Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-04 / 45. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 45. számához. kezdte, hogy milyen is lehet a forrada­lom ? Véres, erőszakos, vagy pedig szel­lemi forradalom. Kezdte a Dózsa paraszt­lázadáson s bőven foglalkozott a 48-iki eseményekkel s azt a tanúságot vonta le, hogy bár sokan meghaltak a szabadság kivívásáért, azt mégis csak a kiválasztottak élvezik ; az emberiség legnagyobb részének szabadsága : nesze semmi, fogd meg jól ! Itt kitört a hallgatóság móltatlanko­dása. „Nem ide való !" .^Nem szociálista gyűlés ez!" „Mulatni jöttünk!" „Nem hall­gatjuk !* kiálltások hangzottak s Králik kénytelen volt beszédét abba hagyni. E kinos incidens után a fiatalság táncra pedült. Ha az estély rendezősége kissé körültekintőbben jár el a program egybe­állítása körül, ugy e méltán feltűnést keltő jelenettől magát is, a közönséget is meg­kímélhette volna. Králiknak hétfőn délután a nem­zetközi szocialisták népgyűlésen is beszélnie kellett volna, azonban ezen népgyűlést az alábbi események miatt a hatóság be­tiltotta. Lázongás a kisplactéren. Hétfőn kora reggel nagy élénkség uralkodott a csabai munkások gyülekezési helyén, az úgynevezett csirkepiacon. Tár­gyalták az előző napi eseményeket, pana­szolták a munkahiányt, az alacsony nap­számot, s egy nagyobb csoportban Kiszely György táblás munkavállalkozó jogtalan eljárását. Kiszely a mult héten a Wenckheim Frigyes gróf ókigyósi uradalmában széna­gyüjtést vállalt s erre munkásokat fogadott. Szombaton, mikor Csabán a napszámosok fizetésére került a sor, az egyes munká­soktól azon a cimen, hogy a munkanapok alatt több izben esett az eső, mely idő alatt nem lehetett dolgozni, a napszámból 20—20 fillért levont. Ez a csoport volt a legingerültebb ; tagjai azzal fenyegetődztek, hogy ha Kiszely közéjük jön, „megfizet­nek" neki a levonásért. Közben Dobroczky Mihály foga­dott munkásokat s néhánytól, kik a hétre munkába állottak, elvette a munkakönyvet. Egyesek később keveseltók a napszámbért, s visszakövetelték a munkakönyvet, amire azonban Dobroczky nem volt hajlandó. Erre a munkások közrefogták. Dobroczky látva a fenyegető veszedelmet, futásnak eredt s a városházára menekült, ahová a munkások a kiváncsiak nagy seregétől kisérve, nagy zajjal követték. A városházán aztán a munkások visszakapták könyveiket Aüg állt némileg helyre a rend, ujabb, veszedelmesebb mozgalom hire érkezett a városházára; erről nyomban értesitettók S e i 1 e r Elek tb. főszolgabírót s később a csendőrsóget is. Megjelent ugyanis a Kispiac-tóren a munkások között Kiszely György, az ókigyósi munkavállalkozó. Azok, akik a mult héten nála dolgoztak s akiknek munka­béréből levonásokat eszközölt, jogtalan el­járását szemére vetették. Kiszely egy da rabig csendesen védekezett, de beleártották magukat ez ügybe a többiek is, amiből nagy kavarodás támadt. Kiszelyt a földre teperték, ütötték, rugdosták. Ez a jelenet a Kossuth-kávéház és pálinkamérés bejárata előtt történt. A Kis­piactéren levő három rendőr a nagy kava­rodásban alig tehetett valamit, de igyeke­zett Kiszelyt veszedelmes helyzetéből ki­szabadítani. Berger Sámuel korcsmáros időközben bezárva a kávéház és pálinka­mérés ajtaját, az ablakból beleavatkozott a dologba s odakiáltotta Zelenyánsz ky rendőrnek: — Vágj közéjük a karddal! Ez a közbekiáltás olaj volt a tűzre. Most már 5—600 főre tehető munkástömeg haragja Berger ellen fordult. A feldühödt nép megrohanta a kávéházat. Berger, re­volverrel a kezében, lelövéssel fenyegette az ingerült napszámos hadat. Az izgalom erre tetőpontra hágott; a tömeg behatolt az udvarra, kávéházba. Berger pedig a hálószobájába zárkózott. Mialatt ez történt, Kiszely