Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-06 / 98. szám

dekeiaket megvédjük mindennemű tulkapás ellenében. A Kossuth-párt határozatában semmijogfeladás nincs. Hiszen ugy hangzik a határozat, hogy a párhuzamos ülésekre vonatkozó képviselőházi határozatoknak hatályon kivül való helyezése ós a magyar vezényleti nyelv törvényhozási uton való megváltoztathatása jogának fenntartása ellenében nem hátráltatja erőszakos parlamenti eszközökkel az ujoncjavaslatok ós indemnitás megszavazását. Ezenkivül ott van még a választási reform, amely a magyar politikai élet szabad fejlődésének és a nemzeti akarat hatásosabb parlamenti kifejezésének egyengetné útját. Azután még a gazdasági és szociális reformok, amiket nemcsak Kossuth Ferenc köt ki, nemcsak az ország, a föld népe és a szociálisták akarnak, hanem óhajtanak és akarnak maguk a harciasok is. Ily nagy értékű és nagy tömegű reformok ellenében bátran szembe szállhat Kossuth Ferenc azon ócsárló szavakkal is, amelyek bizvnyos oldalról érni fogják. A párthatározatot a szombati ülésen emelik jogerőre a képviselőházban. Tisza pedig hétfőn fog Bécsbe utazni, hogy a helyzetről jelentést tegyen a királynak. Tiszta lesz tehát a politikai látókör pár nap alatt, ha közbe nem játszik, zavarva a harmóniát, a „harciasok" csoportja. Megyegyülós. Több sürgős természetű ügy, főleg a csaba—apácai útnak kérdése folytán Bókósvármegye törvényhatósága mult csütörtökön Gyulán, a megye székházában rendkivüli közgyűlést tartott. A gyűlésen — akárcsak választások alkalmával — a nagyterem teljesen megtelt megyebizottsági tagokkal, különösen nagy tömegben vonultak fel a csabaiak, akiket a csaba—apácai út kikövezósónek ügye érdekelt közvetlenebbül. A tárgyalásra kitűzött ügyek közül a csaba—apácai úton kivül a vármegyei házipénztár tulkiadásainak fedezése, a békési hid pótmunkálatainak engedélyezése, az öcsöd—tiszaföldvári út ügyében Öcsöd község kérelme, Szarvas község költségvetése keltett nagyobb emóciót ; a 35 pontból álló tárgysorozat egyéb ügyeinél nem törtónt felszólalás, s gyorsan peregtek le az előadói javaslatok. Lukács György dr. főispán délelőtt V2IO órakor nyitotta meg rövid elnöki beszéddel a közgyűlést. Erre ébredezni kezdett az én Szarkám, megdörzsölte szemeit, felállt, nagyot nyújtózott s még nagyobbat ásított s újra nevemet kérdezte. Azzal az Íróasztalához ment, melynek fiókos tetejéről levett egy poros recepiszót. — Talán ez lesz az ? Nézem, csakugyan az volt. — Ez az, hát kérem most már a pénzt, mert még vagy nyolc mértföldet kell ma tennem. — De hiszen kérem, a pénz nincsen itt... — Nincs itt ? ! Hát hol a mónkőben lenne ? — Ide nem jár a delizsánsz, hát ide nem is jönnek pénzküldemények, a pénz Fólegyházán van. — Hát akkor mi lesz, oda kell azért m ennem, vagy mi ? — Bizony azért oda, még pedig sietve, ha még ma megakarja a pénzt kapni, mert az ottani postamester 6 órakor pontban bezárja a bótot s megy ki a tanyájára egyik nap ugy, mint másnap, most pedig már — s itt a nagy kakukos órára nézett — mindjárt 3 óra. — Hát mennyire van ide Fólegyháza ? — Jó kell hajtani, ha hat órára odaakar érni. A guta kerülgetett ! De nem volt mit tennem, alig köszöntem s rohantam a vendéglőbe, sietve befogattam és hajtattam, amint lehetett, Fólegyházára. Épen hatot ütött, mikor a templom megett fekvő posta előtt leugrottam a kocsiról. Rohantam be. A kocsi már tényleg ott állt a kapu alatt s a postamester zárta be a fiókjait, mikor én lólekzetvesztve beestem a hivatalába. - Kérem