Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-11-15 / 92. szám

XXX. évfolvam. Békéscsaba 1903. Vasárnap, november hó 15-én 92. szám. POLITIKAI LAP. Telefor-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét i!'etö közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELÖF1ZETESI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szam 16 fillé Előfizetni bármikor lehet, fevneftyoden belül is. Felelős szerkesztő: MAROS GYÖRGY. Segédszerkesztő: BELENCÉRESI DEZSŐ Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér. S7G. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Tégy jót. Békéscsaba, nov. 14.., Rövid két szó; de jelentős tartalommal bir. A humanisztikus kötelességeknek hatalmas tárházát jelöli meg. Jót tenni azokkal, akik gyámoltalanok, akik istápolásra szorulnak, akik földi javak nélkül szűkölködnek, akiknek erkölcsi erejét a világ szemében egy önfeledt ballépés elhomályosította, akiket a társadalomnak visszaadni, akiknek a közjóra törekvő munkában helyet biztosítani, akiket a magyar haza felvirágoztatása nemzeti munkájának pozitív ténjezőkül megmenteni, megtartani kell, a csüggedőkben bátorságot, az akaratban gyegékben önérzetet kelteni: ez az a nemessebb értelemben vett jótékonyság, amelyet a Krisztusi tanok tesznek mindnyájunk kötelességévé. Ugy van: mindnyájunk kötelességévé. Ebből a nagyjelentőségű munkából kimaradni senkinek sem szabad. A társadalomban mindnyájunkat egyforma kötelességek terhelnek s aki erről megfeledkezik, aki tétlenül nézi, hogy más miként veszi ki részét a reája háramló kötelességekből, aki abban bizakodik, hogy azokat a terheket, melyeket magának kell viselnie, majd más fogja magára vállalni s ez alatt a mulasztások egész sorozatát követi el: az nemcsak a Krisztusi tanok kötelességeiről feledkezik meg, de nagyot vét hazája ellen is. Pedig hányan vannak olyanok, akiknek minden gondolatvilága arra a korlátolt térre terjed csu pán, melynek középső pontját saját ónjök képezi. Ezek azok a társadalmi herék, akiknek a nemzet nemcsak hogy hasznát nem veszi, de határozott kárát látja. Ismerünk ezután individuumokat, akik jótékonyságot csak azért gyakorolnak, hogy saját személyük előtérbe léphessen; akik a jót nem magáért a jóért teszik, akiknek erkölcsi világát nem a jótett feletti öröm, megelégedés tölti be, hanem az a tudat", hogy cselekvésükkel kapcsolatban a könynyen hivő világ saját személyükkel fog majd foglalkozni, akik sietnek a helyi sajtó szerkesztőségébe, s nagy hangon teszik közhírré hogy ennyi ós ennyi koronát juttattak erre és erre a célra. Szegény redakció, szegény olvasó közönség! A jótékonyság gyakorlása valóban olyan irányban fejlődött, bogy egyeseknél csupán hiúsági eszköz. A magyar törvényhozásnak kellett kezébe venni a humaniszikus ügyek rendezését, s az ujabbkori törvényalkotások sorozata a szegény-ügy és gyermekvédelem rendézésében kulminál. Kétségtelen azonban, hogy ezek a messze horderejű szociális s humanisztikus törvények csak írott malaszt maradnak, ha a magyar társadalom maga nem siet olyan intézményes biztositókról gondoskodni, amelyekkel a törvény irott betűjét életre kell ébreszteni. Sajnos,legmodernebb törvényeink is, melyeknek végrehajtása hivatalos apparatusra van bizva, a hivatalos formaságok útvesztőjében vész el. A társadalom feladatává válik, hogy az alakiságok bénitó hatását gyors közbeavatkozással eloszlassa. Mert bizony, mig az elöljáróság a törvényes formák megtartásával annak az éhezőnek, betegség által elgyötörtnek, gyámoltalannak a közsegélyezéshez való jogosultságát megállapítja, az alatt az a szegény pára éhenhalhat, megfagyhat, elpusztulhat. Ezen a téren vár nemes feladat a magyar társadalomra s a társadalomból alakult jótékonysági egyletekre. A jól szervezett, munkáért lelkes társadalmi közületek tevékenysége egészíti ki ezeknek a törvényalkotásoknak hézagait. Jól eső öröm fog el