Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-11-15 / 92. szám

gült. A Kossuth-párt vezető emberei nemcsak hogy nyíltan megtagadják a közösséget az obstrukcióval, hanem már részt se vesznek a párt értekezletein. Kossuth Ferenc, J u s t h Gyula és a párt tekintélyesebb emberei meg sem jelentek az értekezleten, ugy hogy azt, elnök hiányában, körülbelől egy óra késédelemmel kezdhették el. De azután Lengyel Zoltán, E n d r e y Gyula és még többek felszólalása után elhatározták, hogy a küzdelmet legnagyobb erélyességgel folytatják. Egy kis érdeklődést keltett a párbajairól" híres I v á k a Oszkárnak a szabadelvű pártból való kilépése. E kilépés azonban nem annyira elvi, mint inkább személyi természetű: éles volt az ellentót közte ós a miniszterelnök között. Ez még jobban kiélesedett a minap, amikor az ellenzék szóvá tette a Tisza István által fölemiitett „közös" jelvényeket, Ivánka ekkor odaszólt Tiszának ; — Csak lapsus linguae lehetett. Mire Tisza idegesen vágott vissza: — Tessék csak a védekezést rám bízni ! Ez az eset megerősítette IvánkaOszkárt kilépési szándékában és igy be is jelentette Podmaniczky Frigyes báró pártelnöknek, hogy elhagyja a szabadéivüpártot. Bátran mondani lehet már azt is, hogy a közönség, az ország érdeklődése is kezd lohadni a képviselőházi események iránt. Akinek alkalma van a képviselőház színjáték kulisszái mögé betekinteni, leplezetlenül látja az embereket mozgató erőket A szabadelvű pártban ott vannak a savanyu arcú szinte elkeseredett Apponyisták, néma nézői az eseményeknek. Ott a hideg Andrássy csoport, amely még be sem jön a Házba: nem kell a miniszterelnök, mert hát nem született gróf. Ott vannak a klerikálisok, az ezekhez huzó Ugronisták, nem kell nekik Tisza, mert protestáns. Ott van végül a Kossuth-párt, amelynek fele harcol, fele nem s egyik se véli helyesnek a másik cselekedetét, mindegyik habozik. É» folyik a személyes intrikák operettje az országházában a nemzeti küzdelmek helyett . . . Közigazgatási ügyek. A közigazgatási bizottság ülése. Bókésvármegye közigazgatási bizottsága november havi ülését hétfőn tartotta meg. Az ülés igen színtelen volt, minden felszólalás nélkül tárgyalták le a rövid tárgysorozatot. Fél tizenegy órára már a bizottságok is elvégezték üléseiket. Az ülésen kivül elintézett ügyek tudomásulvétele után az alispáni jelentést olvasta fel D e i m e 1 dr. főjegyző. A jelentés szerint a személybiztonságot kilenc esetben támadták meg. A vagyonbiztonság megtámadása nagyobbszámu : 39 , esetben történt lopás. Az őszi idő beálltával a lopások száma egyre emelkedik. Gyulán 11, Szeghalmon 8, Tótkomlóson, Orosházán, Füzesgyarmaton, Vésztőn 3—3, Sámsonban, Csorváson, Ladányban 2—2, ,Csabán, Földváron 1 — 1 esetben törtónt lopás. Öngyilkosság előfordult 4, öngyilkossági kísérlet egy. Balesett volt nyolc: Csabán, Szeghalmon, Füzesgyarmaton, Tárcsán, Pusztaföldváron, Szarvason, Gyomán, Csákón. Tüz volt 11 esetben. A mult hónapban szántás, vetés, kukoricatörés volt folyamatban. A munkások helyzete kielégítő, az átlagos napszámbér egy korona. Az őszi vetések állása kielégítő. A vegyesek között megemlékszik a jelentós a szarvasi tüzoltóegylet felosztásáról s megemlíti, hogy a mult hóban megvizsgálták a főszolgabírók a községek pénz. kezelését. Afőorvosi jelentés szerint a vármegye egészségügyi állapota nem mondható