uram az Istenre, csak egy percre, tizenkét mórtföldről jövök, legyen szives kiadni ezt a pénzt. Elvette a recepiszt, megnézte és olyan kegyes volt, hogy kiadta a pénzt ós azt mondta, jó hogy pár perccel később nem jött, mert már nem találtam volna idehaza ! Igy volt ez nem egészen ötven óv előtt! Csaba-apácai út. D fci m e 1 Sándor dr. főjegyző ismertette a kereskedelemügyi miniszternek a csaba—apácai út kiópitésóre vonatkozó, lapunkban már ismertetett azon határozatát, hogy bár ez útszakasznak soron kívüli kikövezését helyesnek s közforgalmi tekintetek által indokoltnak találja, mégis, a költségvetésen kivüli állapot miatt a kövezés költségeit tárcája terhére el nem vál lalhatja. A megyei közúti alap pénztárát jelöli meg olyanul, ahonnan az útépítés költségei f dezendők lesznek, s azon remóményének ad kifejezést, hogy amikor a III-dik trenzverzális állami műút kérdése törvényhozási megállapítás alá kerül, a csaba—apácai útszakasz épiűési költségének kérdése is abban az értelemben nyer megoldást, amint azt a várme ye közönsége óhajtja. A törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy a csaba—apácai útszakaszt még abban az esetben is kiépíti a megyei útalap terhére, ha a III-dik állami tranzverzális műút nem létesülne, s a '275,000 korona építési költséget 10 évi egyenlő részletben illeszti a költségvetésbe ; felhívja Csaba község közönségét, hogy az összeget a határozat jogerőre emelkedése után fizesse a megyei útalap pénztárába, természetesen oly feltétellel, hogy ugy a tőkét, mint ennek 4% kamatait a vármegye az előző határozat értelmében visszatéríti. Felír a törvényhatóság a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az ópitóphez szükséges anyagot az állami beszerzési forrásokból kedvezményes áron, valamint ez anyagnak kedvezményes vasúti szállítását engedélyezze, s újólag felkéri a minisztert, hogy a III dik tranzverzális műút létesítése iránt sürgős előterjesztést tegyen a törvényhozás elé s annak az erős reményének'ad kifejezést, hogy a 275,000 korona költséget a vármegyei közúti alapnak a kereskedelemügyi tárca vissza fogja fizetni. Kondoros községet utasították, hogy a község piacterén fenálló korlátok elhelyezéséről ekként gondoskodjék, hogy azok a közforgalmat és szabad közlekedést ne akadályozzák. A házi pénztár tulkiadása.1. F á b r y Sándor dr. alispán előterjesztést tett a házi-pénztár tulkiadásainak fedezése, illetőleg póthitel engedélyezése tárgyában. Az előterjesztés számszerűleg sorolja fel azon adatokat, melyek folytán a póthitel engedélyezésének elkerülhetlen szüksége, dacára a legskrupulusabb takarékoskodásnak, beállott. Igy a belügyminiszter az állami javadalomból eddig két részletben 227,39971 koronát [folyósított, 4100 koronával kevesebbet, mint amennyi a vármegyét megilleti, a házipénztár pedig már eddig 228,170 60 korona kiadást teljesített ; a számvevőségi irnok 1500 ^korona fizetése, melyet a megyei közúti alap előlegezett, az állami javadalomból ez ideig szintén nem folyt be. Az egyszerűsítő rendeletek folytán a vármegye 3402 k. nem várt költséget volt kénytelen viselni Az alispán rámutatott arra a vármegye történetében szinte páratlanul álló eseményre, hogy a f. évi háztartásban deficit veszedelme kisért, hivatkozik arra a -rigorozitásra, melylyel a vármegye pénzügyei kezeltetnek, de miután a minisztérium nem utalványozta az állami javadalom teljes összegét, sőt a vármagye f. évi költségvetése ez ideig kormányhatósági megerősítést sem nyert, s