Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-01-29 / 9. szám

határozta, hogy hasonló szellemben felir a képviselőházhoz. Az alispán jelentése a vármegyei pénztáraknak állami kezelésbe törtónt átadásáról tudomásul szolgált. A jelentéssel kapcsolatosan a közgyűlés köszönetet szavazott a volt pénztári és számvevői tisztikarnak odaadó és buzgó munkálkodásukért; valamint C i n c á r Adolf ós K e 1 1 e r Imre bizottsági tagoknak, kik a pénztár átadása körül fáradoztak. Az alispán másik jelentését az alispáni s főjegyzői hivatalok bútorzatának kiegészítése tárgyában szintén tudomásul vették s a hiányzó bútorok beszerzésére megszavazták a kért 700 koronát. Békés József Gádoros községnek a mázsaház elhelyezése ügyében hozott határozata ellen felebbezett, melyet részben elfogadtak. Doboz község közgyűlésének a regále kártalanítási kötvény beváltása tárgyában hozott határozatát a törvényhatóság jóváhagyta. Békéscsaba község határozatát az állami tranzverzális műút céljaira, Köröstarcsa község határozatát vasúti állomás céljaira ingatlan eladás ügyében szintén jóváhagyták, valamint a közúti pénztár 1901. évi számadását ós Békés község s Zelenyánszky Mihály között kötött adásvételi szerződést is. Aradvármegye árvaszéke átirt V i g h András és Katalin kiskorúak 860 kor. tömegének s járulékainak megtérítése iránt. A közgyűlés megtagadta a kórelem teljesítését, miután a törvényhatóság csupán negyedsorban felelős. Nagy Sándor és társai kondorosi lakosok felebbezést adtak be a kondorosi másodjegyző választás ellen, mely alkalommal Fülöp Józsefet választották meg A közgyűlés a fellebbezést elutasította. Hasonlóképpen elutasították D o 1 e s c h József feliebbezéset, melyet Szarvas községnek az irodaszerek ós nyomtatványok beszerzése tárgyában hozott határozata ellen adott be, ós S z a b ó István és társainak adóleengedési ügyben beadott fellebbezését. A közgyűlés utolsó pontja volt, a nyugdijintózeti igazgató választmány előterjesztése Kocsis Mihály volt vármegyei utbiztos nyugdíjazása ügyében. Á közgyűlés kisebb vita után Kocsis Mihályt 800 koronával nyugdíjazta. Az arad-békési á?. ev. egyházmegye számvevőszékéből. Az egyházak 1903. évi költségvetései. Az arad-békési ág. ev. egyházmegye számvevőszéke Csepregi György esperes és Zsilinszky Endre dr. egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt Békéscsabán mult csütörtökön tartotta gyűlését, melyen resztvettek Maros György számvevő, Sailer Vilmos dr. ügyész, Frint Lajos, aradi ev. lelkész ós Bukovszky János ; távolmaradásukat kimentették Liffa János, Gally Gyula ós Kemény Károly. Az egyházmegyei számvevőszók mély sajnálkozását fejezte ki azon lanyhaság felett, melylyel az egyes egyházközségek költségvetéseik készítése körül eljárnak s előterjesztést tesz az egyházmegyei közgyűlésnek, hogy az egyházközségek elnökségeit felelősség terhe alatt utasítsa a már 8 óv óta érvényben lévő szabályrendelet szigorú és lelkiismeretes végrehajtására; javasolni fogja továbbá a számvevőszók az egyházmegyei közgyűlésnek, hogy a háztartási szabályrendelethez kiadott végrehajtási utasításban előirt nyomtatványmintákat nyomassa ki s az egyházközségeket kötelezze ezen nyomtatványok beszerzésére, hogy az egyöntetű számviteli eljárás minden egyes egyházközségben késedelem nélkül életbeléptethető legyen. Tudomásul