Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-21 / 50. szám

i u wunuoiiiuyjui iwliuiij l JUJ. CVI JU. cll 11 dl i u£. előirányzatot készíteni, ha a beiratkozások már megtörténtek. Hosszas vita után Petrovics Soma csanád-csongrádi esperesnek ama közvetítő indítványát fogadták el, hogy a főköltsógvetésbe a gazdaságnak nyers bevétele és kiadása is, de egy cím alatt vésessék fel s ezen tételekhez részletes kimutatás mellékeltessék. Az etorus is köteleztetett külön költségvetés készítésére. A bevétel 6 ik pontjánál Szarvas község járuléka cimen 280J kor. szerepel. Az arad-békésiek indítványozták, hogy tekintettel ama rendkívüli anyagi és szellemi előnyökre, melyeket a 100 éves inté zet legközvetlenebbül magának Szarvasnak nyújt, kerestessék meg annak képviselőtestülete az évi járuléknak arányosabb felemelésére, hivatkozással Békéscsaba példájára, mely 10,000 k.-val segélyezi az egyház főgimnáziumát, anélkül, hogy magának tandijak tekintetében előnyöket kötött volna ki a vidékiek rovására. Az elnökség azon kijelentésére, hogy kilátás van, miszerint Szarvas képviselőtestülete önmagától is nagyobb összeget fog felajánlani, az indítvány visszavonatott. A 7-ik pont alatt „magánosok járuléka" cimón 2800 kor. volt előirányozva. Erre vonatkozólag Jeszenszky Károly a következő indítványt terjeszté be : „Szólittassék fel a „magánosok járuléka" cimón szereplő főiskolai alapítványt kezelő bizottság, hogy az alapítványi tőkét, valamint az annak származását igazoló okmányokat s a kezdettől fogva vezetett számadásokat annyival is inkább haladéktalanul a főiskolát kormányzó felügyelő-bizottság közvetlen rendelkezése alá bocsássa, mert ellenesetben a fentartó egyházmegyék kénytelenek volnának ellene igénypert indítani és a gyülekezeteket a főiskolai járulékok fizetésétől eltiltani." Ezen indítvány — amint annak Petrovics Soma esperes kifejezési is adott — nagy felháborodást keltett a szarvasiak körében. Nem tartja szerencsésnek annak hangját. Az indítvány lényegót magáévá teszi, de a konklúzióra nézve nem ért egyet az indítványozóval. Haviár Dániel az indítványra nézve megjegyzi, hogy a követelésbe vett alapítványi tőke azon magánosok társulati vagyonát képezi, aKik azt ezidőszerint kezelik A társulat élén ezelőtt Áchim esperes állott, most pedig ö annak elnöke. A társulat tőkéje közadakozásokból a főgimnázium céljaira gyűjtetett s ezidőszerint 64,000 koronából áll, mely biztos helyen kötvényekben van elhelyezve. A társulat a vagyont híven kezeli s azt a főgimnázium javára értékesíti. A lelügyelőbizottság ama tőke kezeléséhez semmiféle jogi igényt nem támaszthat. Benka Gyula igazgató hozzájárul az indítványhoz oly értelemben, hogy a magánosok társulata kéressék fel, az alapit ványi tökének átadására, minden egyéb indokolás nélkül. Jeszenszky Károly szívesen hozzájárul az ekkóp módosítani kívánt indítványhoz, de fenntartja álláspontját, mely szerint ama vagyon kezeléséhez másnak nincs joga, csak a felügyelő-bizottságnak. A 64000 korona töke nem a kezelőknek társulati vagyona, hanem közadakozásokból, a főgimnázium céljaira ós annak cége alatt gyűjtött közvagyon. Ama „magánosok" nem képezhetnek társulatot, miután alapszabályaik nincsenek; közvagyon kezelésére jogosítva nincsenek. A felügyelő-bizottság az állammal