Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-11-15 / 92. szám

k csabai nőegylet jubiláns disziilése. A csabai városháza nagyterme ünneplő közönséget fogadott magába tegnap délután. Ahol a közigazgatás s egyéb városi ügyek tárgyalásai hangzottak eddig, ott tegnap délután a negyedszázados múlttal biró csabai nőegylet gyűlésezett. Jubiláris közgyűlését tartotta az egyesület s ez alkalommal nem a városatyák alakjai jelentek meg a teremben, hanem a csabai hölgyek majdnem egészen teljes koszorúja foglalta eí a zöld asztal körül a székeket. Az asztalközépea az egyesület elnöke B e 1 i c z e y Rezsőnó ült, körötte az egyesület tisztviselői ós választ mányi tagjai. Az ünnepi közgyűlést három órakor nyitotta meg B e 1 i c z e y Retsőné, midőn már tömve volt a terem a tagokkal s az érdeklődő közönséggel. Rövid megnyitó szavai után, melyben üdvözölte a megjelenteket, felkérte V a r s á g h Bélát az ülés jegyzőkönyvének vezetésére. A tárgysorozat következő pontjában U r s z i n y János dr. az egylet titkára olvasta fel az igen terjedelmes és körültekintő figyelemmel megszerkesztett elnöki jelentést, az egyesület 25 éves működéséről. Ismerteti ajelentós az egyesület történetét, amely a boszniai okuupációval kezdődik, midőn a sebesültek ápolására, segitésére, az árvák gyámolitására egy hölgybizottság alakult. E bizottságból született meg az egylet 1878. évi szeptember 15-ikén A működését 37 alapitó, 139 rendes és 19 pártoló taggal kezdte meg. Az első tiz óv eltelte alatt az egyesület a segelyezések minden nemére összesen 4202 frtot fordítok Az utolsó öt évben pedig 21 ezer koronát 22 ezer korona bevétellel szemben; az elmúlt negyedszázad alatt pedig összes bevétele 67 ezer korona, összes kiadása pedig 48 ezer korona volt. Megemlékezett még a jelentés az egylet alapjairól, melyek közül legkiemelkedőbo az Erzsébet szeretetház alapja 16 ezer koronára rugó vagyonával. Az egylet történetének kiemelkedőbb mozzanatait is ismerteti az elnöki jelentés s ezeknek során kitűnik, hogy az egyesület minden nevesebb hazafias és társadalmi mozgalomból kivette a részét. A tartalmas jelentés elhangzása után az elnök bejelentette, hogy több üdvözlő levél érkezett az egylet cimóre jubileuma alkalmából. Igy melegen gratulált a 25 éves fennálláshoz a gyulai nőegylet, kérve sorai szívesen fogadását. A vereskeresztegylet csabai fiókja is meleghangú levélben fejezte ki jókivánatait, kiemelve az elnök munkásságát is. A csabai izr. nőegylet köszöntő soraibau különösen megemlékezett arról, hogy az egylet felekezeti különbség nélkül gyakorolja nemes munkásságát. Hasonlóképpen üdvözletét küldte a csabai szentegylet is. Zsilinszky Mihályné pedig B e 1 i c z e y Rezsőnóhez intézett szeretetteljes levelében emlékezett meg az egyesületről. Bejelentésre került móg, hogy az egyesület által kibocsátott felhívásoknak már eddig is meg volt a kellő hatása, miután már többen tettek nemes szivvel alapítványokat. Mindezen bejelentések után felállott Beliczey Rezsőnó s elmondta, hogy ugy az ő, mint tiszttársainak mandátuma lejárván, állásaikról lemondanak. V a r s á g h Béla állott fel ezután s mély tartalmú, hosszabb beszédben méltatta az egyesület nemes működését s a fáradhatatlanul kifejtett buzgalmát Tudja, hogy megilletődés fogja el minden tag szivét ebben az ünnepélyes percben, midőn a nőegylet 25. évi közgyűlését tartja. Nagy munkára, nagy múltra tekinthet vissza az egylet, amelyeken mindig a