Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-04-14 / 31. szám

a következő méltánylandó kívánságokra felhívni s azok lehető támogatását becses lapja utján is kérni : 1-ször az életfogytiglan megválasztott segédjegyzők köztisztviselői minősége „aljegyzői elnevezéssel törvénybe igtatandó, azért, hogy ezáltal ne bitorolhassák olyanok is ezen elnevezsét, akik jegyzői oklevéllel nem rendelkeznek 9 igy nem lesznek összetéveszthetők a csupán Írnoki, nem pedig fogalmazási teendőkkel foglalkozó egyénekkel. Hogy mennyire fontos az aljegyzők társadalmi ós szolgálati eme álláspontja, azt jegyző kollegáimnak fejtegetni nem is tartom szükségesnek. 2 szor. Legyen ott, ahol egy jegyző van az aljegyző, ha több aljegyző van, az első aljegyző a jegyzőnek akadályoztatása esetén főszolgabírói kinevezés mellőzésénél, minden időben törvényes helyettese, ezt az anyakönyvezésnek a községi ügyvitelbe leerdö egybeolvasztása teszi különösen szükségessé. Ha a fontos anyakönyvezésnél bevált a „törvényes helyettes" ugyan ezen erővel, miért ne lehetne a jegyző akadályoztatása esetén az aljegyző annak törvényes helyettese ? Kíván-e a mai sokoldalú teendőkkel elhalmozott közigazgatási világ fontosabb tőrvény alkotást, mint a mi a fentiekben kifejezést nye^t. 3-szor. A törzsfizetés 1000 korona és 200 korona lakpénzben- állapítandó meg. 4-szer. Országos jegyzői nyugdíjintézet szervezése s ezzel az aljegyzőknek a jegyzői nyugdíjintézetbe leendő kötelező felvétele. Egyes vármegyékben ma is tagjai a jegyzői nyugdíjintézetnek az óletfogytilaglan megválasztott okleveles segédjegyzők; de nagyon sok megyében nem. Nagyon sok jegyző 10—20 évi írnoki, illetve segédjegyzői szolgálatát nyugdíjjogosultság nélkül tölti el. Nem elég-e az ilyen szerencsétlen embernek az, hogy a kinevezés híján a sokszor igazságtalan választások nem léptetik elő, de ezzel sz;mben családjával együtt szolgálatképtelenség esetén koldulásnak legyen kitéve, hiszen manapság még az útkaparóknak is van nyugdijuk, már pedig ezek nem végeztek közigazgatási tanfolyamot. Ha a törvényjavaslat nem is biztosítja az előléptetést a segédjegyzöknek, de legalább jövőjéről gondoskodnia erkölcsi kötalessége lenne az államhatalomnak, akkor, amidőn megóvni óhajtja a jegyzői pálya iránti ellenszenvtől a közigazgatási tanfolyamra készülő ifjakat. Maga a fizetésrendezés egységes voltának következménye, az országos jegyzői nyugdíjintézmény életbeléptetése ; annál is inkább, miután egyik megyéből a másik m gyébe való átvándorlással, a ki- ós beutalványozásokkal járó nehézségektől az egyes vármegyék meglennének kímélve. A tanfolyamot végzett hallgató 1000 korona törzsfizetés, 2( 10 korona lakpénz, nyugdíjjogosultság mellett falun megélhet, családot alapithat s igy nem lesz kénytelen a nagy reményeket szövő s írnokként kihasznált jegyzőjelölt, az előléptetés reménységével a családalapithatás reménységét is esetleg mindenkorra eltemetni. A statisztika igazolja és igazolni is fogja a közigazgatási tanfolyam hallgatók létszámának csökkenését s valószínűleg nem az ösztöndijak kevés voltának, hanem az aljegyzők alárendelt és jelenleg kétségbeejtő sorsának lesznek köszönhetők, ha ezen adatok siralmas állapotot fognak feltüntetni. Én azt hiszem, hogy az itt felsoroltaktól függ sokat a közigazgatási tanfolyam már is hanyatló jövője, nem pedjg attól, hogy hány ingyeues internátus lesz létesítve. Pusztaföldvár, 1904- április hó. Versényi Elemér s. ,k. okleveles jegyző. Hogy mennyire és mennyiben van igaza a panaszos levél Írójának, azt most nem vitatjuk. Kiadtuk azon jogon ós .cimen, hogy tisztes hangon ós észszerűen mindenkinek lehessen joga saját leendő sorsa felett felszólalni. Minden esetíe megszívlelendő hangok azok, amiket,V e r s é n y i Elemér elmond. És ha még nem késő, talán jó is volna általa a nyilvánosságra hozott dolgokkal ugy a testület egyeseinek, valamint egyetemének a s a j á t javukra is