Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-03 / 97. szám

— Uj iskola Orosházán. Az orosházi ág. ev. egyház presbitériuma legutóbb tar­tott közgyűlésén elhatározta, hogy Rédei ós Podsztrelen iskola telkén négy tantermü elemi iskolát fog épittetni. Az iskola tervére pályázatot hirdettek 200 korona díjjal, azon­ban csak orosházi építészek pályázhatnak. TŰRVENYICEZES. Késelő legény. Hevülékeny vérii, fiatal ember minda­kettő, azonkívül boros fejjel találkoztak össze, így könnyen megérthető, ha a talál­kozás egyikükre nézve tragikus kimenete­lűvé vált. Gombos György gyulai le­gény a f. évi junius hó egyik reggelén szóles jókedvvel, cigánymuzsika mellett bo­torkászott haza fejé. Véletlenül ugyaneb­ben az időtájban Varga Mihály is fel­kerekedett és Sándor György társasá­gában a Király korcsmából indult haza. Weisz Mór pálinkamórése előtt talál­kozott a két dalia, kik sehogysem akartak egymás útjából kitérni. Gombos hetyke hangon szólt oda: — Térj ki paraszt! — Hát te mi vagy? te talán nem vagy paraszt? Gombos durva szitkokra fakadt, mit Varga egy pofonnal torolt meg. Azon me­legiben összeverekednek, ha N á d r a Mojsza közübik nem ugrik és szét nem választja őket. Márkus György, a félszemű mu­zsikus megszeppenve futott odébb, nehogy a haragos ifjak őtet is elverjék. A Nádra közbelépésének azonban nem sokáig volt foganatja, a két legény kavicsokkal do­bálta egymást, miközben kihi'/ó hangon ismételgették: — Gyere ide, ha van kurázsid ! Varga nem sokáig tudott magán ural­kodni s odarohant ellenfeléhez, mire ez csizmaszárából egy kést rántott ki s dula­kodás közben hat helyen megszúrta táma­dóját, ki súlyos sebeivel később a járdán összeroskadt s nehogy elvérezzen, a me­gyei kórházba szállították be. A késelést a rendőrség hozta a bűn­tető hatóság tudomására, mire Gombost ideiglenesen letartóztatták, de később sza­badon eresztették. A törvényszéken súlyos testisértés büntette miatt emelt vádat el­lene a kir. ügyész, melyet a főtárgyaláson Gombos beismert, de azzal védekezett, hogy önvédelemből kényszerült a kést használni. A tanuként kihallgatott Nádra Mojsza és Sándor György ellentétesen mondták el a történteket, mindegyik a maga cim­boráját igyekezett menteni. Márkus György lett volna az egyedüli érdektelen egyén, de midőn V. Szakmáry elnök meg­kérdezte : — Ki kezdte a verekedést ? — alamuszi módon annyit felelt: — Nem tudom kirem álásan, mivel hogy a fél semem hibás, csak a hedegimet fiitettem s nehogy valami bájá tertinjik, elsaladtam s hiába pislogtam, nem láttám semmit. Az orvos-szakértő gyanánt meghall­gatott dr. Zöldy János főorvos igazolta, hogy a Varga sebei igen súlyos természe­tűek voltak, hónapokon keresztül ápolták a kórházban, mig erőhöz jutott ós sebei teljesen még mo3t sem gyógyultak be. Tóth Ferenc közvádló rövid előter­jesztésben kérte a bíróságot, hogy vád­lottra súlyosabb büntetést szabjon, mivel ismert verekedő s garázda természetű em­ber, ki a gyulai kir. járásbíróság által kisebb bűncselekmények miatt már három ízben is el volt ítélve. — Varga Mihály ezenfelül kérte a gyógyittatási költségek megtérítésére is kötelezi, azonkívül mun­kamulasztás ós kárpótlás címén jelenté­keny összeget számított fel. A törvényszók vádlottat 3 havi fog­házra és 20 korona pénzbüntetésre ítélte, azonkívül a gyógykezelési költségben is elmarasztalta ; mig panaszost kárköve­telósi igényével a polgári perutra utasí­totta. ÜOZÖA.ZDANAG. Gabona árak. Békéscsaba, december 3. Budapesti gabonapiaczunk irányzata lanyha, az árak visszafejlődnek. Csabai hetipiacunkon mérsékelt kínálat mellett a következő árakban vettek : I-ső rendű piros export buza. 7'20—7'25 „ „ sárgás buza . . . 7-00—7'10 Középminősógü buza.... 640—6.50 Morzsolt tengeri 4 30—4-40 ™ u . . . 