Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-01-29 / 9. szám

Tisza István gróf gondnokká történt elválasztása által megürült egyházkerületi tanácsbirói tisztség betöltésénél a békési egyház nyolc szavazatát egyhangúlag B a r t h a Bélára, debreceni jogakadémiai tanárra adta. Az ibrányi iskola áthelyezés ügyében a presbitérium névszerinti szavazással odanyilatkozott, hogy az uj telkek eladóinak az 1800 korona vételár fizettessék ki s az átírás, teleükönyrezés az egyházmegyei gyűlés jóváhagyása után azonnal eszközöltessék. A gondnoki állomásra ismételten Andor Gergely lett megválasztva, kinek megválasztatása ellen két felebbezóst is nyújtottak be az egyházmegyéhez. A gyűlés akképen határozott, hogy a felebbezés elintézéséig H i d v é g i Gábor lássa el a gondnoki teendőket. Papp József községi pénztárnok egyházi célokra adományozott 100 korona adományát a presbitérium meleg elismeréssel ós köszönettel fogadta. Kiváló említést érdemel néhai K o c s o r Gergely ós neje D u r k ó Mária végrendeleti hagyatéka, mely szerint Teleki utcai házát ós 60 osztályozott hold földót ref. árvaházra, 200(1 koronát szegény egyháztagok felsegélyezésére ós 2000 koronát Urasztali szerelvények beszerzésére adományozott. Mindezeknek birtokába az egyház csak az özvegy halála után lép. Az egyháztanács nagy köszönettel s méltó elismeréssel fogadta egykori hü tagjainak eme nagylelkű hagyományait s ép ezért hálából s jó emlékezet okáért elhatározta hogy mindét adományozónak képét a tanácsterem díszítésére megfesteti. — Egy lelkész temetése. Megírtuk mult számunkban, hogy a mezöberóüyi I. ker. ág. ev. egyház haláláig buzgó, kötelességtudó, tudós lelkésze D a x György elhunyt. Temetése vasárnap délután ment végbe a legnagyobb részvét mellett, a gyászolók hosszú sora kisórte az elhunyt lelkipásztort végső útjára. Ravatala az egyház tanácskozó termében volt felállítva, honnon a gyászszertartás megkezdésekor a templomba vitték át a koporsót. Itt az egyházmegye esperese C s e p r e g i György és F r i n t Lajos aradi ág. ev. lelkész mondott megható beszédet. A sírkertben mezőberényi lelkésztársa Jeszenszky Károly mondott búcsúbeszédet. Az elhunytat neje: M ü n n i c h Róza s két fogadott gyermeke s rokonsága gyászolja. —Végzetes esés. Czinkóczky János szarvasi lakos, a szénáskertbe ment, hogy egy kocsi szalmát vigyen haza. Rakodásközben, amint a kocsi hátsórószón állt, a kocsi elé fogott lovak a kocsit megrántották, és Czinkóczky egyensúlyt vesztve, hanyat esett a földre. Társa ezt látva, hozzáment s felemelte, mire Czinkóczky azonnal panaszkodott, hogy naSyon fáj a feje s gyalogszerrel ment haza. Azonban alig ért haza, néhány perc múlva már összerogyott s meghalt. Mint az orvosi vizsgálat megállapította, Czinkóczky halálái koponyarepedés folytán beállott vérömlós okozta. — Halálozás. A köztiszteletben álló F á y-családot mély gyász érte. Kedden súlyos szenvedés után élte 67-ik óvóben elhunyt a család feje: jóságos özv. F á y Mórné, született F ü r s t Mimi. Az elhunyt úrnőt általánosan szerették ós tisztelték, ismerték jó szivéről, mindkét csabai nőegyletnek buzgó, tevékeny választmányi tagja