kedvezőnek, szemben az előző hónappal. Erősen uralkodnak a torok és gógebajok, a leggyakoribb halálok a tüdőbaj volt. Ezenkívül fellépett a tífusz, különösen Gyulán és Szarvason. Az óvrendszabályokat mindenütt pontosan betartják, a köztisztaság kielégítő. A pónzügyigazgató jelentéktelen előadmányai után következtek a tanfelügyelő előterjesztései. Ezek között első volt G r i e c s Tomo Mihály feljelentése. Nevezett csabai lakos bepanaszolta a tanfelügyelőnél K 1 i m e n t Emil csabai tanyai tanilót, hogy az őt egy csabai kocsmában bottal mégverte. A bizottság ezúttal érdemleges határozatot nem hozott, hanem utasította a csabai községi iskolaszéket.: vizsgálná meg óz ügy mibenállását. A gyomai gazdasági iskola, valamint a gyomai ovodák költségvetését jóváhagyták. Valamint C s e n k i Lajos tanítónak az orosházi iskolaszék által beterjesztett dij levelet is, mely szerint Csenki a két korona beiratási dijak helyett 50 korona tiszteletdijat kap. Az öcsödi ev. ref. egyház kérelmét, melyben Jakucz János eltávoaott tanitó államsegélyét az újonnan választott H adadi Lajosra kéri átruházni, pártolólag felterjesztették. Hasonlóképpen Gyula város folyamodványát 1525 korona államsegélyért a tanyai iskolák költségvetésében támadt hiány pótlására. A közigazgatási bizottság kötelezte Füzesgyarmat községet iparostanonciskola állítására. A község képviselőtestülete ezt azonban megtagadta, miután szerinte nincs meg a kellő tanonclétszám. A közigazgatási bizottság most utasította a szeghalmi főszolgarirót, vizsgálja meg mennyi a tanonclétszám Füzesgyarmaton. A tiszti ügyészi előadmányok között érdektelen illetőségi, kórházi ügyek foglaltak helyet. Az ülés a kir. 'ügyésznek a fogházak állapotáról szóló jelentésével ért véget. Piaei és vásári helypénz. A csabai helypénz-tarifa módosítása. Emiitettük annak idején, hogy a csabai képviselőtestület bizottságot küldött ki a piaczi helypénz szedésre vonatkozó szabályrendelet módosításának kérdésében. A bizottság — ugy tudjuk — a közel jövőben tanácskozásra összeül, s megállapitja a szabályrendeletnek nem csak általános kereteit, de a tarifának különböző tóteleit is. Amilyen egyszerűnek látszik a kórdós, annyi érdeket is érint egyúttal. A bizottságnak ugyanazért bölcs körültekintéssel kell figyelembe vennie az összes érdekeket. Figyelmen kivül nem hagyható, hogy a piac és vásárterek létesítésének, fen tartásának s jó karban tartásának kötelessége kizárólag a község terhét képezi; ennek a jelentős tehernek költségeire, a község sok oldalú kötelezettségei mellett, nem veheti igénybe a költségvetés rendes jövedelmi forrásait, melyek egyéb célokra vannak már amúgy is lekötve. De az állategészségügyi törvény vonatkozatos szakaszai, sőt a vásártartási királyi dekretum világosan megjelölik a forrást, melyben a piaci ós vásárterek létesítésének és fentartásának költségei meritendők: ez a piaci és vásári helypénzekből befolyó jövedelem. A községnek gondoskodni kell arról, hogy az állategészségügyi törvényben előirt kötelességek, s ezek sikeres betöltésének anyagi előfeltételei egyenes arányban álljanak egymással. Miutáu azonban ezen j kettős tényező közötti egyensúly már meg1 billent, mert az uj törvényekkel s a foko| zott igényekkel erősen megszaporodott kötelességek s az 1879. évben alkotott helypénzszedési szabályrendeletben statuált jövedelmi források fordított