5-30—5'40 U1UIÜ5U1U UDUgUIi Morzsolt cinquantin Budapest, december 3. (Saj. tud. táv.) Készbúza gyengén tartott, tavaszi buza 7-67—63, tengeri 5-14—15. Styilltér. E rovat alatt közlöttekre a szerkesztő felelőssége nem vonatkozik). Nyilatkozat. Szűcs Dezső, nagyváradi lakos, a „Nagyváradi Friss-Ujság" tegnapelőtti szá­mában rágalmazó piszkolódással tör elle­nem. Válaszul a megtorló birói ítéletet fo­gom reprodukálni ; a törvényes eljárást pedig a mai nap folyamán meginditottam. Sárhányás ellen egyéb védőszerszámot nem ismerek. I ogy becsületem érinti-e, ha ve­szett kutya harap az inamba, azt Ítéljék meg azok, a kiknek becsülésére, kézszori­tására súlyt helyezek. Szentmikiósi József, a Békésmegyei Hiradó fel. szerkesztője, Alapítási tervezet a Reisz és Porjesz cég- bútorgyárának részvény társasággá való átalakítása tárgyában. Általánosan ismert tény az, hogy a műveltség terjedése a szükség­letek nagyfokú emelkedését vonja maga után s igy csak természetes, hogy első sorban az ember legközvetlenebb környezetének: a lakásnak belső díszítése, illetve bebútorozása tekintetében észlelhető a fogyasztás meny­nyiségének folytonosan emelkedő irányzatot mutató haladása. Az utolsó tiz esztendőben Magyarország bútorszükséglete oly rohamosan növekedett, hogy a rendkívül nagy előtanulmányt, gyakorlatot, tudást és tehetséget igénylő bútoripar ilyen aránylag rövid idő alatt nem volt képes elegendő és megfelelő szakembert felnevelni, aminek egyik hátrányos következ­ménye az: hogy a bútorkereskedelem nagyobbrészt illetéktelen, avatatlan és hozzá nem értő kezekbe került. A szakképzettség majdnem teljes hiánya okozta egyúttal azt is, hogy a nagyközönség mindennapos szük­ségletét képező egyszerű bútorok nemcsak minőség tekintetében deval­válódtak a legalacsonyabb fokra, hanem különösen a forma, az architectura, a rajz — egyszóval az ízléses külső alakot illetőleg, még a legprimi­tívebb követelményeknek sem felelnek meg. Az illetékes szakkörök részerői régóta várva-várt óhaj valósulna meg avval, ha egy nagy modern beren­dezésű -ipartelep olcsó bútorokat egyszerű kivitel mellett, müvészke­zektól származó, ízléses rajzok után nagy quantumban gyártana Ennek az előfeltételnek minden irányban megfelel a Tieisz és Porjesz cég békéscsabai bútorgyára, amely gyártelep berendezésének inten­zivebb kihasználása és üzemének kibővítése céljából, annak részvény­társasággá való átalakítását határoztuk el. A vállalatot mint részvénytársaságot ötven évi időtartamra ter­vezzük és a vállalat egyszerű folytatása lesz a már tiz esztendeje fenn­álló, jól bevezetett és elismert kitűnő gyártmányokat produkáló ipartelep további üzemének és üzletvezetésének. A vállalat nagy gondot fog fordítani jó rajzok után, ízléses kivitelben készült egyszerű bútorok tömeges gyártására, első sorban az engros- és exportüzlet céljaira. Továbbá különleges gyártási módot fog képezni — modern iparművészeti irányban — a kávéház-, szálloda- és belső-berendezéssel, valamint a belső­archit ecturával kapcsolatos mindenféle szakbavágó munkák elkészítése. A részvénytársaságot ÍOOO drb, egyenkint 200 korona név­értékű, névre szóló JJ) sorozatú részvénynyel, vagyis elsőbbségi részvénynyel, továbbá legfeljebb ÍOOO drb. egyenkint 200 korona név­értékű, névre szóló 8) sorozatú, vagyis törzsrészvénynyel, tehát összesen maximális, 400,000 korona alaptőkével tervezzük. Az alaptőkéhez a „Reisz és Porjesz" cég tulajdonosi a következő betétellel járulnak: 1) a békéscsabai vasut-utcii 697. számú ingatlanukkal, a rajta lévő gyárteleppel és egyébb épületekkel maximum 87,000 korona értékben: 2) az összes gépekkel és azok felszereléseivel maximum 58000 korona értékben; 3) az összes használatban levő szerszámokkal, az összes berende­zéssel, az összes kinnlevő követelésekkel, raktári készletekkel, átmeneti tételekkel, nyers anyagokkal és munkában levő félkész árúkkal, a nagy­váradi fióktelep árúkészletével és kinnlevőségeivel, a bajai fióktelep áru­készletével és kinnlevőségeivel mindössze mintegij 505 000 korona értékben; ezzeljszemben mintegy 450-000 korona passiv vagyonnal, ezek szerint tehát maximálisan 200.000 korona vagyonegyenleqgel. A Reisz és Porjesz cég tulajdonosai az átadandó követelésekért kezességet vállalnak és e célra megfelelő számú törzsrészvényeik külön-külön kötmé­nyeztetni fognak. Ezért