Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-03-03 / 19. szám

XyXl. évfolyam. Békéscsaba 1904. Csütörtök március hó 3-án 19. szám. BEEESHEBT B • fa KOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér Előfizetni bármikor lehat, évnegyeden beiül is. Felelős szerkesztő : KAROS GYÖRGY. Segédszerkesztő: BELENCÉRESI DEZSŐ Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Gazdaság és politika. Ilyen cimmel az újságokban szerteszéjjel cikkek jelennek meg, melyeknek tenorja, hogy a gazdaság csak tényezője, mondjuk ütő kártyája a politikának; a legújabban lezajlott és küszöbön álló események azonban azt igazolják, hogy ez a tétel kezd lassan megváltozni, még pedig olyan alakban, hogy a politika minden lépését gazdasági tekintetek irányítják. Tulajdonképpen a politika az eszköze a gazdaságnak, mert ennek segítségével terjeszkedik, helyesebben a politikát ós hadsereget küldik ütközetbe a gazdaságért, Minden kornak nagy eszméi és céljai vannak. A mi korunknak is van, csakhogy nem vesszük észre mi, vagy legalább is nem látjuk jól. Napjainknak, ha nem nyiltan, de tényeiben legalább is bevallott célja: az anyagi előrehaladás, vagyonossá tétele államnak, polgárnak egyaránt. Ezt a célt teljes egészen eddig csak Amerikának sikerült elérni. Elmondhatjuk, hogy az uj világnak, amely óriási előrehaladása révén ma holnap a régi világ lesz, ez teljesen sikerült. Elérte ezt Amerika az által, mert ténykedéseiben szabad volt s gazdasági érdekeit nem kellett politikai tekinteteknek alá rendelni soha. Teóriában mi is megtudjuk védeni érdekeinket, de agyakorlati megvalósulás elé odatolakodik a politika és lehetetlenné teszi, hogy eredményes munkánk legyen. Érdekes megfigyelni az országban egyre jobban erősödő közvéleményt, amely szinte egyhangúlag első sorban gazdasági előnyöket követel. A közjogi kérdések körül, évszádok óta vivőt küzdelmek után, im már hazánkban is a közgazdasági kérdések adják meg az alapot a politikai pártok alakulásának. És ez azt jelenti, ho mi is kezdjük megérteni azt a régi axiómát, mely szerint valamely nemzet csak akkor lehet közjogilag független, ha előbb gazdaságilag függetlenítette magát. Nem akarunk itt fejtegetésekbe bocsájtkozni az önnálló vámterület felállításának kérdése körül. Kétség telen, hogy előbb-utóbb okvetlenül eléri a célját az erre való törekvés Oly nemzet, mint a magyar, melynek minden fia egy-egy elszánt harcosa és hű védelmezője a nemzet jogainak, önálló államiságunk szuverénilásának, soha sem riadt vissza attól a nehéz küzdelemtől, amely a gazdasági ön állóság megvalósítására vezet. És nem riad vissza a súlyos gazdasági megpróbáltatásokokozta válságos korszaktól sem, amely a gazdasági függetlenítés után bizonyosan bekövetkezik. Da nem is szabad visszariadnia, mert épp ez a válságos korszak lesz hazánk jövő életének edző iskolája. Bármikor következik is be ez az időszak, már ma gondoskodnunk kell róla, hogy egyrészt biztosítsa hazánk részére azokat a fegyvereket, amelyek az önállóság kivivására okvetlenül szükségesek; másrészt pedig, hogy idejekorán létesítsük azokat a berendezéseket, amelyek az önálló magyar gazdasági életnek alapját alkotják. Tehát elsősorban gondoskodnunk kell róla, hogy a magyar termények és árucikkek tengerentúli kivitele és a magyar fogyasztás szükségleteinek tengerentúli behozatala magyar területen, hazii erőkkel, idegen befolyástól menten eszközölhető legyen. Ebben a néhány szóban világosan és határozottan meg van jelölve a magyar gazdasági politika, még az eszközöket is érinti; mindnyájunk kötelessége, hogy egy-egy apróbb részlettel hoziájáruljunk a kivitel eléréséhez. íme a gazdag Angliában Chamberlain gazdasági kérdésekért hagyja ott a miniszteri széket s indítja meg a gazdasági harcot, amelynek nyomát nem jelzi vér, de az orosz-japáni háborút, mely szintén gazdasági hátterű, nem a beszédek özöne, hanem az ágyuk fogják eldönteni s a Magyar-Osztrák monarchia balkáni politikája — mely, amint egyre erősebben hírlik, mozgósításba fog vezetni bennünket — nem azért igyekszik ott tért hódítani, hogy közelebb legyünk a bolgárokhoz és török testvéreinkhez, hanem a keleti piac csalogat ós kényszerit bennünket arra. A megélhetésért folytat nehéz harcot nemcsak az egyén, de az állam is. A politika e harcban az, hogy amennyire csak lehet elrejtik a cselekvés üzleti részét, s lehetőleg valami politikait állítanak előtérbe, vagyis a politika cégtáblája csupán a gazdaságnak. Folytathatnók ezt tovább is, de minek; e tekintetben az utolsó tiz esztendőben olyan nagy haladás mutatkozott nálunk is, hogy szinte számtani pontossággal jelölhetjük meg azt az időt, mikor még az iskolák is a gazdasági tudományokat fogják olyannak ismerni, amely ezt a szegény országot nagy lépással előre viszi Megyegyülés. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi tavaszi közgyűlését mult hétfőn tartotta Gyulán a megyei székházban. Unnepies tartalmat adott a tanácskozásnak az a szép aktus, melylyel az ülés kezdődött. A tisztességes, becsületes munka, amelylyel S z t r a k a György négy évtizedet meghaladó közfuukció folyamán a közjó előmozdításán fáradozott, — mint annak idején jelentettük — legfelsőbb helyen elismerésben és kitüntetésben részesült. A királyi elismerésnek jelvényét: a Ferenc József rend lovagkeresztjét, elnöki megnyitó beszéd keretében, hosszú, fáradságos, eredményes munkásságának méltatásával tűzte mellére a főispán a békéscsabai járás ny. főszolgabirájának,aki hálás szavakban adott kifejezést köszönetének az apostoli király kegyteljes kitüntetéséért. A szép ünnepély hatása alatt hazafias lelkesedéssel telt meg minden törvényhatósági bizottsági tag lelke, s harsány éljenzéssel adott kifejezést érzelmeinek. Az alispáni jelentós során szokatlan jelenségnek voltunk tanúi; évek hosszú során át észrevétlenül siklott át a törvényhatósági bizottság — a megye hivatalos lapjában egész teriedelmében közzétett s minden egyes bizottsági taggal előzetesen közölt — alispáni jelentésen, legfeljebb a jelentésben indítványozott különösebb intézkedések megbeszélése hözben keletkezett rövid lélegzetű diskusszió. Ezúttal az alispáni Békésmegyei Közlöny tárcája. A torgalom - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Irta: Halász Bódog:. A „Fekete kutyához" cimzett fűszerkeresKedés gazdát cserélt. Régi tulajdonosa — a rossz nyelvek szerint — túladott rajta, hogy felesége és egy csinos összegű kifizetetlen számla hátrahagyásával Amerikába vitorlázzék; magával vitte azonban a szobalányt, nyilván azért, mert odakint nagyon nehéz jó és hü cselédet kapni. Szikrázó Samu, a „Fekete kutya" uj tulaidonosa kiállt a boltja elé és várta a vevőket. Gyönyörködött cégtáblája ezüst szinre festett betűiben, a melyek ragyogva verték vissza a téli nap halvány sugarait. Régi vágya ime teljesedett; saját neve díszeleg üzlete felett. És amint örömtelten nézi a szép fényes betűket, lelkében valami imaszerű ájtatosságot érez, szemeit a szürke égre emeli és hangosan rebegi: — Mai bevételem felét a szegények' nek adom . . . Szapora beszédű asszonyka jön a boltba. — Képzelje csak milyen bosszúság ért ma. Sietek az állomáshoz, a vonat az orrom előtt elindul. Az unokahugomért indultam. Remek egy leány az én kis húgom. Egyszerű, barnás, igénytelen, szerény, okos és művelt. A mellett úgy énekel, mint egy pacsirta, mint egy valóságos pacsirta és ugy beszél az emberek nyelvén, hogy még a vak is belészeret. Az a leány kereskedőnek született, én magának szántam őt. Akarja? Boldog lesz a férfi, aki őt birni fogja. Ne mondja, hogy rá ér még a nősülésre gondolni. Külömben is mindjárt másképp fog gondolkozni, ha őt megismeri, meg fogja, meg kell őt szeretnie. Jól tudja a szentem, hogyan fogják meg a férfi szivet. Ebben nagy mester az én kis pacsirtám. Szemlesütve beszél a férfihez, aztán mosolyog reá, aztán reá néz, mikor a kabátját felveszi, reá néz mikor a kalapját igazítja. Aztán előveszi zsebkendőjét, tépegeti, tépegeti, mikor távozik azzal lobogtat búcsút. Nincsen férfi, ki ennek a leánynak ellentállni tudjon. Megyek ért®, hozom . . . maga lesz a legboldogabb férfi a világon . . . Isten áldja . . . Egy jól táplált férfi lép be az ajtón. — AZ első körözsvidéki házasságközi vetitő intézet főnöke vagyok. Uram, önnek meg kell nősütnie. — Eszem ágában sincs. — Engedelmet kérek, de ismételten kijelentem, önnek meg kell nősülnie. Csak egy asszony lélek tudja önben az