volt, a nőegyletnek hosszú időn át gondos raktárosa is. Temetése szerdán délután ment végbe impozáns, nagy részvét mellett ós számosan kisérték örök nyugvó helyére. A két nőegylet küldöttségileg fejezte ki őszinte fájdalmát és részvétét a család előtt Az elhunytat gyászolják gyermekei : F á y Amália, dr. F á y Samu, F á y Miksa, dr. F á y Ignác és Rózsi férj. Székely Ignácró; testvérei, vtnokái és rokonsága. — Sikkasztó jogász. S t e i n Mór békési illetőségű joghallgató Nezsideren öszterreich dr. ügyvédnél volt alkalmazásban. Főnöke bizalmával azonban rutul visszaélt. A kezei közé került 700 korona irodai pénzt elsikkasztotta s ezután elszökött Nezsidórről. Őszterreich dr. panaszára nyomozni kezdte a rendőrség a sikkasztó jogászt. A nyomok Budapestre vezettek, hol az államrendőrség S t e i n t le is tartóztatta — Szocialista kongresszus Szeghalmon. A független szocialista párt vasárnap tartotta ez idei országos kongreszusát Bácsszent-Tamáson. A kongreszuson részt vettek a szeghalmi, körösladányi, vésztői ós füzesgyarmati szociálisták küldöttei is. Á gyűlés végén elhatároztak hogy húsvétkor Szeghalmon országos kisgazda gyűlést tartanak, karácsonykor pedig Szentesen lesz országos földmives gyűlés. — Kossuth-társaság. Békés községében a Kossuth-kultusz terjesztésére, Kossuthünnepólyek rendezésére, társaság fog alakulni, minden politikai irányelvek nélkül. A társaság tagja lehet minden becsületes magyar ember, kit lelkesedésre buzdít a magyar nép atyjának nagy alakja, örök emléke. Az alakuló gyűlés ma csütörtökön lesz a békési bérház nagy termében. — Két nap alatt három fiu. Lukács Ferencnó Oláh Julianna békési asszony két nap lefolyása alatt három fiúgyermeknek adott életet. — Ez még nem igen kelti fel a figyelmet, de tekintetbe kell venni azt, hogy az első fiu az első napon a tanyán jött világra. Az anya ekkor élethalál között lebegett s a tudós asszony ajánlatára döcögős, göröngyös uton, rázós parasztkocsin beszállították a tanyáról Békés községébe. A városban született aztán a második napon a második ós harmadik fiu. A gyermekek félórai élet után meghaltak s az anya is a halállal vivődik. — Hirtelen halál. Vasárnap délelőtt a nagy miséről kijövet, betért a Hegedüsfóle korcsmába F. T i m á r István, 24 éves' endrődi béres, hogy ott a pajtásokkal eljátszók egypár játszma kuglit. De alig hogy gurított egyet, az erős, egészséges fiatal ember hirteien elsápadt, hanyatt esett s nem is kelt fel többet. Egy jaj szó, egy sóhaj nélkül meghalt. Társai bevitték a szobába, ott lefektették az elhunytat, maguk pedig kimentek folytatni a megzavart játszmát, mintha mi sem törtónt volna. Ez csak annyiból érdemes megemlítésre, hogy az endrődi ember a mint meghallja a lélekváltságot, azonnal kalapot levéve buzgón — legalább ugy látszik — imádkozni kezd a megholtnak lelki üdvéért, de mert itt nem csendült meg a kis harang, eszükbe sem jutott, hogy egy lélek szállt el — épen közülök — a földről. A halál okául „agyvéredóny eltömörülést" állapított meg az orvosi vizsgálat. Az elhunytat fiatal felesége gyászolja. — A gyulai urikaszinó közgyűlése. A vármegye egyik legelőbbkelőbb és legtekintélyesebb