a betételért a, cég tulajdonosai B) sorozatú törzsrészvé nyeket kapnak, a melyek az első öt esztendőben abban különböznek az JJ)- sorozatú elsőbbségi részvényekkel szemben, hogy a nyere­ségben való részesedésben az A) sorozatú elsőbbségi részvények 5% erejéig megelőzik a B) sorozatú törzsrészvényeket. A Reisz és Porjesz cég által átadandó fentebb részletezett összes cselekvő és szenvedő vagyon értékelését, illetőleg szigorú becslését — beszerzési, illetőleg előállítási árak alapján — szakértők közbejöttével az alapitök fogják foganatosítani. A betéteinek értékét pedig ennek alapján az alakuló közgyűlés fogja megállapítani, a mely érték azonban a 200.000 koronát meg nem haladhatja. Az alapítók fentartják maguknak a jogot, hogy a keresk. törvény 183. §-a alapján az első igazgatóságot kinevezzék. A részvényaláirás zárideje 1903. december 20. A részvények aláírása eszközölhető lesz: a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesületnél, az Aradi Ipar és Népbanknál Aradon és Békéscsabán és a Békéscsaba-városi Takarékpénztár részvénytársaságnál. Az aláírásnál minden aláirt részvényre névértékének 10%-ja, az­aláirás napjától számított tizennégy napon belül, további 20%-ja készpénzben és korona értékben befizetendő. A befizetés a fentnevezett pénzintézetek bármelyikénél történhetik. Túljegyzés aránylagoson redukáltatik. Minthogy az activák tényleges átvétele a legreálisabb alapon és a szükségesnek mutatkozó leírások mellett íog megtörténni s minthogy a 10 esztendő alatt szerzett erkölcsi töke feltétlenül biztosítja már az első üzleti év keávező eredményét: a részvénytársaság anyagi prospe­rálása biztosra vehető és részvényeinek jegyzése olyan tőkebefektetést képez, a melynek jövedelmezősége kétségtelen, annál is inkább, mivel a vállalat jelenlegi tulajdonosai úgyszólván biztosítják az 5%-os minimális nyereség részesedést. A vállalat műszaki és kereskedelmi vezetője Porjesz Mihály úr lesz, akinek további működését hosszabb időre biztosítottuk. Ezek után e hézagpótló vállalatot a n. é. közönség szives párt­fogásába és támogatásába ajánljuk. Békéscsaba, 1903. november hó 30-án. Dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, Békésvármegye alispánja, Qyula. Békéscsaba-városi takarékpénztár részvénytársaság Klein. Dr. Lukács György, Békésvármegye és Hódmezővásárhely főispánja Gyula. Békés-Csabai takarékpénztár egyesület Vidovszky. Havas. Reisz Aradi Ipar és Népbank Tagányi István. Laczay. Bosenthal Ignác Varságh Béla gőzmalomtulajdonos, elnökigazgató, Békéscsabán. takarékpénztári elnök-igazgató, Békéscsabán. Dr. Fáy Samu Dr. Sailer Vilmos ügyvéd, pénzintézeti ügyész Békéscsabán. ügyvéd, takarékpénztári ügyész Békéscsabán. Fábry Kár«ly ügyvéd és földbirtokos Békéscsabán. ifj. Székely Ignác Korosy László lapszerkesztő és faexporteur Budapest. főjegyző Békéscsabán. Porjesz Mihály bútorgyáros, b „Reisz és Porjesz" cég meghatal­mazottja Békéscsabán. 300 hold K íszálí Aradmegyóben nyári használatra bérbe adó. Érdeklődők fordúljanak még december havában REISNER EMÁNUEL gyufagyároshoz Gyuláu. SK5SB E Itűnik ~wm es mindennemű bőrtisztátalanság bőrkiütés, továbbá Mitesser, bőr- és arcvörösség stb. Berpiann kátrányszappana naponkénti használata által. Bergmann & Comp BcliKEr^ Kapható Csabán drbja 60 fillérért: Sas gyógyszertárban, Gencsi József, SUberstein Ignác utóda és Blau Brla dioatüzletében. ........... .TTy. • .. .TTyTTTmTT.. .... . „TTT. .. . „TT?.. . ... . Egy jó karban levő KMffl eladó Svidovics Jánosnál Csabán, Vércse-utca. Hirdetmény. Az 1886. évi XXII. t.-c. 33. §-a ér­telmében közhírré tétetik, hogy az 1904. évre kiigazított választás alá nem eső községi virilis képviselők névjegyzéke f. évi december 3-tól számított 5 napon át a község főjegyzői irodájában közszem­lére van kitéve; a névjegyzék tartalma ellen a fenti naptól számított 15 nap alatt a vármegye alispánjához adható be az esetleges felebbezés. Békéscsaba, 1903. november 30. Korosy László, főjegyző. Zsíros András, biró. natmttat a t!

Next

/
Oldalképek
Tartalom