életkedvet fenntartani és a munkavágyat fejleszteni. Egy kezdő kereskedőnek ez adja meg az alapot a nagykereskodői bojthoz. — Nőgyűlölő vagyok. — Manapság a házasság nem azért történik, hogy a leány hódit, hanem azért, mert a férfi hódítja meg kellő előszimatolá sok után a leányt. Az utasítások megadása miatt jöttem önhöz. — Nem fogom hasznát venni — Hamarébb, mint gondolja. Ezért tudja meg, hogy értelmes férfi nem vallomással nyitja meg az ajtót. Érzelmes társalgás, gyengéd figyelem, ügyes bók, egy pillantással nem hosszabb szembeszéd a vallomása. Szerelemre való csábításra kivaló alkalom van a táncban. Ezért nevezik a bált leányvásárnak, hova nagy költséggel állítják ki a babákat, hogy elkelljenek. — Nem járok táncmulatságba. — Az sem akadály. Itt van egy névsor, a név mellett a számok a hozomány mennyiségét jelzik. Válasszon ki egynehányat, irjon nekik finom, illatom, cégnyomásos levélpapiroson, hajszálvonalakkal és tisztán, mert éppen nem hat a szivre az olyan levél, mely petróleum fröcsöktől tarka cukorpapirosra van irva és rajta ki sebb, nagyobb malacok legelnek. Mikorra a válaszok beérkeznek, ismét itt leszek : Adieu És Kondor, született Kohn bal lábát 35 centiméternyire félkörben a jobb mögé húzva, magát meghajtva eltávozott. Szikrázó Samu megkönnyebülten lélegzik fel és barátságosan üdvözli a belépő hölgyet. — Nemde csodálkozik kedvesem — mondja emez — hogy ón magát meglátogatom. Csak nem hiszi felőlem, hogy haragom mindörökké tart? — Nem annyira csodálkozom, mint inkább gondolkozom a felett, hogy mi célból jött hozzám ? Nagyon jól emlékezem még szavaira, melyek szerint érdek nélkül mi sem történik a világon. — Jól van, mondjuk, hogy érdek vezetett ide, de ez egyszer nem az én, hanem a maga érdekéről van szó. Van a világon egy leány, a kiről csak annyit árulok el, hogy rendkívül művelt és e»zes, és hogy őt a maga feleségének jelöltem ki. — Félek a müveit leányoktól. — Maga balga, csakis egy müveit, e»zes asszony tud férjének boldog otthont teremteni, osakis az tud az élet ezerféle követelményeihez alkalmazkodni. — Az ilyen nők fitogtatni szeretik ismereteiket. Mig a nő bájaival áll előttünk, addig tudunk hevülni érte, de mihelyt eszét kívánja bámultatni, nálunk is az'ész kerekedik felül, ós az ész igen hideg, elnyomja a sziv zsarátnokát. Egy müveit asszony sohasem mutatja, hogy mit tanult. Alkalmazkodik a férjéhez ós sohasem emelkedik környezete felé. — Nem lemondást, hanem kedvességet, enyelgő csicsergóst várunk hitvesünktől. — Hiszen ugy csicsereg a lelkem, mint a kanári és úgy enyeleg, mint a vadgalamb. Adja kezét rá, hogy meglátogat bennünket otthonunkban. Csak nem feledte még el a kis fészket, melyhez annyi édes emlék fűződik ? Csak a hatását érezte, a férfi a szavaknak, de nem értette. Erezte, hogy a vér az arcába szökik, egész testét valami zsibbasztó melegség járta át. — Nos eljön ? — Igen. — Akkor Erzsi húgom a maga felesége lesz ! mondja diadalmasan az asszony és siet tova az üzletből. Mikor delet harangoznak, Szikrázó Samu kihúzza csendesen pénzes fiókját, melynek egyik sarkában szerényen meg húzódik néhány fillér. — Szegény szegényeim, reátok ugyan ketés jut ma. Vagy harminc leányt ajánlottak eddig, a forgalom tehát elég élénk volt, csak a bevétel a csekély. Keserű mosolylylyal ajkán néz körül a boltban: — Milyen őrületes forgalom volna itt, ha tiz bajuszos segédet tartanék . . . A vallomás után. Irta: Sípos B«la. I. Hamburgban elfogták a sikkasztó pénztárnokot. A nyomorult már nem tudott feljutni a német gyorshajóra. Ügyetlen volt az uti terve, ügyetlenségének következménye a kudarc. Az egyik budapesti detektív már Berlinben elcsíphette volna, Egy szállodában lakott vele, egy kávéházban ozsonált vole. A detektivbe azonban egy kis humor szorult s a délutáni kávénál elhatározta, hogy Hamburgig szökni engedi a nyavalyást. — Miért ne higyje, hogy eljut Amerikába élcelődött német lapok böngészése közben a detektív. Aztán meg régen nem láttam a hamburgi kikötőt. Az embernek nem árt, ha egy fontos pontot jól megfigyel. A sikkasztó, zsebében háromszázezer koronával, végigszenvedte az izgalom minden kinját. Számolgatta az órákat, a félórákat, a perceket. És mikor halálos verej-