Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-04 / 45. szám

far szellem, magyar vezénylet kell, magyar hadseregben. A közös hadsereg nemzeti nem lehet. Török Gábor dr. hasonló szellemben beszólt s azzal érvelt, hogy a költségtöbbletet magyar földön költik el. L a d i c s László dr. módosító indítványt tett az állandó választmány javaslatához, amely a magyar szolgálati nyelv behozatalára vonatkozott. B i k á d i Antal dr. szerint a hadseregnek nemzeti irányban való fejlesztése hazafias kötelesség. Nem fogadja el az állandó választmány javaslatát, mely sze rinte nem tartalmaz semmi positivumot. Lukács György dr. főispán a szavazás megkezdése előtt kijelentette, hogy az állandó választmány határozata nem egészen ugy hangzik, mint a javaslat, mert a magyar vazónyleti nyelv is benne volt a határozatban. Ezután megkezdődött a szavazás. Többen névszerinti szavazás iránt adtak be kérvényt, melyet azonban visszavontak. Igy felállással való szavazással dőlt el az ügy. A közgyűlés óriási többséggel elfogadta Hevesvármegye átiratát s fel fog írni a vármegye az önálló, magyar hadsereg felállítása végett. A gazdasági egylet közgyűlése. Vihar az obatrukció körül. A gazdasági egylet évi közgyűlése iránt, tisztújítás is lévén napirenden, nagy volt az érdeklődés ós a tagok igen nagy számban jelentek meg a csabai kaszinó termében. Ott volt a közgyűlésen Zsilinszky Mihály államtitkár, orsz. képviselő, dr. Lukács György főispán, dr. F á b r y Sándor alispán, Kin t z i g János, az aradmegyei gazdasági egylet alelnöke is. Az ülés lefolyása viharos volt; már az elnöki megnyitó beszéd végpasszusánál a kitörő szenvedélyek viharzása jelezte az ülés hangulatát. Zsilinszky Endre dr. igazgatóelnök ugyanis rámutatott a parlament tétlenségére és arra az áldatlan állapotra, melylyel az obstrukció, a törvénynélküli helyzet az ország mezőgazdaságát sújtja. Zajos közbeszólások kisérték e kijelentést s még jobban fokozódott a zaj, mikor Beliczey Géza azon indítványát terjesztette elő, hogy a gazdasági egylet írjon tel a parlamenthez ós helytelenítse az indemnitás elleni obstrukciót. Politika ! Nem ide való ! Vonja viszsza! hangzott a teremben s megindult a szenvedélyes szóáradat. Az indítvány vélt élét elveendő, az eredetit kétszer is módosították s midőn a szavazás felállással megejtetett, a módosított indítvány is megbukott: 33-an mellette, 35-en ellene szavaztak s ezzel kifejezést nyert az az elv, hogy hüt — talán ... Ne simogasd az arcomat, nem vagyok jó ós kedves fiu ós nem vagyok szentimentális, mint egy vén német kisasszony. Es szeretni akarlak s azt akarom, hogy te is szeress. Bele akarlak fojtani a csókjaimba, az ölelésembe. Fiatalok vagyunk, erősek vagyunk . . . Jöjj a karjaimba. Majd meglátod, hogy elringatlak. És beszéltem tovább s a felszabadult szenvedély szerelmes szavak zuhogó áradatát fakasztotta az ajkamon. Nem tudom mit és nem tudom meddig beszéltem, nem is Rikának, hanem magamnak. Jól esett beszélni. De egyszerre felcsukló zokogás szakított félbe. Rika sirt mellettem fájdalmas panaszos zokogással. Leborult a pamlagra és ugy sirt, hogy elszorult tőle a szivem. Odatérdeltem elébe. — Ugy-e megbántottalak ? Ugy-e durva, kíméletlen voltam. Ne sírj édes, nem szólok egy szót sem többet. Vége van már. Ugy-e nem fogsz sírni ? Ugye, kicsikém. A vállára hajtotta a fejét ós sokáig pihegett még, mint egy megijesztett kis mapár. Én sem szóltam, de arra