elmenekült s a rendőrség értesitette a csendőrséget. A piactéren levő rendőrök és Hra b o vsz ky rendőrbiztos a veszedelmesen szorongatott Berger és családja biztonságát igyekezett megvédeni. A dühös tömeg azonban bezúzta az ablakokat, ajtót, asztalt, székeket tört, pálinkát fogyasztott, a szivarokat, dohányt szétszórta, Bergert, a revolvert követelte. A fékevesztett tömeg a korcsmáros háló­szobájának ablakát, ajtaját is bezúzta s a lakásba hatolt; szerencsére Berger ós fele­sége egy szük, felsővilágitást szolgáló ab­lakon a szomszéd házba menekült. Mig a zajongás tartott, megérkezett S e i 1 e r Elek tb. főszolgabíró, Molnár Károly csendőrőrsvezető hat csendőrrel s ez felszólította az udvaron, a korcsmahe­lyisógben levő zajongó tömegeta távozásra -• A munkások engedtek^. kivonultak a piactérre, K.<,.. ' vozni, a főbíró felszól' v £ Q/ í^-. akartak, hanem Berge ^t^p&i?*' sát követelték. g a r<~ & Nagy elismerés ^ ^ főszolgabírót, aki 1 -^j* tekintő intézkedési álló kicsiny rendőri ós csendőri karhatalom delet dacára az alapszabályok jóváhagyása segítségével elejét vette egy nagyobb ve- végett újból telir, szedelemnek. CsaK az általánossá lett nagy fokú izgalom teszi érthetővé, hogy a nap­számoshad erőszakosan ellenállt a rendőr­hatóság jóindulatu intézkedéseinek s a meg­bomlott rendet csakis katonai karhatalom közbeavatkozásával lehetett helyreállítani. Á kibontakozás ez ultima rátióját Seiler főszolgabíró kénytelen volt igénybe venni. Seiler tb. főszolgabíró jelentést tett Fábry Sándor dr. alispánnak, ki éppen Csabán időzött a gazdasági egylet közgyű­lésén. A helyszínén megjelent alispán he­lyeslőleg vette tudomásul a főszolgabíró tett intézkedéseit. A katonai laktanyában riadót fújtak s nemsokára kivonult F 1 a s c h k a Emil kapitány vezénylete alatt egy kombinált század. Amíg a katonaság a Kispiac-térre fel­vonult, a főszo'gabiró a csendőrséggel le­tartóztatta a leglármásabbakat; ezek B u­gyinszky János fiatal béres legény, K r 11 c s a k Mátyás, S z 1 e p k o Mátyás, Harsány i István, S z e b e n János, S u n d á r Pál. Ezeken kivül még huszon­négy munkás ellen tették folyamatba a bűnvádi eljárást. Ezután ismételve felszólították a tö­meget az oszlásra, de eredménytelenül, mire a kapitány: Tölts ! Szuronyt szegezz! vezénylő szavaira a katonaság széles raj­vonalban a Kispiac-teret ós a Fő-teret a tömegtől megtisztította. A városháza előtt is zajongtak, köve­telve a letartóztattak kiadását, ós a hely­zet komolyságára való tekintettel be­tiltott publikáció megtartását. Midőn ez utóbbi kérésük teljesült, a tömeg szót­oszlott. Délben a katonaság a lakta­nyába vonult, délután ismét felvonult a városházára, azonban szerencsére nem akadt dolga, mert a betiltott szocialista gyűlést nem kísérelték megtartani s ami csoporto­sulás volt, azt csupán a kíváncsiság okozta. Csendőri ós rendőri fedezet alatt szál­lították be kedden a zavargások tetteseit Gyulára. Mikor a kocsik a törvényszók épülete elé érkeztek, hamarosan nagy tömeg verődött össze főleg a munkás osztályból ós kíváncsian szemlélték a behozott em­bereket, kiknek kezeit a csendőrök vékony lánccal kötözték össze. A kocsikról hama­rosan leszállították őket ós a kir. ügyész­ség felügyelete alatt álló fogházban találtak elhelyezést. L i s z y Viktor dr. kir. ügyész intézkedett, hogy kihallgatás végett mielőbb a törvényszéki vizsgálóbíró elé állíttassanak. A foglyok előadása a lefolyt eseményekről eltérő, azért a törvényszéki vizsgálóbírónak nem csekély fáradságot fog okozni a való­ság kiderítése. Békásvármegye közgyűléséből. Mult számunkban megemlékeztünk Bé­kósvármegye közgyűléséről, melynek szen­zációja az obstrukciót helytelenítő felirati indítvány elfogadása