minél előbb és minél hatékoBókósmegye vasúti bizottsága legutóbb, dr. F á b r y Sándor alispán elnöklósóvel tartott ülésén foglalkozott ezzel az ügygyei. Elsőben is az érdekeltségtől beérkezett "válaszokból megállapította a bizottság, hogy már az első felszólítás után az építési tőke biztositására eddig 333,000 korona van megajánlva. Ehhez járul, hogy a 200,000 korona államsegélyt kérő felte jesztésre a kereskedelmi miniszter az egész vasutterv előnyeit és a kiviteli módozatokat móltánylóan elismerő leiratban jelenti ki, hogy kész a tervezést megfelelő összegű államsegélylyel támogatni, a segélyösszeg számszerű meghatározását azonban akkorra tartja fenn, ha a részletes kiviteli tervek előtte állanak. Megállapította továbbá a bizottság, hogy a kedvező eredmény a vonalnak Gyulától Simonyifalváig terjedő szakasza által érdekelt vidék támogatásából származik, mig az uton tuli rósz, névszerint Seprős, Apáti ós Baratonyi érdekeltsége egyelőre tartózkodó álláspontot foglalt el a vasúttal szemben. Ennélfogva a bizottság elhatározta, hogy első sorban a Simonyifalváig terjedő vonalszakasz kiépítésére fekteti a íősulyt s eazel párhuzamosan folytatja a tárgyalásokat a vasút meghosszabbítására nézve. Tehát elsősorban a gyulai—simonyifalvi vonalszakaszt épitik, ki, ami a Barakonyig tervezett52 kilométernyi vonalhossznak több mint kétharmadrésze: 35 kilométer és az érdekelt községek túlnyomó részének biztositja már a vasutat. E szakaszszal vasúti közlekedést nyernek Gyulavári, öyulavarsánd, Feketegyarmat, Nagyzerind, Tamásda, Miske, Bélzerind, Vadász és Simonyifalva, vagyis csak három községnek: Seprősnek, Apátinak és Barakonynak a bekapcsolása maradt későbbre, de már a seprősi határnak Vadász és Simonyifalva felé eső nagy része a szakasz forgalmát is emeli. A bizottság intézkedett a vonal traszirozása és a részletes tervek elkészítése iránt. Egyben elhatározták, hogy József főherceghez, a kinek birtoka szintén az érdekeltséghez tartozik, küldöttséget menesztenek, hogy öt az ügy támogatására megnyerjék. S igy a közforgalomunk ujabbi fejlesztését zek után már előre is remélhetjük. nyabban is foglalkozni. Yasut Békés és Áradmegye között— Gyulától Simonyifalváig. — Husszu ideje tervezik a gyula-barakonyi helyi érdekli vasutat, a mely Arad és Békésmegye között van hivatva uj összeköttetést teremteni. Az ügyben most az a fordulat következett be, hogy a vasút egy részének építését kimondták s azt valószínűleg már legközelebb megkezdik. A csabai ipartestület közgyűlése április 14. A békéscsabai ipartestület elmúlt vasárnap, április hónap 10-ón tartotta meg 19-ik rendes közgyűlését a községháza nagytermében, melyen a testületi tagok nagyszámban vettek részt. A közgyűlésen Rosenthal Ignác, a testület érdemes elnöke elnökölt, kit azonban megrendült egészsége miatt a vezetésben Wagner József alelnök helyettesitett. A hatóságot K o r m o s s Emil szolgabíró, iparhatósági biztos képviselte. Jelen volt még a gyűlésen U r s z i n y i János dr. a testület ügyésze, Uhrin András testületi pénztáros, ifj. Horváth Mihály számvevő, mint a zárszámadások előadója ós Áchim János testületi jegyző. A közgyűlés megnyitása után mint első tárgy az elöljáróságnak mult évi működéséről szóló kimerítő jelentése terjesztett volna elő, amely azonban a tagoknak a meghívókkal együtt nyomtatásban előzőleg kiosztatott s igy mint ismeretes többek felszólalása után felolvasottnak tekintetett. Ezután a jelentéshez megindultak a felszólalások. R e i n e r Vilmos kifogásolja az ipariskolai mulasztások tulszigoru büntetését, amelylyel az iparosokat sújtják. Schvarc Mór hosszasan fejtegeti az iparosoknak mindinkább roszabbodó helyzetét. Az iparosok — úgymond — mostoha gyermekei az államnak. Nagyobb akciót kíván kifejteni a kormánynyal szem- ] ben, az iparosok helyzetének javítása iránt. S a j b e n Pál : az iparos hitelszövet1 kezet megalakítását sürgeti ós kívánja a 1 magyar önállá vámterületet. M a t u * i k Andor az évi jelentést hiányosnak tartja, mert nincs beüne az előző évi költségvetés. J u h á s z Antal: ugy mondja, hogy a munkások már kivívták jobblétüket, mert' erősen szervezkedtek és a minisztereknek beverték néhány ablakát, az iparosoknak is igy kellene szervezkedni és tenni, mert másképp a miniszter kérelmeinket a papírkosárba dobja. Rosenthal Ignác elnök a sok részben keserű, sok részben azonban indokolatlan kifakadásokra igen szép, tartalmas, higgadt ós megnyugtató beszéddel válaszolt. Kijelentette első sorban, hogy az iskolai mulasztások büntetésének a legmesszebb menő enyhittetóse tárgyában nemcsak mint testületi elnök, nemcsak mint az ipariskolai bizottság elnöke, de egyénileg is mindent el fog követni. Hogy a kis iparnak a társadalom ós állam által némi részben gyámoltalanul hagyása miatt régebben talán emberi hevületből származó kifakadást tett, bár nem emlékszik reá bizon, de megengedi. Egyet azonban nem mulaszthat el nyíltan és bátran kijelenteni, hogy a boldogulás egyedüli és biztos utja e terén a cselekvés, munka és fejlesitésre való törekvés. Minden ellenkező állítás, elnyomatásunk s a védelem hirdetése még korai és csak tetszetős önámítás, vagy jó hisaemü ábránd. A pozitív igazság és észerü törekvés ellenben a tökólesedós és fejlődés utján való előre haladás legyen, mert az egyes egyedül a boldogulás utjá is. Ami pedig a hitelszövetkezetnek általa ie hasznosnak vallott létesítését illeti, arra is azt mondja: törekedjünk létesítésére önerőnkből, lankadás és a kétségbeesés jajszavai nélkül. Végül kijelenti, hogy a költségvetés előirányzatának csatolását a közgyűlés tárgysorozatához a jövőben ő is szükségesnek tartja. Az elnök tartalmas és érvekben gazdag beszédét a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Ezután a pénztári zárszámadást, a vagyonmérleget szintén tudomásul vették és a pénztárosnak a felmentvónyt megadták, valamint a folyó évre szóló költségvetés tervezetét is változatlanul elfogadták. Az ipartestületi hitelszövetkezet alakításának részvétlenség miatt zátonyra jutott ügyére nézve elhatározták, hogy az aláírások gyűjtése és az ügy sikerre vitele a most megválasztandó uj elöljáróságnak lesz feladata. Ezzel a napirend letárgyaltatván, következett a tisztújítás. Elnök a maga és tiszttársai s az elöljáróság nevében meleg szavakban mond köszönetet az eddigi megtisztelő bizalomért, mellyel már több közgyűlés megajándékozta, helyét elhagyta s a választás vezetésére K 0 r m o s s Emil iparhatósági biztost kéri fel. Kormos Emil elfoglalván az elnöki szókot, felhívja a közgyűlést az elnök megválasztására. Mire kitörő közfelkiáltással elnökül egyhangúlag ismét Rosen thai Ignácz választott meg. Ugyan ilyen lelkesedéssel alelnökül egyhangúlag ismét Wagner József, ügyé • szül újból Urszinyi János dr. választott meg egy-egy évre. Jegyzőül pedig három évre újból Áchim János választatott meg egyhangú közfelkiáltással, most már hetedizben. A megválasztottak köszönő nyilatkozatai után következett a három számvevő, 20 elóljárósági tag, továbbá : a betegsegélyző pénztárhoz 1 felügyelő bizottsági tag és 1 póttag, valamint 30 közgyűlési kiküldött megválasztása, kiknek a bevett gyakorlat szerinti jelölésére egy : Wagner József elnöklete alatt állott 7 tagu kandidáló bizottság küldetett ki. A jelölés elkészültéig elnök a közgyűlést felfüggesztette. A jelölő bizottság előterjesztése alapján, megválasztatnak egyhangúlag számvevőkül: Matusik Andor, Facsinay Dezső ós Fikker Antal. Elöljárósági tagokul: Zvaratkó Pál, ScheibelMihály, Porjesz Mihály, Zlehovszky György, Timkó György, Horváth Mátyás, Kiiment János, Leszich Gábor, Pataki Endre, ifj. Horváth Mihály, Reiner Vilmos, Schwartz Mór, Michnai Gusztáv, Sztaszenka János, Túrosán Pál, Juhász Antal, Kiszely Pál, Matulai Ferencz, Kován Endre, Rovó Vincze. A betegsególyző pénztárhoz : felügyelő