gondoltam, hogy mennem kell messzire, minél messzibbre Rikától. S mikor lecsendesedett és nem remegett többé, szelid szóval búcsúzni kezdtem. — Isten veled édes kicsikém. Búcsúzom tőled, mert én elmegyek messzire El kell mennem, mert nem akarom, hogy gyűlölj engem. Felejtsd el, hogy megbántottalak ós gondolj rám jó szívvel. Es vettem a kalapomat, hogy elmegyek. Rika szótlanul ült pamlagon ós a földre nézett. Odamentem hozzá : — Ölelj meg kicsikém. Búcsúzásra. Lehajoltam hozzá, ő felállott és lágyan, szelíden megölelt. Az ateliert megvilágította a téli hold ós a háttérből kisugárzott szent Sebestyén alakja. Egyszerre pillantottunk feléje mindaketten ós Rika bánatosan, súgta a fülembe : — Es mi lesz szent Sebestyénnel . . . És ón maradtam . . . a gazdasági egylet ne ártsa magát a politikába. * A gyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: Zsilinszky Endre dr. üdvözölte a megjelenteket, tartalmas beszédében felölelte a gazdákat legközelebbről érdeklő minden kórdóst. Az a súlyos helyzet, melyben ma a mezőgazdaság leledzik, teszi szükségessé a tömörülést, a komoly eszmecserét, éppen ezért kezet kell fogni mindnyájuknak, hogy a célt, mely egy jobb ós biztosabb jövőt teremt, elérhessük. A gazdaosztályra nehezedik a közélet súlya, a közmegadóztatásnál a föld van legjobban sújtva. A társadalmi adóban is a gazdaosztály viseli a legnagyobbat: de ezt nem panaszolják fel, ezt csak azért hangoztatják, mert a mezőgazdasági, az agrár érdekeknek kell minden irányban érvónyesülniök. Rámutat a természeti, állattenyésztési veszedelmekre, mi ellen nem tud a mezőgazda védekezni. Az iskolai nevelést az élettel kell kapcsolatba hozni, nemcsak a vérengző állatokról kell a gyermekeket kioktatni, hanem a növényzetet pusztító rovarokról is. Örvendetesen tapasztalja a gazdaközönsóg a kormány segitségét e bajok elleni védekezésnél állatés növénytanintézetek felállításával, ugyanezt követelheti a gazdaközönsóg a parla menttől, hogy a törvényhozásban a mezőgazdaság érdekei domináljanak s a képviselőház munkálkodása olyan legyen, hogy az ne ingassa meg a mezőgazdaságot létkérdésében. Fájdalommal ós aggodalommal eltelve nézi a gazdaközönség a parlament munkaképtelenségét s ezen aggodalmának kifejezést kell hogy adjon . . . P á n d y István dr.: Nem ide való, politika. Kintzig János: Nagyon is ide való; zsebbe vágó dolog és létkérdés. Zsilinszky Endre dr.: A gazdaközönség szenved legtöbb kárt ezen áldatlan állapot miatt s joga van, sőt kötelessége aggodalmának kifejezést adni. Akié a föld, azé a haza. Midőn még bejelenti, hogy az egylet elnöke lótenyésztési anketten van elfoglalva, a gyűlést megnyitja. Beliczey Géza emelkedett fel most s azt véli, hogy a megye legfüggetlenebb társadalma óhajának ad kifejezést, mikor azt indítványozza, hogy az egylet a mezőgazdákat leginkább érintő fontos kérdésben állást foglaljon. Ezért indítványozza : írjon fel az egylet a törvényhozáshoz és fejtse ki, hogy az indemniti elleni obstrukciót helyteleníti. Zajos ellenzés, vonja vissza, zúgott végig a termen s alig szűnt meg a zaj, mikor felállott Dércz y Péter és előre bocsájtva azt, hogy éppen ő volt az, ki az alapszabályok tárgyalásánál kérte, hogy az egylet minden felmerülő közgazdasági kérdéssel foglalkozzék ; akkor azonban mégsem gondolta azt, hogy az egylet politizáljon. Az indítványt nem fogadja el. P á n d y István dr. abból indul ki, hogy az obstrukció az egyletet nem