Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-08-15 / 66. szám

a férfiak. Gazdasszonykodásban ? Abban pláne nincs párja a magyar asszonynak az egész glóbuson. Minden nemzet lányai ide járhatnának tanulni a mi konyhánkra s Magyarország egyszerre vezérszerepet vinne az európai koncertben. Házi erényekben ? Aki itt vetemednék összehasonlító kísérletekre, annak jobb lett volna nem születni. Egyébb tán nincs is hátra, ha csak nem a közéleti szereplés, hazaszeretet vagy eíéle. Nos hát a magyar asszonynak itt sincs mit tanulnia a prágai fehércseledéktől. Avagy nem méltán kérkedhetnek-e ők a lelkes honleánystilussal, mivel március 15-én nemzetiszin pántlikát kötnek kis fiuk kabátjára, kis lányuk hajába? Sőt egy-egy hazafias ünnepre ök maguk is el mernek menni. De még azt is megcselekszik, hogy matinékon vezérszerepet visznek. Hát mit lehet még egyebet kiváuni egy lelkes honleánytól ? Ezeken tul a nők az alkotmányban csak vígjátéki szerepet játszanak. Ugy igaz. Aki azt kivánná, hogy a nő a mindennapi politika sarába vigye tiszta köntösét, az gonosz ember volna, bolond ember is volna, mindenekfölött pedig teljesen hiányoznék az ízlése. Ez nem kívánják a nőtől a föld kerekén sehol, még Csehországban sem. A cseh nők talán honleányoknak se nevezik magukat, talán matinékét se rendeznek. Azonban lehet a hazát másképp is szeretni és szolgálni. A csehek a mult hóban ülték H u s z Jánosnak, a reformátornak emléküunepét, akit mint a gondolkozás fölszabadításának előharcosát és a cseh történelem legnagyobb alakját hurcoltatott máglyára majd ötszáz éve a szószegö Zsigmond császár. A prágai Husz-ünnep legfölségesebb része az volt, mikor az országalapitó tündér, Libussa ősunokái, a legelőkelőbb cseh asszonyok több százan felvonultak a cseh martir szobrához és ott a következő esküt tették : H u s z mester, esküszünk, becsületes, tiszta, szent arcod előtt, hogy nem mondunk le egyetlen cseh földről sem ; esküszünk, hogy nem hódítják el tőlünk a gyermekek egyetlen csöpp vérét sem, hogy leánygenerácionkat az osztrák kolostorok nem ölik meg és hogy ellenségeinknek egyetlen fillért sem adunk keresetül. Csehország hölgyeinek emez esküjét Bécs aligha honorálja érdemkereszttel, de nyilván nem is célozták vele a cseh aszszonyok. Ami pedig minket illet, nekünk ha voltak is Libusáink, nem tudunk róluk, de történelem ós költészet egyaránt hirdetik az iskolákban ama magyar nagy asszonyok dicsőségét, akik nem is olyan nagyon régen olyan magyarok voltak a családi otthonban, aminők a férjek a megyegyűlésen és a harcmezejón. Magyar lélek, magyar szó, magyar köntös. Hányan követik az unokák közül a nagyanyák példáját. Egy mentségük van a magyar asszonyoknak : hogy akkor kötelezi őket a cseh asszonyok példája, ha férjeik is olyan erélylyel védelmezik a nemzeti jogokat, amilyennel a cseh férfiak követelik a magukét . . . Szomorú mentség, de azért nem az lyikről kitűnik, hogy a lelke nemesebb és kevesebbre becsüli a földi gyönyöröket. . . — Az legyen a pap — vágott szavába Telegdy Adám ós hamisan rámosolygott a plébánosra. Az ilyképpen megfigyelés alá veendő két fiu épp abban a pillanatban tünt fel a rozsföldek alsó szólén. Telegdy Adám megfogta a pap karját és megállapította. Egy vadrózsa bokor mögül egyenesen az arató népre láttak a nélkül, hogy valaki észre vehette volna őket. — Itt az alkalom plébános ur, most megfigyelhetjük őket. Ugy érzem, hogy mindjárt elválik, melyik fiamból fogok