Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-04 / 45. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 45. számához. kezdte, hogy milyen is lehet a forradalom ? Véres, erőszakos, vagy pedig szellemi forradalom. Kezdte a Dózsa parasztlázadáson s bőven foglalkozott a 48-iki eseményekkel s azt a tanúságot vonta le, hogy bár sokan meghaltak a szabadság kivívásáért, azt mégis csak a kiválasztottak élvezik ; az emberiség legnagyobb részének szabadsága : nesze semmi, fogd meg jól ! Itt kitört a hallgatóság móltatlankodása. „Nem ide való !" .^Nem szociálista gyűlés ez!" „Mulatni jöttünk!" „Nem hallgatjuk !* kiálltások hangzottak s Králik kénytelen volt beszédét abba hagyni. E kinos incidens után a fiatalság táncra pedült. Ha az estély rendezősége kissé körültekintőbben jár el a program egybeállítása körül, ugy e méltán feltűnést keltő jelenettől magát is, a közönséget is megkímélhette volna. Králiknak hétfőn délután a nemzetközi szocialisták népgyűlésen is beszélnie kellett volna, azonban ezen népgyűlést az alábbi események miatt a hatóság betiltotta. Lázongás a kisplactéren. Hétfőn kora reggel nagy élénkség uralkodott a csabai munkások gyülekezési helyén, az úgynevezett csirkepiacon. Tárgyalták az előző napi eseményeket, panaszolták a munkahiányt, az alacsony napszámot, s egy nagyobb csoportban Kiszely György táblás munkavállalkozó jogtalan eljárását. Kiszely a mult héten a Wenckheim Frigyes gróf ókigyósi uradalmában szénagyüjtést vállalt s erre munkásokat fogadott. Szombaton, mikor Csabán a napszámosok fizetésére került a sor, az egyes munkásoktól azon a cimen, hogy a munkanapok alatt több izben esett az eső, mely idő alatt nem lehetett dolgozni, a napszámból 20—20 fillért levont. Ez a csoport volt a legingerültebb ; tagjai azzal fenyegetődztek, hogy ha Kiszely közéjük jön, „megfizetnek" neki a levonásért. Közben Dobroczky Mihály fogadott munkásokat s néhánytól, kik a hétre munkába állottak, elvette a munkakönyvet. Egyesek később keveseltók a napszámbért, s visszakövetelték a munkakönyvet, amire azonban Dobroczky nem volt hajlandó. Erre a munkások közrefogták. Dobroczky látva a fenyegető veszedelmet, futásnak eredt s a városházára menekült, ahová a munkások a kiváncsiak nagy seregétől kisérve, nagy zajjal követték. A városházán aztán a munkások visszakapták könyveiket Aüg állt némileg helyre a rend, ujabb, veszedelmesebb mozgalom hire érkezett a városházára; erről nyomban értesitettók S e i 1 e r Elek tb. főszolgabírót s később a csendőrsóget is. Megjelent ugyanis a Kispiac-tóren a munkások között Kiszely György, az ókigyósi munkavállalkozó. Azok, akik a mult héten nála dolgoztak s akiknek munkabéréből levonásokat eszközölt, jogtalan eljárását szemére vetették. Kiszely egy da rabig csendesen védekezett, de beleártották magukat ez ügybe a többiek is, amiből nagy kavarodás támadt. Kiszelyt a földre teperték, ütötték, rugdosták. Ez a jelenet a Kossuth-kávéház és pálinkamérés bejárata előtt történt. A Kispiactéren levő három rendőr a nagy kavarodásban alig tehetett valamit, de igyekezett Kiszelyt veszedelmes helyzetéből kiszabadítani. Berger Sámuel korcsmáros időközben bezárva a kávéház és pálinkamérés ajtaját, az ablakból beleavatkozott a dologba s odakiáltotta Zelenyánsz ky rendőrnek: — Vágj közéjük a karddal! Ez a közbekiáltás olaj volt a tűzre. Most már 5—600 főre tehető munkástömeg haragja Berger ellen fordult. A feldühödt nép megrohanta a kávéházat. Berger, revolverrel a kezében, lelövéssel fenyegette az ingerült napszámos hadat. Az izgalom erre tetőpontra hágott; a tömeg behatolt az udvarra, kávéházba. Berger pedig a hálószobájába zárkózott. Mialatt ez történt, Kiszely elmenekült s a rendőrség értesitette a csendőrséget. A piactéren levő rendőrök és Hra b o vsz ky rendőrbiztos a veszedelmesen szorongatott Berger és családja biztonságát igyekezett megvédeni. A dühös tömeg azonban bezúzta az ablakokat, ajtót, asztalt, székeket tört, pálinkát fogyasztott, a szivarokat, dohányt szétszórta, Bergert, a revolvert követelte. A fékevesztett tömeg a korcsmáros hálószobájának ablakát, ajtaját is bezúzta s a lakásba hatolt; szerencsére Berger ós felesége egy szük, felsővilágitást szolgáló ablakon a szomszéd házba menekült. Mig a zajongás tartott, megérkezett S e i 1 e r Elek tb. főszolgabíró, Molnár Károly csendőrőrsvezető hat csendőrrel s ez felszólította az udvaron, a korcsmahelyisógben levő zajongó tömegeta távozásra -• A munkások engedtek^. kivonultak a piactérre, K.<,.. ' vozni, a főbíró felszól' v £ Q/ í^-. akartak, hanem Berge ^t^p&i?*' sát követelték. g a r<~ & Nagy elismerés ^ ^ főszolgabírót, aki 1 -^j* tekintő intézkedési álló kicsiny rendőri ós csendőri karhatalom delet dacára az alapszabályok jóváhagyása segítségével elejét vette egy nagyobb ve- végett újból telir, szedelemnek. CsaK az általánossá lett nagy fokú izgalom teszi érthetővé, hogy a napszámoshad erőszakosan ellenállt a rendőrhatóság jóindulatu intézkedéseinek s a megbomlott rendet csakis katonai karhatalom közbeavatkozásával lehetett helyreállítani. Á kibontakozás ez ultima rátióját Seiler főszolgabíró kénytelen volt igénybe venni. Seiler tb. főszolgabíró jelentést tett Fábry Sándor dr. alispánnak, ki éppen Csabán időzött a gazdasági egylet közgyűlésén. A helyszínén megjelent alispán helyeslőleg vette tudomásul a főszolgabíró tett intézkedéseit. A katonai laktanyában riadót fújtak s nemsokára kivonult F 1 a s c h k a Emil kapitány vezénylete alatt egy kombinált század. Amíg a katonaság a Kispiac-térre felvonult, a főszo'gabiró a csendőrséggel letartóztatta a leglármásabbakat; ezek B ugyinszky János fiatal béres legény, K r 11 c s a k Mátyás, S z 1 e p k o Mátyás, Harsány i István, S z e b e n János, S u n d á r Pál. Ezeken kivül még huszonnégy munkás ellen tették folyamatba a bűnvádi eljárást. Ezután ismételve felszólították a tömeget az oszlásra, de eredménytelenül, mire a kapitány: Tölts ! Szuronyt szegezz! vezénylő szavaira a katonaság széles rajvonalban a Kispiac-teret ós a Fő-teret a tömegtől megtisztította. A városháza előtt is zajongtak, követelve a letartóztattak kiadását, ós a helyzet komolyságára való tekintettel betiltott publikáció megtartását. Midőn ez utóbbi kérésük teljesült, a tömeg szótoszlott. Délben a katonaság a laktanyába vonult, délután ismét felvonult a városházára, azonban szerencsére nem akadt dolga, mert a betiltott szocialista gyűlést nem kísérelték megtartani s ami csoportosulás volt, azt csupán a kíváncsiság okozta. Csendőri ós rendőri fedezet alatt szállították be kedden a zavargások tetteseit Gyulára. Mikor a kocsik a törvényszók épülete elé érkeztek, hamarosan nagy tömeg verődött össze főleg a munkás osztályból ós kíváncsian szemlélték a behozott embereket, kiknek kezeit a csendőrök vékony lánccal kötözték össze. A kocsikról hamarosan leszállították őket ós a kir. ügyészség felügyelete alatt álló fogházban találtak elhelyezést. L i s z y Viktor dr. kir. ügyész intézkedett, hogy kihallgatás végett mielőbb a törvényszéki vizsgálóbíró elé állíttassanak. A foglyok előadása a lefolyt eseményekről eltérő, azért a törvényszéki vizsgálóbírónak nem csekély fáradságot fog okozni a valóság kiderítése. Békásvármegye közgyűléséből. Mult számunkban megemlékeztünk Békósvármegye közgyűléséről, melynek szenzációja az obstrukciót helytelenítő