érinti s kár a kedélyeket elmórgesiteni. Van elég más fontos ügy, melylyel foglalkozhat az egyesület; a helyzet nem szomorú, de igenis szomorú az, ha az egylet megrendelésre bizalmat szavaz. Napirendről való levételt indítványoz. Az igazgató-elnök egÓ3z határozottan visszautasítja azon gyanúsítást, mintha az indítványtételre az egyletet bármely irányból felkérték volna. Pándy István újra csak arra hivat kőzik, hogy a kormányelnök erre vonatkozó óhaját egy küldöttség előtt nyilvánította s ezt akarja követni az egylet. Most Lukács György főispán tiztázta azon téves értelmezést, mintha a kormányelnök az állami tisztviselők előtt azt mondotta volna, mit Pándy dr. hangoztatott ismételten. A kormányelnök csupán azt mondotta, hogy már a „törvényhatóságok is nyilatkoznak." Az obstruálók azt mondják, nem dolgozunk, mondja ki az egylet, hogy dolgozunk ! Beliczey Rezső ugy tudja, hogy az egylet nem foglalkozott politikával s sajnálja a szenvedélyes kitöréseket; a béke és visszavonás elkerülése végett az indítvány visszavonását kéri. Fábry Károly csak politikát lát az indítványban ; hosszasan kifejezi az obstrukció jogos voltát. Kintzig János az obstruktió által a gazdák legvitálisabb életkérdését látja veszélyeztetve. Utal a vámszerződések és a kiegyezés elintézésére. Csak azok lármáznak legjobban, kiknek nincs mit veszíteniük. H a v i á r Lajos fájlalja a kérdés körül kifejlődött éles vitát s hogy a felirathoz mindenki hozzájárulhasson, módositványt nyújt be : Mondja ki az egylet, hogy pártpolitikai színezet nélkül a parlament munkátlanságát a mezőgazdaság ós közgazdaságra felette károsnak tartja. Beliczey Géza elfogadja Haviár módosított indítványát, a magáét visszavonja. Szalay József nem akar politizálni, az indítvány visszavonását kéri. Báró Drechsel Gyula dr. a törvénytelen állapotot károsnak tartja, az indítvány módosítását ajánlja olyképp: írjon fel az egylet a parlament munkaképességének mielőbbi visszaállítása érdekében. Szalay József ismételten, a békeérdekében, az indítvány visszavonását kéri. Ne politizáljunk ! Visszavonni! Szavazzunk ! zrgott végig a termen s a kórdós feltevése előtt még Emperl Ernő szólott az indítványnak napirendről való levétele mellett. Végre a kórdós feltétele is tisztázódott s felállással szavaztak. Amódositott Beliczey-Haviár indítvány mellett 25 igen, 35 nem ; a dr. Drechsel Gyula indítványa mellett 33-an igennel, 35-en nemmel szavaztak, igy mindegyik indítvány megbukott. Az eredmény kihirdetését zajos éljenzéssel és tapsviharral fogadták. E vita kifárasztotta a közgyűlés tagjait s a napirend többi ügyeivel gyorsan végeztek. Az elnöki jelentést tudomásul vették, a jövő évi programot ugy mint azt az igazgatóválasztmány megállapította s lapunk legutóbb közölte, elfogadták. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a pénztárt rendben találták. Az alapítványi pénztár álladóka 29,910 kor., a szarvasmarha pénztáré 12006 kor. A forgalmi pénztár bevétele 12,206 kor., kiadása 12,816 kor. Hátrálók az alapítványi pénztárnál 140 kor., tagdíjakban 658 kor. Az ez évi költségelőirányzatot 10,125 koronában elfogadta a közgyűlés. M o r v a y Mihály azt javasolta, hogy miután ma már minden községnek van faiskolája, az elnökség foglalkozzon az egyleti kert eladásának kérdésével. A tisztikarnak letelvén mandátuma, Zsilinszky Endre dr. az eddigi bizalmat saját ós tiszttársai nevében megköszönve, állásáról lemondott; a