vette a számvevőszók Maros György számvevőnek azon jelentését, hogy az egyházközségek költségvetésének kritikai bírálatába bocsájtkozni nem lehet s ezt a számvevőszéknek sem ajánlhatja, mert a költségvetések egybeállításánál — az indokolás mellőzésével — az egyházak figyelmen kivül hagyták azokat a rendelkezéseket, amelyeket a végrehajtási utasítás előír. Azért a számvevő érdemben nem tesz előterjesztést, csupán arra nézve nyilatkozik, hogy az egyes költségvetések számtanilag helyesek-e vagy sem ? A számvevőszók a hosszas, egész délutánt igénybevevő tanácskozás folyamán meggyőződött a számvevő álláspontjának helyességéről s csak itt-ott tehetett kritikai megjegyzést az egyes költségvetésekre, ahol az egyes tételeknél szembeötlő volt a hiányosság. Az egyes költségvetések következő eredményeket tüntetik fel: Apatelek: bevétel 1927-82 K, kiadás 1860-57 K. maradvány 67*25 K. Arad: bevétel 11761-92 K, kiadás 1118302 K, maradvány 578-90 K. Béfíéscsaba ; Készpénzben : bevétel 98367-55 K.. kiadás 95843-66 K., maradvány 2523-89 K.; terményben: bevétel 4260 q, kiadás 3231-68 q, maradvány 1028'32 q. Békéscsabai Rudolffőgimnázium : bevétel 89604 40 K, kiadás 89592-93 K, maradvány 11 '47 K. A mult tanévi zárószámadás eredménye: bevétel 157427-04 K, kiadás 94214-82 K, maradvány 63212*22 K. A vagyonmérleg eredménye: cselekvő vagyon 608695-48 K, szenvedő vagy. 447745 55 K, tiszta vagyon 160949 93 K. Oyoma: bevétel 10252 35 K, kiadás 10252-35 K, maradvány 0. Megygyesegyháza: bevétel 16903-18 K, kiadás 8656-06 K, maradvány 8247-12 K. Mezőberény I. kerület: készpénzben bevétel 14170-05 K, kiadás 13126-91 K, maradvány 1043-14 K ; terményben bevétel 734 .q, kiadás 380"72 q, maradv. 353 28 q. Mezőberény II. kerület: készpénzben bevétel 8100-62 K, kiadás 5304"36 K, maradvány 2796'26 K, terményben bevétel 995-45 Hl, kiadás 618'89 Hl, maradvány 376-56 Hl. Szapáriliget: (leányegyház): bevétel 739-96 K, kiadás 570'20 K, maradv. 169-76 K; vagyonmérleg: cselekvő vagyon 4795 24 K, szenvedő vagyon 50 K, tiszta vagyon 4745-24 K. Szemlak: készpénzben bevétel 4281-60 I K, kiadás 5578-76 K, hiány 129716 K; : terményben bevétel 300 HL, kiadás 266 25 Hl., maradvány 43'75 Hl. Ujfazekasvarsánd: készpénzben bevétel 3783 K, kiadás 3769'20 K, maradvány 13-80 K, terményben bevétel 159 HL, kiadás 150 HL, maradvány 9 Hl. ; vagyonmór. leg: cselekvő vagyon 33274-79 K, szenvedő vagyon 4600 K, tiszta vagyon 28674" 79 K. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, jan. 28. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén Széli Kálmán miniszterelnök beadta a kiegyezési javaslatokat. A véderővitában]felszólalt Zichy Jenő gróf ós az ellenzék viharos ovációja közben a katonai javaslatok ellen beszélt Végül kijelentette, hogy kilép a szabadelvű pártból. Utána Fej ó r v á r y miniszter beszélt s elmondta, hogy a hatezer póttartalékost nem hívják be; a kétéves katonai szolgálatra vonatkozólag legközelebb előterjesztést tesz. A jobboldal erősen éljenezte a minisztert, mig az ellenzék zajongott. Apponyi memoranduma. Budapest, januán- 28. (Saj. tud. távirata.) Az „Alkotmány" nevezetű néppárti hirlap mai száma sorok között Gromon Dezső honvédelmi államtitkárt gyanúsította meg, hogy Apponyi memorandumát S i n g e r Zsigmondnak átadta. Gromon ma nyilatkozik s a vádat rágalomnak mondja. A