Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1903-03-01 / 18. szám
iem törődnek a házfeloszlatás hirével, miitán abban biznak, hogy az uj választásokjói erőben gyarapodva kerülnek ki és más oártbelieket is köteleznének a választók, logy ne szavazzák meg a katonai javaslatokat. Függetlenségi körökben még az a hir is el van terjedve, hogy a mostani obstrnkciónak a szabadelvű párton is többen örülnek. Állítólag elég szép számmal vannak azok a szabadelvű párti képviselők, akik megigórték választóiknak, hogy semmiféle terhet meg nem szavaznak. Ezek közül, mint mondják, néhányan bejelentették már, hogy a katonai javaslatokat nem szavazzák meg; a nagyobb része azonban húzódozik a nyilt színvallástól s valószínűleg betegek lennének, ha szavazásra kerülne a dolog. De szavazásra nem íog keiülni az ellenzék véleménye szerint, hanem Széli kerül le a bársonyszékből. Ilyen a helyzet: két oldalról megvilágítva, kiki igazodhatik a saját pártállása szerint. Nagy feltűnést keltett Barabás Béla beszédének egy pontja, melyben a magyar és osztrák korona összeférhetetlenségének felvetését emlegette. Feltűnő ós különös volt a mondás, azonban a függetlenségi párton mindjárt észrevették annak belső pártéleti hátterét. A függetlenségi párt legutóbbi ülésén ugyanis, különösen a fiatalság követelte az obstrukoió szigorú folytatását, mig az öregebbek nem heveskedtek ennyire. Az ellentét kissé éles lett ós majdnem szakadásra vezetett. Amint mondják, a fiatalabbak már azzal is fenyegetőztek, hogy kilépnek a pártból. Ez esetben M e z ő s s y Béla lett volna a vezérük. E bonyodalomban felmerült az a kérdés is, hogy negyvenkilences pártot kellene alakítani, mely az 1849-iki helyzet akkori elvei s a nevezetes debreceni országgyűlés alapján állana. E pártban mindenesetre ott lett volna — körülbelől, mint vezér — Barabás Béla és Lengyel Zoltán. Azonban az ellentétek kisimultak s az öregek Kossuth Ferenccel együtt elfogadták, hogy kíméletlenül folytatják az obstrukciót. Ez a háttere Barabás beszéde említett részének és ilyen világításban érthető is a heveskedése. Igy áll a mai magyar politika. Az állami tisztviselők özetésjavitása A gyulai állami számvevőségi tisztviselők mozgalma. * - - «/.™™nlnm nriolír Q fl TofftUVanHP7fi51 V ó b 1 nem minden osztálya előhozakodik, a számvevőségi tisztviselőkbizonyára alegteljesebb joggal indíthatnak mozgalmat érdekeik figyelembe vétele iránt, mert egyetlenegy osztálylyal szemben sem kiáltóbb az igaztalanság, nagyobb a sérelem, mint a számvevőségi tisztviselőkkel szemben, kiknek sem működése, sem előképzettsége nem talál méltánylásra. A számvevőségi tisztviselő nélkülözhetetlen alkotórésze az állami szervezetnek. Zaj nélkül, szerényen, csendben működő kereke ő a nagy állami gépezetnek, fontos működése csak saját öntudatában nyer elismerést. A legközvetlenebb ellenőrzője az állami, törvényhatósági ós községi közvagyonnak, felelőssége tehát minden más osztályánál nagyobb, mégis ő az, aki a számviteli ellenőrzés ós a közigazgatási segédszolgálat kettős terhe alatt nyögve, munkával elhalmozott állapotában annyi méltánylásra sem talál, hogy előképzettsége ós működésének fontossága, a négy polgári osztályt végzett kiszolgált altisztekből álló kezelőszemélyzettel szemben megkülönböztetést nyerjen. Az érettségi ós államszámviteli államvizsgát tett számvevő éppen ott kezdi pályáját, ahol a négy polgárit végzettaktamásoló irodatiszt; ott is végzi, mert éppen annyi időt kell töltenie a fizetési osztályokban, mint amannak. Az 1902. évi III t.