tisztujitáshoz korelnök megválasztását kéri. Beliczey Rezső lett a korelnök, ki nagy szerencsének tartja az egyletre, a mezőgazdaság érdekeire, hogy ha az igazgató-elnöki állást oly férfiú tölti be, mint a milyen Zsilinszky Endre. Már előbb is, de a korelnök szavai elhangzása után egyhangú lelkes éljenzés között a volt igazgató-elnököt választotta újra meg a közgyűlés e diszes állásba; ki megköszönte a személye iránt tanúsított jóindulatot. Programja: az egylet és a mezőgazdaság érdekeinek előmozdítása. A két alelnök ós a 37 igazgató választmányi tagsági hely betöltésére Beliczey Rezső, Zlinszky István, Rosenthal Ignác, Szalay József, Banner Béla, Haviár Lajos tagokból álló kandídáló-bízottságot küldött ki a közgyűlés. AZ alelnöki állásra jelöltettek: Beliczey Géza, Léderer László, Debreczeni Endre, Szekér Gyula, Dórczy Péter. Léderer László dacára az elnök ismételt kórósének ós Dórczy Péter megköszönve a bizalmat, a jelölést nem fogadták el. A közgyűlés egyhangúlag Beliczey Gézát ós Debreczeny Éndrót választotta meg alelnökükül; állatorvos Bajcsy Gusztáv, ügyész dr. U r s z i n y János, köny vtárnok M a k a i István. A kijelölő bizottságnak az igazgatóválasztmány kijelölésére nehéz volt a helyzete annyiban, hogy az ujabb alapszabályok szerint a választmányi tagok száma a réginél tetemesen kevesbedett ós igy kénytelen volt egyeseket, akik pedig ugy szakértelmük, valamint az egylet iránt érzett érdeklődésüknél fogva arra méltán igényt tarthatnának, egyelőre kihagyni, feltételezvén azt, hogy közülök sokat az a 19 alapító község, melynek joga van az alapszabályok szerint 1—1 igazgató-választmányi tagot küldeni, ugy is befogja választani. Az igazgató-választmány tagjaiul megválasztattak : , Dr. Lukács György j Dr. Fábry Sándor i Gróf Almásy Dénes Gróf Bolza Géza Beliczey Rezső Stojanovits Gyula Szalay József Kállay Ödön Fejér Béla Vidovszky Károly Beliczey Tibor Reisz Simon Badics Elek Réthy Béla Haraszti Sándor Ursziny Dezső Seiler Elek Pfeiffer Antal Dr. Hajnal István Vidovszky László Frank Ferenc Zlinszky István Dórczy Péter Kintzig János Szabó János Léderer Rudolf Banner Béla Haviár Gyula Emperl Ernő Kraft Viktor Wagner István "Wagner Ferenc Áchim Gusztáv Morvay Mihály Dr. b. Drechsel Gyula Sztraka György Rosenthal Ignác Wilim István Szalay Gyula Póttagok esetleges behívásokra: Bakucz Tivadar, Zsiros András, Korosy János, Reiner Béla, Domoszlay József, Lavatka Gyula. A számvizsgáló-bizottság ós az egyes szakbizottság tagjaiul az eddigieket, választotta meg a közgyűlés. Alakítottak két uj szakbizottságot: közgazdasági és lótenyésztési szakosztályt. A közgazdasági szakosztály tagjai lettek : gróf Wenckheim Dénes, dr. Lukács György, dr. Fábry Sándor, dr. Zsilinszky Endre, Haviár Lajos, Debreczeni Endre, Kraft Viktor, Wágner István, Dórczy Péter, Léderer Rudolf, Kovács Lajos. A lótenyésztési szakosztály tagjai: gróf Wenckheim Dénes, Pfeiffer Antal, Beliczey Géza, Dórczy Péter, Fejér Imre, Seiler Elek, Wágner Ferenc, Banner Béla, Debreceni Endre, Serly Kálmán, Emperl Ernő, Reck Géza, Daimel Lajos. A szakosztályok megalakitása után befejezést nyert a közgyűlés. Délben a Fiume éttermében kedélyes hangulatu társasebód volt, melyen az első felköszöntöt dr. Zsilinszky Endre mondotta a gazdák együvé tartozandóságára, Beliczey Géza az igazgató-elnököt, D e b r e c z e n i Endre az egylet tagjait éltette, mig Pfeiffer István titkár verses