szeretet nevében cselekedett. De meg kell figyelnünk azt is, hogy tisztelef s a hála jelei, melyeket láthatunk, mennyiben illetnek 'bennünket ó» mennyiben mást. Mi csak egyszerű közkatonák voltunk, a vezér az egyesület elnöke, Beliczey Rezsőnó volt, kinek működése mellett virágzott fel az egyesület s akit ezért a hála és tisztelet nagyobb része illet. Az ő munkásságát ember nem tudja megfizetni, de látta az Isten. Kéri ezután, hogy a tagok szeretetének külső jeléül fogadjon szívesen egy albumot, melyben a tagok arcképei foglaltatnak. E szavaknál átnyújtotta V a r s á g h Béla a szürke marokin bőrbe kötött s mahagónifa szekrénybe rejtett pompás albumot. Végül felkérte a tagokat, hogy üdvözöljék újra Bel iczey Rezsőnóben a megválasztott elnököt. Az elhangzott hatalmas '-éljenzés után meghatottan, könnyező szemekkel állott fel Beliczey Rezsőnó, hogy megköszönje az iránta megnyilatkozott szeretetet, jóindulatot. Elfogadja az elnökséget, ha tiszttársai is megmaradnak, az ő jobb kezei s a tagok ezután is támogatni fogják. Ismét éljenzés támadt s az elnök kijelentette, hogy az egyesület tisztviselői, választmányi tagjai újból egyhangúlag meg vannak választva. Végül két kis árva gyermek Sarkadi József és L e d z i n y i Mária üdvözölték a nőegyletet és az elnököt, mint pártfogójukat. Ezután a kedves ós megható jelenetekben bővelkedő gyűlés véget ért. Színészet Csabán. A csabai szinószet ügye gyökeres rendezését évről-évre várják. Aunyi jeremiádát zokogtunk már e kérdésről e helyütt, hogy okvetlen ismétlésekbe kellene bocsátkoznunk, ha mindazt elmondani kivánnók, amit már annyiszor hangoztattunk s amiről a csabai közönség minden szini szezonban bőséges tapasztalatokat szerezhetett. Valami mégis törtónt, amiért legyen hazafias hála azoknik, akiket illet. Az a közöny, amelylyel a város a szinószet ügye iránt viseltetett, megtört Meg van téve a döntő lépés, mely a rég óhajtott célhoz, az egyetlen eszközhöz, melytől a viszonyok kedvező változását remélhetjük: az uj szinház felópitóséhez közelebb vezet. Annak idején kellő méltánylással adtuk hirül, üogy a község nemzeti érzésű képviselőtestülete évi 2000 korona szubvenciót szavazott meg egy uj kőszinház építésének költségeikez. S ha a többi tényező is azzal az áldozatkészséggel siet e terv megvalósításához, mint aminőről Csaba közönsége tett tanúságot, akkor nem sokáig kell várnunk, hogy a mai, a célnak meg nem felelő épület helyett egy uj csarnok nyissa meg kapuit a magy»r nemzeti közművelődésnek. Es akkor büszkén nyithatjuk meg Thalia templomát a legelőkelőbb társulatoknak és akkor a közönség fokozottab b érdeklődéssel siethet a magyar ' színművészet áldozatkész támogatására. Egyelőre azonban marad minden a régiben. Ilyen körülmények között nem lehet csudálkoznunk, hogy Csaba mindig többet és többet vészit egykori jó hírnevéből a vidéki társulatok előtt, s hogy a szinügyi bizottság valóságos haj tó vadászatot rendez, hogy a rozoga színházba jobb nevü színésztársaságot szerződtessen. Ez idő szerint sikerült a csabai közönségnek, egy — különösen a Királyhágón tuli részen — jó hírnévnek örvendő színtársulatot szerződtetni: P a 1 o t a y Antal színigazgató jövő hó 1-én vonul a csabai színházba lói szervezett, saját zenekarral ellátott társulatával, hogy hat héten át szórakoztassa a csabai publikumot. Társulatának tagja között nem egy ismerős névre akadunk. Az előadásra kerülő darabok műsora sok újdonságot ígér. A