papot csinálni. Elek és Adám, a Telegdy fiuk szorosan egymás mellett, mint két szép, jótáplált fiatal ökör, lomhán közeledtek Apjuk földjéhez érvén, nem messze a vadrózsabokortól a gyalogút szélén a fűbe heveredtek és ökleikre támaszkodva egy darabig mozdálatlanul nézték a serény aratókat. A következő pillanatban Elek felugrik ós a sarlósok mögött az elszórt rozsszálakat kezdi szedni. Adám ezalatt h sonfekve nagyokat nyújtózott, lángoló tekintetét egy világért le nem vette volna az arató leányokról. Délfelé járt már az idő, a nap tüze kezdett terhessé válni s az arató leányok minden fölösleges ruhájukat lehányták magukról ; de amit magukon hagytak is, ugy szótnyitották ós ugy feltüzdelték, hogy barna-piros bőrükön szabadon babrálhatott a cintalan szellő Adám se tűrte sokáig a forróságot. Hirtelen fölkelt ós körülnézett, aztán szinte lopva, mint a macska, odasompolygot ahhoz a leányhoz, a melyik legkevesbé féltette a bőrét a nap sütéstől. Megállt mögötte égő szemeivel, aztán hirtelen lehajolt fogait összeszorítva, nagyot csípett a lány piros arcán. — Adám lesz a pap — kiáltott diadalmasan az öreg Telegdy ós kilépet a csipkebokor mögül. A gyulai kiállítás Két nappal a kiállítás megnyitása előtt még nem mutatta a kiállítás azt érdekes képet, melyet ma a megnyitás napján fog mutatni. Két nappal előbb még lázasan folyt a munka s mindjárt a bejárónál mutatta a díszkapu felállítási munkálata, hogy ott lesz valami. A kapu magyaros stílű s látszik, hogy tervezője ismeri a régi székelykapukat. A kapu előtt zsinórra feszítve már lengett egy zászló s a belépésnél mindjárt fel fog tűnni a körönd csinos diszitése fehérkék és nemzetiszínű zászlókkal. A színházhoz vezető téglajárót is javítót!ák, hogy kényelmesebb legyen a közönségnek, A lobogókkal elég bőven bánt a rendezőség. Mindenfelé lengeti a szól a kékfehér és nemzeti szint s mindenütt látható az országos ós a békésmegyei cimer a fákon és a falakon. A ligeti pavillonnak homlokzatán Dagyobb zászló van : Iparkiállitás Gyulán felírással. A színkörben és a pavillon nagy termében helyezik el a kiállított tárgyakat. A pavillon díszített bejáratán át bejutunk a nagyterembe, hol még csütörtökön nem volt kiállított tárgy. A muukások még az állványok körül foglalatoskodtak, melyeknek díszítésében szintén a kókfehór szín szerepel. A színkör bejáratánál jobbról-balról a munkát jelképező képek vannak a falra helyezve, zászlók és címerek között. A színkörbe lépve, annak nagysága megkapja a nézőt. A színpaddal egy színvonalra van j deszkázva a nézőtér s igy látszik csak, hogy mily nagy az Erkel-színkör. Belől , szintén a cimer s a zászlódisz az uralkodó. A nézőtéren az iparosmesterek kiállított tárgyait helyezik el, mig a színpadon lesz az iparossegédek és tanoncok kiállítása. A nézőtéren a falak mentén és másutt bazárszerü állványok vannak elhelyezve. A bejárattal szemben a nézőtér közepén gömbölyű rekeszes állvány van, melyen kisebb tárgyak lesznek elhelyezvé. Csütörtökön még alig volt kiállítási tárgy látható, még az állványokon dolgoztak. A bejárótól balra fel volt azonban állítva már Lukács gyulai kályhagyáros néhány kályhája jobbról egy kádármester tárgyai, a közép felé feltűnt a harisnyagyár szép üveges kiállítási szekrénye. A tanoncok és segédek kiállítása, mint emiitettük, a színpadon van. Itt is állványok ós félkörbe futó üveges szekrények vannak fellállitva. Diszitésre igen ügyesen felhasználtak néhány kulisszát