szarvasi tanító egyesület. A szarvasi helyi tanító egyesület va sárnap tartotta ez évben első s tisztújító közgyűlését. A gyűlés Molnár János megnyitójával vette kezdetét, aki arra kérte kartársait, hogy az egyszerű egyesületi életben ezután is tevékeny részt vegyenek, a tanitói hivatás iránt több idealizmussal viseltetve, az önképzésben n® lankadjanak s különösen a kollegiális összetartás ápolásában több őszinteséggel, szeretettel s tisztelettel viseltetve egymás iránt, kitartóan buzgólkodjanak. Az elnöki megnyitó után Pataki János jegyző olvasta töl az egyesületi évről szóló jelentését. Első sorban megemlékezik a jelentés az egyesületi elnök tevékenységéről, ki mindig az egyesületi érdekét szolgálta teljes buzgalommal. Minden mozgalomban cselekvőleg vett részt. Előkészítette a választmány gyűléseit ós azokon elnökölt. A közgyűlés tárgysorozatait összeállította s előadókról gondoskodott; az „Eötvös alap" jótéteményeit kiosztó országos bizottságba beválasztatott. Az egyesület 1901-ik évi december hó 15-ón tartotta tisztújító közgyűlését. Elnöke lett Molnár János, alelnök Laukó Mátyás, jegyző Pataki (Paulenda) János, pénztáros Brózik Lajos, könyvtáros Benczúr Mihály. Választmányi tagok : Bionbler Salamon, Bodnár Endre ós Csernák János. Febr. hó 24-én értekezlet volt. Ez értekezleten Huba János gyakorlati tanítást csinálsz, ha mégis megtörténik veled, hogy valaki alaposan helybenhagy, azzal a — mondhatnám józan —- megjegyzéssel, hogy ö igy nem párbaj ósdi utján, szerzi meg adja az elégtételt? — Ilyet ur nem tesz. — Kórlek, közöttünk az uri emberiségről meddő a vita. Afelől megnyugtathatlak, hogy ón is, meg velem együtt nagyon sok más, úri embernek tartanok azért az illetőt, még pedig nem is ostobának. Emilé türelmetlen mozdulatot tett: — Végre is. ilyen ember egyszerűen nem akad. Az öreg Ourcet szelid komolysággal mondta: — No, csak jól vigyázz ! II. Es akadt ilyen ember . . . Valamelyik éjszaka egy harmadrendű mulatóhely után — nem éppen józan állapotban — odafordult Emilé Ourcet a veletartó barátjához, Hector d'Ebyssehez. — Te, végre is csak nem megyünk még haza ?' A másik a legszilárdabb nyugalommal felelte: — Dehogy megyünk. Ellenben szeretnék valami tisztességes helyre menni. Es igy tértek be egy nagyobb caférestaurantban a nagy boulevardon. Itt már nem igen volt élet. Itt-ott néhány későn vacsorázó hölgy, ur. Az egyik sarokban három fiatalember szürcsölgetett valami világos likőrt. Emilé Ourcet és Hector d'Ebysse közvetlenül ezek mellett foglaltak helyet. Az a három fiatal ember egy pillantásra természetszerűen felütötte a fejét; amazok olyan robajjal jöttek. Hector d'Ebysse csak ugy a foga közül dobta oda: — Ezek ugy látszik éjfélkor még nem láttak eleven embert. Emilé kész volt a folytatássaJ : — Majd megmutatjuk magunkat nekik, ha kíváncsiak. Ez azonban már olyan hangos beszéd volt, hogy a három csendben beszélgető fiatal ember egész testével odafordult. Nem szólt egyikük sem, de a szemükből mintha szikra pattant volna ki. Emilé Ourcet hirtelen elpirult. — Mi bajod? — kérdezte a társa. — Semmi, — felelte ez. — De boszszant, hogy éppen ezzel az emberrel kerülünk össze, ezzel a magas szőkével. -i- Miért, ki ez ? — Epp az, hogy senki. Az atyámnak az üzletében van, valami kis könyvelőcske Baclére a neVe. Hectorból kiszaladt az alkoholos düh. — Bánom is ón — kiabálta. — Akárki az, én közelemben ül, viselje magát tisztességesen. Az a három ur fészkelődni kezdett, Hector pedig egyenesen Baclére felé fordulva, odasüvöltötte : — Megértettük ? . . Baclére pedig áldásos nyugalommal felkelt, odament a két ficsúr asztalához, szelíden megállt ós azt mondotta: — Nem vagyok ugyan nagyothalló, de nem értettem. Ezekben egy pillantásig mintha megszűnt volna működni az agyvelőcske. Emilé előbb kapott eszmélethez: — Ki hivta önt ide? — kérdezte izgatottan. Baclére higgadt maradt : — Hivni nem hivott senki, de a tisztességérzetem kergetett — felelte szilárdan. Hector d'Ebysse egy kissé megrökönyödött erre a hangra, Emil Ourcetnek az orrcimpái remegni kezdtek az izgatottságtól: — Nos, ha senkisem hivta ide, akkor távozzék. — Erre a beszédre semmi esetre sem, hangzott az önérzetes válasz. — Mindenekelőtt pedig óhajtanám tudni, mi a bajuk önöknek mi velünk ? Emilé összeszorította az öklét : — Takarodjék, mert . . . Baclére mozdulatlan maradt. — Mert ? . • . # — Mert az arcába vágok, cudar tacskó, szólt az fölemelt karral Baclére felé sújtva. Ez az egyik kezével szépen megfagta a lesújtani akaró kart, a másikkal pedig jobbról-balról fölképelte Emilé Ourcet. — Ha önnek ez nem elég, kedves uram — szólt anélkül, hogy egyetlen arcizma is megrándulna — viselje magát mógegyszer igy, mógegyszer veszek magamnak elégtételt. De csak ilyet. Mást soha . . . III. Az öreg Ourcet elborult homlokkal állott a fia előtt. — Lásd, megjósoltam. Emilé tajtékzó dühvel mondotta : — És ez a bitang a te embered volt !. . . Az apa csodálkozva nézett. — Volt? Miért mondod, hogy: volt? A fiúnak minden paránya reszketett az izgatottságtól. — Remélem, — felelte, — hogy azt az embert egy pillanatig sem tartod tovább a szolgálatodba. n.z öreg szigorú arccal felelte: — Edes fiam, te alaposan tévedsz. Az az ember ugy viselkedett, amint — hasonló helyzetben — magam is föltétlenül igy cselekedtem volna. Aztán pedig föltótlenül megbízható, régi alkalmazottam. Amit tett, azt, mint magánember tette s ehhez nekem semmi közöm. A fő pedig az, hogy megérdemelted, a mit kaptál. * . . . Ezt a történetet ugy beszólták el ón nekem. Azt feleltem rá akkor, amit most irok ide, hogy ilyen apák, akik igy gondolkodnak ós igy cselekszenek, csak novellákban élnek. tartott a magán és mássalhangzók elválasztásáról. Jánovszky György a tanító önképzéséről értekezett, bírálta Pilinszki János. April hó 13-án rendkívüli közgyűlés és értekezlet volt. A rendkívüli közgyűlésen a Szarvasi Takarékpénztár 50 koronás jutalmára özv. Szabó Józsefné ajánltatott s a jutalmat meg is kapta. Az értekezleten Jánovszky György felolvasott az ifjúság erkölcsi neveléséről. Ezen értekezést Benczúr Mihály bírálta. Okt, 20 án ujabb értekezlet volt közgyűléssel kapcsolatban. Rohoska Géza felolvasta „Tanév végén" cimü költeményét. Bírálta Privler Pál. E közgyűlés elhatározta Pataki János indítványára, hogy az egyesület 10 évi fenállását megünnepli. Az egyesület tiz éves történetét Pataki János irja meg. Az egyesület a múlt évben járatott öt tanügyi lapot. Tiszteletpéldányként kapta a Szarvasi lapokat és Szarvas ós Vidékét Az egyesület könyvtára 199 mű, 251 kötetben. A múlt óv folyamán az egyesület kötelékébe beléptek Holéczy Mariska, Privler Pál ós Kalló Gyula. Jelenleg az egyesület