társulat tagjainak névsora: Műszaki személyzet: Palotay Antal igazgató, karnagy. Kováts Sándor operette rendező. Kalmár Gyula dráma, vígjátéki rendező. Balogh Árpád népszínmű rendező. Szalkay Béla titkár. Komlóssy Gyula sugó, könyvtárnok. Fekete József szertárnok, 2 segéddel, Kádár György garderobe szabó. Szabó Istváu szinház szolga. Előadó személyzet, nők : Honthy Elma operette, koloratur énekesnő. Torday Adél operette szubrett énekesnő. Révész Ilonka operett énekesnő. Szacsvay Gilbert drámai hősnő. Gáspár Anna naiva, vígjátéki szubrett. M. Gömöry Vilma drámai szende, társalgási. P. Nagy Linda drámai anya. B. Szűcs Margit társalgási színésznő, komika. Rácz Szeréna, Kádas Mariska, Balogh Leona, Fekete Juliska,^ Pajor Lórika kardalosnők ós segódszinósznők. Férfiak : Palotay Antal, szeielmes színész, dirigens. Sz. Nagy Imre opera és operett tenor. Kovács Sándor jellemkomikus. Madas Pista bonvivant, szalon komikus. Kalmár Gyula hős ós jellem. Székely Sándor operett ós népszínmű bariton. Haj nal György komikus, operett buffó. Balogh Árpád jellemszinósz. Acs József intrikus. Nyitray Sándor burleszk komikus. Szalkay Béla apaszinósz. Kunos Ernő, ifj. Nyitray Sándor, Szilágyi Ödön, Nagy Sándor, Timár József kardalosok és segédszinészek. A zenekar a dirigensen kivül 8 tagból áll. Műsor : Operettek : Bob herceg, Casa nova, Niobe, Postás fiu és huga, Ádám ós Éva, Lotti ezredesei, Baba, Boszorkányvár, Bajusz, Drótos tót, Cigány báró, Mózes hetek, Svihákok, Kadet kisasszony, Pesti nők. Színművek: Monna Vauna, Cirano de Bergerac, Nero anyja, Halálos csend, Kuruc Fej a Dávid, Éjjeli menedékhely, Arany ember, Lady Windermere legyezője, Stuárt Mária, Obreno vics Sándor. Vígjátékok : Loute, Doktor ur, Zsába, Kölcsönkért feleség, Titok, Őrnagy ur, A korbács. Népszínművek: Régi szerető, Falu szépe, Kísértet, Flórika szerelme, Ásszony verve jó, Kuruc furfang, Napraforgó, Forgószél kisasszony. A titkár a héten megkezdi a bérlet gyűjtést. A körünkbe érkező társulat működését, fegyelmezett összjátékát, előadásainak művészi színvonalát jó hírnév előzi meg s igy kedvező kilátása van a csabai közönségnek arra, hogy az unalmas téli estéket kellemes szórakozásban töltheti el. ahol most lassan megindult egy kicsiny csillag a Nirvána felé . . . Örvendetes sejtelemtől megkapatva, hirtelen a beteg ágyfelé fordult. Üdvözült mosoly fagyott, a halott ajkára, olyan tiszta, boldog mosoly, amilyen az első, édes szerelmi csók közben születik . . . Az angyal másodmagával tért vissza a menyországba, — mert a menyország is üres, ha a „másik" móg a földön él . . . Két kicsiny csillag keringett az égbolton, egymás mellett haladt a pályájuk, soha közelebb, soha távolabb, a gravitátió örök törvénye szerint. Már millió esztendeje ismerik egymást ós még Isten tudja hány millió esztendeig kell forogniok szerelmes epedéssel egymáskörül, amig pályájuk elhajol vagy összevezeti őket . . . Az Ur szeme szerető gonddal függött rajtuk és angyalok serege őrködött felettük. De az egyik kis csillag nem állta tovább a mennyei fegyelmet, kilobbant belőle a szerelmi tüz olyan hatalmasan, hogy szinte fölemésztette önmagát. Ebben a végzetes pillanatban egy kaján üstökös rohant feléje és a kis csillag szédülten belefutott lángkarjaiba. — A vonzerő ! — magyaráztak közönyösen a földi emberek és hódoló csudálattal adóztak a nagyszerű tüneménynek, amely néhány estén beragyogta az eget. Mint egy éhes ragadozó, száz ós száz csillagot olvasztott magába, a fényes üstökös sohasom kettőt egyszerre, mindig csak az „egyiket" a kettő közül. * A tábor elpihent, — csak egy fiatal harcos áll künn a sátor előtt, az ég csillagain merengve. Kereste és megtalálta azt a rubintszinben tündöklő bolygót, amit szerelmes párja választott magáénak a válás fájdalmas percében. — Nézz minden este arra a csillagra, — az

