Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1903-06-21 / 50. szám
a gazdasági egyesület alapszabály változása folytán a választmányból több, érdemes régi tag kimaradt s ö, bár Kovács L. Mihályt is eltogadj a a régi tagokat szeretné látni a választmányban. Z s i r o s András községi birót ajánlja tagul, kit a közgyűlés meg is választott. A csabai földmives iskolánál a község hat évvel ezelőtt alapitványot lótesitett. Az alapítvány most lejárt s a földmives iskola igazgatóséga átírt a községhez hogy azt újra létesítse s az alapítványi összeget is emelje fel 240 koronáról 300 koronára. A határozati javaslat nem ajánlja, hogy a község újból alapítványokat tegyen, miután most már az iskola állami intézetté lett. Szalay Józsefnek az a nézete, hogy az alapítványokat fenn kell tartani s támogatni kell a földművelés javát szolgáló iskolát. Korosy főjegyző ismerteti a kérdést. Mikor az alapítványokat tették, az iskola törvényhatósági volt, most pedig állami; minek tegyen a község az állam helyett alapítványokat? A határozati javaslatot a közgyűlés el is fogadta. A megüresedett orvosi állás tárgyalásánál Korosy főjegyző részvéttel emlékezett meg Bende Albert dr. elhalálo zásáról s indítványozta, hogy a kegyelet jeléül állíttasson a község síremléket az elhunyt orvosnak és sírhelyét vasrácscsal kerittesse körül. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Az állás betöltésére vonatkozólag a határozati javaslat ugy szóllott, hogy a községi orvos működését nem helyesen szabályozó szabályrendeletet változtassa meg a képviselősestület, abban az értelemben, hogy a községi orvos ne legyen egyszersmind kórházi orvos is. Beliczey Rezső nem mond ellene a javaslatnak, mert a kérdést nem ismeri. Mind az által helyesnek tartaná, ha a községi orvosok kezelnék a kórházat. Hasonló szellemben beszélt Urszinyi János dr. — Rosenthal Ignác az előterjesztett javaslat mellett foglalt állást, valamint Maros György is, ki a kérdés részleteit ismertette. Végül elfogadták a határozati javaslatot, s a pályázatot ez értelemben írják ki. Az árvaszék előterjesztette, hogy Kiss Kálmán sikkasztása folytán hiányzó pénzeket a megüresedett állás javadalmazásából fedezzék, A határozati javaslat is igy! szólt, amit a közgyűlés elfogadott. A tárgy- \ gyal kapcsolatosan Maros György megemlékezett arról, hogy a helyettes árvaszéki ülnök az eltelt idő alatt Korosy László volt. Indítványozta, hogy az elsőjegyző tiszteletdijául szavazzon meg a közgyűlés 400 koronát; indítványát el is fogadták. A'gerendási anyakönyvi kerület felállítását az elöljáróság nem ajánlja, miután az igényeket egészben ugy sem elégíti ki. Esküvő, keresztelés, temetés végett ugy is be kellene járni az ott lakóknak. Szalay József nem fogadja el a h tározati javaslatot ; szerinte akár temetőt is lehetne kinn állítani. Törődjön a képviselőtestület a távol lakókkal is. K o r o s y László elmondja, hogy e kérdésben már egyszer állást foglalt a képviselőtestület s akkor is kimondta, hogy nem állit anyakönyvi hivatalt s nem létesít temetőt, mert az nagy nehézségekbe ütközik. A közgyűlés végleges döntés előtt az elöljáróságot a kérdésnek további tanulmányozásával bízta meg. Az alföldi első gazdasági vasútnak telefonépitésére megadták az engedélyt. A szárnyvonal kiépítése végett folyamadó dobozmegyerieket a vasutigazgatóságához utasították. Maros Györgynek ós H r abo vszky Pálnak 6, illetőleg 