tagjainak száma 38. Megemlékezik a jelentós kegyelettel Szabó József, az egyesület egykori pénztárosa ós aUlnök* haláláról. A pénztáros jelentése szerint az egyesület mult évi bevétele : 856 kor. 68 fillér, kiadása : 838 kor. 55 fillér. Jelenlegi pénztárkészlet 44 korona. Elnök jelenti, hogy Kürtössy József az egyesület könyvtárának öt művet ajándékozott. Ezek után következett a tisztujitás. Elnök újból Molnár János, alelnök Laukó Mátyás, jegyző Pataki János, pénztáros Brózik Lajos, könyvtáros Benczúr Mihály. Választmányi tagok: Bodnár Endre, Simkovics Pál ós Pilinszki János. Határozatilag kimondatott, hogy a „Hivatalos Közlöny"-re előfizetnek. A helyi lapok szerkesztőségének köszönetet szavazott a közgyűlés. A 10 éves ünnepély előkészítő bizottságául a választmány bízatott meg. A magyar tanítók országos bizottságának fölhívására az egyesület kimondja, hogy „egyetemes" tanitói gyűlés tartására szükség van s legelső tárgyul kitűzendő a nyugdíjtörvény revíziója. Az előfizetési díjjal hátralékban levő tisztelt előfizetőinket kérjük az előfizetés megújítására. A kiadóhivatal. UJDONSÁGO K. — Bucsa telep Önállósága. A Füzesgyarmathoz tartozó Bucsa puszta — válni akar az anyaközségtől Füzesgyarmattól. E végből 3) tagból álló küldöttség tisztelgett Lukács főispán és Fábry alispánnál, nemkülömben Csánki Jenő, a járási főszolgabíró előtt. Kérésökben apró részletekig felsorolják bajaikat, amiért megakarnak válni Gyarmattól, miután az anyaközség mint kérvényeikben elpanaszolják — ugy bánik velők, mint a mostoha gyermekkel. A főispán ós alispán, továbbá a járás főszolgabirájá megígérték, hogy a bucsaiak kérésének, hogy Gyarmattól külön válva külön községet alkothassanak, hozzá fognak járulni, s igy valószínűleg Sárrét egy uj községgel fog szaporodni. A bucsaiak pedig törekvósök keresztülvitelében nagy elismeréssel adóznak Rákóczy Lajos urad. tisztartónak, ki ez eszmét megpendítette. — A sárréti uj műút. A harmadik tranzverzális müut Szeghalom—füzesgyarmati kiágazása végső füzesgyarmati szakaszának, illetve a Széchenyi-utcán át vezető résznek kiépítésével kapcsolatos munkák foganatosítására a helyszíni bejárási tárgyalás volt Füzesgyarmaton. A tárgyaláson jelen voltak : Petracsek Ferenc kir. műszaki tanácsos Budapestről, D e i m e 1 Sándor dr. várm.főjegyző, H a v i á r Lajos kir. főmérnök, Farkas kir. folyammérnök, H a r s ány i mérnök, Csánki Jenő főszolgabíró; s a község részéről kiküldölt bizottság : F ej ó r László I. jegyző, Borsothy Géza, C s a t ó Sándor, Bácsi Dani III. jegyző. Gyári András és Csák János. Az ut mentén szükséges kisajátításokat a község foganatosítja. A tanácskozás eredménye, hogy a föld munkálatok — mihelyst az idő engedi — megkezdendők. — Uj községháza A tavasszal Vésztőn felépítendő uj községházának megópitesére 29 pályaterv érkezett .be. A beérkezett pályatervek közül péntekén akarta kikeresni egy bizottság a legalkalmasabbat. A bizottság tagjai voltak Havi ár Lajos főmérnök, Lux Gynla községi mérnök és B o r s o t h i Géza mérnök. 5 A bizottság tagjai nem tudtak tökéletes megegyezésre jutni, ugy hogy a jövő héten még egyszer össze jönnek. Három terv van kiszemelve. Ezek a következő jeligével vannak ellátva : „K. V." „Haladás" „Győzzön a jobb". — Presbiteri gyűlés. A békési ev. ref. egyház presbiteri gyűlést tartott, melyen