; fog néked mesélni rólam ! . . . És a férfi minden este hallucinálja ezeket az imádatos igéket, minden este fölkeresi tekintetével a lelki lángok helyét, ilyenkor összekapcsolódik a két vágyakozó gondolat, — ós az esti szellő lágyan körüljárja, mint otthon az illatos asszonyi lehellet, — amitől kábultan, fáradtan lezárj* szemét. Aztán csalódottan újra fölpillant, meszsziről dob pereg, trombita harsog, közelből izgatott mozgás, tegyverkapkodás veszélyt sejtető zaja hallatszik, — de hová lett a tüzes bolygó? Helyén egy kicsiny, szerény csillagocska fénylik, mint az „ujjszülőtt gyermek" gyönge szeme. — Megjöttél hát kettőnk reménysége, kicsiny várva-várt fiacskám! . . . tördeli bánatos kétségbeeséssel, — megjöttél hát a legdrágább élet árán ! Imára kulcsolt kezébe kardot ragad — ós halálra szántan belerohan az ütközetbe. Golyó találja. A halálos seb nyomán lassan szivárog belőle az élet piros nedűje, el-elakadó szívveréssel csak az estét várja, hogy elbúcsúzzék attól a kicsiny uj csillagtól. S mire utolsót sóhajt, — tűnő eszmélettel, révedező szemmel, de móg látja, hogy a kicsiny csillagocska is utolsót lob ban, aztán letűnik, — hogy eléje siessen a fölszálló léleknek, — hogy mindhárman összetalálkozzanak . . . * Egy augusztusi estén egymás mellett álltak, a férfi és a lány. Nem mertek egymás szemébe nézni, csak a csillagos égre, nem mertek egymáshoz beszélni, — oh pedig, hogy fojtogatta őket a szerelem szava ! . . Egyszerre fölsikoltott a lány, olyan hangosan, olyan különösen, hogy megreszk^dett hangjától az alvó csönd. Egyik kezével szivéhez kapott fájdalmas ijedtséggel, — a másikkal , belesujtott a levegőbe, mintha az eget fenyegetné, amelyről egy ragyogó csillag futott alá a sötét megsemmisülésbe, hosszú, szikrázó sugárkévét hagyva utja nyomán. — Mire gondolt? . . . kérdezte sajátságos megindulással a férfi, — hiszen tudja, hogy az beteljesül. — Hogy elmegy messzire, ismeretlen idegenbe és soha többé nem látjuk egymást ! . . vallotta be a lány tartózkodás nélkül, zokogó hangon és lesujtottan nézett bele a néma éjszakába. Soha el nem hagyom! — hangzott ünnepélyesen a férfi esküje, — soha\ amig csak csillag ragyog az égen ! . . ... Csillag móg van az égen, de az esküszegő elment messzire ismeretlen idegenbe, egy szó nélkül, egy csók nélkül. .. * i Mi ketten, te ós ón, kihajolunk a nyitott ablakon, az est most terjeszti fölénk fátyolát, oly sötét a föld, mig az ég csudásan káprázatos. Fölrózek bizalommal, hálával az én csillagomra, a mi csillagunkra, hosszasan, hogy beleszédüljek, mialatt fejem odahanyatlik szóles válladra. Mennyire ver a szived ! hallom nyugtalan dobogását; hogyan reszked a kezed ! — érzem amint i az enyémet simogatja ; mily forró az ajkad ! szinte éget csókja, amivel lezárod szemem. Láttad-e, hogy csillagunk milyen biztatón mosolyog le reánk ? . . . mintha a Mindenható jóságos tekintete volna 1 Kulcsold össze ujjaidat az eryéimmel, hadd imádkozzam . . . Istenem ! fönségesen szépek a csillagaid, tartsd is meg őket az emberek, vigaszul a hit fáklyája gyanánt, — de