5 heti szabadságot adtak. Előbbit Tóth László könyvelő, utóbbit a rendőrbiztos fogja helyettesíteni. A közgyűlés délelőtt 11 órakor véget ért A politikai helyzet. — Fővárosi tudósítónktól. A magyar politikai helyzet, a kormány nélküli állapot teljesen elvonja a figyelmet minden más eseménytől. A szerbiai dolgok annyira háttérbe szorultak, hogy szinte senkit sem érdekelnek. Annál lázasabb izgatottság veszi körül a magyar politikai híreket. A legkipróbáltabb politikusok is hinni vélik, hogy a mostanihoz hasonló válságos helyzet még nam fordult elő a magyar politikában. Annyiféle felfogás, annyiféle nézet érvényesül a kombinációkban, hogy kiigazodni szinte lehetetlen. Széli tehát elment. Jött helyette Tisza István gróf, kinek két nap megmutatta, hogy az ő felfogásával s politikai elveivel a mai körülmények között képtelenség kabinetet alakítani. Midőn Tisza lemondásának bejelentéséről vissza jött, ezt a szabadelvüpártban maga is bevallotta. Azonkívül még kijelentette, hogy ezek után programjától eláll és készséggel fogja támogatni a helyzetet tisztázó minisztériumot. A Tisza bukása után kombinációba vett minisztériumok közül csak a valószínűbbekről emlékezzünk meg. Emlegették az uj Szól 1-kabinetet, mint amely teljesen meg tudná oldani a kérdést. A Szélihez igen közel álló Budapesti Napló azonban legutóbbi számában a leghatározottabban megcáfolja, hogy Széli kabinet alakítására vállalkozna. Amit tett, megfontolva tette, mondja alap ós minden kombináció hiábavaló Széli Kálmánnak végleges és ellentmondást nem tűrő elhatározásával. Igy tehát uj Széli kabinet semmi esetre sem lesz. Ennek még erős bizonyítéka egy mellékes eset. Az, hogy Széli az elnöki palotából már ki is költözött a budai Dőbrentey utcába. Még nem volt kormányeinök, aki ilyen hamar kiköltözködött volna. A Wekerle minisztériumról olyan a kombináció, hogy nem igen hiszik azt, hogy a királytól megbízást kapjon, de arról meg vannak győződve, hogy Wekerlét, ha megbízatást-nyer, a szabadelvüpárt minden árnyalata támogatná. Fejérváry hosszan is tárgyalt Wekerlével Bécsbe utazása előtt, 1 azt azonban nem lehet tudni, hogy minő megegyezésekre jutottak. Este azonban Wekerlónól értekezlet volt, melyen ő meggyőződést szerzett magának a szabadelvű párt támogatásáról. Sőt már a kabinet névsorát is öszszeállitották, melyet rögtön előterjeszthetne Wekerle a királynak, ha megbízást kap. Mindezideig azonban erről semmi hír sincsen s igy a Wekerle-kabinet létrejöttében sem lehet bíznunk, bár e kabinet szinte legjobban hódit mindenfelé. A Wekerle-kabinetnek két ilyen kombináció listája is van s az egyikben sincs benne Fej érváry Géza báró. Sokan ebből Fejérváry bukását magyarázták ki s a hangulat is e hir szerint alakult. Voltak, akik sajnáltak, az ellenzéken azonban határozott örömet keltett bukásának híre. De hát a körülmények ujabb alakulása, hogy Fejérváry Bécsben maradt, rácáfolt erre a hirre. S igy nem valószínű, hogy Fej érváry megint bele ne kerülne bármilyen kabinetbe is. Még eddig a határozott megbizásról nincsen hir s egyéb kombinációs kabinetek nem érdemlik a megemlítést. Máris forog azonban egy pár olyan érdekes „benső" hir, amelynek meg van a maga különlegessége. Igy egyik hírforrás szerint Tisza Ist vánnak a megbízatását főkép B e c k báró vezérkari főnök vitte keresztül. A néppárt mindent megmozgatott ellene, de sikertelenül. Maga Ferenc Ferdinánd 'trónörökös követelte