volt. A szóáradat a nap egész délelőttjét elfoglalta s csupán délután kerülhetett tárgyalás alá a tulaj­donképpeni tárgysorozat és póttárgysorozat. Nagyon megcsappant érdeklődés mu­tatkozott a délutáni közgyűlésen. A L a­d i c s-inditványra való szavazás után szét­mentek a megye képviselői s csak azok maradtak, kiket közvetve vagy közvetle­nül érdekelt a tárgysorozat egyik-másik pontja. Az alispáni jelentést a vármegye köz­ügyeiről ós a februári közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről, — melyet lapunkban ismertettünk, — elfogadták s jóváhagyták. Hasonlóképpen nyert elin­tézést a közigazgatási bizottság féléves jelentése, a számonkórőszék jelentése a tisztikar tevékenységéről s a vármegyei árvaszók jelentése az árvaügyek mult évi állapotáról. A honvódtisztképző intézeteknél a vármegye alapítványokat létesített, me­lyek közül a jövő tanév elején a nagyvá­radi honvéd hadapródiskolában üresedik meg egy hely. Erre négyen pályáztak: D u t k ay Lajos ós S a 1 Sándor gyulai, Varga Ferenc ós 0 1 á h Gábor békési illetőségű tanulók. A közgyűlés D u t k a y Lajosnak szavazta meg az alapítványt. G e i s z t Gyula elhalálozásával a bókós­csanádi helyiérdekű vasutak részvénytár­saságának igazgatóságában egy hely meg­üresedett. Tekintettel Orosháza község érdekeire, az igazgatóságba az orosházi főszolgabírót, Ambrus Sándort válasz­tották be. A belügyminiszter a vármegyei tiszti nyugdíj szabályzatot a legutóbbi felterjesztés alapján sem hagyta jóvá. A i.^megye feliratával szemben ragaszkodik ^ ' :szter azon régi kívánságához, hogy * legyei hajdúk is tagjai lehessenek a íjintózetnek, valamint újból óhajtja hogy a nyugdijak megállapitása és tása ós jelzálogos kölcsönök meg­ása kizárólagosan a törvényhatósági ülés hatáskörébe tartozzon. A köz­\ elhatározta, hogy a miniszteri ren­A vallás- ós közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki az aradi siketnéma in­tézet segélyezésére s ugyancsak hasonló kórelemmel fordult a megyéhez az iskola felügyelő-bizottsága. A bizottság statisz­tikai adatok alapján tudatja, hogy a Bó­késmegyóben összeirt 50 siketnéma közül csupán 8 nyer oktatást az intézetben. A közgyűlés gyűjtésre hívja fel a községeket, melynek megindításával az alispánt bizták meg. A pénzügyminiszter leirt a várme­gyéhez, hogy a Destek-féle ház s a volt főjegyzői lak anyagát a megyei közkór­háznak adományozza. A leiratok köszö­nettel tudomásul vétettek. A honvédelmi miniszter leiratára, a -18/49. honvédgyámo­litó egylet alapítványának számadása ügyé­ben ugy határoztak, hogy felkérik a mi­nisztert, tekintsen el rendelkezésétől, miután egy előző miniszteri intézkedés alapján, az alapítványi 300 koronát már elhelyezték állampapírokban. Szolnokmegye átírt Deák Ferenc születése napja százéves évfordulójának megünneplése iránt. Bókésvármegye a köz­I gyűlés határozata szerint, az október hó első felében tartandó közgyűlésén ünnepli meg a haza bölcsének százéves születése napját. Ezután elfogadták a fogarasmegyei köriratot a m. kir. állatorvosok utazási átalánynyal való ellátása tárgyában ; Csa­nádmegye átiratát a szegény ügy jogvé­delme érdekében; Pozsony város két átira tát: az egyesülési ós gyülekezési jognak törvény utján való szabályozása ós a ma­gyar nyelvnek az üzleti élet körében való érvónyesitóse tárgyában. A vármegyei alkalmazottak országos kongresszusa megkereste a törvényhatósá gokat, hogy a kongresszus által megálla­pított fizetési tervezetet tegye magáévá, arra nézve alkosson szabályrendeletet ós feliratilag kórje az országgyűlést ós a kormányt, hogy a vármegye által elfoga­dott szabályrendeletnek az állami tisztvi­selők fizetésének szabályozásával egyidejű­leg, vagy legkésőbb 