köszöntőben az igazgató-választmányra emelt poharat. Mankáslázongás Csabán. Szocialista népgyűlés. A pünkösdi ünnepekre ugy az újjászervezett, mint a nemzetközi szocialisták népgyűlést hirdettek Csabán. A hangulat a két táborba szakadt munkásnóp között már az ünnepek előtt, a nagy napra való készülődéssel, mint mondani szokás, meglehetősen „puskaporos" volt. A kispiactéren, a munkások között járva, egyéb megszólítást nem lehetett hallani, mint: „elvtárs." A pünkösdi vasárnap csendjét, amikor a szocialisták az uj, keskeny nemzeti szal1 aggal szegélyezett vörös zászlóval vonultak fel, nem zavarta meg semmiféle incidens ; annál zajosabb volt a második ünnep nap. Már kora reggel munkásokkal volt zsúfolva a kispiactér s ezek között 15—20 ember ingerülten panaszolta, hogy Kisz e ly György csapatvezető, úgynevezett táblásvállalkozó, a kialkudott napibérből jogtalan levonásokat tett. Ehhez járult még az is, hogy a Kossuth-kávéház bérlője B e r g e r Sámuel is beleártotta magát a dologba s revolverrel fenyegette a zajongó népet, mi a tömeget mód nélkül felingerelte. Betört Berger lakásába s ha ennek nem sikerül menekülnie, talán agyonverik, AZ izgalom oly nagy volt, hogy a munkások sem a rendőrség, sem S e i 1 e r Elek tb. főszolgabíró figyelmeztető felszólítására, sem a csendőrség intéseire nem távoztak, hanem Berger kiadatását követelték. Végre is csak a katonai karhatalom felvonulása tisztította meg a kispiac ós főteret a zajongoktól. Az újjászervezőitek zászlóavatása. A vasárnap délelőtti gyorsvonathoz mintegy kétszáz „elvtárs" vonult ki, mindegyiknek gomblyukában egy jelvény az érkező M e z ő f i Vilmos arcképével: „Egy az elv, egy az igazság" körirattal. Röviden üdvözölték a szocialista vezért, zajosan megéljenezték s négyes oszlopba sorakozva, a Pollák-fóle egyleti helyiségbe kisérték a vendéget. Délután 3 óra felé ezerre menő közönségtől kisórve, köztük igen sok volt az asszony, kivonultak az elvtársak a vásártérre. A népgyűlésen a rendőrhatósági teendőket K o r m o s s Emil tb. szolgabíró látta el. Elsőnek Békési, az elnök beszólt, majd Christián György községi iktató, községi munkásköz veti tő mint diszelnök üdvözölte a megjelenteket, röviden vázolva a megalakult népegylet célját. Az érdeklődés természetesen M e z ő f i felé irányult: mit fog mondani a szocialisták e kiváló szónoka ? Az ünnepi szónok élt is szólás jogával; hosszan beszélt a nép sanyarú helyzetéről, a vagyonos osztály módnélküli kedvteléseiről, az államról, lelkészekről, mindent a szocialisták tgyedül üdvözítő tana szerint fejtegetve. Végül arra figyelmeztette az elvtársakat, hogy ne higyjenek a nemzetközi szocialistáknak, mert azok elveikkel őket a bőrtönbe juttatják. Ha közelítenek hozzájuk, verjék ki őket. Beszélt ezután ós fogadalmat tett a zászlóra a zászlóanya : V a 1 k u s z Mátyás jaminai kovácsmester neje. Végül az elnök felhívására a tagok az uj zászló alatt az egyleti helyiségbe vonultak ; itt ment végbe a szegbeverési ünnepély. Lehurrogott szocialista. Az iparos itjak művelődési egylete vasárnap este a ligeti pavillonban felolvasó estélyt rendezett. A kibocsájtott programm utolsó pontja volt: „Szabad előadást tart ***." Midőn az ügyesen összeállított műsor ez utolsó pontjához jutottak, megjelent a pódiumon K r á 1 i k Ferenc, a nemzetközi szociálisták egyik budapesti vezére, volt orosházi képviselőjelölt szabadelőadása tárgyául a forradalmat választotta. Azzal