-c életbeléptetésével ujabb, nehéz kötelesség hárult a pénzügyi számvevőségekre a vármegyei pénztár ós számvevőség államosítása folytán. Egy szakképzett számvevőségi tisztviselőnek tehát oly ismeretkörrel kell birnia, minőt a közigazgatás két ágán megosztva kell elsajátítani egy-egy jogvégzett fogalmazási tisztviselőnek s ezen kiterjedt munkakörben végzett, nagy felelősséggel terhelt munkáért minő a javadalmazás ? Epp azon fizetési osztály ós fokozatban kezdik szolgálatukat, inint az aktamásoló irodatisztek ; kötelességben, felelősségben, előképzettség tekintetében megkülönböztetik őket emezektől, de fizetésben nem. Tetőzi a számvevőségi tisztviselők sérelmeit, hogy kedvezőtlen kilátásaik vannak a magasabb állások elnyerésénél is. Az 1902. évi állami költségvetés szerint rendszeresített létszám a pénzügyi számvevőségeknél: 319 számtiszt, 309 számellenőr, 214 számvizsgáló, 68 számt?nácsos, 6 pénzügyi tanácsos; tehát a magasabb állások száma, a megelőző kisebbekkel szemben folyton kevesebb s igy az azokba jutás fokonként lassúbb, kedvezőtlenebb lesz. A VIII. fizetési osztályba jutás a számvevőségi tisztviselő előtt csak ábránd lehet, mert mikor látja, hogy a 20—25 évi kitr JŐ szolgálat után főnöki állásra kinevezett tisztviselők, az 1902. óvi III. t.-c. életbeléptetésóvelmeguövakedett hatáskör s felelősség mellett sem lettek számtanácsosokká, mit remélhet a tisztviselői kar ama része, amelynek —minoen kiválósága dacára — főnöki állás nem jutott ? TT.'zeri sár«lmek hatása alatt a ffvulai selők javadalmazásának minimuma az uj fizetési tervezet alapján, a XI. fizetési osztály 2. fokozatával legyen megállapítva, : a számvevőségi főnöki állások kizárólag a VII. fizetési osztályban rendszeresittesse- j nek a kisebb igazgotósági kerületekben is, mig a nagyobbakban a főnöki állások a 1 VII. s a helyettesi állások a VIII. osztá- j lyokban szerveztessenek, végül az egyes fizetési osztályokba sorolt számvevőségi állások száma, a fogalmazási tisztviselőké szerint arányosittassék. Bizonynyal rokonszenvét ébreszt a számvevőségi tisztviselők mozgalma minden körben, mert a számvevőségi tisztviselők jelentékeny hányadát képezik az állami tisztviselői testületnek s egy tisztviselői osztálynál sem égetőbb a méltányos rendezés kérdése, mint náluk, akiknél a törekvések nem az egyéni hiúság kielégítésére, sem a már megszerzett jogok kiterjesztésére, hanem a megélhetést lehetővé tevő, minimális fizetés megszerzésére irányulnak. Törvényhatósági közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósága tegnap tartotta ez évi első közgyűlését. Elég hosszú, 101 pontú tárgysorozat került tárgyalás alá, melyhez még póttárgysorozat is járult. A közgyűlésen nem nagy számmal jelentek meg a bizottsági tagok és a községek többsége még egy taggal sem volt képviselve. Nem sokan voltak tehát a vármegyeház termében, s a ritka sorok is megfogytak délfelé, a vonat indulására. A közgyűlés sima lefolyású volt, egymásután váltak határozatokká a javaslatok. Nagyobb vita csupán a gyula barakonyi vasút tárgyalásánál volt, néhány feszólalás pedig a vadászati törvény módosítása ügyénél. Az alispáni jelentós a vármegye közügyeiről s a mult év decemberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről, a hivatalos lapban megjelent s igy