1904. január 1-ón leendő hatályba léptetéséhez mint első ízben igényelt és a jövőben a fokozatos előlópósekkel igónylendő összegekkel a vár­megye államijavadalmát megfelelően emelje ós feliratait egy a saját kebeléből kikül­dendő küldöttség utján juttassa az ország­gyűléshez és a kormányhoz. A fizetés­rendezési tervezet az állami tisztviselők javadalmazására vonatkozó ós az ország­gyűlés előtt fekvő javaslatot veszi alapul ós attól csak a vármegyék különleges hely­zetére való tekintettel tér el egyes részeiben, amennyiben a vármegyei tisztviselőket nem az állami fizetési osztályokba, hanem külön fizetési csoportokba osztja. Szeberényi Lajos méltatta a vármegyei tisztviselők működését ós elfo­gadásra ajánlotta az átiratot. Fábry Sándor dr. alispán megköszönte a tisztvi­selők nevében Szeberényi támogatását s kérte, hogy változatlanul fogadja el a köz­gyűlés az átiratot, ami meg is törtónt. 50 ezer koronát ajánlott megszavazni. Haviár Lajos műszaki szempontból is­mertette az ügyet s K o h n Dávid indít­ványát pártolta, amit a közgyűlés el is fogadott. Társadalmi élet. Az iszákosság. Az alispán jelentésót a községi köz­dűlő utak mult óvi állapotáról tudomásul vették. A vármegyei közkórház 1904, óvi költségvetését szintén s egyszersmind kérni fogják a belügyminisztert, hogy a napi ápolási dijat 1 kor. 70 fillérben állapítsa meg. A kórházi bizottság előterjesztésére elfo­gadták a kórházi pótköltségvetést, amely a bevételnek 51,000 koronával, a kiadásnak 40,0 J0 koronával lett szaporodása vált szükségessé ; felírnak az elmebetegosztály ápolói személyzetének 5 ápolóval való sza ­poritása iránt; elhatározták, hogy Pándy Kálmán dr. osztályfőorvost külföldi tanul­mányútra küldik, az elmebetegek koloniális ós családi ápolásának tanulmányozására. A költségekre 1200 koronát szavaztak meg, azzal a feltétellel, hogy tanulmányútjáról tudományos feldolgozásban köteles beszá­molni. Özvegy D u b á n y i Jáuosnónak a kórházi pénztárból özvegyi ellátás címén óvi 400 koronát szavaztak meg, tekintettel arra, hogy férje 24 évig volt orvosa a köz­kórháznak. A vármegyei ipartanács előter­jesztésére elhatározták, hogy a kőműves és ácsmunkával foglalkozók munkarendje tár­gyában szabályrendeletet alkotnak. Elfo­gadták a vármegyei házi ós közúti pénztár mult óvi számadását. Ha j n al Bóla megyei árvaszéki jegyzőnek állásáról — betegsége miatt való — lemondását sajnálkozással vették s eddigi munkásságáért köszönetet szavaztak s végkielégítését 1540 koronában állapították meg. E c s e r i Lajos szentesi ügyvéd elő­munkálati engedélyt nyert Tiszaughtól Kunszentmártonon ós Öcsödön át Mező­túrig vezetendő helyiérdekű vasútra. A vasút céljaira Öcsöd község 120 ezer ko­rona segélyt szavazott meg ; az engedélyre pedig a megyétől még 80 ezer koronát kór. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy adjon a közgyűlés 20 ezer koro­nát, 10 óv alatt lefizetendő részletekben. K o h n Dávid tudomása szerint a hozzá­járulást kilomóterenkint szokták kiszámí­tani s e szokás alapján adjon a vármegye 40 ezer korona segélyt. Oláh Antal dr. te­kintettel a vasút közgazdasági előnyeire, A minap küldött szét Wlassics közok­tatási miniszter egy rendeletet az ország összes egyházaihoz, iskoláihoz s mindazon egyesületekhez, melyek a köznéppel érint­keznek, kérve őket, hassanak a nép lelkére szép szóval, rábeszéléssel, hogy a pálinká­ról, mértéktelen borivásról, szóval az iszá­kosságról szokjanak le az emberek. A ren­deleten akaratlanul elmosolyogtam s elszo­morodtam. Mig Wlassics józanságra akarja tanítani a népet, kollégája, a pénzügymi­niszter napról-napra enyedélyeket ad ujabb kocsmák nyitására s igy több alkalmat a népnek iszákosságra, mert hiába, gyönge