arányban álla nak egymással: bekövetkezett az ideje annak, hogy a község a negyedszázados helypónztariía díjtételeit — hogy ugy mondjuk — modernizálja. Nem uj a mozgalom ; szálai mintegy 3 évre vezetnek vissza. Alapos megfontolás után 1901. évi november hó 14-én tartott gyűlésében állapította meg a képviselőtestület az uj tarifa dijtóteieit; igyekezett szem előtt tartani az össszes, látszólag ellentétes érdekeket. Az 1879. évi tarifa tótelei s az 1901-. évben megállapított díjtételek közötti különbséget a következő kimutatás tünteti fel:. 1897. Szekéren való árulás. Minden gazdasági és nyersterményekért két kerekű előfogatos kocsiban 4 fii. Minden négy kerekű kocsiért, ha elébe 4 darabnál kevesebb vonó józság van fogva 8 „ Ha 6 darab, vagy több jószág van fogva . . 12 Minden egyéb árukért, tehát ipar s gyári művekértminden két kerekű befogott kocsiban 8 Minden négy kerekű kocsiért, ha 6-nál kevesebb jószág van befogva 16 Ha 6 drb. vagy több jószág van befogva . . 22 A vásárhelyen kirakott árúk árulása. Ha azok a földön áruitatnak • méterenként 2 Ha asztalon, vagy pedig szokott sátorban áruitatnak • méterenként 4 Ha bezárható boltokban és sátorokban áruitatnak • méterenként 12 Hajtott barom eladása. Minden drb nagy jószágért mialatt ökrök, bikák, tehenek, bivalyok, lovak, szamarak értetnek 4 „ Minden drb kis jószágért, mialatt a többi fajok értetnek 2 „ Gyalogok. Minden árúért, mit gyalog személy kosarakban zsákokban, talicskán vagy kis kocsin vásárra visz, mihelyt ő azzal a vásárban bizonyos helyet foglal 4 „ 1901. Szekéren való árulásért. Minden két kerekű kocsiért 4 fii. Minden négy kerekű kocsiért 8 „ Minden a kocsiba fogott, vagy utánna kötött lóért darabonként 4 „ A vásár helyén kirakott árúkért. Ha azok földön áruitatnak, méterenként . 2 ,, Ha asztalon, vagy sátorban áruitatnak, • méterenként 4 Ha bezárható boltokban és sátrakban áruitatnak, • méterenként 16 „ Hajtott jószág. Minden drb egy éven felüli jószágért (ökrök, bikák, tehenek szamarak, utáni .... 4 „ Minden drb egy éven aluli jószágért (mi alatt az összes többi fajok értetnek) .... 2 „ Gyalogárusok. Minden árúért, mint gyalogszemély kosarakban, zsákokban, talicskán vagy kézi-kocsin vásárra Tisz,mihelytazzal helyet foglalnak el 4 „ Falkánként felhajtott, vagy kocsiban hozott liba, pulyka darabjáért 1 „ Kocsin hozott aprójószág után, tekintett nélkül azok számára, kocsinként . . . . 10 ,, Minden kézben hozott aprójószág vagy egyéb árúért 2 ., Mutatványok. Nagyobb szabású lovarda, állatsereglet, panoráma stb. országos vásári alkalommal . . 8 K. Ugyanazok hetivásárokon 4 „ Kisebbszerü mutatványok, hajó-, körhinta stb. országos vásárokon 4 „ Ugyancsak hetivásárokon 2 Vidékiek ugy hetipiacok, mint országos vásárok alkalmával a dijak kétszeresét fizetik. Ez utóbbi kimutatás díjtételeire megjegyezzük, hogy Gyulán a helypónztarifa majdnem minden tétele drágább a csabainál. A módosított szabályrendelet Bákósvármegye törvényhatósága utján a kereskedelemügyi miniszter felülbirálata alá került, aki, — mint annak idején jelentettük, — nem zárkózott el ugyan a község azon törekvése elől, hogy a helypénz díjszabályzat tételei némileg emeltessenek, de ugy találta, hogy a bemutatott tarifa itt-ott tulmagas eltéréseket mutat a régi díjtételektől s azért a jóváhagyást megtagadta s a községet a szabályrendelet uj átdolgozására utasította. Egyben megjelölte a miniszter azt az irányt is, amelyen a kontroverz kérdések megoldhatók : oly díjtételek állapitandók meg, melyek a község részére vásártartási kiadásainak fedezésére a méltányos több-kiadást biztosítják ugyan, de másrészről a vásári forgalomra bénitólag nem hatnak. Ezt az elvet lesz hivatva végrehajtani a község képviselőtestülete által javaslattételre kiküldött bizottság. Hisszük, hogy ez sikerülni is fog Prológ. Irta : Karaszy Ödön.