a legszebb két csilagot mégis akkor alkottad, mikor az én szerelmesem először fölpillantott. Engedd meg, hogy ez a két csillag boldogságom egéről soha le ne tűnjék s ha bölcsességed mégis elmulásukat rendelné, — szüntesd meg ugyanakkor az ón szivem dobogását is ! . . TARKA KEPEK. Pakszusváltás. Hajlott derekú, deres fejű, kis tanyai magyar kukucskált be abba a hivatalba, ahol a járlat-leveleket osztogatják. - Itt kapok pakszust, hallja? - [szólította meg a mögötte dolgozó tisztviselőt. A magyar a fülihez tette a kézit, mint a ki nagyot hall. - Mondja no 1 - Mondom, hogy itt — ripakodott rá mérgesen a hivatalnok. A nagyothalló emberke inkább a mérges ábrázatot értette meg, mint a választ. Csendesen szólt: Adjék hát no. - Hogy hivják ? Semmi válasz. - Mi a neve ? Csönd. - A könyörgőjit a füledobjának, hát nem akarja kend érteni: hát kérdem minek hivják kendet — kiáltott a passzusiró akkorát, hogy csak ugy rezgett bele az ablak. A magyar ijedten kapta föl a fejit és értelmesen megadta a választ: - Világos pej kanca, kérem aláson, csillagos homlokú. Vendéglőben. Fültanuk állítása szerint egy vendéglőben esett meg a minap ez a kis történet. Egy ur, meg a fia ebédeltek együtt. - Pincér — mondja az apa - milyen a tészta ? . . • - Torta, turóscsusza, csehpimasz . . . - Hozzon egy kis adag csehpimaszt a fiamnak, egy nagyot pedig nekem — rendelkezik az ur. A pincér elfutt, aztán pár perc múlva rohan vissza a megrendelt étellel, miközben sebtében a két adagot az illetékes helyre teszi, mondván : - Kis pimasz, nagy pimasz. S ezzel tovafut, mint aki dolgát - jól végezte. Az „ur" fogalma. Egyik nap két munkás valami nehéz tárgyat cipelt az utcán s vergődtek vele nagyon. A vergődésből az látszott kí, hogy az egyik mindig arra törekedett, hogy a teher nagyobbik részét átszármaztassa a másik vállára. Ezen közben egyszer megálltak pihenni, mikor is a következő párbeszéd folyt köztük : - Ugy veszem észre, komám, hogy te is fölcsaptál urnák. - No-no! - mondja a másik, törülgetve izzadságos homlokát. Má miér vónék én ur ? - Hát hogy ne vónál, mikor olyan nagy lukszusod van ! - Micsoda lukszusom ? - Hát csak az, hogy izzada homlokod, épen mint az uraknak! . . . A kondorosi ev. uj templom. A tervek bírálata. Lelkiismeretes buzgalommal végezte el fárasztó munkáját ama bizottság, mely nov. 7-én Haviár Lajos kir. főmérnök, békési esperessógi építkezési bizottsági elnök elnöklése mellett Kondoros községháza tanácstermében ülésezvén, az ópitendő evang. templomra beérkezett pályázati terveket megoirálta. Késő este készült el a bizottság a munkálattal. Megjelentek az elnökön kivül Áchim Gusztáv Csaba városi, Poniczky Kálmán Szarvas városi, Ribárszky Pál társulati, Mocskonyi Zsigmond m. á. vasúti mérnökök ; Szabolcs Dénes építészmérnök, Wagner József és Popják György épitészek, vagyis az egész bizottság. Mindenekelőtt általános átnózetet tartottak a kiállított tervrajzok fölött s azokat átvették „jelige", sorszám, iktatószám szerint a bizottság elnökétől. A tervek közül azokat, melyek a pályázati hirdetésben megjelölt feltótelek be nem tartásával érkeztek, vagy pedig azonnal feltűnt a kivitelre való alkalmatlan voltuk. Igy a 18 pályázónak 22 tervéből az első átvizsgálás után 11 drb tervezet további megvizsgálása elejtetett. Birálat alá került: a 8. sz. „Ima" jeligéjű-, az 5. sz. „@" jeligéjű, továbbá a 11. sz. „Pásztortűz", a 12. sz. „Erős várunk . . .", a 15. sz. „Amen", a 16. sz.