felirati indítvány elfogadása volt. A szóáradat a nap egész délelőttjét elfoglalta s csupán délután kerülhetett tárgyalás alá a tulajdonképpeni tárgysorozat és póttárgysorozat. Nagyon megcsappant érdeklődés mutatkozott a délutáni közgyűlésen. A L ad i c s-inditványra való szavazás után szétmentek a megye képviselői s csak azok maradtak, kiket közvetve vagy közvetlenül érdekelt a tárgysorozat egyik-másik pontja. Az alispáni jelentést a vármegye közügyeiről ós a februári közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről, — melyet lapunkban ismertettünk, — elfogadták s jóváhagyták. Hasonlóképpen nyert elintézést a közigazgatási bizottság féléves jelentése, a számonkórőszék jelentése a tisztikar tevékenységéről s a vármegyei árvaszók jelentése az árvaügyek mult évi állapotáról. A honvódtisztképző intézeteknél a vármegye alapítványokat létesített, melyek közül a jövő tanév elején a nagyváradi honvéd hadapródiskolában üresedik meg egy hely. Erre négyen pályáztak: D u t k ay Lajos ós S a 1 Sándor gyulai, Varga Ferenc ós 0 1 á h Gábor békési illetőségű tanulók. A közgyűlés D u t k a y Lajosnak szavazta meg az alapítványt. G e i s z t Gyula elhalálozásával a bókóscsanádi helyiérdekű vasutak részvénytársaságának igazgatóságában egy hely megüresedett. Tekintettel Orosháza község érdekeire, az igazgatóságba az orosházi főszolgabírót, Ambrus Sándort választották be. A belügyminiszter a vármegyei tiszti nyugdíj szabályzatot a legutóbbi felterjesztés alapján sem hagyta jóvá. A i.^megye feliratával szemben ragaszkodik ^ ' :szter azon régi kívánságához, hogy * legyei hajdúk is tagjai lehessenek a íjintózetnek, valamint újból óhajtja hogy a nyugdijak megállapitása és tása ós jelzálogos kölcsönök megása kizárólagosan a törvényhatósági ülés hatáskörébe tartozzon. A köz\ elhatározta, hogy a miniszteri renA vallás- ós közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki az aradi siketnéma intézet segélyezésére s ugyancsak hasonló kórelemmel fordult a megyéhez az iskola felügyelő-bizottsága. A bizottság statisztikai adatok alapján tudatja, hogy a Bókésmegyóben összeirt 50 siketnéma közül csupán 8 nyer oktatást az intézetben. A közgyűlés gyűjtésre hívja fel a községeket, melynek megindításával az alispánt bizták meg. A pénzügyminiszter leirt a vármegyéhez, hogy a Destek-féle ház s a volt főjegyzői lak anyagát a megyei közkórháznak adományozza. A leiratok köszönettel tudomásul vétettek. A honvédelmi miniszter leiratára, a -18/49. honvédgyámolitó egylet alapítványának számadása ügyében ugy határoztak, hogy felkérik a minisztert, tekintsen el rendelkezésétől, miután egy előző miniszteri intézkedés alapján, az alapítványi 300 koronát már elhelyezték állampapírokban. Szolnokmegye átírt Deák Ferenc születése napja százéves évfordulójának megünneplése iránt. Bókésvármegye a közI gyűlés határozata szerint, az október hó első felében tartandó közgyűlésén ünnepli meg a haza bölcsének százéves születése napját. Ezután elfogadták a fogarasmegyei köriratot a m. kir. állatorvosok utazási átalánynyal való ellátása tárgyában ; Csanádmegye átiratát a szegény ügy jogvédelme érdekében; Pozsony város két átira tát: az egyesülési ós gyülekezési jognak törvény utján való szabályozása ós a magyar nyelvnek az üzleti élet körében való érvónyesitóse tárgyában. A vármegyei alkalmazottak országos kongresszusa megkereste a törvényhatósá gokat, hogy a kongresszus által megállapított fizetési tervezetet tegye magáévá, arra nézve alkosson szabályrendeletet ós feliratilag kórje az országgyűlést ós a kormányt, hogy a vármegye által elfogadott szabályrendeletnek az állami tisztviselők fizetésének szabályozásával