*) Meszsze bosnyák földön a magláji sziklát Magyar földön termett rózsák pirosítják, Idegen országnak, idegen füvére Piros patakban foly magyar fiúk vére, Idegen virágon piros harmat reszket. Véres garmadában fejetlen holttestek Halál aratásán disztelen hevernek : Idegen áldozta, idegen fegyvernek . . . Halálos sóhajuk az utolsó órán Itthon olvadt össze zokogó jajszóvá. Sötét hir felhődzött, mint fekete árnyék — Valami foszlánya tán ma is itt száll még! Gomolygott, türeinlett, sötétebb lett váltig S egy tömegben úszott a magyar határig, Ott százfele oszlott: éjszakra, meg délre, Tiszának, Dunának mind a két felére Indult egy-egy foszlány s hol megállt gomolyba Virág hervadt, mintha dérütötte volna ! És a hol megállott és a hol leszállott, Kacagó öröm is siró gyászra vált ott. Rémület vonaglott minden férfi arcon. Zokogva borult le minden magyar asszony. Erős a férfi kéz: mind ökölbe zárult, Gyönge a női kar : ölelésre tárult. Az bosszút, halálos, véres bosszút áhit, Ez : ölelni vágyik a hősök árváit. A férfi azt a sok véres testet látja, A nő csak azt nézi: ez özvegy, az árva ! Férfiak ! bosszúra a holt fel nem támad, Élőket mentsünk meg szenvedő hazánknak ! . . . S gazdag úri hölgyek hóba', zimankóba, Kéregetni jártak ajtórul-ajtóra ; Mind magát alázta, koldussá cserélte, rv mért más esengne: ő könyörgött érte I . . . Ajka kért az örök irgalom nevében, De a köny parancsolt harmatos szemében *) A békéscsabai nőegyesület tegnapi hangversenyén szavalta S z a 1 a y Margit úrhölgy. És ha kérő szóra semmit nem adnának, Ki állhatna ellent a köny parancsának ? ! . . Pénz, ruha, élelem gyűlt a könyre, szóra S csak az a jóságos Isten tudott róla! . . Akkor forrott össze ezer nő szive egynek, S lett ezer névből egy: jótékony nőegylet, Azóta fáradoz fáradatlan jóba' A jobb kéz, mig a bal csak nem is sejt róla. Az irás igéje élő testet öltött, Mert, ki elhagyottan vigaszért könyörgött, Mert, kinek elűzve didergése, éhe, Könyes szemeit csak felveti az érgre És hálát ad annak, ki mindnyájunk atyja : Óh, e jót valóban a jó Isten adja. Mert nem a ki jót tett: csak az Isten látja Könyeit hogy törli az apátlan árva, Sápadt arcán egymást köny-mosoly hogy váltják, Hogy veti rá gyermek-öröm szivárványát, Meleg ruhácskára hogy tapad kis ajka, Ujongva, kacagva hogy elmutogatja, Hogy elsim ogatja remegő kezével, Hogyan hajtogatja ezerféleképen, Apró pajtásokkal örömét megosztva , Hogyan mondogatja: az angyalka hozta ! . . Durva, kemény ágyon, fűtetlen szobában Kétszerte gyötrődve: szegénységben, gyászban Elhagyatott özvegy reménységed vesztve, Hányszor feszítenéd bús lelked keresztre, Ha egyik vagy másik Istenáldott lélek Sötét rejtekedben észre nem vennének I ? . . Élelem ! . . tüzelő I . . mintegy varázsszóra 1 . . Hogy jutottál hozzá — magad se tudsz róla ; Kezed imádságra kulcsolod enyhülve S hiszed erős hittel : a jó