is és érdekesen hat a felnózőre a magas zsinorpadlás is. A segédek kiállításainak bejárója kulissza dísszel, a bejárótól tekintve igen ' csinos. Általában mondható, hogy a szinkör belseje kellemes hatást gyakorol, amely természetesen emelkedni fog, ha megtelik kiállítási tárgyakkal. Máskülönben a liget képe nem igen mutat változást s a rendezés, díszítés iránt nem igen érdeklődöttt még a közönség. Egy pár nézője volt a színkörnek, a nagyteremnek, az utakon pedig nyugodtan sétáltak néhányan. No, de ma, a megnyitás napján majd tele lesz a kert. A gyulai iparosság buzgó munkáját mindenesetre honorálni fogja a nagyközönség, hiszen ez kötelessége is. A hirdetés. Tüskés állu, hegyesre viaszkolt bajuszu, kopott elegánciáju öreges ur állítót be a kiadóhivatalba. Látszott rajta, hogy nagyon küzködik valami gondolattal, mert szó nélkül állt meg a szoba közepén. Egy erősen dohány szagú zsebkendővel törülgette kopaszodó homlokát. — Mit tetszik bácsi. — Hát igen — szólalt meg az öreg - úgy hallom, a kegyetek lapjának messze elhalatszik a .íire. — Na persze. — Hát én itt szeretnék egy hirdetést kitétetni — Kérem alásan. — Szükségem volna szolgálóra, szobalányra, takarítónőre, varrónőre, mosónőre, és vasaló-aszsonyra. Ezt fegalmazzák meg valami szépen, ha tudják. — Méltóztassék helyet foglalni - nyájaskodott a hirdetések fejedelme, aki a puritán külsejű férfiúban is azonnal fölismerte a látszatra mit sem adó nábobot. A legnagyobb készséggel megfogalmazta a hirdetést, a mi nagyon meghatotta az öreg urat. Alig birta megkérdezni : — Mit kóstál. Mikor pedig hallotta az árat. — Sok, sok - nyögte a rejtelmes idegen könyökig kotorázva nyűtt kabátja zsebében. — Ha talán rövidebben tetszenék . . . — Igen, igen. írja csak egyszerűen azt, hogy feleséget keresek. A büszkeség'. Könnyű testisértés vétsége miatt történt feljelentés egy öcsödi polgártárs ellen. Ez ügyben a tárgyalás Szarvason már a járásbíróság uj épületében folyt le. Az eljáró biró kihirdette az Ítéletet, mely szerint vádlott három napi fogház büntetés elszenvedésére lett itélve. Majd megkérdi tőle: — Hát megnyugszik, vagy fellebbezik ? — Igenis megnyugszom. Még pedig örömmel, volt a válasz. — Ugyan miért örömmel, csodálkozik a biró. — Mert hát kérem, majd büszkén mondhatom el, hogy én voltam az első, aki az uj dutyiban ült ! Baka ravaszság. Egy tartalékos tiszt mesélte el ezt a kis históriát, mely a baka ravaszság mintaképe. Gyakorlat közben az ezred egy kis faluban pihenést tartott. Természetes, hogy a pihenés góo pontja a korcsmahelyiség volt. A korcsmáros Grün, kihirdetette a bakák között : — Egy üveg sör harminc krajcár, de aki viszszahozza az üveget, visszakap tiz krajcárt! Erre aztán megindult a vásár, hogy gyünyörüség volt nézni. Grün alig győzte a sört osztogatni és a tiz. krajcárokat adogatni a visszahozott piackokért. Alig mult egy félóra, le volt tarolva a csatatér, amelyen egész bataillon üres üveg hevert a harcz áldozataiként. A katonák elvonultak és Grün boldog reménységgel fogott hozzá, hogy összeolvassa a pénzét. De egyszerre rémülten kiáltott fel: Isten a világ fölött! Hol van a pénzem ? A zsebét kiüritette, ott bizony alig volt néhány frt, a tömérdek rézkrajcár között. Pedig jól emlékezett, hogy mindenki pontosan fizetett a sörért. A zsebéből pedig ki nem lophatták a pénzt. Oda nem férhetett senki. Ekkor rémes gondolat villant meg agyában. Kiszaladt az istállóba, ahol ládákba csomagolva állottak az