felolvasását nem kívánta a közgyűlés. A jelentést elfogadták s megbízták az alispánt, hogy az Erzsébet-szobor elkészítésére a szerződést Felek Gyulával kösse meg. F ad r u s z Jánosnak pedig köszönetet szavaztak azért, hogy Felek Gyulának mii • termét átengedi s munkájára felügyel. Fábry Sándor alispán l/f, méretben bemutatja a gyulai születésű Felek Gyula szobormintáját, mely a művészeti igényeknek megfelel. Az eredeti szobor karrarai márványból lesz. Jelentette még, hogy G 1 a s n e r mérnökkel összeköttetésbe lépett, ki báuyatutajdonos is ós valószínű, hogy a szobor alapzatát ajándékba kapja a vármegye. Indítványozna, hogy a szobor a Göndöcs kertben, a rondóban állitutmesteri tanfolyamokat létesít s azok költségeihez a törvényhatóság részéről való hozzájárulást kór. Tíz ilyen tanfolyam volna állítandó, abból a célból, hogy a kisebb átereszeket, hidakat az innen kikerült egyének építsék s ne az állami mérnökségek. Minden útmester után 60 koronát kór a miniszter s óvenkót hót behívandó útmester ellátása fejében 270 koronát. Megszavazták. A belügyminiszter rendeletét magáncélokra szolgáló kompok hordképessógóre vonatkozó szabályrendelet alkotása iránt, tudomásul vették s a rendelet alapján alkotott szabályrendeletet elfogadták. A belügyminiszter, a vármegye építkezési szabályrendeletének 9. §-át hatályon kivül helyezte hivatalból, miután a kisebb építkezésekre elöljárósági engedélyt rendel, mely nem elégséges. A közgyűlés tudomásul vette a rendeletet s azt tudatja a tisztviselőkkel; a szabályrendeletet azonban most meg nem változtathatja, mert az jóváhagyás végett fenn van. Szombathelyi Gyula nyugalmazott főszámvevő temetési költségeit, más egyéb alap hiányában, a törvényhatóság a nyugdijalap terhére szavazta meg. A belügyminiszter e határozatot nem hagyta jóvá, miután a nyugdijalapból segélyek nem utalványozhatok. A közgyűlés ugy határozott, hogy a belügyminisztert még egyszer felkéri a temetési költségek jóváhagyására, azon indokból, hogy a főszámvevő vagyontalan családot hagyott hátra s igy a miniszter ez egyszer eltekinthet a szabályos szigorúságtól. A földmivelósügyi miniszter már régebben 20,000 korona államsegélyt adott a vármegyének munkásházak épitósi céljaira s utóbb megengedte azt is, hogy az összes segélyből egy helyen építse fel a vármegye a munkáslakásokat: miután a segélynek több község közt való megosztása nem célszerű. Hogy az összeg melyik községben legyen felhasználandó, erre nézve, a. járási tőszolgabirák véleményét is meghallgatta a vármegye. A munkáslakások hiánya különösebben érezhető Gyulán, Csabán stb., a legnagyobb szükség ezekre azonban Békés községében van, üol a legtöbb lakás nélküli munkás található. Az állandó választmány javasolja is, hogy a közgyűlés Békésnek adja ki a miniszter segélyét. Azzal a feltétellel azc ián, hogy a község maga is törődjék a nkások sorsával s lehetőség szerint ynyitse meg neki az építkezést. Adjoi íieg az ópitkezéshez szükséges anyag mC, vagy telket a munkásoknak. A seg( ../bőí személyenként 600 korona osztható i h* pedig az illető a község részéről valaor'ven segélyben részesült, még kevesebb. A 600 koronát 12 óv alatt kell egyenlő részletekben visszafizetni. Kisebb segélynél természetesen a részletek is kisebbek. Az illető munkás, ki a segélyt kapta, köteles beiratkozni a munkás ós cselédsegélypénztárba. A segélyeket az elöljáróság és egy -i" ' - -C -í „ A