Isten küldte ! . . Száll az idő szárnyal, suhogtatva szárnyát Búbánat, boldogság benne egymást váltják . . Magláji sziklán még piros volt a rózsa, Fehér liliom lett belőle azóta. Férfi kéz ütötte sebek béheggedtek, Felszikkadt harmata könyező szemeknek ; Háború dühében felburjánzott átkot Gyöngéd női sziv mind-mind áldásra váltott, Szivére ölelte az özvegyet, árvát, Virággal övezte a hősök fejfáját. Óh, mert ha győzelmes harcot víni érdem, Nagyobb egy örömköny az árva szemében ! Dalnál magasztosabb - bár világra hasson Egy boldog sóhajod szegény özvegy asszony ! Több minden kincsénél a föld kerekének Egy megváltott már-már elveszendő lélek ! . . Nem az a jótett, mely a hálát kihivja ; A jótett jutalmát önmagában birja ! . . Nagy a jutalmatok hölgyek ! - mása nincsen Magatok tudjátok és látta az Isten ! . Halló csillagok. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: Zalay Masa. Egy nagyon szomorú angyal állt az Ur trónja mellett, szomorúsága rávallott, hogy még nem feledte el a földi szenvedést, ós mig a többiek hárfázva énekeltek, ő kinos harcot vívott a könnyekkel, nehogy megharagítsa velők a jóságos Istent. Ki tudja, mi bántotta ? ki tudja,, mi hiányzott néki, amit nem pótolt az Éden gyönyöre sem ? . . . Azonban hasztalan küzdött, a könnyek egyszer mégis előtörtek, amikor legszebben hárfáztak, amikor legszebben énekeltek, amikor minden angyalarcon a legboldogabb mosoly játszott. És odaborult az Ur lábához alázatos bűnbánattal, ós ugy kérte azt a nagy kegyet, amitől örök békét remélt! — Enged meg Atyám, hogy ellátogassak ama férfi hajlékába, aki megcsalt a földön, érzem, hogy ebben a pillanatban nagy veszély környezi. — Hogy vissza ne sird többé a földi gyötrelmeket, — hozd magaddal őt! — mondta jóságosan a Magasságbeli. Az angyal utrakelt. Lágyan suhant végig az égbolton, mint egy hószinü fá1 tyolfelhő, szállt zajtalanul lebbenő, fehéren ragyogó szárnyain, mignem leereszkedett az ismerős ház előtt. Az ablak tárva volt és amint benézett, fájdalmasan földobogott szelid angyalszíve. A hajdan imádott férfi ott feküdt vetetlen ágyán, lázas önkívületben, halálvergődésben, az ajka tikkadt volt és nem oltotta senki csókkal a szomját; karjai mereven lehanyatlottak és nem ölelte senki, hogy fölmelegedjók, elhagyatva gyötrődött, — pedig nem volt egyedül! — ! ott ült mellette az asszony ... és regényt | olvasott. Az asszony! . .. akiért elhagyta, akiért megcsalta, akiért föláldozta az „örök szerelmet." — Nem szabad őt magammal vinnem ! zokogott az angyal kétségbeesett lemondással, — nem szabad mindaddig, amíg az asszony mellette virraszt ! — És szeretetteljes részvéttel föléje hajolt, mialatt bánatos szeméből a beteg homlokára gyöngyözött minden el nem sirt könnye. — Istenemi sóhajtott kimerülten a férfi, — milyen jóleső hűvösség, vájjon halálverejték-e ez? és bágyadtan végigsimította lázas homlokát, — a kezein vércseppek biborlottak. Most egyszerre fölvetette szemét ós mintha látomány vonulna el előtte, — ugy nézett körül a szobában, aztán rajongón kitárta karjait, fáradt öleléssel ós túláradt érzés remegett a hangjában. — Tudom már, te jöttél értem, akit oly régóta visszavártalak ! — Meddig fog ez még tartani ? Úristen, meddig büntetsz még meg evvel az őrjöngő emberrel ? — zúgolódott ekkor az asszony türelmetlenül ós az ablakon át szemrehányóan fölnézett a csillagos égre