bennünket, amikor azt tapasztaljuk, hogy vármegyénkben az értelmes társadalom úgyszólván minden községben jól kormányozott szervezeteket tart fenn a humanizmus szolgálatában. S mikor őzen szervezetek egyike, a békéscsabai jótékony-nőegylet mai napon működésének negyedszázados évfordulóját ünnepli: megnyugvással nézhetnek lázáraink a jövő elébe; mert ennek az egyletnek múltja kezesség arra nézve, hogy mindazok, akik a jó sziv könyörületére vannak utalva, mint eddig, ugy ezután sem fognak eredménytelenül esedezni segedelmórt. Vihar után. - Fővárosi munkatársunktól. Budapet, nov. 14. Nagy vihar után jó ós tiszta levegő szokott lenni, melyet örömmel ós jóleső érzéssel szí magába az ember. Nagy vihar után kisüt a nap s a termékenyitő esőtől harmatosan, üdén állanak a növények. Nagy vihar volt a magyar képviselőházban is. Ha nem is b o t r á n y o s, de éjjeli ülés, ami kormánybukások előjele szokott lenni. A vihar után azonban nincs tiszta levegő. Á régi légkör leng körül bennünket ós még most sem tudjuk, hogy mi lesz. Az éjjeli ülés nem nagyon emelte a Kossuth-párt egészének obstrukciós hangulatát. Még kevósbbó nyilvánult meg a harci kedv az uj honvédelmi miniszternek rendkívül rokonszenves bemutatkozása után. A Fejérvárytól megszokott rideg, katonás fölfogással szemben valóban lelkes hatást keltettek Nyírinek hazafias kinyilatkoztatásai. Az uj honvédelmi miniszter az ellenzéknek ama kifogására is reflektált, hogy a beterjesztett katonai program végrehajtása nincs garantálva. Ezzel szemben kijelentette Nyiri, hogy a program keresztülvitelére, amelyhez különben az illetékes tényezők hozzájárultak, ő maga "is kötelezettséget vállal. Az éjjeli ülés után pedig megkezdték az újonc javaslatok tárgyalását. A javaslat ellen az obstrukciót Okolicsányi László jelentette be, amit különben a függetlenségi párt értekezletén is kimondták. Mindazonáltal kétségtelen, hogy az obstrukció ereje nagyon meggyönBékesmegyeí Közlöny tárcája. Tündórest a színházban. — Nőegylf ti hangverseny. — A női szivek nemes vállalkozását sohasem került el a siker, a női szivek nemes törekvéseinek állandó kísérője a hálát rebegő néma könyzápor és az Isten áldását kérő, a jótékonyságot köszönő áldó sóhaj. A csabai nőegylet működését huszonöt éven át kisérte a hála ós az imádság. E negyedszázad alatt az egylet melegszívű asszonyai hány könyet törültek le, hány árva éhséget csillapították és a könyörületességgel hány lelket mentettek meg attól, hogy a bűn útjára terjen? Feljegyezve ez nincsen sehol. Csak azoknak a szivében, kik érezték, érzik és érezni fogják az egyesület nemeslelkü működését, melyben egygyé olvadnak a jóságos nöi szivek s munkájok nyomán áldás fakadt. Tegyük le hát elébük az elismerés pálmaágát a társadalom nevében, amelynek hajótöröttjeit, nyomorultjait, elhagyottait istápolja a szeretet egyesülete. A negyedszázados jubileumnak fényes estéje volt a szombati. A csabai színház nézőterén az ünnepélyesség, a jóindulat, a bámuló csodálkozás hangulata uralkodott. Ünnepélyes zene volt nézőtérnek : telve ünnepi ruhába öltözött nőkkel ós férfiakkal; jóindulatu, hatalmas serege gyűlt össze az ünneplőknek, hogy elősegítsék a negyedszázados egylet nemes hivatását és végül a csodálkozás moraja gördült végig nézőtéren, midőn fellebbent a függöny s előtűntek az élőképek. Az előképek, amelyek kiemelkedő pontjai voltak a műsornak, alakitásban is, eszmei tartalomban is. Az első kép : Rákóczi elfogatása, mintha visszhangja lenne a női szivek ünnepén is, a hazaszeretet, a nemzeti érzés országos lobogásának, mely egyre nagyobb és nagyobb erővel tör elö. És a női szivek megtalálták azt is, hogy Hesszeni Amáliában elötüntessék a n 'ő t, a feleséget, aki olthatatlan szerelemmel, fájó gyötrődéssel borul urára . . . Benczúr e szines, mozgalmas képe kapta meg legelőbb a közönséget. A kép művészi rendezésében tünt elő Szentmiklósi Józsefné (Rákóczinó) bájos alakja, megkapó arckifejezése s Macskássy Vilma (a dajka) ijedelmet kifejező arcjátéka. A férfiak Karaszy Ödön (Rákóczi), Budai Lajos, Horváth Mihály, Bleyer Ernő, Kesjár Béla, Plesch Frigyes (vasas németek) öszhangzatos kiegószitői voltak az egésznek. E képet igen stilszerüen Hejh Rákóczi, Bercsényi, tárogatós zenéje kisórte. A második élőkép a Zala-Jámbor Bálint pályaterv: Erzsébet szobra, zöldfónyü megvilágításban még nagyobb hatást keltett. Itt is előtérbe lépett az eszme: a nőiesség ós az asszonyi báj fenséges képviselőjének emlékjele állott — ezúttal a nök — színpadán. Gartner Olga nemcsak királynői alakjával, de arcának a királyasszonyóhoz való sajátos hasonlatosságával is csodál1 kozó sóhajt csalt a nézők ajakára. Körülötte a pályaterv poétikus művészi elrendezésében a hódoló nép — legény a szeretőjével, menyecske az urával s kis gyer mekóvel, nagyapa és nagyanya unokájával — szemólyesitőikónt: Bukovszky Jolán, Gally Er séöet, Gally Ilona, Petrovszky Hermina, Petrovszky Ilona, Seress Jolán, Áchim Erzsike, Szondy Piriké, Pfeiffer Miklóska, Kelemen László, Kocziszky Iván és KocziszkyJMihály] Ezt a képet a szózat halk zenéje kisérte s fokozta hatást. A harmadik előkép volt a legmegraga dóbb. A menyország tárult a nézők elé, bájos, mosolygó angyalokkal, a menyor szág, melynek csodálatában szinte elmerült a közönség. A szinügyi bizottságot illeti részben a hála, hogy e bámulatos előkép szinre kerülhetett, a szinügyi bizottság határozta el, hogy az ember tragédiája összes díszleteit megfesteti : ezeknek elseje a menyország képe, V é g h István aradi diszletfestő műterméből. A kép középpontját képezte a három arkangyal alakja: Haan Ágnes, Kovács Teréz és Löffler Margit. Előttük az apró angyalok: Weisz Klári, Rosenthal Irma és Ella ós Áchim Piroska járnak bujosdi táncot. Egy felhödudorban áll a galambbal játszó angyalpár : Haraszti Rózsi és Korosy Bözsi. Máshelyen a jótékonyság angyala, Fábry Margit áldólag terjeszti ki kezét egy kis angyalra: Donner Palikára. A csilagos ég rózsát szóró angyalát Sztojanovits Sárika képviselte, a mennyei kart: Urszinyi Ilonka (harsona), pálma), Macskássy Vilma (lant). A kép alatt a zenekar a Himnuszt játszotta s meglepetésül felkangzott a csabai dalárda halk éneke. A közönséget teljesen meghatotta a hazafias ének s néhány pillanat múlva állott minden néző a szinházban. Azt mondanunk sem kell, hogy a közönség ismételten látni akarta a gyönyörű életképeket. A program egyébb pontjait is fényes siker kisérte. Szalay Margit csengő erős hangon szavalta el érzelemteljesen K a r a s z y Ödön ez alkalomra irott tartalmas prológj át s szavalatának méltó kisérője volt e felzúgó taps vihar, amely a szerzőt is a deszkákra hivta. Az előkészületem volt egy felvonásos helyett S o nn e n f e 1 d M argit adott elő egy kedves monológot, amelyben bájos kacagása, közvetlen játéka nevetésre ingerelte az egész nézőteret. A műsor zenei részében Balázs Lajos dr. ós R e i s z József Klein Gusztáv kíséretével léptek fel. Balázs nagy technikáját, mély érzését, mig Reisz hegedűn virtuozkodott s mindkettőjöket újra és újra hallani kívánta a közönség. Klein Gusztán precíz kíséretet adott a hegedűjátékhoz. Ezután pedig legördült a függöny és az ünnepély szintere a vigadó lett. A csillogó fényárban tolongott a szines ruháju, mosolygó lányok s asszonyok serege s a férfiak fekete frakkos tömege. S az őszhaju P u r c s i János zenéje felhangozván, mosolyogva uralkodott a teremben a tánc reggelig. S> a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: lüdőbeteg-ségfeknél, légzőszervek huruíOS bajainál, úgymint idült broncliitis, zaniárhurot és különösen Iábbadozókn<il influenza után ajánltatik. Kellemes szaga és jó ize miatt a Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást, gyermekek is szeretik A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).