egyidejűleg, vagy legkésőbb 1904. január 1-ón leendő hatályba léptetéséhez mint első ízben igényelt és a jövőben a fokozatos előlópósekkel igónylendő összegekkel a vármegye államijavadalmát megfelelően emelje ós feliratait egy a saját kebeléből kiküldendő küldöttség utján juttassa az országgyűléshez és a kormányhoz. A fizetésrendezési tervezet az állami tisztviselők javadalmazására vonatkozó ós az országgyűlés előtt fekvő javaslatot veszi alapul ós attól csak a vármegyék különleges helyzetére való tekintettel tér el egyes részeiben, amennyiben a vármegyei tisztviselőket nem az állami fizetési osztályokba, hanem külön fizetési csoportokba osztja. Szeberényi Lajos méltatta a vármegyei tisztviselők működését ós elfogadásra ajánlotta az átiratot. Fábry Sándor dr. alispán megköszönte a tisztviselők nevében Szeberényi támogatását s kérte, hogy változatlanul fogadja el a közgyűlés az átiratot, ami meg is törtónt. 50 ezer koronát ajánlott megszavazni. Haviár Lajos műszaki szempontból ismertette az ügyet s K o h n Dávid indítványát pártolta, amit a közgyűlés el is fogadott. Társadalmi élet. Az iszákosság. Az alispán jelentésót a községi közdűlő utak mult óvi állapotáról tudomásul vették. A vármegyei közkórház 1904, óvi költségvetését szintén s egyszersmind kérni fogják a belügyminisztert, hogy a napi ápolási dijat 1 kor. 70 fillérben állapítsa meg. A kórházi bizottság előterjesztésére elfogadták a kórházi pótköltségvetést, amely a bevételnek 51,000 koronával, a kiadásnak 40,0 J0 koronával lett szaporodása vált szükségessé ; felírnak az elmebetegosztály ápolói személyzetének 5 ápolóval való sza poritása iránt; elhatározták, hogy Pándy Kálmán dr. osztályfőorvost külföldi tanulmányútra küldik, az elmebetegek koloniális ós családi ápolásának tanulmányozására. A költségekre 1200 koronát szavaztak meg, azzal a feltétellel, hogy tanulmányútjáról tudományos feldolgozásban köteles beszámolni. Özvegy D u b á n y i Jáuosnónak a kórházi pénztárból özvegyi ellátás címén óvi 400 koronát szavaztak meg, tekintettel arra, hogy férje 24 évig volt orvosa a közkórháznak. A vármegyei ipartanács előterjesztésére elhatározták, hogy a kőműves és ácsmunkával foglalkozók munkarendje tárgyában szabályrendeletet alkotnak. Elfogadták a vármegyei házi ós közúti pénztár mult óvi számadását. Ha j n al Bóla megyei árvaszéki jegyzőnek állásáról — betegsége miatt való — lemondását sajnálkozással vették s eddigi munkásságáért köszönetet szavaztak s végkielégítését 1540 koronában állapították meg. E c s e r i Lajos szentesi ügyvéd előmunkálati engedélyt nyert Tiszaughtól Kunszentmártonon ós Öcsödön át Mezőtúrig vezetendő helyiérdekű vasútra. A vasút céljaira Öcsöd község 120 ezer korona segélyt szavazott meg ; az engedélyre pedig a megyétől még 80 ezer koronát kór. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy adjon a közgyűlés 20 ezer koronát, 10 óv alatt lefizetendő részletekben. K o h n Dávid tudomása szerint a hozzájárulást kilomóterenkint szokták kiszámítani s e szokás alapján adjon a vármegye 40 ezer korona segélyt. Oláh Antal dr. tekintettel a vasút közgazdasági előnyeire, A minap küldött szét Wlassics közoktatási miniszter egy rendeletet az ország összes egyházaihoz, iskoláihoz s mindazon egyesületekhez, melyek a köznéppel érintkeznek, kérve őket, hassanak a nép lelkére szép szóval, rábeszéléssel, hogy a pálinkáról, mértéktelen borivásról, szóval az iszákosságról szokjanak le az emberek. A rendeleten akaratlanul elmosolyogtam s elszomorodtam. Mig Wlassics józanságra akarja tanítani a népet, kollégája, a pénzügyminiszter napról-napra enyedélyeket ad ujabb kocsmák nyitására s igy több alkalmat