a legerősebben Tisza miniszterelnökséget ós ezeket mondotta volna a királynak : — A trón nem egyedül felségedé, hanem a dínasztináé is. A jövőért a felelősség főleg az ón vállamon nyugszik és én kívánom, hogy minden megtörténjék a monarchia biztonsága érdekében. Mikor a póttartalékos-javaslatot vissza kellett vonni, Széli a király elé járult, kérte a javaslat visszavonását és engedmónykópen kérte, hogy az uj javaslatokat terjeszthesse be. A király ekkor azt a kérdést vetette fel, vájjon nem lesznek-e ezekkel a javaslatokkal szemben is nehéz ségek? Erre Széli állítólag azt felelte volna: „Oly könnyen fog ez menni, mint a vajaskenyórevós." Ez megnyugtatta a királyt ós azzal a megjegyzéssel, hogy most már további engedményeket ne kérjenek tőle, jóváhagyta a póttartalékos javaslat visszavonását. De azért mégis ugy lett, mint a király sejtette ! iá valahányszor azóta a király elé jött, Széli, ő felsége mindig azzal a tréfás kérdéssel fogadta : „Kedves Széli, mit akar a vajas kenyérrel ?" Szabadelvű körökben politikai pikantéria-képpen beszélnek Apponyi iilbert gróf magatartásáról. Az történt ugyanis, hogy Apponyi a Tisza kabinetalakitási barátságot és közömbös megszokást. Az asszonyok nemcsak a ruhakelméken kedvelik az üde rózsaszint, hanem a férfiak arcán is. Ha rajtam állana, harminc éven tul megvakittatnám mind az asszonyokat ! Hogy ne lássanak s ne okozzanak annyi bánatot ós szerencsétlenséget! Türelmetlenül, majdnem rendreutasitólag magyarázott tovább : — Ne csóváld a fejed ! Az ón meggyőződésemet azzal meg nem változtatod. Nem a levegőből beszélek. Jobban ismerem én az asszonyokat, mint te. Ámbár jobban szeretném, ha egyáltalán nem ismerném ezeket a cifra viperákat ! Meggyülöltem őket, mivelhogy annyi embert tesznek tönkre! Ha a férfiak minden legkisebb fájdalmáért bosszút állna valakin a törvény : ugy puszta frázis lenne a családias otthon, mert az asszonyok folyvást a törvényszók előtt állanának. — De, édes Gábor ! Ugyan mi jutott neked most eszedbe? — Eszembe jutottak most azok a fölszarvazott, kijátszott, szerencsétlen férjek, akikből csak ugy hemzseg a világ ! Egyik szánalomraméltóbb alak a másiknál! Ámbár azok még csak hagyján, akik nem is sejtik, hogy hátuk mögött valakivel minő galádul rászedte az asszony. Hanem aztán azok, aki sejtnek, sőt bizonyosan tudnak a csalásról, de egy, vagy más okból nem téphetik szót nyilvánosan a családi élet gyűlölt bilincseit ! . . . Ezek a legnyomorultabbak! Emelt fővel járnak, jó arcot kell vágniok a gonosz játékhoz, hogy együgyű tudatlanságuk látszatával becsületüknek, férfias önérzetüknek legalább némi kis hitelót megmenthessék a közvélemény előtt! Nos, hát az olyan asszonyokat, akik az emberből ilyen nyomorult lényeket formálnak, nem meg kéne korbácsolni nyilvánosan ? A szemei vadul forogtak, az erek a halántékain vastagon kiültek ós a homloka izzadott, amint hozzá tette: — S még inkább megkelleue korbácsolni azokat a léha, lelketlen és jellemtelen embereket, akik a fiatalságukat arra használják fel, hogy megmérgezzék egy család életét. Hát karakter az ilyen ? Legyintett a kezével. — Külömben mit is beszélek ? Van is most karakter ! . . . Dinamittal vettetném föl mint az iskolákat, mert csak gyömöszölik a főbe a tudományt, de nem fordítanak semmi gondot a jellemre. Általában nem nevelnek. Kétszer-háromszor végigsétálta a szobát, azután leült mellém. A hangja egyszerre