való szerződésben „magánosok" járuléka" cimen évi 'z800 koronát kötött le, melyet neki az állammal szemben minden körülmények közt biztosítania kell, holott a tőke kezelésére neki egyáltalában semmi befolyása nincs. Hogy vállalhat a felügyelő-bizottság garanciát azért, ami az ö hatáskörén kivül esik ? Zsilinszky Endre, arad-békési egyházmegyei felügyelő csak a dolog jogi oldalát tekinti, a felügyelő bizottság az alapítvány terhére 2800 korona óvi járulók erejéig kötelezettséget vállalt az állammal szemben. Kijelenti, hogy sem a társaság jelenlegi elnökéről, sem annak mostani tagjairól nem teszi fel, hogy a hozzájárulást megtagadnák. De hol van a garancia a jövöre nézve? miféle elemek kezébe fog amaz alapítvány kerülni? Hozzájárul az indítványhoz azzal, hogy a tőkével együtt, az alapítványi oklevél is bekivántassók. A költségelőirányzattal kapcsolatban tárgyaltatott a csanád-csongrádi egyházmegyének határozata, melyben a felügyelőbizottságot arra kéri, hogy a gyülekezeteknek a gimnáziumra való adózás alóli felmentése iránt intézkedjék. Haviár Dániel elnök azt a kérdést intézte Petrovics esperesnek, hogy az egyházmegye határozata ugy értendő-e, hogy az adózás alól való felmentés esetén az egyházmegye hajlandó volna-e a főgimnáziumra vonatkozólag eddig gyakorolt összes jogairól is lemondani? Petrovics Soma válaszában kifejti, hogy erre vonatkozólag az egyházmegye még nem nyilatkozott; de egyéni nézeteként természetesnek találja, hogy a terhek viselésével egyszersmind a jogok gyakorlatának is meg kell szűnnie. Jeszenszky Károly ezzel szemben hangsulyozza, hogy az egyházmegyéknek joga a szarvasi főgimnáziumra vonatkozólag nem azon, hazafias felbuzdulásból eredő nemes cselekedettel kezdődik, midőn az egyházmegye gyülekezetei a Bach kormánynyal szemben, a szarvasi főgimnázium megmentése céljából, — elvállalták az akkori körülmények által követelt önkéntes adózást. Az egyházmegyéknek az előtt is tulajdonát képezte

4a szarvasi főgimnázium — és ezen önkéntes adó megszüntetése után is teljes tulajdonjoggal fognak rendelkezhetui az intézettel. Mert ezen jogot nem kivánja alku tárgyává tenni. Annyival kevésbé, mert most nem ellenséges érzületü idegen hatalom fenyegeti az intóz°tet, hanem azt az alkotmányos felelős kormányzattal biró magyar állam köteles anyagilag oly mérvben támogatni, amint azt a fejlődő viszonyok követelik. Ezen felfogáshoz hozzájult az elnökség is és a csanád-csongrádi egyhmegye határozata ily értelemben vétetett jegyzőkönyvbe, megbízatván az elnökség, hogy a jelzett irányban javaslatot készítsen. Pártoljuk a magyar ipart. E lapok mult számában egy cikk jelent meg az iparpátolásról a kereskedőkhöz intézve. A kérdést e szempontból igyekezem kissé megvilágítani az alábbiakban. A jelenlegi viszonyok kizárják, hogy egy felvetett jelszóra félrevesse a közönség megszokott cikkeit ós tárgyait ós honiba öltözzék. Kizárja még akkor is, ha megismétlődnének az akkori politikai viszonyok ós Ausztriával kenyértörésre kerülne a sor s igy erre, mint egyik fegyverre lenne szükség. 