bizottsági rendes tagúi: Csendes József, póttagul T h i e s z János. Közgyűlési kiküldöttekül a 20 elölj árósági tagon kivül még 10 tag. Ezzel a közgyűlés az elnökség hangos éltetésével véget is ért délutáni 5 órakor. k Körözs partiáról. — Mondókák, ha van - miről. — Azt mondják, hogy tavasz van már ; az ibolya nyílás, lágy napsúgár, meg a kecses asszonyok és lányok tavaszt hirdető divatmutogatásának derűs, verőfényes ós színdús ideje . . . Legalább ón igy tapasztalom a sok minden rendű lap olvasásából, hogy már ott tartunk — de máshol ás nem Békéscsabán. Mert Csabán én eddig nyíló ibolyát csak virágárus tányéron, vagy virágkereskedő kirakatában láttam eddig; tavaszi színdús ruhában pompázó vidám és szivetlelket felderítő' kecses asszonyt ós leányt, azt még eddig — sehol / Azt mondják, hogy Csabán nagyon háziasak a bájos hölgyek. Szép, szép, hiszen én is vállalom ezt a jó és a női legszebb erényekre valló kiváló szokásokat, de társadalmi életből bízott kell ám valaminek a piacra is kerülni ; valamint a szépvi rágnak az üvegházból, hogy kelendőbb legyen . . . Mert hiába, akkor becses is ám még igazán mindakettő (virág ós leány is) ha még hozzá kelendő is. Hogy mi közöm hozzá ! ? .. . Már hogy is volna közöm hozzá, bizony én szeretném, hogy ne kelljen más nagy városokra irigykednem, hogy lám ott van ibolyanyílás, tavaszi divat, tavaszi séta, asszony és leány korzó, meg hogy máshol tudnak is, meg akarnak is még a mindennapos megélhetés goudjain felül még valami derűvel élni az emberek. Hiszen úgyis olyan rövid ez az élet ós óh jaj de hosszú, meg sötét is lehet az a- — sir! Vagy tán Csabán soha se is halunk ! ?... No ezt igazán nem hiszem ám . . . Hanem na nincs még se fecske, se korzó, nem lesz még ráadásul maholnap sport se ám. Legalább én a múltkor ámulva láttam, hogy egy kerékpáron ülő ifjú ur milyen peckes mozdulatlansággal vágtat a világba kerékpárján. Még a lába se mozdult meg raja, ami pedig eddig okvetlenül kellett hozzá. A kerékpárt ugyanis — motor hajtotta. S igy maholnap tudja Isten milyen, de valamelyes motor révén fogunk dolee far niente úszni, vivni, lovagolni, tornászni és billiárdozni, sőt tán járni és táncolni is. Hogy a motosos találékony ördöge mentsen meg minket most és mindörökre ettől a testi — élőtetszhaláltól. Bizony mondom, veszélyeztetve látom az épp kézláb legény nép jövőjét, a házasulandó bájos leányok menyasszonyságát, a magas és éhes állam hadseregét, ha igy haladunk visszafelé — a testi nevelés és edzésben. A városházán pedig éppen most sorozzák derék szál csabai fiainkat katonánsk és nem cserepárnak. No meg megyeszerte is. Meg is kérdezte szokás szerint egy katonának bevált jóképű legényt kedden a sorozás napján a bizottság elnöke : — No fiam mi akarsz lenni ! ? . .. Mire a piros pozsgás képű legény boldogan vágta ki, hogy — szakács ! Sziporka Zsolt. Országos vivó akadémia Csabán.A magyar országos, de főleg a csabai sportélet ébrentartása és fejlesztése érdekében nagyszabású vívó ünnep készül Csabán május hónap elsejére. A csabai régi és igen neves múltú tornaegylet, ugyanis élén tevékeny ós buzgó elnökével, S t e 11 e r Árpád kir. járásbiróval, az egész országnak, sőt a külföldnek sport férfiait is belé vonva, vivóakadémiát rendez a mondott nap délutánján 5 órakor a Vigadó termeiben. Mondanunk sem kell, hogy a dicséretes, sőt hasznos vivóűnnep iránt nemcsak az egész vármegyében és a szomszédos vármegyékben, hanem szinte országosan már is nagy az érdeklődós — főként sportkörökben. De nem is csoda. Nemcsak mint sport ünnepnek, de egyébként is kell, hogy nagy legyen a vonzó ereje, hiszen az egylet és az ünnep buzgó rendezősége azt egy igenigen humánus cél javára rendezi A tornaünnep tiszta jövedelme ugyanis az alföldi tüdőbetegek József kir. hercegről elnevezett népszanatoriuma javára lesz fordítva. S igy célja — az érdekességen felül — önként és önmagának is hirdeti anni vonzó erejét.