a népnek iszákosságra, mert hiába, gyönge az emberi természet s nem bir ellenállani a kocsma csalogatásának. A két miniszter nem tudott volna együttes eljárást követni ezen társadalmi baj gyógyítására ? Nem bizony, mert a pénzügyminiszter reális törekvése, minél több jövedelmet szerezni az államnak s nem irtózik a szeszes italokat fölhasználni jövedelmi forrásnak, számítva az emberek ezen állati szenvedélyére, az iszákosságra; a vallásminiszter pedig megdöbbenve látja az alkohol rombolását s elég naivul, bár nemes szándékkal józanságra akarja szoktatni a magyar népet. Bűnös ezen téren első sorban az állam, mivel maga mozdítja elő kapzsiságával az iszákosság terjedését azzal, hogy nem tiltja, nem korlátozza a pálinkaméróseket Igaz, hogy kocsmák száma dolgában még nem értünk el némely más országot ; igy Olaszországban majd minden házban van egy osteria (bormórés), Németországban pedig sörcsarnok; de itt egyik ital sem oly veszedelmes, mint nálunk a pálinka, mivel az olasz ós német nép rendkívül józan és mértékletes s habár az olaszok a gyönge jó bort, a németek a jó sört víz helyett isszák, tudnak oly mértékletesek lenni, hogy az iszákosság náluk igen ritka, mig nálunk hány ember, hány családapa az ivásra adva magát, vagyonát eltékozolja s maga testileg ós erkölcsileg elzüllik. Meg van ez a baj máshol is, igy Angliában olyan elrettentő mértékben van elterjedve, hogy a rendőrség jegyzéket vezet az iszákosokról s akit kétszer, háromszor rajta kapnak ezen bűnön, ezt pénzbírsággal, vagy bezárással büntetik ; sőt amely nőt háromszor értek ittasságon, ez a férjnek törvényes okot ad a nejétől való elválásra. De legalább az angol állam s társadalom észrevéve ezt a bajt, komolyan és erélyesen orvosolni igyekszik. — Az amerikai egyesült államok szintén igen kérlelhetlenül tartanak rendet a kocsmákmákban s nem kis eredmónynyel ; minden kocsma vasárnapon s ünnepnapon zárva van s amelyben részeg vendéget csíp el a rendőrség, azt a kocsmát irgalmatlanul becsukják s ilyen esetben protekció nem c semmit. A mi államunk nem vehetné át a külföld ezen józan intézkedéseinek valamelyikét ? Nem bizony, mert ez az állami jövedelemnek némi megcsapppanását vonná maga után. Sőt a mi büntető törvényünk az igazságszolgáltatásba is beviszi az alkoholizmus világos pártolását. Nálunk ha valaki részegségben megöli, vagy kirabolja embertársát, törvényünk nagylelkűen fölmenti, vagy csak megsimogatva bünteti azon indokolással, hogy beszámithatlan lelki állapotban követte el a bünt s igy öntudatlan rombolásáért nem lehet felelősségre vonni. A józan ész hazájában, Amerikában az ittasságban elkövetett büntetteti annál súlyosabban sújtják : megbüntetik külön a vétséget s külön az ittasságot ; itt a részegség nem enyhítő, de súlyosbító körülmény az itólet kiszabásánál. Minél műveletlenebb a társadalom, annál jobban van elterjedve az alkoholizmus ; ezen téren a miénknél rosszabb állapotban van Oroszország, ahol a legmagasabb köröktől a legalsóbb rétegekig általános a pálinka szeretete. 1770 táján hírhedtek voltak Szent-Péter váró tt II. Katalin cárnő udvari mulatságai, ahonnan az összes vendégek — az etiquette szabályai szerint követve ezen szórakozásban a bálanyát, a cárnőt—rogyásig elázva távoztak szót. Ma sem jobbak ott az állapotok. — Románia népét a pálinkaivás seuyvesztiel s teszi nyomorékokká, éppen ugy Szerbiábin is a pálinka nehezíti a haladást. Nálunk remélhetőleg a magyar fajnak veleszületett józansága, a művelődés terjedésével csökkenteni fogja lassankint ezt a romboló jelenséget, kivált ha vezetői jó példát nyújtanak a népnek a mértékletességnek, mint erénynek gyakorlásában. Bánkuti B. Zoltán.