Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-08-15 / 66. szám

náltak maguknak. Mert ugy áll a dolog hogy 453 igazolt képviselő közül 300 állandóan távol volt a nyári hónapokban, azután pedig, mikor ez sem volt elég, megcsinálta a tisztelt Ház más cimen a maga nyári vakációját. Igy a Széli-kormány lemondása idején csinált magának nyolc napot, a parlamenti vizsgálat idejére csinált tiz napot és most a Khuen-Héderváry-kormány lemondása kapcsán legalább két heti szünetelésre van kilátás. Ez tehát magában véve is öt hót, ami tisztességes nyári szünet. A miniszterelnöki kombinációkba már bele lehet unni, annyira változatosak és alaptalanok. Legutóbb egy esti lap azt a meglepő hirt hozta Ischlből, hogy az Ischlben tartózkodó magyar képviselők körébbn teljes határozottsággal beszélik, hogy gróf S z a p á r y Gyula Ischlben járt ő felségénél s egy óránál több ideig tartó kihallgatáson volt. Söt mi több, azt is beszélték, hogy ö felsége fentartotta volna magának Szapáryval szemben azt, hogy esetleg őt bizza meg az uj kabinet alakitásával. A kabinetnek egyetlen faladata volna az exlex állapot megszüntetése és csak azután kerülne a sor a helyzet végleges tisztázására nemzeti engedmények alapján. Állítólag Szapáry kijelentette volna, hogy szükség esetén ez alapon rendelkezésre áll. A miniszter kombinációk helyett, melyeket sokszor valószínűnek sem lehet elfogadni, igazabb és fontosabb a szabadelvű párt belső forrongása az újjászervezés tárgyában. Egy előkelő szabadeívü párti képviselő nézete szerint a válsággal kapcsolatosan önkénytelenül előtérbe lép az a kérdés, hogy mikép lehetne a szabadelvüpártot uj jászervezní, életképessé tenni. Mert a szabadelvű párt még nem élte le magát, annak a pártnak még fontos hivatása van Magyarország politikájában. Csak azt nem szabad beképzelni, hogy a szabadelvű párt sok árnyalatának politikai programmja alapján egy egységes összprogrammot lehet összeállitani. Ilyen politikai szemfényvesztő még nem született. Ilyen koncentrációs kísérlet balul ütne ki és nem hogy orvosolná, de elmérgesitené a helyzetet. Nem egységes programm kell ide, hanem a lehetőség arra, hogy az árnyalatok nézetei érvényre jussanak. Ez azonban csak a koalíció alapján lehetséges. Nem a külső egység, hanem a párt belső egyetértése létföltétele a szabadelvüpártnak. Ez pedig csak a praktikus politika utján lehetséges, vagyis a külömböző divergáló csoportok koalíciója utján. Tehát koalíció és nem koncentráció. Luxusvilágitás Egy pár szó a csabai villamos vllágitás kérdéséhez. Békéscsaba község képviselőtestületének e hó 6-án tartott rendkívüli közgyűlésén sok szó esett a tervezett villamos világításról; a többek között arról is történt megjegyzés, hogy kár a dolgot feszegetni, (Istennek segedelmével megülhetjük a villamos világítási mozgalom 10 éves jubileumát) mert a kérdés ma még azon problémák közé tartozik, amelyeket ezen gyűjtőnév alatt foglalhatunk össze: luxus. Hát akik figyelemmel kisérik Csaba érdemes képviselőtestületének közjóra törekvő munkásságát, azoktól kérdjük itt e nyílt helyen : történt-e valaha olyan intézkedés a képviselőtestületben, mely tisztán fényűzési érdeket szolgálva, a közjó ellenére esett volna. Mert azt tartjuk, hogy a községi életben előforduló luxurióz kiadások, mint teljesen feleslegesek, egyenes a közjó rovására esnek. Eddig elfoglalt álláspontunk a villamos világítás kérdésében nyíltan jelöli meg az utat, melyen haladni kívánunk s olvasóink nem fognak csudálkozni, amikor a község képviselőtestületének mult határozatát a fejlődésre, haladásra való komoly törekvés, köteles gondosság, érett megfontolás, az adózó polgárok jogos igényei kellő méltánylása eredményének tekintjük. S hogy ez nem lehet másként, statisztikai egynémely adataira kívánunk hivatkozni, A község, mielőtt a közgyűlésen határozatot provokált volna, kérdőivek kibocsájtásával tájékozódást szerzett az ország mindazon városaiból, ahol a villamos világítás már régebben üzemben van. A beérkezett feleletek elbírálásánál a következő táblázatok adnak felvilágosítást: Az itt felsorolt városok közül csak 5 haladja meg lakosainak számára nézve Békéscsabát, 4 nagyobb határral bir, s 4-ben több a lakott házak száma; a többieket Csaba statisztikája lényegesen felülmúlja Mégis, ime az alábbi adatok arról tesznek tanúságot, hogy a statisztikai adatok szerint Csabánál erőtlenebb városokban a villamos világítás intézménye már éveken át áldásosán működik. É v i Á r A város neve ál Eperjes . . . 14447 Igló .... 9301 Nagyszeben . 29577 Marosvásárhely 19522 Zimony . . . 15079 Nyíregyháza . 33088 Pécs .... 43982 Hmvásárhely . 60883 Miskolc . . . 43096 Eger .... 25893 Szabadka . . 82122 Kaposvár . . 18218 Szatmár . . . 26881 Temesvár . . 53033 Yersec . . . 25199 Kecskemét . . 57812 Nagybecskerek 26407 Szentes . . . 31308 Székesfehérvár 32167 Késmárk . . 5606 Máramarossz. . 17745 Gyula . . . 22446 Békéscsaba. . 37547 ^ * s N .5 3 £ K 1209 1016 2465 2414 2263 4816 4596 11163 4792 3572 12502 2297 3057 4113 4076 9577 3353 6645 2621 717 2173 3619 5847 6552 17925 . 9804 5951 9709 46593 12285 132258 9189 10760 166077 7235 31889 6358 34191 151702 27218 68693 20838 9619 17439 32946 57379 e w -rt A varos neve s s £3 ü ^ a _ •W 1000 koronákb. lámpa <~ Eperjes . . . 1895 366 82 53 182 6 3000 6-8 Igló .... 1894 200 58 52 133 10 3500 8 Nagyszeben. . 1896 800 200 140 550 4 10000 8 Marosvásárhely 1898 — — — — — — 10 Zimony . . . 1900 - - - 253 - - 10 Nyirégyháza .1897 669 - -'530 24 5000 10 Pécs .... 1893 — - 11 Hmvásárhely . 1899 - - — 655 10 30C0 8 Miskolc . . . 1897 600 — — 5600 10 Eger .... 1894 160 - - 230 4 £000 10 Szabadka . . 1896 1 m. - — — 40 4000 11 Kaposvár . .1895 360 78 50 329 8 2790 9-6 Szatmár . . . 1892 700 150 140 420 20 7000 8 Temesvár . . 1833 650 - - 952 29 25S00 7 Versec. ... 1897 600 - - 752 39 6400 8 Kecskemét . . 1896 613 - — 626 l9 8500 6-8 Nagybecskerek. 1896 460 120 78 470 15 7500 10 Szentes . . . 1902 410 - — 600 12 15C0 8 Székesfehérvár. 1902 544 - - 800 20 6400 6 Késmárk. . . 1864 150 38 20 188 3 1300 7 Máramarossz. . 1893 320 - - 250 - 6400 8 Gyula.... 19C0 — — — 345 5 3000 8 Az itt felsorolt városok közül Kecskeméteu kivül nincs csak egyetlen egy is, melyben a villamos világítás deficittel járna. Es deficittől Csabán sem kell félni; tessék ceruzát és papirost venni s az alábbi valószinü jövedelmezöségiszámitást nyomon követni. Kiadás : 200 utcai lámpa á 3400óra = 680.000óra 200 „ „ „ 1500 „ 800.000 „ 20centrale „ 3600 „ = 72.000 „ 3400 magán „ „ 350 „ =1.120.000 „ áramóra,vezetékek, tr ansformátorok (68000 K. 1%) faoszlopok (7000K. 10%) összesen : tűzbiztosítás .... Személyzet: elektrikus 2500 K főgépész 2000 , segédszerelő .... 1200 2 fütő 2000 1 kenő 700 2 napszámos . . . . 1100 3 lámpagyujtó . . . 900 irodatiszt (községi hivatalnok) .... 600 szolga 600 irodaszerek .... 400 680 K. 7<H> „ 4120 K. 4 )0 „ összesen : 2 17*2.000 óra ami 108600 kilowatt (H W.) órának felel meg; ez a telep 70°/o-os össz. évi hatásfoknál 155200 H. W. órát képvisel. Egyegy H. W. óra termelése 3*2 klgr. szenet emészt fel. Kell tehát évenként 496'6 tonna-szén, illetve alágyujtás s egyéb cimen 25°/

0 hozzáadásával .... 1244 évi szénszükséglet kikerekítve ^ . 620 ál9K 11780K. kenő- és tisztítóanyag az előbbi 18%-a 2100 „ utcai lámpák cserélésére (1600 á 50 fillér 800 „ Javítások: épületek, lakóház (90000 K. 1%) 90ü K. gőzgéptelep (80000 K. 2%) 1600 „ gépház (24500 K. 1%) 240 „ összesen: 12500 330.000 K. befektetési tőke 5% anuitása 16500 összes évi kiadás : 48000 Bevétel: 3200 magánlámpa á 350 óra (50 wattos) H. W.-ként 8 fillér évenként 14 kor 44800 hiány : 3200K. vagyis azon összeg, melybe a községnek évenként a közvilágítás kerül. Egy közvilágitó lámpa e szerint' évi 8 korona költséget képvisel, ami a mai szomorú petroleum-világitási rendszer 80 koronás költsége mellett 8% megtakarítást jelent. Mindezek után mosolylyal ajkunkon kérdjük: mi ebben a luxus? Társadalmi élet. Cseh asszonyokról a magyar asszonyoknak. Az igazmondás tudvalevőleg nem a legkönnyebb mesterségek közül való. Férfiak között, haragos szócsatában, a felindulás hevében még csak hamarabb kicsuszszan a nyers igazság az ajkakon, melyekről a megfontoltság lakatjával lehullik az udvariasság pecsétje is. Hanem az az igazmondás, amelyre készülni kell, nagyon ke?erü pohár; annak, aki kiüríti. Minden szónak leköszörüli az élét, hogy ne vágjon, csak cirógasson. Addig faragcsálni az irdatlan buzogányt, mig könnyű nyílvessző nem lesz belőle, amely nem sebez, csak karcol. Annyi ostyába takargatni az orvosságot, hogy ne érezze az ízét a beteg, különösen ha a gyöngébb nemből való. Olyan bajos dolog ez, hogy nem tudja az ember, hogy fogjon bele. Most például nem találunk finomabb ostyát, mint hogy a következendők bevezetéséül azt írjuk, hogy a magyar asszony nem olyan, mint a többi, mert — szereti az igazmoodást hallani. Még azt se bánja, ha a cseh asszonynyal mérik össze, mert tudván tudja, hogy ő nem lehet pörvesztes a mérkőzésben. Mert hát miben is lenne különb az az idegen nő nálánál ? Szépségben ? No ilyet józan észszel és ép szemmel még a csehek se mernének állítani, különösen nézve, hogy ott vagyok. Majdnem minden régi összeköttetéssel szakított. O küldi mindég, da nem akar menni sehova. Jobban szeret otthon, a gyerekei közt, teleségénél. Talán gúnyolják is érte s több efféle. No, gondoltam magamba ezek hát boldogok. Az asszonynak sikerült, hogy az ura mindig mellette legyen. Semmiféle társaságért soha el nem hagyja. Hetenkint egyszer felrándul ugyan a gyorsvonaton a fővárosba, de ekkor is csak egy félnapot tölt ott, ellátja a teendőit s az esti vonattal rohan vissza. Micsoda példás családi élet ! Talán csak a bibliában találkozik ehhez hasonló. Egészen átszellemülve érkeztem haza. Folyton rájuk gondolok, mesélgetem másoknak, hogy micsoda gyönyörű életet élnek, mig egyszerre csak történik valami. Valami egészen különös dolog. Kora reggel felvernek egy expresz küldeménynyel. A barátomtól jön! Felbontom egy csomó bankjegyet találok benne és egy sürgős utasítást, hogy vigyem a pénzt egy bizonyos számú házba egy bizonyos hölgyhöz, akinek sürgősen el kellett utaznia, valami haláleset miatt. Mondjam, hogy a pénz tőle van s hogy nem talált semmi elfogadható ürügyet arra, hogy személyesen átadhassa, irni sem mert, nehogy feltűnést keltsen — odahaza. Mit volt mit tennem, eljártam a megbízatásban, minthogy nagyon a lelkemre kötötte s a levél végén megígérte, hogy később meg fog magyarázni mindent. Mégis magyarázta s a magyarázatból kisült, hogy a mi hősünk már a második esztendőben megszegte az oltár előtt tett esküt s a nő, akivel külföldön ismerkedett meg, mikor hazajöttek, szépen utánuk jött. Ugy tudom, miatta vált el a férjétől és hogy ama bizonyos haláleset előtt meglehetős szegény volt. Most azonban örökséghez jutott s igy gazdag. Szóval mind a legjobb rendben van. Képzelhetik, hogy elámultam, mikor barátom ezeket e dolgokat elmondta. Az első kérdésem természetesen ez volt. — És a feleséged ? O nem sejt semmit ? — Isten őrizzen ! — felelte ő. Az borzasztó volna. Mem is hiszed, micsoda rettenetes elő vigyázatra van szükségünk. S hogy résen kell lennünk örökké! Az idegeimen táncol ez a dolog. Dehát természetes, hogy viselni kell. Hiszen a boldogságáról van szó. És ő boldog oly nagyon és tökéletesen, ahogy csak egy jó asszony lehet, aki bízik az urába. És ón — is boldog vagyok. Eddig a történet asszonyaim, — mondta férfi ós mosolyogva hajolt hátra székébe. Belátják ugy-e hogy nem töltetlenül szükséges hűnek lennünk, ellenben kötelességünk az óvatosság és a lelkiismeretesség. Mert tulajdonképpen ez az alapköve a jó házaséletnek. A hűség ! Istenem. Ez is olyan, mint minden illúzió. Ha hiszünk benne, hát van. Csak egy kis jóhiszeműség kell a nő részéről s egy kis izlés a férfi részéről 3 el lehet viselni a házaséletet. A három asszony hallgatagon ült, nem mozdultak, gondolkodni látszottak valamin. A férfi kitalálhatta a gondolataikat, mert hirtelen fölnevetett és ezeket mondta: — Maguk most nem a mese tanulságán tűnődnek, hanem keresik a történetem hőseit. Kérem, ne fáradjanak. Minden külső dolog, amit hozzá tettem, költött. Csak a lényeg a valódi. Igy nem ismerhetnek rá sem a hősömre, sem a hősnőmre. Remélem, megbocsátanak azért a kis bizalmatlanságért. Maguk asszonyok szeretnek fölfedezéseket tenni s legnagyobb szenvedélyük, hogy rejtett dolgokról a leplet lerángassák. Hát erre gondom volt. Ne vegyék zokon. Jiizeket mondta a férfi, mialatt mosolyogva nézett végig a három asszonyon, kik közül az egyik, a ház asszonya egy kis sóhajtás keretében igy válaszolt: — Oh barátom, maga meg fog nősülni. Akiben ily nagy mértékben megvan a jó házasság alapföltétele : az óvatosság Ádám lesz a pap. Irta: Máthé Pál. A .lejtős fensikon javában folyik a rozsaratás. Telegdi Adám, az öreg dazda, az aratók mögött botorkál ós le-lehajolva duzzadó eres barna kezével az elmaradt kalászokat szedegeti, figyelmes szeretettel gyűjtvén markában, mint a gondos kertész ritka virágait. Mellette a tüskés tarlón, reverendáját hátul marokra fogva, a fiatal plébános ácsorog, aki unalmában sorba járja ilyenkor a rozsföldeket és oly kenetteljesen, fontoskodva tárgyal a földesgazdákkal, mintha pap nélkül nem csak rendes temetés, de jól aratás sem volna megejthető. Néhol az aratók közé keveredik, hogy egész közelről gyönyörködhessék a mélyre hajló sarlós lányok izmos termetében ós a hőségtől kicsattant arcukat meg-megcsíphesse. A Telegdy Adám földjén azonban nincs helye az ilyen komédiának. Az öreg nagyon szigorú és sokkal takarékossabb ember annál, hogysem elnézné, hogy munkásai mulatozással lopják a drága időt. A pap tehát illedelmesen az öreg mellett tartózkodik és igyekszik olyan tárgyat találni a beszélgetésre, amelylyel kellemessé tehetné magát a tekintélyes gazda előtt. És ez sikerül is neki, amikor ezt kérdezi: — Hát' a fiukkal mi lesz. Adám gazda ! ? Hja, a fiuk ! Az öreg Telegdy fölegyenesedik és oldalt pillantva rámosolyog a papra, mintha mondaná : no látja, tisztelendő ur, erről már érdemes beszélni. Abbahagyja a kalászgyüj test ós a nappal együtt a magas rozs között kígyózó gyalogutra térnek, miközben halkan, komolyan indul meg a fiukról a beszéd. Volt tudniillik Telegdy Ádámnak két ikerfia. Erős növésű, vállas, derék fiuk, de minden különös ószbeli tehetség nélkül valók. — Jaj, beh szép pap lenne belőlük — mondotta egyszer a néhai öreg plébános ós azóta Telegdy Ádámnak kedvenc eszméjévé vált, hogy legalább az egyik fiából papot csináljon. Minthogy azonban idő előtt nem akarta megpecsételni a fiuk jövőjót ós mert módjában is volt, hát mind a kettőt taníttatta, gondolván, hogy majd a mig eljő az ideje, csak ki fog tűnni, melyiknek van nagyobb hajlama a papi életre. A fiuk tanultak ugy, a hogy, inkább az apjuk kedvéért, mint tudásvágyból és a mikor eljött a pályaválasztás ideje, ők csak nem akartak szint vallani. Annyira rábízták a sorsukat erélyes apjukra, hogy az iskola-év leteltével a maguk csendes módja szerint élvezni kezdték a szünidő örömeit. A jövőről majd gondoskodik az öreg, a hogy eddig cselekedte. Telegdy Ádámnak kezdett terhére válni a nagy apai hatalom. Gondolta, hogy itt az ideje, hogy a fiukat is kikérdezze a jövőre vonatkozó terveikről. De kisült, hogy a fiuk még kevésbbó ismerik önmagukat, mint az édes apjuk, pedig a szegény ugyancsak nem ismerte őket. Oly egyformán és annyira a jóltartott barmok módjára viselte magát a két nagy fiu, hogy lehetetlen volt valami ki nem elégitetlen vágyat fölfedezni színtelen lelkükben. — Látja főtisztelendő ur, — vakargatta a füle tövét az értelmes, öreg gazda, — ez az ón idei csapásom. Nem tudok választani a kettő közül. Pedig hátha mégis van valami hajlandóság valamelyikben s nem szeretnék papot csinálni abból, a melyikből jobb gazda lett volna. — No, no, — vigasztalta a pap, — még van idő választásra. Tessék megfigyelni, esetleg próbára tenni őket a szünidő alatt, mert lehetetlen, hogy valami külömbség ne lenne a kettő között. S a me-