társasegvlete: a gyulai urikaszinó dr. B o d o k y Zoltán elnöklete alatt vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlését. A tagok elég szép számban jelentek meg, jeléül annak az érdeklődésnek, melylyel az egylet ügyei iránt viseltetnek. Bodoky előterjesztette, hogy a kaszinó jelenlegi helyiségeibe történt átköltözése óta jelentékeny megtakarításokat eszközölt, ugy hogy remény van rá, hogy anyagi viszonyai nemsokára rendbej önnek. A vagyoni állapotról teljes áttekintéssel azért nem szolgálhat, mert a számvizsgáló bizottság ellenőrzői feladatának közbejött körülmények miatt a közgyűlés határnapjáig nem felelhetett meg. Számítása szerint azonban a kaszinó, i mindennemű kiadásainak levonása után, maradványként pénz felesleggel fog rendelkezni. A közgyűlés az elnöki előterjesztést tudomásul vett© s egyben az igazgatóválasztmányt utasította, hogy a vagyoni állapotra vonatkozó jelentést mielőbb tegye meg. A megejtett tisztújítás alkalmával elnökül ismét dr. Bodoky Zoltán, alelnökül: Havi ár Lajos főmérnök, ügyészül: dr. K o h n Mór, péntárnokul : Czobel Károly postafőnök, igazgatóul: dr. L ad i c s László ügyvéd, könyvtárnokul: M i s1 e y Kálmán albiró választottak meg. A számvizsgáló bizottságba az eddigi tagokon kivül Kiss István számvevőségi főnök választatott be. — Gyújtogató toronyőr. Megírtuk, hogy V. Homoki Péter füzesgyarmati lakosnak leégett az istállója. Beleógett 4 lova s összes gazdasági felszerelése. Az elöljáróság könyöradomány gyűjtést indított. Már szép kis összeg begyült, 400—500 korona, a mikor egyszerre csak sugdosni kezdett a falu, hogy nem gyuladt a tűz magától. Pesti Ferenc csendőrőrmester s T ö r ö k Sándor csendőrőrsvezető puhatolózni kezdtek. Csakhamar hurokra került a gyújtogató, a kárvallott sógora : K ó t i István. Tanú is akadt, a ki látta, amikor Kóti átugrott a kerítésen. Egy ideig tagadott, de végre a tettes töredelmes vallomást tett. Kótit a bosszú késztette 'a gyujtogatásra s e tervének megvalósítására hónapok óta készült. Mikor meggyújtotta az istállót, mint sógor, ugyan ő — fólreverte a harangot, mint toronyőr. — Az endrődi lányok. Legutóbbi számunkban megjelent egy közlemény, a melyben az van mondva, hogy a Komádiba elszegődött 40 endrődi leány egészségét féltve, megszökött a kendergyárból, a hova elszerződött volt, s bár csendőrök hajtották őket vissza, kijelentették, hogy mondott egészségi okokból csak megint haza fognaü jönni Ezt az ígéretüket be is váltották, mert kedden ismét hazaérkeztek mindanynyian. Okul azt adják, hogy a gyár őket megcsalta, mert 1 korona napibér helyett jó ha csak 20 fillért is keresnek ; ós hogy a kenderpor tönkre teszi az egészségüket. — Piculás bank. Mint értesülünk, Szeghalmon egy heti 20 fillér befizetéssel szövetkezet fog megalakulni, amely a részvényesek közötti kölcsönök utján fog kamatozni, mint a többi önsegély egyleteknél. A felhívási iveket már többen aláírták s az alakuló közgyűlésén elnöklósre K ojv ács Gyula főjegyzőt kérték fel — Rendőrség szaporítás. Kondoros községe a falu területének nagyobbodásával szükségesnek látta egy uj rendőri állás szervezését. A madarak hisziáríl és