1848-ban is muló divat volt ez s most még mint ilyen sem tehetne szolgálatot a nemzetnek : mert ezerféle ipari cikkek váltak közszüksógletté, melyek mind csakis idegen gyártmányban kaphatók. Szó sem lehet arról, hogy Magyarország kereskedői félnének mellőzni Ausztria vagy a küldföld áruit; de nem mellőzh 'tik, mert nincsen mivel pótolni! Hallatlan dolog az, hogy minő könynyelmüséggel, nemtörődömséggel ós rosz indulattal kezelik ezen ügyet ott, ahol lehetne valamit tenni érdekében. Ha pedig laikusok szólnak hozzá vagy iparkodnak lendíteni rajta, akkor csakis ártanak neki. Két óv előtt egy köztiszteletben álló, puritán ősz püspököt ugrattak bele a magyar ipar pártolásába s ez pásztorlevelet irt olyan „magyar" ipari cikkek érdekében, melyek hazánkban egyáltalán nem gyártatnak s amelyek forrásául : Ausztriát, Német- ós Angolországot minden kétséget kizárólag megállapította e sorok írója, i Rengeteg egyházi gyűlés, sajtónyilatkozat, meg sajtóper sem mosta le azon szégyent, hogy magasállásu egyházi férfiú, hazafiúi jelszóra hivatkozással, akart — a tisztességesebb szaktársak rovására — prosperáltatni olyan céget, ki nem átallotta hazugságát szentelt vízzel is ellátni. Ugyancsak két óv előtt az összes tan intézetek, gyógyszertárak ós más papir-, tan- és irodaszer árut fogyasztó intézetek ós magánvállalatok bizalmas leiratot kaptak, melyben felszólítják, hogy hatáskörükben kizárólag magyar gyártmányú cikkeket fogyasszanak. Akik pedig a rendelet kibocsájtójától függésben voltak, ezek parancs alakjában kapták ezt, határidőhöz kötve életbeléptetését. Ujon felszólaltam ez ügyben is, rámutattam, hogy az aposztrofált tárgyak Magyarországon egyáltalán nem gyártatnak és megjelöltem az utat ezek gyártathatására nóz"e. a bizalmas körrendeletet egy ujabb körlevéllel egy évre hatályon kivül helyezték ós azóta sem tétetett kísérlet megfelelő gyárak felállítására nézve. Az első magyar irótollgyárat magas szubvencióval alapították, de elfelejtették a jó minőségű áru előállításától függővé tenni a szubvenciót és ma csak azon szegény állami tisztviselők irnak ezzel, akiket reá kényszerítenek ós merem állítani, hogy az évente töle forgalomba jövő mennyiséget a szubvenció összegéből elsöreudü angolgyártmáuyból be lehetne szerezni. Nagyon jó hazafinak kell lenni, aki ezt nyereségnek vagy vívmánynak találja. Tudok esetet, hogy gyáros magyar lovagságot nyert húsz óv előtt olyan ipari termék meghonosításáért, amely még ma sem gyártatik hazánkban. ^ szubvenció csak ráadása volt a magas kitüntetésnek. A temesvári Turul-os cipők esete sem valami nagyon dagaszthatja honfiúi kebelünket. Pár év előtt — valami jó szaktanácsra — a belügyminisztérium körrendeletet intézett az ország összes törvényhatóságához, járás bíróságához s minden közhivatalához, mely szerint 1901. junius havától kezdődőleg valamennyi közhivatal csak olyan aktákat intéz el, amelyek magyar papirosra vannak irva. Az összes papirkereskedők — tizenketten vagy tizenhármán — egy mintakötetet állítottak egybe, melynek minden lapja egy céget képviselt. A lapban az illető cég vizjegye volt és azonkívül be volt mutatva a vízjegy fekete nyomásban is. Kiadták félmillió példányban ós beköttették jó erős kemény kötésbe ós a fentebb emiitett miniszteri rendeletet a könyv első lapjára nyomtatva akarták országszerte szétröpiteni azon — ugyancsak miniszteri — kijelentéssel, hogy tehát minden akta papirosa ezen vizjegyek egyikével legyen ellatva. Jó idején tudomást szereztem ezen dologról és