megváltozott: tompán, érzekenyen kezdett diskurálni s ugy nézett rám, mintha rá akarna beszólni valamire. — Lásd, én sohasem voltam olyan ingatag jellemű, pedig a kísértés engem sem került el. Te! Ejyetemi hallgató koromban rámvetette a szemét egy gyönyörű szép asszony. Egy jó barátom felesége. Csábítgatott, édesgetett minden kóp^elhatő módon. Száz emberközül kilencvenkilenc elvesztette volna a fejét mellette s odadobta volna magát áldozatnak. Dá engem nem vitt rá a lélek, hogy szerencsétlenné tegyek egy becsületes férjet. Híábi ostromoltak a vágyak, szenvedélyek : szilárdan, tisztán maradtam míg a becsület ösvényén. A hangja ismát indalatossá lett. Bíszélgetós kosban megmarkolta a vállamat s ugy rázott, hogy szinte vacogott a fogam — Mert nekem karakterem volt, pajtás ! Érted ? Karakterem volt ! E pillanatban benyitott a felesége s nyájasan köszöntött : — Jó estét, barátom ! Hát maga itt van s nem mutatja magát? Gábor felpattant s szokatlanul nyersen förmedt az aszonyra : — Minek háborgatsz ! Látod, hogy bizalmasan beszélgetünk ! Eredj. Nincs rád szükség. S fölindulásábau meggondolatlanul oda dobta: — Most nem hozzád jött: Az asszony megütődve, szó nélkül vonult a szobájába vissza, ón pedig egész testemben megborzadtam. Világosság gyúlt előttem egyszerre. Szent Isten ! Ez a szerencsétlen ember félti a feleségét tőlem ! Most már megértettem, hogy legutóbbi látogatásom alkalmával miért lett egyszerre annyira ingerült, mikor a felesége, szokása szerint, velem vidáman évelődni kezdett. Akkor azt hittem : azért utasítja rendre, mert fél, hogy rosz néven veszem az aszszony ártatlan tréfáit. Holott akkor már a megfogamzott gyanú háborgott belőle. Amig ón ezeket gondoltam, addig Gá bor is némán állva bámult a lámp i világába. Majd, kissé később, félig visszafojtott sóhajtással vetette magát egy karszékbe s a megbánás hangján szólt : — Engedj meg, hogy ilyen heves voltam. De lásd, nem érzem jól magam. Beteg vagyok. Es mosolyogni erőlködve, iparkodott a féltékenységnek még a legkisebb látszatát is elhárítani a maga személyétől: — Ha nem ismernél, még azt hihetnéd ezek után, hogy én is féltem a feleségemet. De aztán megint kedvetlenül tette hozzá: — Pedig azt még tőled is röstelem ! Azzal fáradtan hajtotta le a szóktámlára fejét. Látszott, hogy nagyon szenved. Távoztam. munkálatai közben levélileg bejelentette T a 11 i á n Bélának az elnökségről való lemondását, ma pedig, a helyzet változtával, visszaszitta ezt s azt mondja, hogy le sem mondott. Apponyi e nyilatkozatával szemben a lapok szószerint közlik Apponyi azon levelét, melyben Talliánnak bejelenti lemondását. A szarvasi főgimnázium jövő évi költségvetése. Zajos felügyelöblzottságl ülés. A szarvasi főgimnázium a mult héten Haviár Dani felügyelő elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésnek egyik legnevezetesebb tárgya volt az 1903—4 iki tanév költségelőirányzatának megállapítása. Az arad-békési egyházmegye képviselői ezen alkalmat használták fel arra, hogy az egyházmegyétől nyert utasításokhoz képest iparkodjanak megtakarítások eszközlése ós uj jövedelmi források nyitása által lehetővé tenni azt, hogy a Bach korszakban az akkor még egységes békési esperesség gyülekezetei által a szarvasi főgimnázium magyar nemzeti jellegének biztosítása céljából önként magukra vállalt, de a viszonyok változta folytán reájuk nézve felette terhessé vált évi adózás alól felmenthetők