védelmirőlIrta ; Tarjáa Tibor. I. Amióta az ember kiemelkedett ős-állapotából, szellemi képességeinél fogva a természet csodás teremtései hivatásának tudatára kezd ébredni, szóval amióta keresi a természetben s gyakran mégis találja az ok és okozat közti összefüggést, javul fizikai jóléte s nemesedik erkölcsi nézete, mert az örök törvények ismerete a természet jelenségeivel szemben nagyobb erőt adnak kezünkbe, s megtanulunk humanitást gyakorolni embertársaink s a természet többi élő teremtményeivel, belátván azt, hogy boldogulásunkat azok létele tételezi fel. Hasznos munkát fogunk végezni tehát, ha figyeljük az ólőteremtmények munkáját. Pillantsunk végig a természet mozgó teremtményein, s időnk, terünk rövidségénél fogyva a jelzett kutatásunk céljára válasszunk ki csupán egy csoportot s olyant, mely tetszésünket, vonzalmunkat leginkább leköti. Ha felkeressük az erdők rétjeit, jóleső érzést kelt bennünk a virágok tarka szine s élvezzük azok illatát. A vén tölgy, vagy fenyőerdők fenséges láttára leborulunk a mindenséget alkotó nagy erő előtt s mindezért csodálattal adózunk ; de ha benső vonzalomról van szó, mindenesetre az állatvilágban kell kutatnunk, mert hiszen a növények, habár élnek is, szabad mozgással, hanggal, énekkel nem adják annak tanújelét, pedig vonzalmunk nem-e azok iránt fokozódik, kikben leginkább látjuk az életet ? Ha kiválasztanék az összes állatfajból, kezdve a legalsó amoebától -- fel a legfejlettebb emlős állatig, mindegyik csoportból egyet, a legszebbet, azt hiszem a madár volna az, mely legtöbbnek nyerné meg tetszését. Ezért a madarat választom célomra, mert a madár színben játszó tónyes tolla, vagy akár egyszerűségénél fogva elragadó toll ruhája olyannyira megnyeri szép iránti érzékünket; teszem ezt azért is, mert az állatcsoport az, melynek egyedeit feltaláljuk a legelhagyottabb homoksivatagon, a vihartól tobzódó Óceánon, közel a leghidegebb sarki tájakhoz s a legforróbb egyenlítő vidókin is ; feltaláljuk az év ós nap minden szakában, erdőben, lápon, mezőkön, szóval elénk tűnik mindott, hol létfentartására a legsilányabb eszközök is kínálkoznak. Minthogy a madarakban találtuk fel a legvonzóbb s legszebbeket, felteszem a kérdést, minő szerep jutott osztályrészeikül a természet háztartásábcn, tekintettel különösen hazai viszonyainkra s miben érzi hasznát az ember az ő munkájuknak ? Ha ezen kérdésre meggyőző feleletet adhatok, ugy alkottam egy oly szilárd alapot, melyre bizton építhetem a madárvédelem nemes eszméjét. Két kérdés áll előttünk tehát. Vizsgálnunk kell a madár szerepót az ösztermészetben s ennek hátterébe figyelni, minő hasznot hajtanak az emberre nézve. Két különböző probléma, mely többször egymással szemben álló megoldásra vezet, mert mi sem világosabb, hogy miként valami jelenség a természet egészét illetőleg ugyan hasznosnak mondható, mig az emberre nézve, egyéni vagy összessógi érdekeit tekintve, az ellenkező áll, úgy a madár világnál is megállhat a hasonló következtetés. íme egy példa: A saskeselyű a hegyi mezőn elragadja a juhász bárányát, a héja, karvaly, sasok, sólyom félék megdézsmálják a vadaskert állományát, tehát az emberre nézve felette károsaknak mondhatók, mig ha tekintjük azt, hogy gyilkos munkájukkal az állatvilág túlszaporodását csökkentik, csak hasznos voltukat emelhetjük ki. Mint esen példából is levonhatjuk a következtetést, egy feleletben foglalható össze a madarak jelentősége : hasznosak, mert fontos szerepet töltenek be a természet harmóniáj ának fentartásában, „egyrészt a növényi élet terjesztése s korlátozása, másrészt az állati élet terjesztése és korlátozása által." (Chernel.) Nézzük ezen állításokat tisztább világításban. Ha ősszel felkeressük a magtermő réteket, a vadgalambok, tyúkfélék csapatai csakhamar meggyőznek, hogy a táplálékukul szolgáló magvak százezreinek íelszedegetósével hathatósan korlátozzák a rét növényzetének túlszaporodását s ezt a korlátozó munkájukat a földön talált szemek elemésztósével végzik ; midőn pedig a téli évszak beálltával hólepel gondosan takarja be a termő földeket, a fehér takarón felül kiemelkedő száraz kórók magvainak pusztítására megérkeznek az éjszaki vidék hegyi pintyei, lenikói, s szövetkezve a mi sármányaink, kendere- s ki zöldikéinkkel működnek közre a nagy pusztító munkában. Vannak madárfajok, melyek kiválóan bizonyos faj-növény pusztítása által válnak hasznosokká, igy a tengelice, mely a pinty félék között vékonyabb csőre által különösen alkalmas, hogy a ragadós bojtorján tulterjedósót korlátozza. Midőn a tavaszi enyhe fuvalat megduzzasztja a fák rügyeit, akad nem egy madár, melynek a zsenge növényi rügy szolgál táplálókául s a nyár édes gyümölcseire is sok ékestollu madár [ tart részt. Farsang. — Dalosköri ünnepély. Vásárnap ünnepli meg a csabai dalos kör tiz éves múltját, mely annyi nevezetes eseményt foglal magában s szorosan összefügg minden társadalmi mozgalommal. A közönség szeretettel, érdeklődéssel készülődik a nagymultu egylet ünneplésére, mely célból a fővárosból a szereplőkön kivül is számosan érkeznek. Jegyeket már alig lehet kapni s bizonyossá teszi a kiváló sikert, melynek elérését a rendezőség különösen a fővárosi szereplőknek köszönheti, kik fáradságot nem kiméivé tettek eleget az egyesület óhajának. A rendezőség már megtette a legszélesebb körű intézkedéseket a vidéki s fővárosi vendégek fogadására s mindent elvégezve, I büszkén várhatja az ünnepély napját. — Fehér bál. A békéscsabai fehér bál j szombaton este fog lefolyni a Vigadó nagy : termében, minden kétségen kivül a legfényesebb sikerrel, amilyet csak el lehet képzelni. A hazai battísztmegrendelések rendkívül nagyok voltak s igy bizonyos, hogy a bál fehér jellege gyönyörűen fog kitűnni. Az udvarias rendezőség pompás táncrendekkel fog kedveskedni a hölgyeknek. Mint irtuk, a bál 9 órakor veszi kezdetét s y