kimutattam, hogy azon szép magyar frizuráju védjegyek Pittenből, Q-rácból, meg más osztrák helyekről származnak és hogy a bemutatott papírok túlnyomó részének gyártására egyetlen papírgyárunk sem képes és reá berendezve nincsen. Meg hogy ezek közvetítését oly merészen űzik, hogy az árut át sem csomagolják, hanem egyszerűen kilókelik a külföldi gyáros szignaturáját a göngy burkolatáról s az utána következő burkolat papírra rásablonoztatják a magukét. A hajó rakodó munkásainak szóló figyelmeztetőt azonban, hogy „Nicht mit Hacken fangen !" szépen rajta felejtik. S ezt kellene nekünk vagy 30 százalék pótadóval megváltanunk, mint finom hazai portékát ! ! Cikkem óriási konsternációt keltett. Ausztriával vámközösségben élvén, a kormánynak nem volt joga motozás útján bizonyosságot szerezni állitásaim felől. Megszerezte azonban a statisztikai hivatal révén. A félmillió kötet pedig, a két óv előtt esedékessé vált életbelópósi dátummal,állami őrizet alatt várja a feltámadás napját! Nincsen olyan hazafiatlan cég talán egy sem az országban, aki fel ne karolná a magyar gyártmányt, ha az megfelelő minőségű ós versenyképes áru. De viszont olyan szédelgő is kevés akad, aki minden áron magyar gyártmányt áruljon : tekintet nélkül móg arra is, hogy létezik-e ilyen, vagy sem ? tessék tehát a honi iparpártolást gyárak felállításával kezdeni. S ebben a legkörültekintőbben eljárni. Mert az üzletek természetében fekszik, hogy abból hasznot szeretnek húzni és még a honi hangzatos jelszót is arra használják fel, hogy e haszon lehetőleg nagyobb legyen. Józan okosságai vezetendő tehát a dolog, nem pedig fellengzős frázisokkal. Ha pedig megfelelő honi gyártmányokkal lép valaki a piacra és árui mindenképp versenyképesek lesznek: tessék a gyártó ólelmesógére bizni, hogy az annak nyakán ne vesszen. Bizonyára felfogja használni a felbuzduló hazafiúi áramlatot érdekének: mikor móg arra is felhasználják, nincsen. És ép ez a nagy baj ! Kner Izidor, ami „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kormányválság. bánnak sikerülne a kabinetet megalakítania ós ezt nem is óhajtjak, A régi szabadelvűek értekezlete. Budapest, junius 20. (Saját tud. táv.) A szabadelvüpárt azon része, melyet „ó" szabadelvűek néven ismernek, ma megtartotta a tegnap elhatározott értekezletet, a politikai helyzet folytán szükségessé vált állásfoglalás tárgyában. Az értekezlet a Hungária-szállodában folyt le ós igen népes volt. Öszszesen nyolcvanöt képviselő jelent meg a tanácskozáson, kik mindannyian a régi szabadelvű áramlat hivei. Ezeken kivül még sokan táviratilag jelentették be csatlakozásukat. Az értekezleten, mint ahogy tegnap megállapították, Hieronymi elnökölt. A határozati javaslatot a volt kereskedelmi miniszter, Dániel Ernő báró terjesztette elő. A határozati javaslatban kifejtik, hogy céljuk: biztosítani azt, hogy az országos szabadelvű párt megőrizze állandó hagyományokon alapuló elvi egységét és határozottan szabadelvű, a 67. évi XII. t.-c.-hez minden kétértelműséget kizárandó módon, hiven ragaszkodó kormánynak támpontot nyújtsanak. Mihelyt erre garanciát nyújtó kormány alakul, feladatukat befejezettnek tekinti. A határozati javaslathoz hozzászóltak Hieronymi, Tisza István gróf, Berzeoiczy és Vörös László. Beszédeik után az értekezlet a javaslatot egyhangúlag lelkesen elfogadta. Mint az alábbi táviratok mutatják, a politikai helyzet ma sem talált még megoldásra. Az elinult 24 órai események óta — melyeket pénteki külön kiadásunkban jeleztünk - semmi bizonyos dolog nem törtónt. A király még mindig nem adott megbízást egy politikusnak sem s igy, mivel csak az uj kormányelnök elvei és személye szerint lehetne a jövő eseményekre következtetni, még mindig nagy a bizonytalanság. Kiemelkedő pont azonban az, hogy Khuen-Héderoáry grófot a király magához hivatta és hogy a szabadelvű párt régi szabadelvű része tanácskozásra gyűlt össze s határozatot is hoztak. Ez utóbbi kölönösen azért bir fontossággal, mert e pártfrakció nélkül aligha alakithat bárki is kabinetet. Távirati tudósításaink a következők: A függetlenségiek magatartása. Budapest, junius 20. (Saj. tud. távirata.) A függetlenségi párthoz tartozó képviselők a belvárosi kávéházban tartottak értekezletet. Midőn tudomásukra jutott, hogy Kh uen-Héderoári] gróf meghívást kapott a királyhoz, nagy megütközéssel fogadták a hirt. A hangulat olyan, hogyha sikerülne is Héderoárynak kabinetet alakítani, £ függetlenségiek a legmerevebb álláspontra helyezkednének vele szemben és folytatnák a technikai obstrukcióf. A horvát bán — kormányalakítása? Budapest, junius 20. (Saj. tud. távirata.) Bécsből jelentik telefonon, hogy Khuen Héderoáry gróf, horvát bán féltízkor Bécsbe érkezett A közös pénzügyminisztériumban Kállaynál tett rövidebb látogatás után, a Sacher-szállodában Fejérváryoal órahoszszat tanácskozott. Ujabb bécsi jelentés szerint a király a bánt csak délután fogadta. Beavatott bécsi politikai körökben biztosra oeszik, hogy a horoát bán kabinet alakításra megbízást kap a királytól. Ezzel kapcsolatosan azonban a magyar főváros politikai köreiben pedig olyan hangulat uralkodik, mely egyáltalán nem bízik abban, hogy a Iparoktatás, A csabai általános ipariskola évzáró vizsgája. Magyar iparpártolás I De sok szó esett már erről is. A lapok, nem tagadjuk, ezek között a miénk is, hasábokat közölt éz eszméről, s valószínűleg még sok nyomdafestéket fogunk elfogyasztani a jövőben is, mig az ige testté válik. S nekünk őszintén be kell vallanunk, hogy sok szó hangzik móg el, sok tinta fog elfogyni, amig a magyar nemzetgazdaságnak e fontos ágazatában gyökeres változás beállását remélhetjük. Nem lehet azonban az eddigi mozgalmaktól azt az érdemet megtagadni, hogy a kórdóst állandóan felszínen tartották és sok olyan eszmét érleltek meg, amelyek a magyar ipar fejlesztésével, a magyar iparos általános ós szakbeli ismereteinek bővítésével követ kőre hord össze, mig egyszer a nagy épület, nemzeti létünk erősödésének egyik erős vára : az öntudatos, inteligens, modern magyar ipar tető alá nem kerül. Sokszor hangoztattuk, de nyomatókkal hirdették maguk az iparosok is, hogy a külföldi fejlett ipartermékeinek invázióját csak ugyjgátolhatjuk meg, s közönségünk kedvét magyar ipartermékek vásárlása iránt csak akkor ébreszthetjük fel, s erősíthetjük meg, ha a magyar iparos osztály minden alkalmat megragad arra, hogy munkájával a külföldi gyártmányok minőségót, kivitelének tetszetőségót igyekszik elérni, s ezzel a magyar iparcikkek versenyképességét biztosítja. Ez az az alap, amelyen a magyar iparpártolás épülete nyugszik,