legyenek. A költségvetés egyes pontjainál igen élénk vita fejlődött ki, fontos indítványok merültek fel s lettek elfogadva. A bevételi rovatban tandíj cím alatt 15000 korona van előirányozva. Itt szóvá tették azon körülményt, hogy az egyházmegye által fentartott főgimnázium vidéki tanulói majdnem kétszer annyi tandijat fizetnek, mint a Szarvason lakó szülők fiai. Tekintve azt, hogy a főgimnázium tanulóinak több mint fele helybeli, — azon esetben, ha a tandij vidéki és helybeli tanalókra nézve egyenlővé tétetnék és oly összegben állapíttatnék meg, mint a minőt a békéscsabai Rudolf-főgimnázium tanulói fizetnek, a tandijjövedelem 400 tanuló után felemelkednék 24000 koronára. Az ez irányban felmerült indítványra a szarvasiak részéről az volt a válasz, hogy az esetben a szarvasi tanulók száma meg fog apadni s igy a jövedelem csak nem fog fokozódni. Ezen ellenvetés azonban nem állja meg a kritikát. Ha Békéscsabán parellelosztályok felállításáról keli gondoskodni 60 koronás tandij mellett, nem valószínű, hogy a szarvasi szülők meg ne bírnák ugyanazt a tandijat, melyet a vidéki szülők már is fizetnek, — holott ez utóbbiaknak még kosztot ós lakást is kell fizetniök. A békéscsabaiak maguk tartják fenn főgimnáziumukat, még sem tesznek kölönbséget tandij tekintetében vidéki és helybeli tanulók közt. A szarvasi főgimnázium pedig az arad-békési, békési ós csanád-csongrádi egyházmegyék tulajdonát képezi s ezek tartják azt fenn. De ha kezdetben némi visszaesés mutatkoznék is a tandijegyenlősitós folytán a tanulók létszámában, — ellensúlyozni lehet azt a régi rendszer visszaállítása által. Volt idő, midőn a szarvasi főgimnázium tanulóinak száma az 500-at megkö zelitette. Ezeknek igen tekintélyes percentje izraelita vallású volt. Akkor a vezetők gondoltak egy nagyot ós kimondták, hogy az izraeliták tandijat ós alumneumot kétszeresen fizessenek, — a legmagasabb kategória szerint számítva. Ennek az lett a következménye, hogy a tanulók száma rohamosan kezdett apadni. Tessék a szarvasiak részére jogtalanul biztosított kiváltságokat és az izraelitákra igazságtalanul ós megszógyenitőleg kirótt terheltetóseket megszüntetni ós akkor, ha a kiváltságosak gyermekei elmaradnak, visszajönnek az egyenlősített felekezet fiai ! Az arad békésiek indítványa csak oly módosítással lett elfogadva, hogy az igazgató megbízatott a szomszéd főgimnáziumokban megállapított tandijakra vonatkozó adatok beszedésével s azok alapján javaslat készítésével, melyet a legközelebbi ülésen fognak tárgyalni. Nagy vitát keltett a költségvetés azon tótele, hol a „kondorosi ós halászi gazdaságból" 11600 korona irányoztatik elő. Ez a 300 hold, teljes gazdasági berendezés mellett házilag kezelt birtoknak nyers be vétele. Ezzel szemben a kiadás összesen 8330 kor. Maradna tehát tiszta jövedelem 3330 korona. E pontnál Jeszenszky Károly indítványozta, hogy a főpénztári költségvetésbe a gazdaságnak csak tiszta jövedelme vétessék be, — a gazdaságról, valamint az alnmneumi számadásokról pedig külön költségvetés készíttessék s az a főpénztári költségvetéshez mellókeltessók. Mert csak igy lehet a gazdaság bevételeiről ós kiadásairól tiszta képet alkotni. Haviár Dani elnök ezt kivihetetlennek és feleslegesnek tartja, mert aki a gazdaság vezetéséről tájékozódni akar, annak mindenkor szívesen szolgál felvilágosítással akár a pénztáros, akár a gazda. Az alumneumról pedig csak akkor lehet költség-