üres sörösüvegek, amik lassacskán összegyűltek. Minden láda üres volt. A furfangos bakák eladták neki a táját plackjait tiz krajcárjával ! INNEN-ONNAN A legkiválóbb erő A D o in b a y müvészpár kis társulata, melyet Csabán s a megyében jól ismernek, néhány nap óta a nagyváradi Püspökfürdőben rendez a kurszalonban szinielőadásokat, előadva szellemes monológokat és egy felvonásosokat. A társulat meghódította a publikumot és csak egy titok izgatta a püspök-fürdői közvéleményt. Az ugyanis, hogy miért hirdette Dombay, hogy az ő társulata hat tagból áll, holot esténkint mindig csak ö t szerepel a színpadon. Végre is meginterpellálták a direktort, hogy hol van az igért hatodik erő. Itt van. - Nos és ki ő ? - Hát a szakácsné. Ó- ugyanis a legkiválóbb erő. Mivel ő főzi a társulatnak a kosztot. ÚJDONSÁGOK. — A közigazgatási bizottság e hétről elmaradt augusztus havi ülését 17-ikón, hétfőn fogja megtartani. — Gazdasági felolvasás, a nemrégiben elmaradt csabai gazdasági felolvasás a jövő hó elején meglesz. A gazdasági egyesület értesítése szerint Cserháti, Sándor akad. tanár ós Kolozsváry Ödön műszaki tanácsos urak szeptember 6-án Békéscsabán a rétöntöző telep szemléjével kapcsolatosan előadást tartanak a rótöntözós jelentősége és fontosságáról, különös tekintettél az alföldi vármegyékre, a Körös és Maros vizeinek felhasználásával. Az egyesület meghívta ezen közgazdaságilag igen fontos kérdés ós tervezet megismerése végett a szomszédos Arad-és Csanád vármegye Gazdasági egyesületeit is. A találkozás Békéscsabán a községháza nagytermében délelőtt 3/4l0 órakor lesz. — Rákóczi ünnepély. A békósszent andrási ifjúsági önképzőkör L ó d e r e r Rudolf védnöksége és Hutiray Gyula diszelnöksége alatt augusztus 22-ón, az olvasó-egylet összes termeiben diszülésfc tart, melyet Rákóczi emlékének szentel, A jövedelmet részben Eájióczi szobrára, részben saját könyvtára javára fordítja a kör. A díszülés műsora: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Bakos Gyula ifjúsági elnök. 2. Ocskai Lászlóról való ének. Kuruc népdal. Szavalja: G o n d a Béla. 3. Részlet a pályanyertes műből. Szavalja: Bencsik József. 4. Kuruc dalok. Hegedüli előadja: K i 1 é n y i Ede, hármoniumon kiséri : Hajas Pál. 5. Rodostó. Irta: Lamperth Géza. Szavalja: Nyiry Bálint. Az előadást tánc követi. — Egy tanitó ünneplése. Szép ós megható ünnepet ült vasárnap Szentandrás községének polgársága, társadalmi és vallásfelekezeti külömbség nélkül. Ugyanis Z i h Károly ev. ref. tanitó, ki 54 ós fél esztendőn keresztül működött a tanítás mezején, nyugalomba vonult és e napon tartotta az ev. ref. templomban hatásos bucsu beszédjét, az igen szép számmal egybegyűlt hallgató közönség előtt. Este a Népkör termeiben társas vacsora volt, amelyen nem hiányoztak a lelkes pohárköszöntések. A vacsora után pedig táncra kerekedett az ifjúság, s a mulatságnak csak a kora hajnal vetett véget. Szép ós megható ünnepély volt ez, melyen az ünnepelt tisztelői, barátai érzékeny szavakban adtak kifejezést szeretetüknek, hálájuknak, a tanítói pályán oly hosszú időn át működő s a tanügy terén kiváló érdemeket szerzett öreg tanítónak, ki buzgó munkálkodása mellett időt talált arra is, hogy a tanügyi irodalom terén is működjék. — Tombolaestóly. A csabai nőegylet tombolaestélye iránt, mely ma este lesz a Széchenyi-ligetben, nagy a közönség ér deklődóse és igy Jelőre biztos a siker. A tombolajegyek elárusitásából máris szép össszeg gyűlt be, amely ma este még gyarapodni fog s igy a nőegylet a szegény iskolásokat fokozottabb mértékben tudja segíteni a közönség jóindulata folytán. — A kisemberekért, n. megyebeli főurak mindjobban igyekszik a kisgazdák és munkások sorsán segíteni. Wenckheim Dénes és Frigyes után most A 1 m á s s y Dénes gróf ígérte meg segítségét a munkásoknak. Sarkad községe már régebben kórelmet intézett a szomszédos dominiumok urához, Almásy Dénes grófhoz, hogy birtokából a legszegényebb néposztálynak engedjen át bizonyos területet jutányos bérösszegért. Az uradalom főtisztje most bejelentette, hogy a gróf hajlandó 600 hold földet két holdanként parcellázva, tehát 300 szegény család közt kiosztani, holdankint 20 korona bérösszegért. A bérletet csakis olyan szegény zselléreknek nyújtja, akik földbirtokkal nem rendelkeznek, de legalább házzal birnak. A gróf elhatározását űagy örömmel fogadták s a bérleti összeg behajtását a község magára vállalta, egyúttal Almásy jóságát jegyzőkönyvben köszönte meg. — Rendkívüli közgyűlés a megyén. Békésvármegye törvényhatósága a rendkívüli gyülesek korát éli mostanában. Négy vagy öt ilyen gyűlés után most újból rendkívüli közgyűlésre kell összegyűlni a törvényhatósági bizottság tagjainak, amely e hó végén, 27-ikén lesz. — Megégett kis leány. Nóvák Judit, egy csabai sopronyi tanyákon lakó kis leány tüshaiállal mult ki a világból s kora halálát két fiu rakoncátlansága okozta. A kis leány csütörtökön este kijött szülei tanyájából a tarlóra, ahol két fiu tüzet rakott. Kíváncsi volt rájuk, hogy mit csinálnak s a tűz felé indult. Mikor közel ért hozzájuk, az egyik fiu botjával a tűzbe csapott ugy, hogy a szikrák szertepattantak. Egy szikra Nóvák Judit szoknyájára esett s néhány pillanat múlva a kis lány ruhája lángban állott. Borzalmas kiáltásaira a tanyából is előrohantak s végre sikerült a kis leány ruháját eloltani. De ekkoráig Nóvák Judit hatalmas égési sebeket szenvedett. Egy napig még életben volt s az orvosi segély dacára reggel nagy kinok között meghalt. — Kinevezés. A megüresedett csabai vasút állomási postamesteri állásra a kereskedelemügyi miniszter S a r k a d i Ignác postamestert nevezte ki, aki állását már el is foglalta. — Hetényi Elemér estólye. A pozsonyi, miskolci stb. színházak volt komikusa : Hetényi Elemér országos kőrútjában csütörtökön este Csabán tartott komikus müvészestólyt a Fiume szállodában. Műsorával, mely vidám monológokat, kuplékat s jeleneteket foglalt magában, nagy hatást gyakorolt és erős komikai tehetségével meghódította a közönséget, mely sokat tapsolt a művésznek. — Tűzoltók ünnepélye. A békési önkéntes tűzoltó egyesületnek 20 éves fennállására rendezett ünnepélye igen szépen sikerült. Az ünnepély a községi bérház nagytermében folyt le. Tiz órakor a békési Iparos Dalkör, a bérház dísztermében — hol már a gyulai, -szeghalmi, körösladányi ós mezőtúri tűzoltóság 26 kiküldöttje jelen volt — rázendítette a Himnuszt, amely után Baross Dezső tb. főszolgabiró főparancsnok üdvözölte az egybegyűlt közönséget s a diszgyűlést megnyitotta. A gyűlés megnyitása után Zagyva István titkár olvasott fel az egylet 20 éves múltjáról. Majd újból az Iparos Dalkör énekelt, amely után Szathmáry Gábor községi első jegyző lendületes beszédben asszonyokra vet árnyat, hanem a férfiakra. A férfiaknak kell szégyelni ezt a mentséget, a férfiaknak kell tenni róla, hogy ezt ne lehessen felhozni. Buzdítsák hát őket erre — az asszonyok.