28-kor ismerkedési vacsora lesz a Fiume-szálló éttermében. A rendezőség báli irodája a Fiume-szálló emeletén már megnyílt, hol a meghívó előmutatása mellett lehet jegyeket .váltani déli 11—12 ós d. u. 2—3 óra között. A fiatal urak részére ugyancsak a szállodában 3 szoba várakozik. — Községi tisztviselők hangversenye. A nagyszámú, buzgólkodó rendezőség már szétküldötte a meghívókat a csabai tisztviselők hangversenyére. A hat pontból álló műsort sikerült a rendezőségnek érdekesen s vonzóan összeállítani, ugy hogy a sikert most még inkább lehet remélni. Békésmegye egyik legkiválóbb poétája Székely Sándor fog felolvasni az első pontban Rákóczi esküje címén ; s a miről még nem irtunk, K a r a s z y Ödön egy vidám változatokban gazdag magánjelenetével fog szinre lépni. A hangverseny, valamint a táncestóly a Vigadó termében lesz. A teljes műsor a következő : 1. Rákóczi esküje. Irta és felolvassa S zé ke 1 y Sándor dr. 2. Boka : „Ábránd." Saját átiratában cimbalmon játsza ifj. P u r c s i lános. 3. Visszavárlak. Irta : Endrődi Sándor. Szavalja ^onnenfeld Margit. 4. Magyar dalok. Zongorán előadja K ov a 1 s z k y Róbert. 5. Zsúr a mézesbáboséknál. Vig magánjelenet. Irta és előadja Karaszy Ödön. 6. A mi nótáink. Hegedűn játsza Major Simon, zongorán kiséri Kovalszky Róbert. — Erzsébet táncestély. A nagysikerű ós fényes táncestólyen, melyről lapunk tárcarovatában emlékezünk meg, itt adjuk a jelen volt hölgyek névsorát. Asszonyok^: Berthóty Istvánné, Bárdos Arthurné, Billitz Sándorné, Braun Mórné, Berényi Árminné, Berkes Sándorné, Bőhm Oyuláné (Kétegyháza), Balla Istvánné (Csabacsüd), B. Pewny Irén, Citó Sándorné> özv Cserna Vincéné, Dubányi Imréné, Dutkay Béláné, Dehtschjakabné, Domoszlayjózsefné (Doboz) Deutsch Józsefné, Elemény Jenőné (Kisjenő), Erkel Jánosné, Fábry Sándorné, Fábry Károlyné (Békéscsaba), Gálbory lózsefné, Halász Béláné (Csaba), Huba Imréné, özv Hajóssy Ottóné, Janicsád Jenőné, Keppích Gyuláné, Kollár Jánosné (Mezőberény), Kun Pálné, Kovács Béláné, özv. Kalmár Mihályné, Kiss Istvánné, Lavatka Gyuláné (Békés), özv. Lindl Istvánné, Ladics Lászlóné, Maros Györgyné (Csaba), Mannheimer Arnoldné, Márki Jánosné, Nagy Jenőné, Ottrok Istvánné (Sarkad), Ondrus Cirillné, Pósa Károlyné, Reisner Zsigmondné. Rőthy Emiiné, Rombay Zsigmondné, Reisner Emánuelné, Ruff Ferencné, Reisner Edéné, Somogyi Akosné, Seiler Elekné (Békéscsaba), Safány Jánosné, Schmidt Ivánná, Szekér Gyuláné,Schrőder Kornélné,Stiaszny Miksáné Weisz Mórné, Vadas Mártonné, Zakar Istvánné (Sarkad). Lányok: Bárdos nővérek. Berkes nővérek, Balla Ilonka (Csabacsüd), Blagovits Blanka, Bőhm Mariska (Kétegyháza), Deutsch Aranka, Dubányi Amália, Domoszlay Szeréna (Doboz), Erkel Margit, Erkel Sarolta, Erkel Mici, Erkel Rózsi, Eleméry Margit (Kisjenő), Fábry Margit (Csaba), Habinay Krisztina, Hajóssy Margit, Hajóssy Mariska, Kollár Klára íMezőberény), Kiiment Miczi, Kövér Janka, Kalmár nővérek, lavatka Erzsi (Békés), Lindl nővérek, Papán Mariska, Rombay Helén, Reisner Alice, Reisner Juliska, Szekér Fanny, Stiaszny Piroska, Winkler Róza, ZakarJFnővérek (Sarkad). Karzat: Deimel Lajosné, Dobozy Ferencné, özv. Dubányi Sarolta, Haviár Lajosné, özv. Hükéné, Kőris Etel, Kőris Berta, Misley Káhnánné, özv. Vuicsné, Uferbach Irén. — Lányok bálja. A mai túltelt fiatal emberekre, kik a bálakba csak ásítozni járnak, alaposan rácáfolnak a mezőberényi mosolygó szemű, szép leányok. Ok maguk állottak össze rendezöbizottság alakítása céljából s a farsangon, február 14-ikén pikniket fognak rendezni. Már maga a piknik is kedélyesebb, vidámabb mulatságot ielent. mint. a Ivíl V>ó+ mA™ v,r. «