mert az egyszerűsítő rendeletek végrehajtása elől kitérni nem lehetett: a túlkiadásnak okvetlenül be kellett állania. A törvényhatóság felir a belügyminiszterhez, hogy a még hátrálékos 4100 k. állami javadalmat, a számvevőségi irnok 1500 k. kifizetését, valamint az egyszerűsítő rendeletek végrehajtása folytán beállott 3402 koronát sürgősen utalványozza ki. Amivel a házipénztár egyensúlya azonnal helyre áll. A békési hid. A békési kettős Körözsön emelt hid ópitésónól felmerült 7500 kor. költségtöbbletet a törvényhatóság a mezöberényi hidópitésnél mutatkozó megtakarítás terhére engedélyezte. Török Gábor felpanaszolja, hogy a hid immár 7—8 hónapja készül, a munka befejezése a jövő nyár elejénél, vagy a legjobb esetben tavaszánál hamarabb nem várható. Ez alatt a forgalom és közlekedés Békésen nagy hátrányokat szenved, mert az épitós alatt álló hid nagy fontosságú közlekedési utakat köt össze; 300—400-ra tehető azon kocsik száma, mely naponként a hidon átvonul, nem számítva a digók sokaságát, melyeken a földmunkálatokhoz szükséges anyagot szállítják. A Körözsön egy rozoga fahíd szolgál a forgalom lebonyolítására; a fahich a vízmagasság nívóján lévén feálllitva, valahányszor a viz a hullámtérből, kilép, hasznavehetetlenné válik. Ilyenkor a csatorna magas partját használják a közlekedés helyéül, ennek lejárói azonban nem lévén elkorlátozva, gyakori bajok ós szerencsétlenségek adják elő magukat. Kéri az államópitészeti hivatalt jobb intézkedésekre utasítani. H a v i á r Lajos főmérnök, az államópitészeti hivatal főnöke túlzottaknak tartja a békésiek igényeit, mert hisz lehetetlenség az ilyen hidópitésnél az összes óvórendszabályokat megtartani A régi hid, ameddig csak lehetett, megtartatott a közlekedésnek, október óta komp, tutaj hid és repülőhid bonyolítják le teljesen kielégítő módon a forgalmat. A hid már elkészült s 1—2 hót múlva átadható lesz rendeltetésének. Csupán a csatlakozó föld munkálat van még hátra; mig ez tart, gondoskodni fog róla, hogy az óvó-rend szabályok szigorúan betartassanak. Az incidenst F á b r y alispán megnyugtató nyilatkozata fejezte be. Ezután gyors egymásutánban kerültek megoldásra a napirend egyéb tárgyai. Igy tudomásul vették, hogy az alispán november havában megvizsgálta a kifogástalan rendben talált Wod i a n e r-árvaházat; valamint Zólyomvármegye átiratát, a községi ós körjegyzők fizetésének rendezése ügyében. Jóváhagyták Csaba község képviselőtestületének a Géza megálló-Tótkomlósi r/asutvonal segélyezése tárgyában hozott határozatát. Szentetornya község egyik tanítójának fizetését felemelte; ezt a határozatot a törvényhatósági bizottság is megerősítette. Mikus György kétrgyházi lakos felebbezésónek elutasításával a kétegyházi másodjegyzői választást jóváhagyták. Tótkomlós község képviselőtestületét R ón a i János felebbezósóre a motormalom céljaira szükséges kölcsönügyben ujabbi határozatra utasították. Öcsöd község kérelmét a öcsöd-tisza földvári útnak a törvényhatósági úthálózatba felvétele iránt dacára Oláh Antal dr. hosszabb felszólalásának, Havi ár Lajos főmérnök felvilágosító szavai után újból elutasították. Szar/as község határozatát, melylyel a községi költségvetés megálapitása tárgyában hozott határozatát helyesbiteni kívánta, Török Gábor, Lukács György dr. főispán ós Konkoly Tihamér hozzászólása után megsemmisítették. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése s némely község költségvetésének felül bírálata után d. e 11 órakor a napirend kimerült s a törvényhatóság nyomban hitelesítette a jegyzökönyvet. Békésvármegye és a Tisza-kormány. A törvényhatóság üdvözlete. Olvasván a csütörtöki megyegyülés tárgysorozatát, akik a megyebizottsági tagoknak a heves parlamenti csatákból merített tüzes hangulatát ismeri, azzal a sejtelemmel nézett a törvényhatósági bizottság gyülóseelé,hogy ismét „nagy" beszédek árjában fog megfürdeni a hazafias lelkesedés. Hogyne! A tárgysorozat 1., 2. ós 3. pontja az uj kormányelnök, az uj miniszterek bemutatkozását, s a régiek búcsúlevelét igérte napirendre. A Csabáról—Gyulára száguldó vonaton már megkezdődtek a jóslások ; az „elemek" ós „kapcabetyár"-ok pártállásuk szerint barátságos, itt-ott hevesebb purparlókat folytattak a törtónendők felől. Azonban nem ez törtónt. A megyegyülós terméből ez alkalommal távol maradt a magas politika ; az uj kormány udvarias bemutatkozását hasonlóan udvarias üdvözlettel fogadták, s az erre vonatkozó javaslatok minden hozzászólás nélkül, egyhangúlag lettek elfogadva. Tisza István gróf miniszterelnök leiratára, melyben a maga s minisztertársai kinevezéséről értesíti a törvényhatóságot a megyebizottság a következő határozatot hozta: az újonnan kinevezett kormányt és annak elnökét állásaik elfoglalása alkalmából üdvözli és a közjóra irányuló, valamint a haza javát célzó törekvéseinek megvalósításában nemcsak törvényszerű, hanem hazafias kötelességéhez képest is is ügybuzgó támogatásáról biztosítja. Hasonló értelemben üdvözölte a törvényhatósági bizottság Hieronymi, Nyíri és Berzeviczy dr. külön-külön bemutatkozó minisztereket, Tallián Béla földmivelósügyi miniszter, Békésvármegye volt főispánjánk leiratára azonban a megyegyülés az érzelmeknek igaz melegségével válaszolt. „Azon kellemes emlékek hatása alatt — úgymond a felirat — melyeket e vármegye közönségében nagyméltóságodnak, mint e megye volt főispánjának eredményes működése mindenkorra kelt ós viszszaemlékezve azon szívélyes viszonyra, amely nagymóltóságod és e vármegye közönsége közönsége között, itteni működésének egész ideje alatt meg nem fogyatkozott erőben és melegségben mindenha fenállott, tisztelettel és bizalommal üdvözöljük azon a helyen, ahol, ismerve kiváló tehetségét ós a közügyek terén való lankadatlan igybuzgalmát — a közgazdasági ós földmivelósügyi érdekek clőmozditása terén tevékenységétől eredményes ós sikerekben dús alkotásokat ós intézkedéseket várunk. Ebben a tevékenységében és általában a közjóra irányuló törekvéseinek előmozdításában annál inkább odaadó és készséges munkatársai kívánunk lenni, mert meg vagyunk győződve, — amit különben nagymóltóságod már leiratában is kegyes volt hangsúlyozni, — hogy a vármegye közgazdasági jólétének előmozdítására ós fokozására irányuló óhajainkat jóakaró elbírálásban ós támogatásban fogja részesíteni." Wlassi c s Gyula, Darányi Ignác ós Kolozsváry Dezső miniszrek bucsu-levelót a törvényhatóság látható megilletődéssel fogadta. Wlassics ós Darányi miniszterek hosszú kormányzásának ideje alatt a vármegye közoktatási s mezőgazdasági érdekei mindenkor hathatós támogatásban részesültek s e téren a továbbhaladásnak számos intézményeit köszönhetjük a távozé miniszterek jóakaratának. A megyegyülés mély sajnálatát fejezi ki Wlassics ós Darányi miniszterek távozása felett s a vármegye iránt tanúsított áldozatkészségükért hálás köszönetét fejezi ki. Az erre vonatkozó határozati javaslatokat harsány óljenzóssel fogadták a törvényhatósági bizottság tagjai. Az egyszerűsítésről és a jegyzőkről. Irta : Petneházy Ferenc. A jegyzők hivatalos é letében nagy horderejű intézkedések történtek a leg utóbbi időben. Uj rendszer, uj hivatalos élet alapját képező kezdeményezések léptettek életbe. Egységesen lett rendezve közigazgatásunk egész ügymenete, úgyszintén az árvaügyek igazgatása az egész országban. Hogy ezen újítás minő eredményeket szült a közigazgatási életben, nem akarom ez alkalommal részletezni, annyit azonban kötelességem kijelenteni, hogy még itt Békésvármegyében is, ahol a közigazgatás már ezen rendelet kibocsájtása előtt, — ennek szellemében működött, az egyöntetűség által igen sokat nyert. S ha mindjárt vannak is ezen utasításoknak olyan intézkedései, amelyek az életben nem váltak be, célszerűtleneknek ós feleslegeseknek is látszanak, mindazon által nagy becscsel birnak azon okból is, mert alapját képezik egy a mai kor által igényelt rendszeres s minden apróbb részeiben is kiépített, öntudatos ós tökéletes közigazgatásnak. Békésvármegyében a megyei szabályrendeletek alapján már évekkel ezelőtt olyan rendszeres ügyvitel honosíttatott meg, a közsógjegyzői irodákban, amelynél tökéletesebbet az uj ügyviteli szabályzat sem kiván s nagyon természetes, hogy akkor amidőn ezen szabályrendeletek életbeléptettek, ezen megyebeli jegyzőknek is keresztül kellett azon kellemetlen helyzeten esni, hogy nem bírván a meglevő segéderőkkel az előirt munkának megfelelni, több segéderőről kellett gondoskodni s bizony ez legtöbb helyen csakis a vármegyei hatóság jóakaratú támogatásával sikerült. S így, ha van is helylyel-közzel az egyes községekben pótolni való, mégis elmondhatjuk, hogy mi már annyira készen vártuk ezen rendelet módosításait, miszerint azok életbeléptetése nálunk rázkódást nem idézett elő, sőt ha egyes helyeken, egyes részeiben munkaszaporulatot okozott is, de van olyan intézkedése is sok, hol határozottan egyszerűsítette az eddigi eljárásunkat. Hogy pedig ezen országos intézkedés a mi régebbi rendszerünkhöz annyira hasonló, az nem a véletlen müve, hanem oka amaz örvendetes tényben rejlik, miszerint az ezen utasítások előkészítésére kiküldött bizottságban vármegyénk fő ós alispánja is tag levén, az ő iniciativájokból vétettek fel ezen utasításokba olyan intézkedések, melyek már minálunk korábban életbe voltak léptetve, ós a gyakorlatban helyeseknek találtattak és beváltak. Ez lehet a rugója a mi abeli reményünk ós bizodalmunknak is, hogy akkor amidőn a közigazgatás módosítására az összes intézkedések meg fognak tétetni, a jövőben is érvényesülhetnek a mi vezetőink intenciói. Azonban a közigazgatási reformakció, csak akkor lesz teljesen befejezve, ha nemcsak a közigazgatási ós községi tisztviselők munkaköre körvonaloztatik, hanem ha mindenkinek a hatásköré is szabályoztatok, ha megállapíttatik a szolgálati programatika, s rendezve lesz a fegyelmiügy is. Jó községi jegyzőt, vagy közigazgatási tisztviselőt, aki a közönséggel közvetlenül érintkezik, tisztességes fizetés, szorosan körülvonalazott hatáskör, kifelé csak is a törvények által korlátozott függetlenség, felfelé pedig a törvények által mindenkivel szemben biztosított védelem nélkül elképzelni nem lehet. A jegyző társadalmi állása a mai korban már olyan igényekkel vau összekapcsolva, amelyeket az eddigi csekély fizetésből kielégíteni nem képes. Hogy lehessen pedig az jó köztisztviselő, a kiért a köz nem tesz annyit, hogy önfeláldozó fáradságos munkájáért, még a tisztességes megélhetést, családtagjai neveltetési költségeit sem biztosítja.