az emberi természet s nem bir ellenállani a kocsma csalogatásának. A két miniszter nem tudott volna együttes eljárást követni ezen társadalmi baj gyógyítására ? Nem bizony, mert a pénzügyminiszter reális törekvése, minél több jövedelmet szerezni az államnak s nem irtózik a szeszes ita­lokat fölhasználni jövedelmi forrásnak, számítva az emberek ezen állati szenvedé­lyére, az iszákosságra; a vallásminiszter pedig megdöbbenve látja az alkohol rom­bolását s elég naivul, bár nemes szán­dékkal józanságra akarja szoktatni a ma­gyar népet. Bűnös ezen téren első sorban az állam, mivel maga mozdítja elő kapzsiságával az iszákosság terjedését azzal, hogy nem tiltja, nem korlátozza a pálinkaméróseket Igaz, hogy kocsmák száma dolgában még nem értünk el némely más országot ; igy Olaszországban majd minden házban van egy osteria (bormórés), Németországban pedig sörcsarnok; de itt egyik ital sem oly veszedelmes, mint nálunk a pálinka, mivel az olasz ós német nép rendkívül józan és mértékletes s habár az olaszok a gyönge jó bort, a németek a jó sört víz helyett isszák, tudnak oly mértékletesek lenni, hogy az iszákosság náluk igen ritka, mig nálunk hány ember, hány csa­ládapa az ivásra adva magát, vagyonát eltékozolja s maga testileg ós erkölcsileg elzüllik. Meg van ez a baj máshol is, igy Angliában olyan elrettentő mértékben van elterjedve, hogy a rendőrség jegyzéket vezet az iszákosokról s akit kétszer, há­romszor rajta kapnak ezen bűnön, ezt pénzbírsággal, vagy bezárással büntetik ; sőt amely nőt háromszor értek ittasságon, ez a férjnek törvényes okot ad a nejétől való elválásra. De legalább az angol állam s társadalom észrevéve ezt a bajt, komo­lyan és erélyesen orvosolni igyekszik. — Az amerikai egyesült államok szintén igen kérlelhetlenül tartanak rendet a kocsmák­mákban s nem kis eredmónynyel ; minden kocsma vasárnapon s ünnepnapon zárva van s amelyben részeg vendéget csíp el a rendőrség, azt a kocsmát irgalmatlanul becsukják s ilyen esetben protekció nem c semmit. A mi államunk nem vehetné át a kül­föld ezen józan intézkedéseinek valamelyi­két ? Nem bizony, mert ez az állami jöve­delemnek némi megcsapppanását vonná maga után. Sőt a mi büntető törvényünk az igazságszolgáltatásba is beviszi az alko­holizmus világos pártolását. Nálunk ha valaki részegségben megöli, vagy kirabolja embertársát, törvényünk nagylelkűen föl­menti, vagy csak megsimogatva bünteti azon indokolással, hogy beszámithatlan lelki állapotban követte el a bünt s igy öntudatlan rombolásáért nem lehet fele­lősségre vonni. A józan ész hazájában, Amerikában az ittasságban elkövetett bün­tetteti annál súlyosabban sújtják : megbün­tetik külön a vétséget s külön az ittassá­got ; itt a részegség nem enyhítő, de sú­lyosbító körülmény az itólet kiszabásánál. Minél műveletlenebb a társadalom, annál jobban van elterjedve az alkoholiz­mus ; ezen téren a miénknél rosszabb álla­potban van Oroszország, ahol a legmaga­sabb köröktől a legalsóbb rétegekig álta­lános a pálinka szeretete. 1770 táján hírhedtek voltak Szent-Péter váró tt II. Ka­talin cárnő udvari mulatságai, ahonnan az összes vendégek — az etiquette szabályai szerint követve ezen szórakozásban a bál­anyát, a cárnőt—rogyásig elázva távoztak szót. Ma sem jobbak ott az állapotok. — Románia népét a pálinkaivás seuyvesztiel s teszi nyomorékokká, éppen ugy Szer­biábin is a pálinka nehezíti a haladást. Nálunk remélhetőleg a magyar fajnak veleszületett józansága, a művelődés terje­désével csökkenteni fogja lassankint ezt a romboló jelenséget, kivált ha vezetői jó példát nyújtanak a népnek a mértékletes­ségnek, mint erénynek gyakorlásában. Bánkuti B. Zoltán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom