Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1903-03-01 / 18. szám
XXX. évfolyam. B ék ésc sab a 19 03. Vasárnap, február hó 22-én. 18 szám. BÉKÉS MEGYE I^KO Z L 0 HT^ POLITIKAI LAP. A megyei tisztviselők. Békéscsaba, febr. 27. Az állami alkalmazottak fizetésrei dezéséről benyújtott törvényjavaslat — bár a kérdést a maga egészében meg nem oldotta — mégis nagyjában megfelel a hozzá fűzött várakozásoknak. Az egyes hiányok és hézagok egy békésebb és termékenyebb időben később is pótolhatók lesznek ; ámde vannak a törvényjavaslatnak olyan kapcsolatai, melyeknek rövid időn való eléntózése mulaszthatatlan teendő:a megyei tisztviselők fizetésének párhuzamosan végzendő rendezése, illetőleg emelése Nem ok nélkül és nem ötletszerüleg merüi fel ez a dolog. A megyei tisztviselők tevékenysége mintegy önkéntelenü jut kapcsolatba az állami közegek hivatásával. A megyei tiszviselők tulajdonképpen állami teendőket végeznek legnagyobb részt ; az adóbehajtás, ujon czozás, nyomozás és bíráskodás, rendészet és közegészségüg/ . . . mind sajátképpen azállam teendői kőzé tartóz nak, mégis a megyei tisztviselők végzik. Ha az állm elvette a megye jogait, pénzét, tekintélyét, vegye el a koldusbotot is a tisztviselőktől. Több ízben megesett, hogy amikor a megyék az állami javadalma zás f lemo,,ásót kérték, kosarat kaptak Ha a törvényhozás, ami most már kétségtelen, megszünteti az állami tisztviselőknyomoruságát, anyagi gondjait, ki kell terjeszteni ezt a megyei i v ztviselckreis, akik séma hivatás fonn isága, sem a lelkiismeretesség, sem s .< H M II L < —_L__J . ,1 M I H , JIUJ Bekésmegyeí Közlöny tárcaja. pedig a szorgalom tekintetében nem állanak alul az állami tisztviselőknél; ami pedig a javadalmazást illeti, az állami tisztviselők eddig is irigylendően jobb helyzetben voltak níluk. Semmi ok nincsen, a melynél fogva a megyei tisztviselőktől meg lehetne tagadni azt, ami az állami tisztviselőket megilleti, s amit meg is kaptak, i Tegye lehetővé a be'ügy miniszter ós a pénzügyminiszter, hogy a megyék az állam által jobb javadalmazásban részesíthessék tisztviselőiket, s ehhez képest jobb közigazgatást végezhessen-ík. Az állami tisztviselői mozgalmának során több izben hangoztatták és beigazolták, hogy amig egy pálya gondtalan jövőt és életet nem biztosit, addig a kiváló erőket nehezen csüditi magához. A megyei tisztviselői állások nagy része jogi képesítést kiván, s nem jár különb fizetéssel, mint aminőt egyszerű érettségi bizonyítvánnyal a legtöbb magántisztviselő, hi csak valamennyire ügyesebb, el tud érni. Ugy tudjuk, Hontmegye törvényhatóságának körében már foglalkoznak ezzel a körülménnyel, amelyet a méltányosság és az igazság támogat. Hogy a mozgalom, ha komoly önérzetes és igazságos eredményeket tud produkálni: az állami tisztviselők példája mutatja. Legyen ilyen a megyei tisztviselők érdekében meginduló akció is, terjeszkedjék ki az országra, s a megyei törvényhatóságok összessége emelje fel szavát a kormány és a törvényzás előtt azért, melyet a közigazgatás érdeke sürget. Békésvármegye tisztviselői is kiGyászos özvegy a levelét írja Írás helyett reá boj'^ 2 i veszik részüket az országosan megindulandó mozgalomból, melyhez egyre több vármegye csatlakozik. Mindenfelé értekezleteket, gyűléseket tartanak a vármegyei tisztviselők s tárgyalják, vitatják a kérdést, mely elsősorban az ő érdekük, azután pedig a közigazgatásé. Békésvármegye tisztikara is tegnap délután tartotta ülését, a vármegyei tisztviselők helyzetének javítását célzó mozgalom ügyében. Tisztiürtekezletre hívta össze a tisztviselőket a vármegye alispánja, melyen megbeszélték a teendőket. Még kezdetén van a mozgalom, ie mindegyre nagyobb, mindegyre hatalmasabb lesz és legyünk jó reménységgel, hogy meg is lesz az eredménye. Politikai állapotok. - Fővárosi munkatársunktól. Az obstrukció. Szabadelvű felfogás. Ellenzéki nézet. Házfelosztás. A nem szavazók. Ifjak és öregek. A 49-es párt.) Budapest, febr. 28. Enyhe szellő kezd ' már fújdogálni 3 két hót múlva feltűnik március idusa is. A tavasz érkezése, különösen március, emlékezetes a magyarnak s mindig hevesebben dobogtatja meg a sziveket s a lelkekbe belopja a forrongó hajlamot a szabadság születése napjának közeledése. Ilyen előzetes forrongás volt a függetlenségi párt legutóbbi gyűlésén is, melyről szó leszen e sorokban. Az obstrukció jogosságát, jogtalanságát magyarázó vitatkozásokat el lehet dobni a sarokba. A függetlenségiek ujabb és ujabb harci nyilat.kozairóinknak szinte nevetséges jellemvonása, tai után csak a jelennel kell foglalkoznunk ós sejteni belőle a — jövőt. Ugy a jelent, mint a jövöt nagyon sokféleképpen magyarázzák, természetesen sokféle alapból kiindulva. Mi gondolkozzunk csak kétféleképpen, még pedig először „szabadelvű" módon. Tehát: látható, hogy a kormányban nincs meg a hajlandóság arra nézve, hogy a katonai javaslatokat levegye a napirendről. A szabadelvüpárt meggyőződése szerint, — ha terhesek is a javaslatok — az ország biztonsági érdeke kivánja a megszavazásukat. És ezért állják is az obstrukciót. Egyedüli ellenszernek csupán azt használta Széli eddig, hogy az üléseket meghosszabbította, a miniszterelnököt a király magánkihallgatáson fogadta. Ez alkalommal a katonai javaslatokról íolyt e referáda s ennek kapcsán állítólag a ház feloszlatásáról is szó esett. Más források pedig nem házfeloszlatásról regélnek, hanem csak elnapolásról, amelyet az osztrák képviselőházzal szemben szoktak használni. A függetlenségi fej pedig igy látja a politikai állapotot : A katonai javaslatokat meg kell buktatni, ha kell Széli Kálmánnal együtt, mert súlyos terheket képeznek a nemzet számára, a legutóbbi függetlenségi párti, gyűlésen is csak harci zaj hallatszott s a határozat is kemény hadüzenet. S a győzelemben biznak is, mert ugy vélekednek, hogyha ragaszkodik a kormány a javaslatokhoz, biztos a bukása. A függetlenségi párt nem fogja engedni, hogy a kormány a katonai javaslatoknak a napirendről való ideiglenes levételével uj indemnityt kapjon. Sőt már a kormány visszavonulását is látják abban kifejezetten, hogy az idei fősorozást elhalasztották. A függetlenségiek Általában az anya iránti rajongás méje fel-felcsillan mindenütt Karaszy "NTem ismerem édes anyját •» kezét, hogy fi -oltani, ez
