. Egyik fősóreimük még az is, hogy a föntemlitett oknál fogva rendesen ráfizetnek az országos vásárokra. A nyersanyag rohamos áremelkedése folytán előállott kedvezőtlen üzleti konjukturák birták rá a csizmadia-iparosokat egy olynemü, nagyobb mozgalom megindítására, amely mozgalom a csizmadia iparos termékeinek egyöntetű árszabályozását és a vásári árulás korlátozását célozza. A mozgalom kezdeményezője a gyulai csizmadia iparosok társulata volt, mely később átirt a csabai ipartestülethez a mozgalom megindítása érdekében. A csabai ipartestület az átirat értelmében szűkebb körű értekezletre hirta meg a gyulai csizmadia iparosok társulatát, amely közös értekezleten egyhangúan elfogadták azt a javaslatot, hogy a csizmadia ipar termékeinek árát 20 százalókkal fölemelik és e javaslat kötelezővé tótele végett Csabán ma megtartandó nagygyűlés elé terjesztik. Valamint a mai nagygyűlésen hozzák szóba a vásári árulás hátrányait is. A közös értekezlet után a csabai ipartestület átirt a szomszéd megye és környékbeli ipiros társulatokhoz, hogy a sérelmek orvoslása végett minél számosabban jelenjenek meg a csabai nagygyűlésen. A megindított mozdalom lelkes visszhangra talált a vidéken. A csabai ipartestületnél a hót végéig 25 községből ós városból 121 csizmadia iparos jelentette be a nagygyűlésen való részvételét., s részt vesznek azon a csabai csizmadia iparosokon kivül Miskolc, Szarvas, Gyoma, Túrkeve, Mezőtúr. Tótkomlós, Nagylak, Makó, Gyula, Endrőd, Nagyszalonta, Orosháza, Szentes, Ujszentanna, Pankota, Dávaványci, Mezőberénv, Arad, Hmvásárhely, Debrecen. Nagyvárad, Békés és Vésztő iparos társulatai csizm idia szakcsoportjainak kiküldöttei. A vidékről bejelentett vendégeket, akik egy része már tegnap este megérkezett, a helybeli csizmadia iparosokból alakult I 10 tagu fogadó küldöttség fogadta az állomáson és elszállásolásukról négytagú szállásolási bizottság gondoskodott. A mai nagygyűlés délelőtt 10 órakor kezdődik a községháza közgyűlési nagytermében. Ezt megelőzőleg előértekezletet ; tartanak az ipartestület helyiségében a közgyűlés munKaprogramján^k megállapítása oóljából. A nagygyűlést a csabai ipartestület elnöke, Rosenthal Ignác nyitja meg. A gyülóstvezető elnöki tisztet W a gn e r József ipartestületi alelnök tölti be, előadókónt pedig Áchim János ipartestületi jegyző szerepel. A vidéki vendégek tiszteletére délben 2 korona részvételi dijjal társas lakoma lesz a Fiume szálló éttermében, a nagygyűlés utolsó aktusa pedig este táncmulatsággal fejeződik be. A táncmulatságot a a csabai csizmadia iparosok rendezik a Széchenyi ligeti pavillonban. A táncestéi r tiszta jövedelmét az elaggott szaktársak ó; azok családjainak segélyezésére fordítják. Sármezey Endre igazgató-főmérnök olvasta fel ezután az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentéseit ós indítványait. A felolvasott jelentések szerint a vasút üzleti bevétele kitesz az 1903. évben 148'054 korona 21 fillért, kiadás 100,605 korona 99 fillér. A vasút üzleti feleslege 47,448 kor. 22 fiU., amely összegből „Tőkebeszerzési kamat" tartozás cimén 17,003 korona 2 fillért levonva: marad tiszta üzleti nyeremény 30,445 korona 20 fillér. Ebből az összegből 152 kor. 23 fillért az épitési alap, 30,292 korona 97 fillért pedig az üzleti tartalékalap növelésére fordítottak. Ezután következett a közgyűlés legfontosabb része: a tőkefelemelés. A közgyűlés egyhangú határozattal kimondotta, hogy a társaság eddigi 1.146,000 korona részvénytőkéje a békéscsaba-vésztői vasútvonal épitési költségek fedezésére kibocsátott 3725 drb egyenkint 200 korona névértékű részvény összértékének megfelelő 745,000 koronával 1.891,000 koronára felemeltessék s ebből kifolyólag az alapszabályok pontjait módosították. A felolvasott jelentéseket és mérlegszámlákat a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta s a szokásos felmentvényt az igazgatóság ós felügyelő-bizottságnak megadta. Végül az igazgatóságot kiegészítették két uj taggal a békéscsaba—vésztői vonal érdekeltsége köréből. Uj igazgatók lettek: K o r o s y László Csaba községi elsőjegyző ós B a n n e r Béla, Wenckheim Frigyes gróf kigyósi uradalmának tiszttartója. A felügyelő-bizottságba a régi tagokat, nóvszerint: elnökül : Heinrieh Sándort, rendes tagokul : ifj. N a g e 1 Vilmost, S z a 1 a y Gyulát, ifj. Vásárhelyi Lászlót ós póttagul: ifj. Purgly Jánost választotta be. Füzesgyarmat község pere. A füzesgyarmat — püspökladányi va»ut építéséből kifolyólag éles ellentét keletkezett Füzesgyarmat község és az engedélyes vasúttársaság között, melynek békés uton leendő kiegyenlítése nem sikerülvén, a kérdés bírói útra terelődött. Mikor a vasút épités konkrét alakot öltött, a községi képviselőtestület 1896 évben hozott határozatával kötelezte magát, hogy az épitési költségekhez 30.000 koronával járul. EB a határozat azonban jóváhagyás végett nem lett beterjesztve a vármegye közönségéhez, s ez a körülmény sok bonyodalomnak vált forrásává. A vasúttársaság biava a képviselőtestület ígéretében, a vasutvonalat időközben kiépítette s azt az 1897 évi december hóban a forgalomnak átadta. A társaság igazgatósága abban a felfogásban ólt, hogy a magára vállalt kötelezettségnek megfelelvén, a megajánlott hozzájárulási összeghez joga megnyílt. Ez okból felszólította a községet, hogy a 30.000 koronát a társaság pénztárába fiaesse be. A község ezt megtagadta s 1899 évben hozott határozatában — melyet a vármegye közgyűlése is jóváhagyott — kijelentette, hogy a 30.000 kor./hozzájárulási összeget csak abban az esetben: fizeti meg, ha az engedélyes társaságiét évi alatt egy teljes íorgalmu állomást létesít. A község ezt a kibőyiífo határc&acot azért hozta, mert a „füzeégyarmat-áfelső állomás névvel létesített állomás nem- teljes íorgalmu, hanem csak rakó dó állo. más volt, mely a megnövekedet igények és forgalom lebonyolítására korlátolt mérvben bizonyult alkalmasnak. A társaság a képviselőtestület kívánságának már azért sem volt hajlandó eleget tenni, mivel az építkezéseket a kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében teljesítette, ki engedély okiratában Füzesgy^rmaton csak rakodó állomás létesítését kivánta. Az ellentétes felfogások merevsége mindig több bonyodalmit idézett elő. A társaság megpróbálta a makacskodó községet közigazgatási uton kényszeríteni, hogy kötelezettségének eleget tegyen. S bár ugy a vármegye, valamint a kereskedelmi miniszter is kimondotta, hogy az épités al kalmával a vasút társaság részéről a kikötmények betartattak s az állomási épü let ae erre megállapított szabványoknak megfelel : a képviselőtestület ennek dacára sem fizetett. A társaság tehát birói segélyhez folyamodott, mivel a képviselőtestület azt vitatta, hogy a község ós a vasúttársaság között létrejött megállapodás magán jogügyletet képez, melyhez sem a vármegyének, sem a miniszternek nincs köze. A per a gyulai törvényszéken indult meg, s a felek igasaik vedelmóre számos okiratra s tanukra hivatkoztak. A törvényszék a legszélesebb kőrü bizonyítást rendelte el, sőt helyszíni szakértői szemlét is TOtTAn ft.t~.nci f.nt-.f. A ^^alrórí-^!/- onrtrVi av» rvn I -j re megállapították, hogy a vasúttársaság által létesített állomás nem képes a megnövekedett forgalom lebonyolítására, s az minden körülmények között kibővitendő. Az ügyet a törvényszéken dr. S z eg e d y Lajos biró adta elő, kinek hatalmasan megindokolt jogi véleményét a tanács elfogadta, s ehhezképest a vasúttársaság keresetével elutasittatott, mivel a képviselőtestület második — felsőbb hatóságilag is jóváhagyott — határozatában kikötött feltételeknek nem felelt meg. A törvényszék ítéletének indokolásában különösen kiemelte, hogy a kereskedelmi miniszternek az a jog köre, melyszerint a vasút épitési feltételeket megállapíthatja, a vasút építésben érdekelt felek szabad szerződési jo-Tát nem befolyásolja. ) I A A kedvezőtlen Ítélet ellen a pervesztestársaság felebbezéssel élt, melyet a nagyváradi kir. tábla a mult héten vett vizsgálat alá. A másodfokú bíróság ellentétes felfogásban volt, amennyiben kimondotta, hogy a községre nézve az 1896 évben hozott határozata kötelező, miután abban ugyanazon hoazájárulási összeg kifizetésére kötelezte magát, mint a többi 1899 évi „kibővített" határozatban. Ez alapon végrehajtás terhével marasztalta, hogy a 30.000 kor. hozzájárulási összeget a vasúttársaságnak fizesse meg, azonfelül a felmerült perköltségek viselésére kötelezte. A hátrányos Ítéletben a község előreláthatólag nem fog megnyugodni s az utolsó szót a fizetés kérdésében majd a Curia mondja ki. Bórmozgalmak. Napról-napra jobban bebizonyosodnak azok az igazságok, melyeket már korábban megírtunk lapunkban az újjászervezett központi szociálista-párt bomlásáról, mely most már tényleg bekövetkezett. A központ kitagadta kebeléből a csabai szervezetet, ez pedig ráolvasta a központ fejére a bűnök egész sorozatát, elmondván Mezőfiéket sikkasztóknak, zsarolóknak. Ennek a bomlásnak az eredménye az az uj Igaz Eszme", melyet Mezőfiék indítottal a csabai „Igaz Eszme" és a csabai szervteet agyongázolására. Bomladozik 4 szociálista-párt. Jele ennek az időszakonkint megjelenő Szlobodnvó Selovo megszűnésé^. A bordás ós a vidéki központtal való szervezkedés eredménye az a mozgalom, -mely az elmúlt héten kezdődött Gyulán. Énnek a mozgalomnak a megi&Jitása folytán olyan híresztelések keltek szárnyra a vármegyében, mintha Gyulán 10 ezer gazdasági munkás kimoudta volna a sztrájkot. A hjc érthető izgalmat keltett mindenfelé, késeibb azonban bebizonyult, hogy az egész nem egyéb, mint felfujt dolog. U sztrájk hir alapjául egyébként az szolgait alapórl, hogy a gyulai Népegylstnek a napokban egy 25 tagból álló ^küldöttsége járt D u t k a y Béla po4gífrmesternól, akiknek az év különbözőfczakára megállapított bérföltételeket |dtak át, kérve a polgármestert, hogyj hivja egybe a kisbirtokosokat és terjeleze eléjük elfogadás végett e föltételjket, melyek a következők: Követelitf^a gyulai gyalogsági munkások oktáfcertől--márciusig az 1 korona 60 fill® napszámot. Ez a követelés megállja a jplyét Mondjuk, hogy még az sem sok, mjfeor márciustól—júniusig és augusz-Mstól—októberig két korona napidijat követelnek. Hanem az már éppenséggel kissé túlzott dolog, hogy nyáron at, junius—julíus és augusztus hónapokra 4 korona napidijat kérnek. Vannak, tagadhatatlan, akik megérdemlik ezt a bért és vannak, akik meg is kapják. De mi lesz akkor a jövőben ha ezt a pontot szerződésbe foglalják ? Minden épkézláb gyerekember; aki kezébe tudja venni az ásót, kapát, vagy kaszát, azt fogja mondani, hogy én erre a hónapokra 4 napi koronát kérek, mert annyi van a szerződésbe is megállapítva. Ez veszedelmes precedens lenne, mely csak ujabb és ujabb bajok kutforrásául szolgálna. A kizárólag munkabérre vonatkozó feltótelek fölött csütörtökön tárgyaltak a gyulai városházán az érdekelt munkások kiküldöttei ós a kis birtokosok, illetőleg képviselőik. A munkaadók, tekintettel a munkaidény előhaladott voltára, elutasították a munkások propozieióit a munkaárnak meghatározására nézve. De azért szó sincs sztrájkról. Ezután azt tették a munkások, hogy ujabb értekezletre kérték fel a polgármestert, mely ma lesz. A nemzetközi szociálistapárt is népgyűlést tart ma délután 2 órakor Gyulán a Kossuth-téren, melven fővárosi sznnnk Csizmadia-iparosok nagygyűlése Csabán Az élettel folytatott láz: s küzdelemből minden osztálynak kijut a bőséges rész. De amely osztálynak mégis legtöbbet kell harcolni a létfentartásért, hogy érvényesülni tudjon, az az iparos osztály, mely úgyszólván csak a gyermekkorát éli még nálunk. Még mindig nyomasztóan érzi a Az A. E G. V, évi közgyűlése. Részvénytőke felemelés. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút rószvóuytársaság lapunkban már jelzett évi közgyűlését szerdán délelőtt tartotta meg Aradon. A közgyűlés legfontosabb tárgya | volt a társaság részvénytőkéjének felemelése a csaba—vésztői |vasut kiépítési költségeinek fedezésére. A közgyűlésen, amelyen Fábry Sándor alispán, Korosy László első jegyző és Haan Béla községi ügyész • jelentek meg, örömmel vette tudomásul a kis vasút fokozatos fejlődésót az építkezésekben ós biztató előhaladását az anyagiakban. Az ülést Vásárhelyi Béla főrendiházi tag, társulati elnök vezette, a ki lendületes szavakban ismertette az életrevaló vasutvállalatnak elmúlt évi forgalmát, terjeszkedését, amely az alföld gazdasági viszonyaira nézve óriási előnynyel van. A jegyzőkönyv vezetésére felkérte L ö w Kálmánt, hitelesítésére pedig vármegyénk alispánját Fábry Sándurt és Purgly Jánost, mint részvényeseket. legolcsóbb bevásárlási forrás neműek, szőnyeg s függönyökben Előnyös és pontos kiszolgálás nagyban és kicsinyben ruhaszövetek, selymek, vászon ILiöwy Jakab L. és Társa SSttiMíS! Vidéki minták kívánatra bérmentve küldetnek. —niBMP'wwiiiiii 'ii la Élté'-.t, itfti'Hni-,1. Hi»-. f