Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-06 / 98. szám

XXX. évfolyam. Békéscsaba 1903. Vasárnap, december hó 6-án 98. szám. BEKESHEfiTEI KÖZLÖNY Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELÖFIZETESI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillé

r

| Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Segédszerkesztő: BELENCÉRESI DEZSŐ Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Megyei ügyek és az ex-lex. Bék'i 'p^a, d

ec. 5. (bd.) A képviselőházban egyre tart az obstrukció, amelynek már nem hihető, hogy számos hive legyen az országban. Láthatjuk, hogy már maga a Kos«u h-párt is elütött oda, hogy a tekintélyes érett politikusok elválnak a fiatal, könnyen hevülő és a jövővel nem törődő honatyák csoportjából. Számtalan téren lehet a káros ha tást érezni; a kormánynak még az alig megindult szociálpolitikája is szünetel Emlékezhetünk, hogy a mult napokban volt fenn Orosháza küldöttsége a munkásházakra kiutalványozott összeget sürgetni a földmivelésügyi minisztériumban. Mi volt a válasz ? Rideg kijelentése annak, hogy az összeget nem lehet addig kiadni, mig az exlex tart. És ez alapjában véve természetszerű válasz, miután a költségvetés megszavazva nincs. Igen egyszerűnek látszik a dolog, pedig valójában erősen keserves. Az a munkásraj, amely hajlékot emelhetett volna magának régen a tél kegyetlen szele ellen s aki abban a kis házikóban, mint a magáéban lakhatott volna, most ismét ki van téve annak, hogy hajléktalanul mások ir galmára szorul. A kegyelemkenyér pedig keserű kenyér, különösen akkor, ha az embernek nem saját hibájából kell azt ennie. Az ilyen eljárás nem igen viszi előre a munkásbékesség ügyét Inkább hátráltatja, miután a nép nem az okot, hanem csupán a tényt nézi és a halogatást a saját hatósága hibájának és nemtörődésének tekinti. Megemlékezhetünk még a kender és lentermelés emelésére irányuló földmivelésügyi miniszteri rendeletről is, amelyet a vármegyei gazdasági egyesülethez intéztek. A miniszternek az a célja, hogy a kenderterményét dolgozza fel maga a gazda, hogy itt is meglegyen mu ikájának kellő jutalma. Nagymérvű segélyt: a telep költségének egészen 80%-át, igéri a miniszter kamatmentes kölcsönök, azonkívül vissza nem fizetendő segélyek alakjában. Mindezt azonban ... az exlex után utalványozhatja. Rendkívül fontos kérdés ez a gazdákra nézve és mozdulni sem lehet benne, miután ki kezdene oly vállalat létesítésébe, amelynek államsegélyét az Isten tudja mikor kapja meg. Hiszen jóformán segély nélkül a telep létesítésének élőn unkálatait sem lehet megkezdeni. Ugyancsak a gazdasági egyesületnek kellene megindítani azt a nagyszabású akciót a háziipar támogatása ügyében, amelyről lapunkban már többször s hosszasabban volt szó. Tízezer koronát kapna az egyesület háziipari cikkek bevásárlására, hány szegény, nyomorgó családot mentene meg az a pénz a nyomorú ságtól. Hány becsületes, szegény ember jutna munkához s adhatna kenyeret éhező családjának. Éppen a tél folyamán kellene ez a tizezer korona, amikor a népnek nincs munkája, amikor munka nélkül dologjalanul kell az izmos karoknak eltölteni a napot. De nem lehet kiutalványozni a tizezer koronát, — mert trat az exlex. Csabának is két ügyét akadályozza meg a kifejlődésben a törvényenkivüli állapot. A csaba-apácai ut kiépítésének fontosságát elismeri a miniszter, de a költséget nem viselheti: nincs költségvetés. S a régi kérdés: a csabai állomás kibővítése fel van véve a beruházás munkaprogramba; erősen szükség is volna a kibővítésre, de hát semmit sem lehet kezdeni a mai körülmények között. Ott van a szarvasi polgári iskola ügye az államosítás előtt. Minden rendben volna már, de az állam semmiféle elvállalt anyagi kötelezettségét nem teljesítheti, miután a költ ségvetés megszavazva nincs. Szó volt már a polgári leányiskola felépítéséről, meg volt már a pályázat is, azonban megrekedt a kivitel az ob strukció fertőj^beu. Igen valószinü, hogy a szépen fejlődő és nagy jövőjű mezoberényi polgári iskola jállamositasat is ugyanez ok gátolja. Fenn van a minisztériumban az ügy minden aktája, de még az elintézésnek, hogy jobbra, vagy balra dől-e a dolog, hire se jár. Az iskola államosítása pedig annak fejlődése érdekében égető szükség. A község megtette kötelességét a létesítéssel s még az államosításnál is áldozatkészséget tanusit. Telket fog adni s viseli az épitési költségeket. Ilyen hosszú azoknak a meigya ügyeknek sorozata, amelyekben a heladást gátolja az obstrukció, amelynek már célja nincsen, amelylyel fel kell hagyni, mint ahogy mondja Kossuth Fvrenc hivatott vezére. a függetlenségiek A politikai helyzet. — Fővárosi munkatársunktól. — Budapest, dec. 5. Megvolt immár a Kossuth-pártnak várva-várt értekezlete, amelyen a harcolók és békepártiak megvívták a végső ütközetet. A béke hívei győztek, nagy többséggel leszavazták a harcosok csoportját s igy fordulatot lehet várni a politikai életben. Fordulatot lehet várni, miután remélhetőleg megszületik a béke. Határozottan kimondani ezt nem lehet, miután a leszavazással nem a béke győzött, csupán a béke pártiak. Amilyen hangulatokról szól a hir — zavarosan egy kissé — nincs teljesen kizárva, hogy a harci párt kiválik a Kossuth-pártból és folytatni fogja a küzdelmet, megerősödve az Ugrón töredékkel és a néppárti obstruálókkal. Pártkérdés volt a határozat, igy tehát a kilépés okvetlen megtörténik a harc folytatása esetén. Ha azonban a nemzet közórzülete után indulnak, akkor nem harcolhatnak tovább. Be kellene látniok, hogy az ország érdeke a nemzet jövője követeli tőlük, hogy benn maradjanak a Kossuth-pártaban. Mert szüksége van az ellenzéknek az erők teljességére az elkövetkezendő nagy feladatokban is. Közelednek a delegációk, a végleges véderő törvény, a kiegyezés és a vámtailfa, a kereskedelmi szerződések, a katonai büntető reform: csupa olyan kérdés, amelyben megbonthatatlan, határozott, nagy erőkifejtésre képes ellenzéki táborra ven szükség, — hogy az elmúlt évek hivatalos mulasztásait jóvátegyük, hogy gazdasági és erkölcsi érBékésinegyei Közlöny tárcája. A régi jó időkből. — Visszaemlékezések. - Békésmegyei .Közlöny" eredeti tárcája. — Irta : Zltnszky István, Az emberi természetben rejlik az elégedetlenség. Ritkán találni olyan emberre, aki elmondhatná, hogy ő elégedett; teljes, tökéletes elégedettség azonban épen ugy, mint a tökéletes boldogság nem létezik. És ez jól is van igy, mert hiszen ha az emberiség teljesen elégedett lenne, ma is ott volnánk még a •fakilincsnél, melyről ezelőtt csak ötven évvel is ugy beszéltünk, mint az egyetlen magyar találmányról ! Gyakran utazgatok egyik-másik vicinális vasúti vonalon, s nem egyszor hallom útitársaim gúnyos, sokszor bosszantó megjegyzéseit annak lassú haladása felett. Persze, ez is türelmetlen, s ma már az óránkint 60 kilométer sebességgel haladó gyorsvonatot is csiga jelzővel szokták ezek a gyorsan haladó, gyorsan élő, de testildg, lelkileg is gyorsan elpusztuló ifjak illetni. Ilyenkor azután, ha arra való útitársaim vannak, elszoktam egy pár epizodot mondani ifjúkori keserves élményeimből. Kérdem, ugyan mit mondanak ahhoz, hogy én egyszer az ötvenes években Szarvasról puszta Décsre, ami száraz útban 3/i órai kocsizás volt, ón régy jó lóval, könnyű kocsival, reggeli 9 órától esti 6 óráig mentem, s akkor is csak ugy tudtam haza érni, hogy a gyalog mellettem elhaladók valamelyike beszólt a gazdához, hogy jó lesz ám az ur elébe menni, mert azzal a négy lóval ma haza nem ér ! Elébem jött azután három erős lóval, s ugy vontrtott be hat órára a tanyába! No hát csak egy ilyen utat kellene ezeknek a mai ficsuroknak tenni, s jakkor tudom nem kritizálnák a kissé lassú, de kényelmes vicinálist! Mi pedig akkori fiatalok ezt minden ősszel, néha egész télen is keresztül csináltuk számtalanszo!. Mennyi panasz, mennyi elégedetlenség nyilvánul ma, ha a vonat tiz percet is késik. Szidják még a magyar államot is, a szegény vasutasokat pedig a földporáig rántják le. Jah ! mert ma mindenkinek sietős a dolga, vagy a mulatsága. Ezelőtt 50—60 esztendővel, ha valaki Békós vár megyéből Pestre utazott, hát az egész esemény volt; beszólt róla az egész város, ós sietett minden valamire való családfi látogatást tenni ós comissiókkal agyonterhelni. A család tagok pedig bucsu estélyre jöttek össze, mert kitudja, látjuk-e többet az atyust, a bácsit, sógort vagy komát ? ! Most pedig sok rossz férj más ürügy alatt reggel felül a gyorsvonatra, S estére már hon van, mialatt megcsalta az otthon foglalkozó jó feleséget! . . . A posta már megint elmaradt ! No jaj neked kiadóhivatal, jaj neked mozgó posta s különösen jaj neked helybeli postás, mert hát ezek valamelyike a hibás, s minő bajt okozott ez által az illető előfizetőnek, ki pár órával később értesülhet a nagyvilág eseményeiről ! Ma már nem elég, hogy a Budapesten reggel feladott levelet vagy hirlapot még az nap kezeihez kapja, hogy pénzküldeményeit, a házához viszis ott ki is fizetik. Hát ezelőtt nem is egek szen ötven évvel miként volt ? Elmondok egy esetemet. Édes atyámtól pár száz forintot kaptam postán, hogy kissé felgyűlt apró számláimat kifizethessem, mert bizony az urad. Írnoki 100 frt. fizetésből nem nagyon lehetett farsangolni ; mulatni, táncolni pedig szerettem, de nagyon. Nagy volt az örömem mikor a hirt hozták a pusztára, hogy ott ám a pénz ! Noha rajta már ügetett velem befelé a szürke s rohantam a postára, mely akkor a mostani Tepliczky, akkor Laviczky féle házban volt. A posta mester egy nyugalmazott öreg svalizsór német strázsamester volt. Bemutattam neki a recepiszót, hát uram fia a helyett, hogy a kezembe nyomta volna a ropogós bankókat, azt mondja, hogy a pénz nincs itt, azért Csongrádra kell menni, mert a szarvasi posta csak közönséges leveleket szállit kétszer hetenként. Leesett az állam, mert a főpostamester úr kereken kijelentette, hogy ö nem tehet semmit. No szépen vagyunk gondolám, de nem volt más mód, mint Csongrádra utazni és pedig minél előbb, mert Tihányi, Sipkoszky ós a többi udvari szállitóim már nagyon türelmetlenek voltak. Igaz ám, de az urad. igás fogatoknak épen akkor sok volt a dolguk, s még ón egy heverő fogathoz juthattam, pár hét telt el. Végre uton voltam, s a szegény fáradt gebékkel ugy déltájbanJ megérkeztem Csongrádra. No most délbe nem mehetek a postára gondolám, de hát ugy is etetni kell 2—3 órát hát lesz időm ez után is. Ugy is törtón,t; fél háromkor elindultam a postára, melyet a vendéglőtől nem messze fel is fedezteni. Benyitok a kis kapun, ahol egy tisztes öreg mándlis Tirat találtam, a ki erősen füstölt öblös pipájából. — Kérem ez itt a posta ? — Igen, tessék csak oda az alsó házba lefáradni, ott a fiam, a ki a postát kezeli. Lementem, Kopogtatok. Semmi hang. Erősebben kopogtam, ismét semmi nesz. Nem volt mit tennem, benyitottam. Hát már nem csudálkoztam, hogy senki sem hangoztatta kopogásomra, hogy rszabad

u. Egy elnyűtt díványon hanyatfekve aludt a posta jókedvű — kezelője, ós hortyogott, akár csak a posta trombita ! Én egy ideig álltam, nagyokat koppantottam a botommal a pádimentomra, s mindig hangosabban mondtam a jó napot, de az én postásom, Szarka Jóska, a fülét sem mozdította, aludta az igazák álmát. Nem volt más mit tennem, mint tisztességesen kezdtem rázogatni, hogy tessék felkelni. Erre befelé fordult s még igazabban horkolt. Az ón bóketürósem is fogyni kezdett és erélyesebben kezdtem rázni s ordítottam a fűiébe, hogy ébredjen fel. Végre felült s rám meresztette álmos szemeit, melyeknek veressége élénken beszólt az éjjeli muriról. — Kérem — szóltam — nékem itt a postán egy pénzes levelem van, azért jöttem. — Mi ? Pénzes levél ? . . . Itt nincs semmi pénzes levél ! — Ugyan kérem, tessék egészen felébredni, mert igy nem értjük meg egy mást! . . . — Nincs, ha mondom ! De ón csak erősködtem, hogy itt kell lenni, tessék csak felébredni ; nevem ez és ez, Szarvasról jövök, itt az igazságom. trolin* a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetejjségvltnél, léjfZŐSZerveli llUI'UtOS bajainál úgymint idült bronchitis, zamárhurut és különösen lábbadozókn d influenza után ajánltatík Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolitja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a ' gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche Se Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).